Negyven falut veszélyeztet a tenger a Fidzsi-szigeteken

2018. január 29.

Címkék: klímaváltozás, falu, költöztetés, Fidzsi-szigetek, tenger

Magasabban fekvő területekre kellett költöztetni már három falut a csendes-óceáni szigetországban, és további negyven településre is vélhetően hasonló sors vár.

Más szigetekről is számítanak menekültekre

A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.

„Mindannyian egy hajóban evezünk”

Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)

A kormány területeket vásárolt

A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.

A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken

A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.

Forrás: euronews.com

 

Teljes cikk

Embereken is tesztelték a dízelfüstben lévő gázok hatását

2018. január 29.

Címkék: teszt, gáz, német, diesel, füst, hatás

Embereken is tesztelték a dízelüzemanyag füstjében található egyik gáz hatását egy német autógyártók által alapított csoport megrendelésére

Négy éve majmokon már lefolytatták a füsttesztet

A szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport tanulmánya alapján számolt be az esetről a Stuttgarter és a Süddeutsche Zeitung. Mindez azt követően történt, hogy lelepleztek a minap egy olyan esetet, amely szerint 2014-ben majmokkal lélegeztették be egy dízelmotoros Volkswagen Beetle kipufogófüstjét.

Amerikában is végeztek hasonló kísérletet

A múlt héten a The New York Times című amerikai lap is közölt egy riportot egy amerikai kutatóintézetről, ahol tíz majmot zártak be egy légmentesen lezárt konténerbe, ahol rajzfilmeket nézettek velük, miközben egy Volkswagen gépjármű füstjét kellett belélegezniük.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás) 

Embereken is megfigyelték a gáz hatását

A Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított, azóta már megszűnt kutatócsoport a lapjelentések szerint rendelt egy tanulmányt a nitrogén-dioxid emberek általi rövid távú belélegzéséről is, valamikor 2012 és 2015 között. Az Aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete akkoriban vizsgált ki huszonöt embert, miután néhány órán át különböző mennyiségű nitrogén-dioxidot lélegeztek be.

Az autógyártók visszatekintve hibásnak tartják a módszert

A Volkswagen és a Daimler cég a múlt hétvégén is reagált a majmokon végzett tesztben való érintettségük hírére. A VW meggyőződését fejezte ki, hogy az akkortájt választott tudományos módszerek hibásak voltak, és jobb lett volna egy ilyen kísérlettől már a kezdet kezdetén elállni. A Daimler pedig közölte, hogy belső vizsgálatot indított a történtek ügyében, amelyeket fölöslegesnek és visszataszítónak tart.

Forrás: MTI

 

 

Teljes cikk

Újítással állt elő a Tesla

2018. január 28.

Címkék: Tesla, Elon Musk, elektromos, pickup

A jövőben elektromos pickupot gyártana a világ legismertebb elektromos autógyártója. Minderről Elon Musk, a cég vezérigazgatója számolt be a Twitter közösségi oldalon.

Forradalmian új funkciót is beépítenek majd a pickupokba

A Tesla azután lát hozzá a pickupok kibocsátásához a tájékoztató szerint, ahogy forgalomba kerülnek a Model 3 szedánok platformjára épülő Model Y-ok.

A pickupok különösen népszerűek az Egyesült Államokban, ahol a három legnagyobb autógyártó 90 milliárd dollár értékben forgalmazza őket. A Tesla terveit ecsetelő Elon Musk a Twitteren arról írt, hogy a tervezett pickup valamivel nagyobb lesz a népszerű Ford F-150-es modellnél, és rendelkezik majd egy forradalmian új funkcióval is. De utóbbi részleteit nem fejtette ki a vezérigazgató.

Elon Musk, a Tesla vállalat vezérigazgatója Twitteren számolt be a cég újdonságáról (MTI//EPA/Tesla)

A jövőben tovább bővül majd a vállalat kínálata

A Tesla elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, amely idővel más megújuló energiára épülő területre, így például a villamosenergia-tároló egységek vagy napelemek kutatásába, gyártásába is belépett. Jelenleg három modellt gyárt: Model S-t, Model 3-at és a Model X-et. Ahogy az a bejelentésből is kitűnik, ez a géppark a jövőben tovább fog bővülni.

