Az Antarktisz felett zsugorodott az ózonlyuk, de a világ többi pontján nem javult a helyzet

2018. február 07.

Címkék: zsugorodás, bróm, ózonlyuk, CFC-gázok, klór, regenerálódás, Antarktisz

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg.

Az ózonréteg a földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódik, és elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.

Közel fél évszázada vékonyodik már az ózonréteg

Az ózonréteg az 1970-es évek óta vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között. A legsúlyosabb helyzetet az Antarktisz felett figyelték meg, ahol az 1980-as évek eleje óta ózonlyuk alakul ki minden év szeptembere és novembere között.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően mára sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását, aminek eredményeként megindult az Antarktisz, valamint az Északi-sarkvidék feletti ózonréteg regenerálódása is.

Teljes cikk

A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

2018. február 06.

Címkék: tenger, szennyezés, bálna, rája, mikroszemcse, műanyag, cápa

Bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetnek a műanyag mikroszemcsék, amelyekből naponta akár több százat is lenyelhet némely egyed.

A tudósok a műanyag mikroszemcsék hatását kimutató vizsgálatokat sürgetnek

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán.

A mikorszemcse-szennyezés tovább csökkentheti a planktonevők számát

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. Az elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése többek között.

Teljes cikk

Csernobil még évszázadokig lakatlan marad

2018. február 06.

Címkék: atomerőmű, Csernobil, reaktor, szarkofág, radioaktivitás, zóna

Bár a négyezer emberéletet követelő robbanás óta már majdnem harminckét év telt el, a zóna bizonyos pontjain még mindig a megengedett mikroröntgenes érték ötvenszeresét is mérik.

Még mindig egészségre ártalmas a sugárzás mértéke

A tragédia helyszíne napjainkban is sokak fantáziáját megmozgatja. Turistacsoportok és amatőr kutatók lépik sokszor át az erőmű köré emelt, még ma is őrzött 30 kilométeres zárt zóna falait, amelynek bizonyos pontjain még mindig erős a sugárzás. Az egykori négyes blokkot lefedő szarkofágnál a megengedett mikroröntgenes érték 10-30-szorosa mérhető, míg a néptelen városban helyenként az ötvenszerese. Húsz perc ilyen helyen már egészségügyi károsodást okozhat. 

A kalandorok kedvelt célpontja az egykori szovjet katonai bázis, de sokan barangolják be Pripjaty elhagyatott utcáit és a környező mintegy három tucat település némelyikét is. A lezárt területen napjainkban már csak alig százan élnek, ők is főleg nyugdíjasok, akik saját felelősségükre maradtak itt.

Teljes cikk

Klímavédelmi konferenciát tartottak Karcagon

2018. február 05.

Címkék: mezőgazdaság, konferencia, klímavédelem, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, Karcag

Karcag városa adott otthon február 2-án pénteken az „Alkalmazkodj okosan!” nevet viselő konferenciának. A résztvevők arra keresték a választ, hogy tehetünk-e a klímaváltozás ellen, és ha igen, akkor mit.

Terítékre került a klímavédelem és az agrárium kapcsolata is

Napjaink egyik legnagyobb problémája a felmelegedés, a klímaváltozás. A kutatások szerint ebben jelentős gyorsító hatása van az emberi tevékenységnek. A probléma folyamatosan nő, szemléletváltásra van szükség. A konferencia arról szólt, hogy mit tehet az ember a környezet megvédése érdekében, illetve milyen kihívások várnak rá a közeljövőben.

Valóban senki nem vonhatja ki magát a klímaváltozás hatásai alól, ezért fontos, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki és mikor, az érintettek mikor lépnek, és mit kell tenniük azért, hogy megőrizhessük a világot olyannak, amilyen most. A Karcagon összegyűlt szakemberek elsőként az agrárium és a klímavédelem összefüggéseiről hallhattak előadást.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a magyar gazdák is érdekeltek abban, hogy környezetkímélő termelést folytassanak (MTI-fotó: Vajda János)

A modern technológiák is arra ösztönzik a gazdákat, hogy környezetkímélő termelést folytassanak 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1-nek elmondta, modern technológiák és precíziós gépek vannak a mezőgazdaságban, és olyan agrárpolitika érvényesül, amely ösztönzi a gazdákat arra, hogy a környezetet kímélő termelést folytassanak. A gazdák számára egy-egy modern beruházás megtérül, hiszen sokszor a precízebb gépek kevesebb üzemanyagot használnak, precízebben végzik a talajműveleteket, alacsonyabb költséggel járnak – közölte a földművelésügyi miniszter.

