Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.

A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.


Az elmúlt tíz év volt a bolygó eddigi legmelegebb évtizede

Az ENSZ szerint az elmúlt tíz év volt a bolygó eddigi legmelegebb évtizede a hivatalos mérések megkezdése óta. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátása nyomán várhatóan tovább nő a globális átlaghőmérséklet, a jégmezők visszahúzódását, a globális tengerszint emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek megszaporodását eredményezve.

A mutatók szerint továbbá 2019 volt a második legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete óta. A tavalyinál melegebb globális átlaghőmérsékletet csupán 2016-ban jegyeztek fel.

A Pireneusok gleccserein végzett vizsgálatok – jégmagminták, GPS-nyomkövetés –, ugyanabba az irányba mutatnak, mint amit már az Alpok és más magashegységek gleccsereinél észleltek a kutatók: a melegebb és szárazabb telek nyomán a mozgó jégtakarók menthetetlenül zsugorodnak és vékonyodnak.

(Fotó: Wikipedia)

Kilencből öt gleccser alja átlagosan 8,1 méterrel húzódott vissza

A René és kollégái által tanulmányozott kilenc gleccser felszíne együttesen jelenleg 79 hektár, míg 17 évvel ezelőtt még 140 hektár volt. A 19. század közepén ezek a jégmezők 450 hektárnyi területet foglaltak el, ma már azonban a pusztulásuk üteme folyamatosan gyorsul. 2002 óta a kilenc gleccser évente 3,6 hektárral zsugorodik. Ez alól a 2019-es év sem volt kivétel: a kilencből öt gleccser alja átlagosan 8,1 méterrel húzódott vissza a múlt nyáron, míg az előző években az átlag még csak 7,9 méter volt.

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a gleccserek eltűnése a magaslati ökoszisztémákra és biológiai sokféleségre is hatással lesz, olyan következményeket előidézve, amelyek jócskán túlnyúlnak a hegyvidéki területeken.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik és egyre több területről tűnik el a jég a gleccserek visszahúzódása miatt, a vidék sokkal inkább ki lesz téve az olyan növény- és állatfajok betelepedésének, amelyek jelenleg csak a lentebb fekvő területeken tudnak boldogulni.

Egy 2018-as jelentés szerint a Pireneusok maximális átlaghőmérséklete 1,4-3,3 Celsius-fokkal nőhet a század közepéig.

Mindez megpecsételheti a térség több tucatnyi síparadicsomának sorsát.