Mi történt a telünkkel?

2018. január 31.

Címkék: klímaváltozás, tél, globális felmelegedés, havazás, ciklon

A Szaharában és több közel-keleti országban havazott, míg az Egyesült Államokban rekord hideget mértek az év elején. Azonban idehaza lassan elfelejtjük, milyen is az igazi tél, milyenek a fehér karácsonyok.

Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel

Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Amerikában megfagyott az élet az év elején

A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.

Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.

Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)

Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról

Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.

Az 1920-as évek telei  a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.

Forrás: hirado.hu

Teljes cikk

A felmelegedés miatt kisebbek lehetnek a madarak

2018. január 31.

Címkék: klímaváltozás, alkalmazkodás, testméret, faj, madarak

A klímaváltozás okozta felmelegedés miatt csökkenhet egyes madarak testnagysága. Erre a megállapításra ausztrál tudósok jutottak nemrégiben.

A rendkívüli meleg hatással van a madarak testméretére 

Ornithological Advances folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a rendkívüli meleg komolyabb hatással lehet a madarak testméretére, mint a nagy hideg.
Az ausztrál kutatók Ausztrália- és Új-Zéland-szerte harminc helyről negyven-negyven házi verebet gyűjtöttek be. Megfigyeléseik szerint a verebek teste kisebb volt ott, ahol tikkasztók voltak a nyarak, mint ott, ahol rendkívül hideg volt a tél.

A madarak kisebb testtel jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket

Az is kiderült a vizsgálatok során ugyanakkor, hogy a melegebb helyeken a felnőtt madarak testmérete akkor is kisebb volt, ha a telek is különösen hidegek voltak élőhelyükön. Simon Griffith, a sydneyi Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ez valószínűleg egy alkalmazkodási válasz lehet, amely lehetővé teszi, hogy az állatok jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket.

A jövőben számos madárfaj veszélybe kerülhet, ha nem alkalmazkodik a megváltozott környezeti körülményekhez (MTI/EPA/Angelika Warmuth)

Több madárfaj is veszélybe kerülhet a jövőben

Samuel Andrew, a kutatás vezetője hozzátette, hogy amennyiben a madarak méretének csökkenése fontos része a melegebb klímához való alkalmazkodásnak, akkor azok a madarak, amelyeknek testmérete nem változik a hőmérséklet-emelkedésre válaszolva, a legsérülékenyebb fajok közé kerülhetnek.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Európában

2018. január 30.

Címkék: Európa, árvíz, hőmérséklet, globális felmelegedés

Gyakrabban kell árvizekkel számolni Közép- és Nyugat-Európában a következő években a globális felmelegedés miatt. A folyamat még akkor sem kerülhető el, ha sikerül másfél Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését.

A hőmérséklet növekedése miatt Európát gyakrabban sújtják majd árvizek

A Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: másfél, két és három Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő majd meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben. Minél nagyobb lesz a hőmérséklet-növekedés, annál nagyobb lesz a kockázat is.

A természeti csapások több mint félmillió ember életére lehetnek hatással

Másfél Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén több mint 110 százalékkal nő az árvízi kockázat, három Celsius-fokos növekedés esetében pedig akár 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok több mint 85 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely legalább 15 milliárd eurós kárt okozhat évente. Utóbbi esetben pedig mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót is évente.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

A cél, hogy másfél-két Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést

A 2015 decemberében, Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fok alatt tartsák.

Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól. Az árvízi kockázat jelentős növekedését ugyanakkor el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik.

Forrás: phys.org

 

Teljes cikk

Havazott a Közel-Keleten

2018. január 30.

Címkék: Amerika, tél, hőhullám, Szahara, sivatag, globális felmelegedés, havazás

Többcentis hó hullott nemrégiben a Szaharában, és havazott Jordániában és Szaúd-Arábiában is, de a meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Többcentis hó a sivatagban, tavaszias tél idehaza

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott vasárnap, főleg a magasabb részeken. A meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad. 

Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy a jövőben egyre többször kell számolni olyan extrém időjárási jelenségekkel, amelyeket bizonyítottan a globális felmelegedés hatásai közé sorolnak.

Ilyenek például a hőhullámok, amelyeket a melegedő környezet idéz elő. Magyarországon jelenleg az enyhe tél érezteti a globális probléma hatását.

A Közel-Kelet több országában is havazott (MTI/EPA/Alaa Badarneh) 

A ciklonok és a sarki jég olvadása is megbolygatta az időjárást

A szakértő elmondta, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amelyek északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egyesült Államokba és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem ritka időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesül Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, az valóban ritka.

Fel kell készülni a természeti csapásokra

Ma már attól nem kell félni, hogy egy természeti jelenség teljesen váratlanul csap le, viszont az még jó ideig biztosan fejtörést okoz a szakembereknek, hogy a globális felmelegedés mértékének növekedésével az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek következményeit miként tudják kivédeni vagy legalábbis enyhíteni.

