Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.


A kriptovaluta egy internet alapú devizakereskedelmi forma, amely kizárólag a digitális világban létezik, és a támogatói szerint nincs szükség harmadik félre, hagyományos bankokra, vagy központi kormányzati ellenőrzésre a tranzakciók biztonságos érvényesítése érdekében. Ezenkívül a kriptovalutákat általában úgy tervezik, hogy egy bizonyos pont után korlátozzák a termelést, azaz a forgalomban lévő teljes összeg végül eléri a megszabott határt – írja a Science Daily.

A rendszer fenntartását az úgynevezett bányászok biztosítják. A kriptomat.io weboldal leírása szerint „a bányászat egy szétosztott konszenzus rendszer”. A hálózat fenntartásában rengeteg ember vesz részt világszerte. A „bányászat” kifejezés nem jelent mást, mint azoknak a tranzakcióknak a jóváhagyását, amelyek arra várnak, hogy felkerüljenek a blokkláncra.

Ez a módja annak, hogy a tranzakciók időrendi sorrendben kerüljenek fel a blokkláncra. A jóváhagyáshoz a tranzakciót egy blokkba kell csomagolni, amely szigorú titkosítási szabályoknak kell, hogy megfeleljen, amelyeket a hálózathoz tartozó bányászok ellenőriznek és hagynak jóvá” – írja az oldal.

A kriptovaluták bányászásának környezeti hatásait vizsgálták

A kriptokárok: A kriptovaluta-bányászat légszennyezésre és emberi egészségre gyakorolt hatásának monetáris értékbecslései című kiadványukban az Új-Mexikói Egyetem (UNM) Energiakutatási és Társadalomtudományi professzorai, Andrew Goodkind, Benjamin Jones és Robert Berrens a kriptovaluta-bányászati technikák környezeti hatásairól készült vizsgálataik eredményeit tették közzé.

A kriptovaluták energiafelhasználását értékelő meglévő adatok és a gazdasági értékelési technikák felhasználásával a három kutató számszerűsíteni tudta a bányászati gyakorlatokat a kiértékeléshez.

Szakértelmünk a különféle gazdasági tevékenységek és ágazatok egészségügyi és környezeti hatások miatti monetáris károk becslésére vonatkozik” – magyarázta Robert Berrens, az UNM kutatója.

Hozzátette: a közgazdászoknál gyakori, hogy az energiafelhasználás hatásait tanulmányozzák a mezőgazdasági termeléshez és fogyasztáshoz mérten. Az éghajlatváltozással szembesülő világban a közgazdászok segíthetnek megérteni a különböző tevékenységekhez és technológiákhoz kapcsolódó hatásokat.

A kriptovaluták előállítási vagy „bányászati” gyakorlatát energiaigényes speciális számítógépes hardverekkel hajtják végre, melyek bármilyen földrajzi helyen elhelyezkedhetnek. A bányászati táboroknak nevezett nagyszabású műveletek jelenleg a leggyorsabb internetkapcsolatok és a legolcsóbb energiaforrások köré gyűlnek össze – függetlenül attól, hogy a felhasznált energia forrása zöld vagy sem.

Az UNM kutatói azt állítják, hogy bár a bányászati gyakorlatok pénzügyi értéket teremtenek, a villamosenergia-fogyasztással „kriptokárokat” generálnak. Ezt a kifejezést a digitális deviza emberi egészségre és éghajlatra gyakorolt hatásainak leírására használják.

Az éghajlatváltozást a villamosenergia-termelés üvegházhatású gázkibocsátása, valamint a helyi légszennyező anyagok hatása alapján vizsgáltuk meg” – fejtette ki Andrew Goodkind.

Egy dollárnyi bitcoin az értéke felével felérő kriptokárt okoz

A kutatók becslései szerint 2018-ban egydollárnyi (303 forint) bitcoin-érték 49 centnyi (148 forint) egészségügyi és éghajlati kárt okozott az Egyesült Államokban.

Adataik azt mutatják, hogy 2018 folyamán a bitcoin létrehozásához szükséges károk költségei egy ponton megegyeztek a kriptodeviza tőzsdei értékével. Ezeket a károkat az energia előállításához használt fosszilis tüzelőanyagok égetésével járó megnövekedett szennyezőanyagok – például szén-dioxid, finom részecskék, nitrogén-oxidok és kén-dioxid – okozzák.

A fosszilis tüzelőanyagok égetésével előállított nagy mennyiségű villamos energia felhasználásával a kriptovaluta bányászat rosszabb levegőminőséggel és megnövekedett széndioxid-kibocsátással jár, amely a közösségeket és a családokat országszerte érinti” – mondta Jones.

Viszonylag korlátozottan, de vannak olyan kriptovaluták, amelyek alternatív előállítási rendszerekkel működnek, és ezzel jelentősen kevesebb energiafelhasználást igényelnek. A kutatók azt remélik, hogy a kutatásuk publikálása révén a bányászat alternatív módszereire ösztönözhetik az embereket.

A bitcoin árfolyama hathavi mélypontra zuhant pénteken

Bár továbbra is dübörög a bányászat, a kriptovaluták értékére az egyes országok bejelentései is nagy hatással vannak.

Az MTI közlése szerint a bitcoin gyengülését a kínai központi bank sanghaji irodájának az a figyelmeztetése váltotta ki, hogy kockázatot jelent a kereskedés ezekkel a devizafajtákkal. Pénteken ennél jegyezték, 6929 dolláron a kriptovalitát, ami 9 százalék csökkenést jelentett a csütörtöki záróértékéhez viszonyítva.