Forrás: Twitter

Teljes cikk

A szendvicsfogyasztás klímakárosító hatása az autóforgaloméval vetekszik Nagy-Britanniában

2018. január 27.

Címkék: klíma, Nagy-Britannia, szendvics, gépkocsi

Ki gondolná, hogy a szendvicsfogyasztás is hatással lehet a klímára? Pedig nemrégiben a Manchesteri Egyetem kutatói erre a megállapításra jutottak.

A szendvicsfogyasztás ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint az autóforgalom

A Brit Szendvics Szövetség (BSA) adatai szerint az Egyesült Királyságban évente 11,5 milliárd szendvicset fogyasztanak, ezek fele készül házilag. A szendvicsek fogyasztása évente átlagosan 9,5 millió tonna szén-dioxidot termel, ami az országban közlekedő mintegy 9 millió autó éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A húsos szendvicsek károsak leginkább a környezetre

A szakértők közelebbről megvizsgálták a szendvicsek klímakárosító hatását, és negyven különböző fajtát elemeztek. Ezek alapján a környezetre leginkább károsaknak a szalonnát, sonkát vagy disznóhúsból készült felvágottat tartalmazó és a sajtos vagy rákos szendvicseket találták.

Az üzletekben forgalmazott szendvicsek előállítása során több mint ezer gramm szén-dioxid is termelődhet 

Az éghajlat számára leginkább káros hatása az üzletekben árusított, tojást, szalonnát és kolbászt tartalmazó szendvicseknek van. Egy ilyen szendvics előállításakor a kutatók számításai szerint több mint 1400 gramm szén-dioxid termelődik, annyi, amennyit egy gépkocsi majdnem 20 kilométer megtétele alatt bocsát ki. Ezért a tudósok azt javasolják, a környezetvédelem érdekében inkább mindenki otthon készítse el sonkás-sajtos szendvicsét.

A kép illusztráció (MTI-fotó: Balázs Attila)

A receptek megváltoztatásával és a csomagolások csökkentésével javítható a helyzet

Az élelmiszeripar számára is javaslattal élnek a manchesteri szakértők. Véleményük szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke megfelezhető, ha megváltoztatják a recepteket vagy csökkentik a csomagolást, és újrahasznosítják azt. A szavatossági időt is meg kell hosszabbítani, ezáltal a BSA adatai szerint legalább kétezer tonna hulladékot meg lehetne spórolni.

Nem szabad félvállról venni a javaslatokat

A szendvicsfogyasztás vizsgálata nem játék a szakemberek szerint. A szendvicsek a brit étrend alapvető élelmiszerei, melyek jelentős területet foglalnak el az élelmiszerpiacon. A klímaváltozásra gyakorolt hatásuk vizsgálatát pedig komolyan kell venni.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

Világszerte veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés

2018. január 26.

Címkék: algásodás, édesvíz, foszfor

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezés. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.

A foszfor nagy részét a növények sem tudják feldolgozni

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből, mint például a műtrágyázásból vagy a növényvédő szerek használatából származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.

A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Az édesvizek ökoszisztémáját felborítja a túl sok foszfor

A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből több mint másfél millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek alkalmazkodó képességét a Föld szárazföldi területeinek mintegy negyven százalékán.

A szennyezett Nagin-tó Indiában (MTI/EPA/Faruk Hán)

A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – mondta el Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatója. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős az édesvizek szennyezése, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az algásodás pedig hozzájárul a halak és a növények pusztulásához, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.

Világszerte oda kellene figyelni a foszforhasználatra

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban pedig az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a megfigyelt időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés legalább 30 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartozik még Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területeinek jó része is. A fekete kontinensen ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb a víz a térségben annak helyreállításához.