Forrás: hirado.hu

 

Teljes cikk

Negyven falut veszélyeztet a tenger a Fidzsi-szigeteken

2018. január 29.

Címkék: klímaváltozás, falu, költöztetés, Fidzsi-szigetek, tenger

Magasabban fekvő területekre kellett költöztetni már három falut a csendes-óceáni szigetországban, és további negyven településre is vélhetően hasonló sors vár.

Más szigetekről is számítanak menekültekre

A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.

„Mindannyian egy hajóban evezünk”

Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)

A kormány területeket vásárolt

A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.

A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken

A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.

Forrás: euronews.com

 

Teljes cikk

Embereken is tesztelték a dízelfüstben lévő gázok hatását

2018. január 29.

Címkék: teszt, gáz, német, diesel, füst, hatás

Embereken is tesztelték a dízelüzemanyag füstjében található egyik gáz hatását egy német autógyártók által alapított csoport megrendelésére

Négy éve majmokon már lefolytatták a füsttesztet

A szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport tanulmánya alapján számolt be az esetről a Stuttgarter és a Süddeutsche Zeitung. Mindez azt követően történt, hogy lelepleztek a minap egy olyan esetet, amely szerint 2014-ben majmokkal lélegeztették be egy dízelmotoros Volkswagen Beetle kipufogófüstjét.

Amerikában is végeztek hasonló kísérletet

A múlt héten a The New York Times című amerikai lap is közölt egy riportot egy amerikai kutatóintézetről, ahol tíz majmot zártak be egy légmentesen lezárt konténerbe, ahol rajzfilmeket nézettek velük, miközben egy Volkswagen gépjármű füstjét kellett belélegezniük.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás) 

Embereken is megfigyelték a gáz hatását

A Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított, azóta már megszűnt kutatócsoport a lapjelentések szerint rendelt egy tanulmányt a nitrogén-dioxid emberek általi rövid távú belélegzéséről is, valamikor 2012 és 2015 között. Az Aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete akkoriban vizsgált ki huszonöt embert, miután néhány órán át különböző mennyiségű nitrogén-dioxidot lélegeztek be.

Az autógyártók visszatekintve hibásnak tartják a módszert

A Volkswagen és a Daimler cég a múlt hétvégén is reagált a majmokon végzett tesztben való érintettségük hírére. A VW meggyőződését fejezte ki, hogy az akkortájt választott tudományos módszerek hibásak voltak, és jobb lett volna egy ilyen kísérlettől már a kezdet kezdetén elállni. A Daimler pedig közölte, hogy belső vizsgálatot indított a történtek ügyében, amelyeket fölöslegesnek és visszataszítónak tart.

Forrás: MTI

 

 

Teljes cikk

Újítással állt elő a Tesla

2018. január 28.

Címkék: Tesla, Elon Musk, elektromos, pickup

A jövőben elektromos pickupot gyártana a világ legismertebb elektromos autógyártója. Minderről Elon Musk, a cég vezérigazgatója számolt be a Twitter közösségi oldalon.

Forradalmian új funkciót is beépítenek majd a pickupokba

A Tesla azután lát hozzá a pickupok kibocsátásához a tájékoztató szerint, ahogy forgalomba kerülnek a Model 3 szedánok platformjára épülő Model Y-ok.

A pickupok különösen népszerűek az Egyesült Államokban, ahol a három legnagyobb autógyártó 90 milliárd dollár értékben forgalmazza őket. A Tesla terveit ecsetelő Elon Musk a Twitteren arról írt, hogy a tervezett pickup valamivel nagyobb lesz a népszerű Ford F-150-es modellnél, és rendelkezik majd egy forradalmian új funkcióval is. De utóbbi részleteit nem fejtette ki a vezérigazgató.

Elon Musk, a Tesla vállalat vezérigazgatója Twitteren számolt be a cég újdonságáról (MTI//EPA/Tesla)

A jövőben tovább bővül majd a vállalat kínálata

A Tesla elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, amely idővel más megújuló energiára épülő területre, így például a villamosenergia-tároló egységek vagy napelemek kutatásába, gyártásába is belépett. Jelenleg három modellt gyárt: Model S-t, Model 3-at és a Model X-et. Ahogy az a bejelentésből is kitűnik, ez a géppark a jövőben tovább fog bővülni.

Forrás: Twitter

Teljes cikk

A szendvicsfogyasztás klímakárosító hatása az autóforgaloméval vetekszik Nagy-Britanniában

2018. január 27.

Címkék: klíma, Nagy-Britannia, szendvics, gépkocsi

Ki gondolná, hogy a szendvicsfogyasztás is hatással lehet a klímára? Pedig nemrégiben a Manchesteri Egyetem kutatói erre a megállapításra jutottak.

