éghajlatváltozás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Új terheket ró a mezőgazdaságra a klímaváltozás

2018. január 25.

A mezőgazdasági termelés egészére kihat az éghajlatváltozás. Bár a szakértők szerint új fajok megjelenésére nem feltétlen kell számítani, de a most elterjedt kultúrnövények termesztése nehézségekbe ütközhet.

Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

 

Christopher William Davidsen norvég séf 2016. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, ahol a versenyzők megvásárolják az alapanyagokat a másnapi Bocuse d’Or nemzetközi séfversenyhez. (MT-fotó: Kovács Tamás)

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor

 

 

 

 

 

Teljes cikk

Az éghajlatváltozásra fókuszál idén a Felfedezők napja

2018. április 27.

A Földgömb magazin és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett rendezvényen éghajlatkutatók, biológusok, bolygókutatók, vulkanológusok, geográfusok mutatják be mások mellett a terepi kutatás világát az érdeklődőknek április 28-án, szombaton.

A látogatók a rendezvény előadásain, mini kiállításain keresztül pillanthatnak be munkájukba, módszereikbe és megismerkedhetnek a felfedezők eszköztárával is. A fesztivál célja, hogy felhívja a figyelmet a kutatóexpedíciók fontosságára, bemutassa azok tudományos gyökereit, és kedvet ébresszen a jövő generációjában a tudományos kutatómunka iránt – közölték a szervezők az MTI-vel.

Teljes cikk

Kezelni kell az elkerülhetetlent és elkerülni a kezelhetetlent

2018. október 09.

A magyar parlament elkezdte tárgyalni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. Áder János a vitában hangsúlyozta: Magyarországnak ma oka és lehetősége is van arra, hogy egy bátor, nagyra törő, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosítson. Szakértők szerint számos területen eredményesen küzdhet Magyarország a klímaváltozással szemben.

A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslatot múlt héten kezdte tárgyalni a parlament.

Teljes cikk

Veszélyesebbek lettek a hurrikánok a klímaváltozás miatt

2018. november 21.

Egy új kutatás szerint a trópusi viharok egyre több csapadékot szállítanak. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

A Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa által vezetett csoport tizenöt olyan trópusi ciklont elemzett nemrégiben, amelyek az Atlanti-óceánon alakultak ki az elmúlt évtizedben. A kutatók ezt követően szimulációk segítségével mérték fel, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve hogy milyenekké válnak a jövőben, ha a klímaváltozás folytatódik.

Teljes cikk

ENSZ-szakértők „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazzák

2018. december 16.

Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.

A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.

Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.

Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)

Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt

Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.

A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.

A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.

Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.

Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.

A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta

2019. január 08.

A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben – közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S).

A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. „2018-ban ismét nagyon meleg évünk volt, a negyedik legmelegebb a regisztrált mérések óta” – mondta Jean-Noel Thépaut, a C3S vezetője.

Teljes cikk