Forrás:Híradó.hu

Teljes cikk

A jövőben tovább javulhat a méhészeti ágazat helyzete

2018. január 26.

Címkék: Európai Parlament, Erdős Norbert, ágazat, méhészet, mézjelentés

A célegyenesben jár a mézjelentés, és amennyiben az Európai Parlament is megszavazza márciusban, még inkább felértékelődhet a magyar méz az Európai Unió piacain.

Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője

Az Európai Unió Kína után a második méztermelő a világon, ezért is kéri az Európai Parlament a méhek fokozott védelmét. Az unióban éves szinten körülbelül 250 ezer tonna mézet termel mintegy hatszázezer méhész több mint másfél millió méhkasban.

A kép illusztráció     (MTI-fotó: Bodnár Boglárka)

Vissza kell szorítani a méz hamisítását

Magyarország Spanyolország és Románia után a közösség harmadik legnagyobb méztermelője. Az európai mézfogyasztás nagy mértéke miatt az Európai Unió importál is, főként Kínából. S itt lép be a mézhamisítás kockázata, mert a piacot elözönlik a talmi portékák. Az olcsóbb, de rosszabb minőségű termékekkel pedig nehéz versengenie a méhészeknek.

Fontos a méhek védelme is

Az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok miatt a méhek száma ijesztő mértékben lecsökkent az elmúlt néhány évben. Ezért a méhek egészségének fokozottabb védelmét, a káros hatású növényvédő szerek betiltását, valamint kutatási programok elindítását is szorgalmazza Erdős Norbert (Fidesz) európai néppárti képviselő a mézhamisítás elleni fellépés és a méhészek támogatása mellett.

A fentieken túl a parlament azt is fontosnak tartja, hogy az unió népszerűsítse a mézfogyasztást és annak jótékony hatásait.

Forrás: Európai Parlament

 

 

 

Teljes cikk

Új terheket ró a mezőgazdaságra a klímaváltozás

2018. január 25.

Címkék: mezőgazdaság, növénytermesztés, éghajlatváltozás, búza, kukorica

A mezőgazdasági termelés egészére kihat az éghajlatváltozás. Bár a szakértők szerint új fajok megjelenésére nem feltétlen kell számítani, de a most elterjedt kultúrnövények termesztése nehézségekbe ütközhet.

Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

 

Christopher William Davidsen norvég séf 2016. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, ahol a versenyzők megvásárolják az alapanyagokat a másnapi Bocuse d’Or nemzetközi séfversenyhez. (MT-fotó: Kovács Tamás)

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor

 

 

 

 

 

Teljes cikk

A futóáramlatok okozzák a szélsőséges időjárási jelenségeket

2018. január 25.

Címkék: ENSZ, időjárás, szélsőség, melegrekord, futóáramlat

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete szerint a futóáramlatok okozzák a szokásosnál enyhébb időjárást.

Alaposan beleszólnak az időjárásba a futóáramlatok

A futóáramlatok a bolygó felső légkörében, nagy sebességgel áramló szelek, amelyek nagy hatással vannak a felszíni meteorológia alakulására. A futóáramlat általában több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, kilométeres vastagságú levegőréteg.

A megfigyelések szerint a futóáramlatok az utóbbi időben a szokásosnál jóval délebbre jutnak. Ennek hatására alakulnak ki olyan orkánerejű szelek, mint a Friederike viharciklon, és az olyan bőséges csapadékkal járó időjárási jelenségek, amelyek az Alpokban lavinaveszéllyel együtt járó pánikot okoztak. Szintén a futóáramlatok hatása a januárban szokatlanul enyhe időjárás is.

Sorra dőlnek meg a melegrekordok

A spanyolországi Valenciában vasárnap és hétfőn megdőlt a januári melegrekord, több mint 26 Celsius-fokot mértek. A szakértők ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a mediterrán éghajlatú ország bizonyos részein 7-10 Celsius-fokkal az időszakra jellemző átlag fölött van a hőmérséklet.

