Világszerte veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés

2018. január 26.

Címkék: algásodás, édesvíz, foszfor

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezés. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.

A foszfor nagy részét a növények sem tudják feldolgozni

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből, mint például a műtrágyázásból vagy a növényvédő szerek használatából származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.

A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Az édesvizek ökoszisztémáját felborítja a túl sok foszfor

A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből több mint másfél millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek alkalmazkodó képességét a Föld szárazföldi területeinek mintegy negyven százalékán.

A szennyezett Nagin-tó Indiában (MTI/EPA/Faruk Hán)

A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – mondta el Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatója. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős az édesvizek szennyezése, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az algásodás pedig hozzájárul a halak és a növények pusztulásához, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.

Világszerte oda kellene figyelni a foszforhasználatra

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban pedig az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a megfigyelt időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés legalább 30 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartozik még Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területeinek jó része is. A fekete kontinensen ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb a víz a térségben annak helyreállításához.

Forrás:Híradó.hu

Teljes cikk

A jövőben tovább javulhat a méhészeti ágazat helyzete

2018. január 26.

Címkék: Európai Parlament, Erdős Norbert, ágazat, méhészet, mézjelentés

A célegyenesben jár a mézjelentés, és amennyiben az Európai Parlament is megszavazza márciusban, még inkább felértékelődhet a magyar méz az Európai Unió piacain.

Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője

Az Európai Unió Kína után a második méztermelő a világon, ezért is kéri az Európai Parlament a méhek fokozott védelmét. Az unióban éves szinten körülbelül 250 ezer tonna mézet termel mintegy hatszázezer méhész több mint másfél millió méhkasban.

A kép illusztráció     (MTI-fotó: Bodnár Boglárka)

Vissza kell szorítani a méz hamisítását

Magyarország Spanyolország és Románia után a közösség harmadik legnagyobb méztermelője. Az európai mézfogyasztás nagy mértéke miatt az Európai Unió importál is, főként Kínából. S itt lép be a mézhamisítás kockázata, mert a piacot elözönlik a talmi portékák. Az olcsóbb, de rosszabb minőségű termékekkel pedig nehéz versengenie a méhészeknek.

Fontos a méhek védelme is

Az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok miatt a méhek száma ijesztő mértékben lecsökkent az elmúlt néhány évben. Ezért a méhek egészségének fokozottabb védelmét, a káros hatású növényvédő szerek betiltását, valamint kutatási programok elindítását is szorgalmazza Erdős Norbert (Fidesz) európai néppárti képviselő a mézhamisítás elleni fellépés és a méhészek támogatása mellett.

A fentieken túl a parlament azt is fontosnak tartja, hogy az unió népszerűsítse a mézfogyasztást és annak jótékony hatásait.

Forrás: Európai Parlament

 

 

 

Teljes cikk

Új terheket ró a mezőgazdaságra a klímaváltozás

2018. január 25.

Címkék: mezőgazdaság, növénytermesztés, éghajlatváltozás, búza, kukorica

A mezőgazdasági termelés egészére kihat az éghajlatváltozás. Bár a szakértők szerint új fajok megjelenésére nem feltétlen kell számítani, de a most elterjedt kultúrnövények termesztése nehézségekbe ütközhet.

Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

 

Christopher William Davidsen norvég séf 2016. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, ahol a versenyzők megvásárolják az alapanyagokat a másnapi Bocuse d’Or nemzetközi séfversenyhez. (MT-fotó: Kovács Tamás)

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor

 

 

 

 

 

Teljes cikk

A futóáramlatok okozzák a szélsőséges időjárási jelenségeket

2018. január 25.

Címkék: ENSZ, időjárás, szélsőség, melegrekord, futóáramlat

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete szerint a futóáramlatok okozzák a szokásosnál enyhébb időjárást.

Alaposan beleszólnak az időjárásba a futóáramlatok

A futóáramlatok a bolygó felső légkörében, nagy sebességgel áramló szelek, amelyek nagy hatással vannak a felszíni meteorológia alakulására. A futóáramlat általában több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, kilométeres vastagságú levegőréteg.

A megfigyelések szerint a futóáramlatok az utóbbi időben a szokásosnál jóval délebbre jutnak. Ennek hatására alakulnak ki olyan orkánerejű szelek, mint a Friederike viharciklon, és az olyan bőséges csapadékkal járó időjárási jelenségek, amelyek az Alpokban lavinaveszéllyel együtt járó pánikot okoztak. Szintén a futóáramlatok hatása a januárban szokatlanul enyhe időjárás is.

Sorra dőlnek meg a melegrekordok

A spanyolországi Valenciában vasárnap és hétfőn megdőlt a januári melegrekord, több mint 26 Celsius-fokot mértek. A szakértők ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a mediterrán éghajlatú ország bizonyos részein 7-10 Celsius-fokkal az időszakra jellemző átlag fölött van a hőmérséklet.

