A rágcsáló amely a sziget páratlan élővilágát, különösen madárvilágát fenyegette, a 19. században jelent meg a szigeten, amikor a délre tartó hajósok, a fóka- és bálnavadászok egyik bázisává vált. A hajók legénysége nem is volt tisztában azzal, hogy velük érkeztek a szigetre a patkányok és az egerek.


 

A The Guardian beszámolja szerint a rágcsálók elterjedése drámai hatással volt a madárvilágra. Déli-Georgia szigetén nincsenek fák, a madarak a talajon fészkeltek, és mivel nem számítottak a ragadozókra, tojásaik és maguk is szabad prédává váltak.

A szigeten két madárfaj is él, amelyek máshol nem találhatók meg a világon: a déli-georgiai anthus, amely a verébalakúak rendjébe tartozik, és a nyílfarkú réce. Ezek a fajok is veszélybe kerültek, akárcsak a pingvinek és más tengeri madárpopulációk.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Attila)

A sziget patkánymentesítése egy évtizede kezdődött el egy tízmillió fontos  – mintegy 3 és fél milliárd forintos – költségvetésű projektből, amely most ért a végéhez. Mike Richardson, a projekt vezetője a napokban bejelentette: több ellenőrzés után a befejező kutatás is azt igazolta, hogy nincs több patkány a szigeten. Hozzátette, hogy legjobb tudásuk szerint két és fél évszázad után sikerült kiirtani a káros fajt a szigetről.

A projekt keretében három fázisban szórták meg a szigetet mérgezett csalival. A feladat nem volt könnyű, többször előfordult, hogy bár egy populációt sikerült kiirtani, felbukkant egy másik. Az utolsó adag mérget két éve szórták ki, a tudósok azóta folyamatosan vizsgálták, hogy megjelennek-e újból a rágcsálók. Csak azt követően nyilvánították sikeresnek a projektet, miután semmi nyomát nem találták esetleg még rejtőző patkánypopulációnak vagy egereknek.

A tudósok bíznak benne, hogy a sikeres modell a világ más tájain is például szolgálhat a helyi őshonos fajokat veszélybe sodró invazív fajok kiirtásában.

A Déli-Georgia-szigetről 1775-ben Cook kapitány készítette az első feljegyzést egyik felfedezőútja alkalmával. A bálnavadászat hőskorában mintegy kétezer ember élt a szigeten, manapság azonban már csak jószerével két nagy kutatóbázis személyzete alkotja a lakosságot. A sziget legnagyobb részét hó és jég borítja.

Forrás: MTI