A szendvicsfogyasztás ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint az autóforgalom

A Brit Szendvics Szövetség (BSA) adatai szerint az Egyesült Királyságban évente 11,5 milliárd szendvicset fogyasztanak, ezek fele készül házilag. A szendvicsek fogyasztása évente átlagosan 9,5 millió tonna szén-dioxidot termel, ami az országban közlekedő mintegy 9 millió autó éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A húsos szendvicsek károsak leginkább a környezetre

A szakértők közelebbről megvizsgálták a szendvicsek klímakárosító hatását, és negyven különböző fajtát elemeztek. Ezek alapján a környezetre leginkább károsaknak a szalonnát, sonkát vagy disznóhúsból készült felvágottat tartalmazó és a sajtos vagy rákos szendvicseket találták.

Az üzletekben forgalmazott szendvicsek előállítása során több mint ezer gramm szén-dioxid is termelődhet 

Az éghajlat számára leginkább káros hatása az üzletekben árusított, tojást, szalonnát és kolbászt tartalmazó szendvicseknek van. Egy ilyen szendvics előállításakor a kutatók számításai szerint több mint 1400 gramm szén-dioxid termelődik, annyi, amennyit egy gépkocsi majdnem 20 kilométer megtétele alatt bocsát ki. Ezért a tudósok azt javasolják, a környezetvédelem érdekében inkább mindenki otthon készítse el sonkás-sajtos szendvicsét.

A kép illusztráció (MTI-fotó: Balázs Attila)

A receptek megváltoztatásával és a csomagolások csökkentésével javítható a helyzet

Az élelmiszeripar számára is javaslattal élnek a manchesteri szakértők. Véleményük szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke megfelezhető, ha megváltoztatják a recepteket vagy csökkentik a csomagolást, és újrahasznosítják azt. A szavatossági időt is meg kell hosszabbítani, ezáltal a BSA adatai szerint legalább kétezer tonna hulladékot meg lehetne spórolni.

Nem szabad félvállról venni a javaslatokat

A szendvicsfogyasztás vizsgálata nem játék a szakemberek szerint. A szendvicsek a brit étrend alapvető élelmiszerei, melyek jelentős területet foglalnak el az élelmiszerpiacon. A klímaváltozásra gyakorolt hatásuk vizsgálatát pedig komolyan kell venni.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

Világszerte veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés

2018. január 26.

Címkék: algásodás, édesvíz, foszfor

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezés. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.

A foszfor nagy részét a növények sem tudják feldolgozni

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből, mint például a műtrágyázásból vagy a növényvédő szerek használatából származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.

A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Az édesvizek ökoszisztémáját felborítja a túl sok foszfor

A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből több mint másfél millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek alkalmazkodó képességét a Föld szárazföldi területeinek mintegy negyven százalékán.

A szennyezett Nagin-tó Indiában (MTI/EPA/Faruk Hán)

A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – mondta el Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatója. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős az édesvizek szennyezése, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az algásodás pedig hozzájárul a halak és a növények pusztulásához, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.

Világszerte oda kellene figyelni a foszforhasználatra

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban pedig az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a megfigyelt időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés legalább 30 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartozik még Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területeinek jó része is. A fekete kontinensen ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb a víz a térségben annak helyreállításához.

Forrás:Híradó.hu

Teljes cikk

A jövőben tovább javulhat a méhészeti ágazat helyzete

2018. január 26.

Címkék: Európai Parlament, Erdős Norbert, ágazat, méhészet, mézjelentés

A célegyenesben jár a mézjelentés, és amennyiben az Európai Parlament is megszavazza márciusban, még inkább felértékelődhet a magyar méz az Európai Unió piacain.

Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője

Az Európai Unió Kína után a második méztermelő a világon, ezért is kéri az Európai Parlament a méhek fokozott védelmét. Az unióban éves szinten körülbelül 250 ezer tonna mézet termel mintegy hatszázezer méhész több mint másfél millió méhkasban.

A kép illusztráció     (MTI-fotó: Bodnár Boglárka)

Vissza kell szorítani a méz hamisítását

Magyarország Spanyolország és Románia után a közösség harmadik legnagyobb méztermelője. Az európai mézfogyasztás nagy mértéke miatt az Európai Unió importál is, főként Kínából. S itt lép be a mézhamisítás kockázata, mert a piacot elözönlik a talmi portékák. Az olcsóbb, de rosszabb minőségű termékekkel pedig nehéz versengenie a méhészeknek.

Fontos a méhek védelme is

Az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok miatt a méhek száma ijesztő mértékben lecsökkent az elmúlt néhány évben. Ezért a méhek egészségének fokozottabb védelmét, a káros hatású növényvédő szerek betiltását, valamint kutatási programok elindítását is szorgalmazza Erdős Norbert (Fidesz) európai néppárti képviselő a mézhamisítás elleni fellépés és a méhészek támogatása mellett.

A fentieken túl a parlament azt is fontosnak tartja, hogy az unió népszerűsítse a mézfogyasztást és annak jótékony hatásait.

Forrás: Európai Parlament

 

 

 

Teljes cikk