Franciaország déli részén is rekordmeleget mértek. Montpellier-ben a januári legmelegebb éjszakai hőmérséklet 14 Celsius-fok fölött volt. Ezzel egy időben bizonyos sírégiókban, mint a franciaországi Coucheval, évtizedek óta nem látott hómennyiséget tapasztaltak. A hótakaró meghaladta az öt métert.

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án. (MTI/AP/Aaron Lynett)

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án (MTI/AP/Aaron Lynett)

A futóáramlatok felelősek az Egyesült Államokban tapasztalt rekordhidegért is

A klímakutatók jelentése szerint az év elején az Egyesült Államokban tapasztalt szélsőségesen hideg időjárás is a futóáramlatoknak köszönhető. Észak-Amerika felett ezek a korábbinál jóval hullámzóbbak. Ennek oka többek között, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a trópusok – mondta el Marlene Kretschmer, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.

Forrás: MTI

Teljes cikk

Cudar jövőt vetítenek előre az olvadó gleccserek

2018. január 24.

Címkék: klímaváltozás, dokumentumfilm, gleccser, olvadás

A globális felmelegedés következményeit mi is egyre inkább érezzük. Ez a változás pedig erőteljesen kihat a sarkvidéki gleccserek olvadására is. A National Geographic Channel 2007-es dokumentumfilmje ezt a témakört járja körül.

A klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést jeleznek előre a 21. század végéig.

Furka-hágó, 2017. június 24. A gleccserolvadás megfékezésére óriási takarókkal borították be a Rhone-gleccser barlangjának a bejáratát és környékét a svájci Uri kantonban a Furka-hágó közelében 2017. június 24-én. Az óriástakarókkal a jeget próbálják megvédeni a napsugaraktól. (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A gleccserolvadás a század végéig 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést is okozhat (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igyekezett felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig.

A dokumentumfilm stábja a forgatás során ellátogatott New Yorkba és Velencébe is, hogy utánajárjanak annak, hogy ezekre, a tenger szeszélyeinek fokozottan kitett városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés.

Forrás: youtube.com

Teljes cikk

Neked is lételemed a víz?

2018. január 24.

Címkék: pályázat, víz, kreativitás, lételem

A Grundfos, a világ első számú szivattyúgyártója nyilvános tervpályázatot hirdet. A vállalat célja, hogy a tudatos, felelős gondolkodás a vízről széles körben teret nyerjen: ehhez keresnek most innovatív társakat.

A cél egy olyan eszköz megálmodása, amely a víz mozgatásával pozitív élményeket nyújt

Olyan látványos, szállítható berendezés előállítása a cél, amelynek segítségével maradandó pozitív élményt szerezhet a víz mozgatásával kapcsolatban például egy fesztivál látogatója.

 

Sokszínű pályázati feltételek

A vállalat tervpályázatán bárki részt vehet, aki olyan, részletesen dokumentált, megvalósítható ötletet küld be, amely megfelel az alábbi négy alapvető feltételnek:

Vízmozgás – mindegy, hogy folyik, pumpál, csöpög, gőzölög, párolog vagy lecsapódik, a lényeg, hogy a víz mozgásban legyen.

Elektromosság – mindegy, hogy hajtja, termeli vagy vezérli, a berendezés működésében szerepet kell kapnia az elektromosságnak.

Interaktivitás – A pályaműnek kipróbálhatónak, működtethetőnek, használhatónak kell lennie bárki számára különösebb előképzettség nélkül is.

Kompatibilitás – Az eszköz legyen könnyen szállítható, könnyedén szét- és összeszerelhető.

Fontos továbbá, hogy a találmány ne pazarolja vagy szennyezze a vizet; a folyamatos utántöltést nem igénylő, zárt rendszerű elképzeléseket a zsűri előnyben részesíti.

 

Pályázat benyújtásának határideje: 2018. 02. 28.

A pályázattal kapcsolatos további információk az alábbi oldalon érhetők el.

Forrás: letelemunk.hu

Teljes cikk

Magyarország ragaszkodik a hagyományos élelmiszerekhez

2018. január 24.

Címkék: Berlin, agrárpolitika, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, GM-mentes

Magyarország ragaszkodik a hagyományos, GM-mentes élelmiszerekhez, amiket azonban a legmodernebb technológiákkal kell előállítani. Minderről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélt szombaton Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon.

Magyarország kitart a GM-mentesség mellett

Fazekas Sándor a közmédiának elmondta, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett fórumon leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy az agrárdigitalizáció minél nagyobb teret hódítson, mert így gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni. Magyarország uyanakkor továbbra is kiáll amellett, hogy az asztalra egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól (GM) mentes élelmiszerek kerüljenek. Továbbá a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kér olyan módszerekből, mint a mesterséges húselőállítás vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználása.