Az agrárerdészettel, mint klímabarát-megoldással is foglalkoztak

A konferencia a fentieken túl foglalkozott az agrárerdészettel, melynek lényege, hogy erdőgazdálkodás és növénytermesztés egyszerre van egy adott területen, ami magasabb hozamot jelent, de ugyanakkor egy klímabarát-megoldás, hiszen növeli a fával borítottságot, illetve megélhetést is jelent.

Forrás: hirado.hu

Teljes cikk

Itt a plogging, a szemétszedős kocogás

2018. február 05.

Címkék: mozgás, környezettudatosság, plogging, szemétszedés, Skandinávia, futás

Az új divat Svédországból indult el hódító útjára. A mozgásforma lényege, hogy a futók miközben róják a köröket, felszedik az útjukba kerülő szemetet is.

Már közösségek is alakultak az új irányzat mentén

A félig-meddig új mozgásforma elnevezése a svéd „plogga” szóból származik, amely annyit tesz: vedd fel, és fuss. Viszonylag hamar követőkre talált ez az új irányzat. A skandináv országban már kocogócsoportok is alakultak, és összekötik mindhatni a hasznost a hasznossal. Mert míg a friss levegőn kocognak, és égetik a kalóriát, addig a szétdobált szeméttől is megszabadítják a köztereket és a parkokat.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Mónus Márton)

Meghódította a közösségi médiát is

A futócsoportok köreik után boldogan fotózkodnak a kezükben lévő szemeteszacskókkal, és az elkészült képeket valamennyi nagyobb közösségi oldalon is megosztják. Egyre gyakrabban botlani az Instagramon is plogging hashtagekbe. Ezekután kíváncsian várjuk, hogy Magyarországra mikor érkezik meg ez a környezettudatos mozgásforma, és vajon ki lesz majd az, aki a mozgalom élére áll majd.

Forrás: buzzfeed.com

 

 

Teljes cikk

Egy halászfalu, amelyet visszahódított a természet

2018. február 03.

Címkék: Kína, természet, falu, zöld, elnéptelenedett, halász, hódítás

Létezik Sanghaj partjaihoz közel egy falu, amelyet, miután elnéptelenedett, visszahódított a természet. Így a Föld egyik legzöldebb falvává vált.

Az egykor népes halászfalut ma alig egytucatnyian lakják

Houtouwan, a kis kínai falu Shengsi szigetén található. Egykoron virágzó halászfalu volt, azonban az 1990-es években, amikor már a lakosok nem tudták felvenni a versenyt az egyre fejlődő haliparral, a halászok családjaikkal együtt új foglalkozás után néztek, és elvándoroltak. Napjainkban alig 10-12 fő ha lakja.

Az utóbbi két évtizedben az elhagyatott házakat és utcákat ellepte a sűrű zöld növényzet. Sok házat és épületet befed a borostyán. A már-már szellemtelepülést szinte meg sem lehet közelíteni, így a tájat misztikus légkör lengi be.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czimbal Gyula)

Turistalátványossággá vált a természet által visszahódított település

Ironikus, de a maréknyi lakosság az utóbbi években egy új bevételi forrásra tett szert. Houtouwan ugyanis mondhatni turistalátványossággá vált. Sokak fantáziáját megmozgatja ugyanis az, hogy milyen lehet az élet egy olyan faluban, amelyet félig-meddig már visszahódított a természet, és távol található a világ zajától.

Forrás: theatlantic.com

Teljes cikk

Éheznek a jegesmedvék a tengeri jég eltűnése miatt

2018. február 03.

