Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, pedig hajdanán a sík- és dombvidékeken az erdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel – olvasható a közleményben.


 

Az egészséges erdőkhöz nélkülözhetetlen a biológiai sokszínűség

A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, valamint az az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

Húsz mintaterületen tesz kísérletet a WWF az erdőkezelésre

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna–Ipoly Nemzeti Park működési területén található.

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával lékeket alakítanak ki, hogy a fény elérje a talajszintet, hogy kialakuljon a cserjeszint. A holt fákra is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, a harkályfajok is többnyire letört ágak helyét „ácsolják”. A holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállításában „segédkeznek”.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Sóki Tamás)

A cél a tölgyerdők természetesebbé tétele és idegenhonos fajok visszaszorítása

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők a fajgazdagságának gyarapodását. Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják.

A Life4Oak Forests című projekt a LIFE Nature programban az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: MTI, hirado.hu