Újabb tagok csatlakoztak az Európai Szója Nyilatkozathoz

A 2018-as, Berlinben megrendezett Nemzetközi Zöld Hét kiemelkedő eredménye, hogy tovább bővült a GM-mentes szója termesztése mellett elköteleződött európai országok köre. Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott most az európai szója nyilatkozathoz. Így magyar, német és osztrák kezdeményezésre összeállított dokumentum aláíróinak száma tizennyolcra, támogatóinak száma pedig huszonháromra emelkedett.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselte Magyarországot a berlini Nemzetközi Zöld Héten megrendezett agrárminiszterek találkozóján (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A GM-mentes szója termesztéséért indított mozgalom erősödése az Európai Unió közös agrárpolitikájának megújításával kapcsolatban is biztató. Fazekas Sándor elmondta, hogy a közös és a nemzeti agrárpolitikát is úgy kell alakítani, hogy Európa önellátó legyen fehérjenövényekből, és ne szoruljon import génmódosított szójára.

Agrárdiplomáciai szempontból is jelentős esemény a Nemzetközi Zöld Hét

A csaknem száz ország agrárminisztereinek részvételével tartottak fórumot a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vásárán, a berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából. A pénteken kezdődött vásáron Magyarország ismét nemzeti standdal jelenik meg, amelyen már az első napon is telt ház volt.

Magyarország szerepe felértékelődött az európai diplomáciában, így az agrárdiplomáciában is. Ezt az is jelezte, hogy az IGW alkalmából tizenhat kétoldalú találkozót tartanak, amelyek az agrár-külkereskedelemtől az Európai Unió agrárpolitikájának megújításáig a mezőgazdaság egészét átfogják.

Forrás: MTI

Teljes cikk

Fokvárosban minden csepp víz számít

2018. január 23.

Címkék: Afrika, kvóta, Fokváros, vízhiány, korlátozás, szárazság

Korlátozzák Fokváros lakóinak vízhasználatát a súlyos szárazság miatt. A Dél-afrikai Köztársaság nagyvárosában február 1-jétől a háztartások legfeljebb csak ötven liter vizet használhatnak naponta.

Napi ötven literre korlátozták a vízhasználatot

Patricia de Lille, Fokváros polgármestere elmondta, hogy a lakosok 60 százalékának vízhasználata jelenleg „érzéketlen” módon meghaladja a tavaly októberben előírt napi legfeljebb 87 litert. A hatóságok szerint, ha nem vezetnek most be újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-re nem folyik víz a csapokból. A korábban előírt 87 liter víz alapesetben sokaknál négypercnyi tusolással elfolyik. Illetve jobb esetben nyolc perc alatt, hogyha takarékos zuhanyfejet használunk.

Az utóbbi száz év legnagyobb szárazsága sújtja a vidéket

Az új intézkedés 150 napra szól, ennek letelte után újra megvizsgálják a helyzetet. A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.

Nagy a valószínűsége annak, hogy így Fokváros lesz a világ első olyan nagyvárosa, ami kifogy az ivóvízből. Legalábbis a New York Timesnak nyilatkozó Anthony Turton, a Szabadállam Egyetem környezetmenedzsment központjának igazgatója szerint.

Egy kisgyermek húz egy vizeshordót a kenyai Mwingi régióban 2011. augusztus 2-án a Nemzetközi Vöröskereszt által 2011. augusztus 3-án közreadott képen. Szomália két déli régióját már hivatalosan is éhínséggel sújtott térséggé nyilvánította az ENSZ, és augusztus 2-án arra figyelmeztetett, hogy az Afrika szarván pusztító, egyre súlyosabb szárazság miatt a korábbinál több helyen alakulhat ki éhínség, és a világszervezet által korábban becsült 11 millió embernél is több szorulhat segítségre. (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

 A kép illusztráció (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

A csatornahálózat miatt is vált katasztrofálissá a helyzet

Az aszály mellett a probléma másik fő forrása, hogy a fokvárosi vízhálózatot nem úgy tervezték, hogy kibírjon ilyen hosszú csapadékmentes időszakot. A helyzet ezért is vált mostanra katasztrofálissá. A meteorológusok és klímakutatók szerint nyilván nem fog örökké tartani a mostani szárazság, a tél közeledtével lehet majd számítani nagyobb mennyiségű csapadékra. De a most körvonalazódó előrejelzések elég aggasztóak. A következő évtizedekben többször kell majd Dél-Afrikában hasonló helyzetre készülni.

A városlakók alig fele tartja be a vízfogyasztási kvótát 

A Fokváros önkormányzata által kiadott friss adatok szerint a víztározók alig harmadukig vannak feltöltve vízzel, és hetente kicsivel több mint egy százalékkal csökken a bennük tárolt vízmennyiség, és gond, hogy a javasolt vízfogyasztási kvótát a városlakók alig több mint a fele tartja be.

Forrás: hirado.hu

Teljes cikk