Az igazgató szerint Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.

Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni – mondta.


 

„Tehát van vízhiány Magyarországon, és a spórolásnak szükséges, hogy helye legyen” – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, mivel a víz előállításához energia kell, aki „kidobja” a vizet, tehát nem spórol vele, az az energiát is kidobja.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Ráadásul Magyarországon is jelentős problémát okoz a szennyezés, és – az igazgató szerint – ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy egyetlen csepp olaj, akár ezer liter vizet is fogyasztásra alkalmatlanná tehet.

A fejlődő világban a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe. „Két végén égetjük a gyertyát: az egyik végén egyre kevesebb édesvíz jut egy főre a világban a száraz régiókban, s jellemzően ugyanezen régiókban a szennyvízkibocsátás sokkal nagyobb, mint amit a természet önmagában képes kezelni” – mutatott rá Kőrösi Csaba.

Forrás: M1, hirado.hu