Címkék: klímaváltozás, éhezés, jég, zsugorodás, jegesmedve

A fő vadászszezonban egyre gyakrabban maradnak éhen a jegesmedvék, mivel az északi-sarkvidéki tengeri jég zsugorodása miatt az eddiginél sokkal több energiájukba telik a fókák elejtése.

Egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerülnek a jegesmedvéknek a vadászat

A jegesmedvék a vízen úszó jégtáblákról csapnak le az elsődleges táplálékukként szolgáló fókákra. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban rámutat, hogy a globális klímaváltozás okozta tengerijég-fogyatkozás miatt a ragadozóknak ma már keményebben, sokkal több kalóriát elégetve kell megdolgozniuk a táplálékért.

Nemrégiben járta be a világot az a szívszorító videó, amelyben egy csont és bőr jegesmedve küzdött a túlélésért. Azonban a ragadozón látszott, hogy az utolsókat rúgja, és a felvétel készítői elmondták, hogy az állat végelgyengülésben el is pusztult. 

A világon elsőként vizsgálták meg a jegesmedvék anyagcseréjét

Az amerikai földtani intézet (USGS) biológusa, Anthony Pagano és kollégái kilenc nőstény jegesmedve anyagcseréjét figyelték meg a Beaufort-tengeren. A kutatók 2014, 2015 és 2016 áprilisában is nyomkövető-nyakörvet erősítettek az állatokra, hogy nyolc-tizenegy napig megfigyeljék a mozgásukat, a viselkedésüket, valamint, hogy mennyit és milyen sikerrel vadásznak.

Egyre több jegesmedve jut nehezebben élelemhez az olvadó jégtáblák miatt, és éhezik a fő vadászszezonban (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Majdnem kétszer annyi energiát igényelnek a ragadozók, mint eddig gondolták

Feljegyezték az állatok testsúlyának és méretének változását, valamint a tőlük vett vér- és vizeletminták alapján az anyagcseréjükben bekövetkező változásokat is nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a jegesmedvéknek több mint 12 ezer kalóriát kell magukhoz venniük naponta, ami azt jelenti, hogy az energiafogyasztásuk másfélszerese az eddig vélt értéknek.

Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a jegesmedvéknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mivel nincs természetes ellenségük, és a vadászmódszerük sem igényel túl sok fizikai erőfeszítést. A friss mutatók szerint azonban egy nőstény jegesmedvének tizenkét naponta meg kell ennie egy teljesen kifejlett fókát ahhoz, hogy fedezze az energiaszükségletét. A vizsgált kilenc példány több mint felének csökkent a testtömege a fő vadászszezonban.

A szakértők 22 ezer és 31 ezer egyed közé becsülik a globális jegesmedve-állományt.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

A leginnovatívabb biomegoldásokat keresik

2018. február 02.

Címkék: innováció, pályázat, szavazás, fenntarthatóság, zöld

Célegyenesbe érkezett az energiavilág „Oscar-díjaként” emlegetett E.ON Energy Globe díj idei magyarországi versenye.

Innovatív biomegoldásokat keres az E.ON Energy Globe Magarország pályázatán

Február 1-jétől szavazhat a közönség az E.ON Energy Globe Magyarország versenyen az ország legjobb fenntarthatósági projektjeire. Öt kategóriában keresik a hónap végéig a leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket.

Fókuszban a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítése

A  második E.ON Energy Globe Magyarország díj célja, hogy hozzájáruljon a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítéséhez és nyilvánosságot biztosítson a leginnovatívabb hazai fenntarthatósági és energiatudatos kezdeményezéseknek.

A leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket keresik. Képünk illusztráció (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Széles spektrum: a mosható pelenkától a környezettudatos diákparlamentig

A beérkezett több mint kétszáz pályaműből a Nobel-díjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána által vezetett szakmai zsűri választotta ki a tíz döntős pályázót, akik közül a közönség szavazhatja meg a kategóriák nyerteseit. Az E.ON Energy Globe Magyarország díj átfogó nyertese képviseli majd hazánkat a rangos nemzetközi döntőben.

A döntős pályázatok között helyet kapott a mosható pelenka népszerűsítése, a környezeti neveléssel egybekötött matekblogon vagy a környzettudatos diákparlament is.

