globálisfelmelegedés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Havazott a Közel-Keleten

2018. január 30.

Többcentis hó hullott nemrégiben a Szaharában, és havazott Jordániában és Szaúd-Arábiában is, de a meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Többcentis hó a sivatagban, tavaszias tél idehaza

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott vasárnap, főleg a magasabb részeken. A meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad. 

Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy a jövőben egyre többször kell számolni olyan extrém időjárási jelenségekkel, amelyeket bizonyítottan a globális felmelegedés hatásai közé sorolnak.

Ilyenek például a hőhullámok, amelyeket a melegedő környezet idéz elő. Magyarországon jelenleg az enyhe tél érezteti a globális probléma hatását.

A Közel-Kelet több országában is havazott (MTI/EPA/Alaa Badarneh) 

A ciklonok és a sarki jég olvadása is megbolygatta az időjárást

A szakértő elmondta, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amelyek északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egyesült Államokba és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem ritka időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesül Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, az valóban ritka.

Fel kell készülni a természeti csapásokra

Ma már attól nem kell félni, hogy egy természeti jelenség teljesen váratlanul csap le, viszont az még jó ideig biztosan fejtörést okoz a szakembereknek, hogy a globális felmelegedés mértékének növekedésével az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek következményeit miként tudják kivédeni vagy legalábbis enyhíteni.

Forrás: hirado.hu

 

Teljes cikk

A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Európában

2018. január 30.

Gyakrabban kell árvizekkel számolni Közép- és Nyugat-Európában a következő években a globális felmelegedés miatt. A folyamat még akkor sem kerülhető el, ha sikerül másfél Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését.

A hőmérséklet növekedése miatt Európát gyakrabban sújtják majd árvizek

A Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: másfél, két és három Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő majd meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben. Minél nagyobb lesz a hőmérséklet-növekedés, annál nagyobb lesz a kockázat is.

A természeti csapások több mint félmillió ember életére lehetnek hatással

Másfél Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén több mint 110 százalékkal nő az árvízi kockázat, három Celsius-fokos növekedés esetében pedig akár 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok több mint 85 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely legalább 15 milliárd eurós kárt okozhat évente. Utóbbi esetben pedig mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót is évente.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

A cél, hogy másfél-két Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést

A 2015 decemberében, Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fok alatt tartsák.

Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól. Az árvízi kockázat jelentős növekedését ugyanakkor el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik.

Forrás: phys.org

 

Teljes cikk

Mi történt a telünkkel?

2018. január 31.

A Szaharában és több közel-keleti országban havazott, míg az Egyesült Államokban rekord hideget mértek az év elején. Azonban idehaza lassan elfelejtjük, milyen is az igazi tél, milyenek a fehér karácsonyok.

Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel

Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Amerikában megfagyott az élet az év elején

A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.

Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.

Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)

Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról

Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.

Az 1920-as évek telei  a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.

Forrás: hirado.hu

Teljes cikk

A globális felmelegedés miatt kizöldültek Európa hegycsúcsai

2018. április 06.

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957–66 közötti időszakhoz képest. Az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain is jócskán megszaporodtak a növényfajok.

A kutatók több mint 300 hegycsúcsról gyűjtöttek adatokat. Azok elemzéséből minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a fajok számának gyarapodása felgyorsult. Miközben 1957 és 1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan eggyel nőtt a növényfajok száma, 2007 és 2016 között átlagosan öt új faj jelent meg.

Teljes cikk

Hétköznapi változtatásokkal is meg lehetne fékezni a felmelegedést

2018. június 08.

Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése. Minderről egy új nemzetközi kutatás számolt be.

Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, miként lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül.

Teljes cikk

Egymilliárd embert veszélyeztet a hőség

2018. július 17.

Világszerte több mint egymilliárd emberre jelent fenyegetést a globális felmelegedés miatti hőség. Több országban hiány van az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges hűtőberendezésekből és légkondicionálókból.

Egy nonprofit civil szervezet nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a hűtőszekrények, a ventilátorok és egyéb hűtőberendezések működtetéséhez szükséges egyre több villamos energia tovább fogja erősíteni az éghajlatváltozást, hacsak az erőművek nem váltanak át a fosszilis tüzelőanyagokról a tisztább energiaforrásokra.

Teljes cikk

A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget

2018. augusztus 06.

Juhász Árpád geológus az M1 vasárnapi műsorában azt mondta: az egész világon ki kell alakítani az alkalmazkodást az egyre nagyobb meleghez, például a mezőgazdaságban az extrém hőséget elviselő növényeket kell termeszteni.

A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget – jelentette ki Juhász Árpád, majd hozzátette: a trend a magasabb hőmérsékleti értékek felé mutat.

Teljes cikk