Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a döntő szerep a városokra, különösen a nagyvárosokra hárul. A kibocsátás 70 százalékáért ugyanis ezek felelnek – mondta az államfő. Az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködésről szóló tárgyalás után Áder János közölte: Budapest 2015-ös belépése után most az MJVSZ tagjai is egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz.


 

Az államfő azt mondta, a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel „lélektani áttörés” történt, de még mindig rengeteg a tennivaló, a kitűzött cél eléréséhez a nemzeti vállalások nem elegendőek. Az Under2 kezdeményezés legfontosabb célja, hogy a csatlakozók vállalják: 2050-ig 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – mutatott rá Áder János. Elhangzott, hogy a nemzetközi mozgalom tagjai ma már világszerte több mint egymilliárd embert képviselnek. Áder János hangsúlyozta: a közös cél, hogy élhető környezetet, fenntartható gazdaságot, urbanizált térséget hagyjunk a következő generációkra.

Áder János köztársasági elnök a főpolgármesterrel és a megyei jogú városok képviselőivel tárgyalt (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

Budapest után a nagyobb települések is csatlakoznak

Tarlós István főpolgármester elmondta, az utánunk jövő generációkat érintő problémák közül az egyik legégetőbb a globális klímaváltozás kérdése. Az államfő 2015-ben kereste meg a nemzetközi szervezethez való csatlakozás miatt, és a Fővárosi Közgyűlés még abban az évben döntött Budapest csatlakozásáról. Budapest azóta kidolgozta klímastratégiáját, és azt rendelkezésre bocsátja a huszonhárom megyei jogú város polgármesterének – közölte.

Az államfő az MVJSZ elnökétől, Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármestertől kérte, hogy a kezdeményezést továbbítsa a megyei jogú városok polgármesterei felé.

Szita Károly elmondta, a megyei jogú városok egyhangúlag döntöttek arról, hogy „a klímavédelem nemzetközi éllovasai lesznek”. Ezek a városok 2022-ig több mint százmilliárd forintot költenek majd klímavédelemre, energiahatékonyságra és fenntarthatóságra – közölte, és példaként említette, hogy a közintézmények jelentős részét energiahatékonnyá teszik, megújuló energiaforrásokat kötnek a közösségi rendszerekre.  Az említett összeg egy része európai uniós forrásból, másik része a Modern városok programból származik.

Forrás: MTI, hirado.hu