Franciaország déli részén is rekordmeleget mértek. Montpellier-ben a januári legmelegebb éjszakai hőmérséklet 14 Celsius-fok fölött volt. Ezzel egy időben bizonyos sírégiókban, mint a franciaországi Coucheval, évtizedek óta nem látott hómennyiséget tapasztaltak. A hótakaró meghaladta az öt métert.

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án. (MTI/AP/Aaron Lynett)

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án (MTI/AP/Aaron Lynett)

A futóáramlatok felelősek az Egyesült Államokban tapasztalt rekordhidegért is

A klímakutatók jelentése szerint az év elején az Egyesült Államokban tapasztalt szélsőségesen hideg időjárás is a futóáramlatoknak köszönhető. Észak-Amerika felett ezek a korábbinál jóval hullámzóbbak. Ennek oka többek között, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a trópusok – mondta el Marlene Kretschmer, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.

Forrás: MTI

Teljes cikk

Cudar jövőt vetítenek előre az olvadó gleccserek

2018. január 24.

Címkék: klímaváltozás, dokumentumfilm, gleccser, olvadás

A globális felmelegedés következményeit mi is egyre inkább érezzük. Ez a változás pedig erőteljesen kihat a sarkvidéki gleccserek olvadására is. A National Geographic Channel 2007-es dokumentumfilmje ezt a témakört járja körül.

A klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést jeleznek előre a 21. század végéig.

Furka-hágó, 2017. június 24. A gleccserolvadás megfékezésére óriási takarókkal borították be a Rhone-gleccser barlangjának a bejáratát és környékét a svájci Uri kantonban a Furka-hágó közelében 2017. június 24-én. Az óriástakarókkal a jeget próbálják megvédeni a napsugaraktól. (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A gleccserolvadás a század végéig 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést is okozhat (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igyekezett felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig.

A dokumentumfilm stábja a forgatás során ellátogatott New Yorkba és Velencébe is, hogy utánajárjanak annak, hogy ezekre, a tenger szeszélyeinek fokozottan kitett városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés.

Forrás: youtube.com

Teljes cikk

Neked is lételemed a víz?

2018. január 24.

Címkék: pályázat, víz, kreativitás, lételem

A Grundfos, a világ első számú szivattyúgyártója nyilvános tervpályázatot hirdet. A vállalat célja, hogy a tudatos, felelős gondolkodás a vízről széles körben teret nyerjen: ehhez keresnek most innovatív társakat.

A cél egy olyan eszköz megálmodása, amely a víz mozgatásával pozitív élményeket nyújt

Olyan látványos, szállítható berendezés előállítása a cél, amelynek segítségével maradandó pozitív élményt szerezhet a víz mozgatásával kapcsolatban például egy fesztivál látogatója.

 

Sokszínű pályázati feltételek

A vállalat tervpályázatán bárki részt vehet, aki olyan, részletesen dokumentált, megvalósítható ötletet küld be, amely megfelel az alábbi négy alapvető feltételnek:

Vízmozgás – mindegy, hogy folyik, pumpál, csöpög, gőzölög, párolog vagy lecsapódik, a lényeg, hogy a víz mozgásban legyen.

Elektromosság – mindegy, hogy hajtja, termeli vagy vezérli, a berendezés működésében szerepet kell kapnia az elektromosságnak.

Interaktivitás – A pályaműnek kipróbálhatónak, működtethetőnek, használhatónak kell lennie bárki számára különösebb előképzettség nélkül is.

Kompatibilitás – Az eszköz legyen könnyen szállítható, könnyedén szét- és összeszerelhető.

Fontos továbbá, hogy a találmány ne pazarolja vagy szennyezze a vizet; a folyamatos utántöltést nem igénylő, zárt rendszerű elképzeléseket a zsűri előnyben részesíti.

 

Pályázat benyújtásának határideje: 2018. 02. 28.

A pályázattal kapcsolatos további információk az alábbi oldalon érhetők el.

Forrás: letelemunk.hu

Teljes cikk