A grönlandi jégtakaró folyamatosan metángázt bocsát ki a légkörbe

2019. január 05.

Címkék: gáz, Grönland, metán, kibocsátás

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.

A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.

Teljes cikk

Népszámlálást tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben

2019. január 03.

Címkék: sokszínűség, Fővárosi Állat- és Növénykert, állatfajok, látogatók

A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott népszámlálás szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek.

A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.

Teljes cikk

A legjobbak között a Fővárosi Állat- és Növénykert

2018. december 30.

Címkék: látogatottság, Budapest, attrakció, állatkert

A budapesti állatkert kimagasló látogatottsággal, új attrakciókkal és az európai állatkertek összesítésében is előkelő helyen zárta az évet.

Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy az úgynevezett Sheridan-lista szerint a városligeti intézmény idén a legjobb lett a magyarországi állatkertek között, európai összehasonlításban pedig a 17. helyen végzett a listán szereplő 110 állatkert közül, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival.

Teljes cikk

Japán hivatalosan is kilépett a a bálnavadászatot korlátozó egyezményből

2018. december 27.

Címkék: kereskedelem, Japán, vadászat, bálna

A távol-keleti szigetország szerdán hivatalosan is kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). A döntés értelmében három évtized után újra beindulhat Japánban a kereskedelmi célú bálnavadászat.

Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.

Teljes cikk

Véget ért a belső-somogyi vízi világ védelmére indított program

2018. december 25.

Címkék: megőrzés, biológiai sokszínűség, vízi világ, Belső-Somogy

Befejeződött az a természetvédelmi projekt, amelyet az egyre szárazabb belső-somogyi vízi világ biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében indított a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.

A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak. Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.

Teljes cikk


Évente 50 tonna műanyag gyűlik össze a Genfi-tóban

2018. december 21.

Címkék: műanyag, szemét, minta, Genfi-tó

A Genfi-tó Megőrzéséért Egyesület (ASL) megbízásából készült tanulmány szerint ennek a szemétnek egy nagy része a tó üledékében rakódik le. Ezt az elméletet a különböző mélységekben vett mintákkal igazolták.

A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finompor a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba.

Teljes cikk

Felére csökkenthető a metán és a szén-dioxid kibocsátása

2018. december 18.

Címkék: klíma, szén-dioxid, metán, kibocsátás

A mezőgazdasági termelés módosításával és a táplálkozási szokások megváltoztatásával 2050-re felére csökkenthető a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke az intézkedések nélküli emisszióhoz képest.

A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be. Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.

Teljes cikk

ENSZ-szakértők „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazzák

2018. december 16.

Címkék: ENSZ, klímacsúcs, éghajlatváltozás, klímaútlevél

Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.

A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.

Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.

Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)

Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt

Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.

A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.

A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.

Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.

Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.

A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

A mérgezések visszaszorítására madárvédelmi megállapodás született

2018. december 08.

Címkék: megállapodás, mérgezés, madár, védettség

A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult.

Teljes cikk