Az E.ON Energy Globe Magyarország honlapján az érdeklődők részletesen olvashatnak a pályázatokról, és leadhatják voksaiakt is. Az ünnepélyes eredményhirdetés 2018. május 7-én lesz a Várkert Bazárban.

Forrás: energy-globe.hu

 

 

Teljes cikk

Az ivóvíz minőségének javítását és a hozzáférés bővítését kezdeményezte az Európai Bizottság

2018. február 02.

Címkék: Európai Bizottság, javítás, minőség, ivóvíz

Az Európai Bizottság az első sikeres európai polgári kezdeményezés nyomán nyújtotta be a jogalkotási javaslatot, amely az ivóvíz, mint alapjog uniós jogba foglalását irányozza elő.

A cél, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta víz

A Right2Water elnevezésű kezdeményezés keretében 2014-ben több mint 1,6 millió hitelesített aláírást gyűjtöttek össze tucatnyi tagországban annak érdekében, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvíz, illetve a csatornahálózat.

A bizottság első alelnöke, Frans Timmermans szerint az emberek tisztán és érthetően hallatták a hangjukat.

Minden európai polgár számára biztosítani kell a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvizet (MTI/EPA/Nuno Veiga)

Több feladatot is ró a javaslat a hatóságokra

A javaslat értelmében javítani kell a vízminőséget és az ivóvízellátás biztonságát. Továbbá bővíteni kell a hozzáférést mindenki, különösképp a veszélyeztetett, a társadalom peremére szorított csoportok számára. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy nyilvános helyeken fel kell állítani ivóvizet biztosító berendezéseket, valamint tájékoztatni kell a lakosságot a víz minőségéről, és nem utolsósorban ösztönözni kell a közigazgatási szerveket és a középületeket az ivóvízhez való hozzáférés biztosítására.

Csökkeni fog az energiafogyasztás és a vízpazarlás

Az Európai Bizottság rámutatott: a palackozott víz fogyasztásának csökkentésével évi több mint 600 millió eurót spórolnának meg az európai háztartások, ráadásul kevesebb lenne a hulladék, így a tengeri műanyagszennyezés mértéke is mérséklődne.
Jyrki Katainen gazdasági növekedésért felelős uniós biztos kijelentette: az új szabályok csökkenteni fogják az energiafogyasztást és a vízpazarlást.

Forrás: MTI

 

 

Teljes cikk

Tizennyolc éve sújtotta ökológiai katasztrófa a Tiszát

2018. február 01.

Címkék: ökológia, Tisza, szennyezés, cián, katasztrófa

Tizennyolc évvel ezelőtt a Szamos felső folyásának romániai vízgyűjtő területén működő román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat létesítményéből nagy mennyiségű cianid- és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Szamos és a Tisza folyókba. A szennyeződés február 1–12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.

A tiszai ciánszennyezés

A Tisza történetének talán legsúlyosabb katasztrófája immáron tizennyolc éve történt. A román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat Zazár település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy körülbelül 25 méteres szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó víz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.

A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a határérték 180-szorosát is meghaladta. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Akkoriban a szakértők a történteket „második Csernobilként” is emlegették, mivel az 1986 után ez volt a térség legnagyobb környezeti katasztrófája.

Megemlékezés Szolnokon a Tisza világának emléknapján (MTI-fotó: Bugány János)

A magyar vízügyi hatóságok hatékonyan léptek fel

Magyarországon a vízügyi hatóságok igyekeztek mérsékelni a károkat. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része, több mint 90 százaléka érintetlen maradt, a holtágak és árterek csak kis mértékben szennyeződtek. A kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cián koncentrációja. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.

Akár két évtizedbe is telhet, hogy az élővilág helyreálljon

A Tisza magyarországi szakaszán a 2000. áprilisi becslések szerint több mint 1200 tonnányi hal pusztult el. Ez nemcsak az élővilágot, de a halászati vállalatokat is lesújtóan érintette. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet, az élővilág teljes helyreállása pedig akár tíz-húsz évet is igénybe vehet.

Forrás: hirado.hu

 

Teljes cikk