A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.


A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3800 milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6 milliméterrel megemelve a globális tengerszintet. A jégolvadás üteme az évi 33 milliárd tonnáról 254 milliárd tonnára emelkedett az 1990-es évektől az elmúlt évtizedig, ami hétszeres növekedést jelent harminc év alatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az IPCC 2013-as előrejelzése 60 centiméteres globális tengerszint-emelkedést jósol

A Leedsi Egyetem professzora, Andrew Shepherd és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézetének (Jet Propulsion Laboratory) munkatársa, Erik Ivins által vezetett tanulmány az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával készült.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-as előrejelzése 60 centiméterben jelöli meg a globális tengerszint-emelkedést 2100-ig, ami azt jelentené, hogy éves szinten 360 millió ember lenne kitéve a part menti áradásoknak.

Az IPCC a legdrasztikusabb forgatókönyvet követi

A mostani mutatók szerint azonban a grönlandi jégtakaró a vártnál jóval gyorsabban olvad, vagyis inkább az IPCC legdrasztikusabb forgatókönyvét követi, ami még plusz hét centiméternyi emelkedést jelentene.

A globális tengerszint minden egy centiméternyi emelkedésével világszerte újabb hatmillió ember válik fenyegetetté a part menti áradásokkal szemben” – mondta Shepherd.

Hozzátette: a jelenlegi tendenciát nézve, a grönlandi jégolvadás miatt évente 100 millióan lesznek kitéve az áradásoknak a század végére, vagyis a globális tengerszint teljes emelkedését nézve összesen 400 millióan.

A kutatók regionális klímamodelleket alkalmazva mutatták ki, hogy a jégolvadás feléért a levegő hőmérsékletének emelkedése okozta felszíni olvadás a felelős, míg a másik feléért a melegedő óceánvíz miatt intenzívebbé vált gleccsermozgás.