katasztrófa” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Tizennyolc éve sújtotta ökológiai katasztrófa a Tiszát

2018. február 01.

Tizennyolc évvel ezelőtt a Szamos felső folyásának romániai vízgyűjtő területén működő román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat létesítményéből nagy mennyiségű cianid- és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Szamos és a Tisza folyókba. A szennyeződés február 1–12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.

A tiszai ciánszennyezés

A Tisza történetének talán legsúlyosabb katasztrófája immáron tizennyolc éve történt. A román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat Zazár település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy körülbelül 25 méteres szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó víz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.

A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a határérték 180-szorosát is meghaladta. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Akkoriban a szakértők a történteket „második Csernobilként” is emlegették, mivel az 1986 után ez volt a térség legnagyobb környezeti katasztrófája.

Megemlékezés Szolnokon a Tisza világának emléknapján (MTI-fotó: Bugány János)

A magyar vízügyi hatóságok hatékonyan léptek fel

Magyarországon a vízügyi hatóságok igyekeztek mérsékelni a károkat. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része, több mint 90 százaléka érintetlen maradt, a holtágak és árterek csak kis mértékben szennyeződtek. A kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cián koncentrációja. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.

Akár két évtizedbe is telhet, hogy az élővilág helyreálljon

A Tisza magyarországi szakaszán a 2000. áprilisi becslések szerint több mint 1200 tonnányi hal pusztult el. Ez nemcsak az élővilágot, de a halászati vállalatokat is lesújtóan érintette. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet, az élővilág teljes helyreállása pedig akár tíz-húsz évet is igénybe vehet.

Forrás: hirado.hu

 

Teljes cikk

Katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították Dél-Afrika egy részét

2018. február 14.

A Dél-afrikai Köztársaság egészét katasztrófa sújtotta övezetté kiáltották ki a hatóságok kedden. Bár a beszámolók szerint a hétvégén hullott ugyan pár milliméternyi csapadék, azonban ez csak minimálisan orvosolta az extrém szárazság miatt kialakult állapotokat.

Tovább súlyosbodott a helyzet a dél-afrikai országban a szárazság miatt

Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja Fokvárost és az ország egészét. Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy mivel hónapok óta nem hullott a környéken csapadék, ezért a nagyváros lakosságának vízfelhasználását a következő időszakban napi 50 literre korlátozták február 1-jétől.

Patricia de Lille, Fokváros polgármestere a nehéz döntést akkor azzal indokolta, hogyha nem vezettek volna a hónap elején újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-én már nem folyna víz a csapból. A mostani katasztrófa sújtotta területté nyilvánítást pedig azt követően hozták meg a hatóságok, hogy a jelenlegi szárazság mértékét és súlyosságát újraértékelték. Így immár a kormányzat feladata a katasztrófa elhárítása.

Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja a Dél-afrikai Köztársaságot (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

A hatóságok igyekeznek rávenni a lakosságot a takarékoskodásra

Mivel jelen állás szerint alig három hónapra elegendő víz áll a lakosok rendelkezésére a víztározókban, ezért a kormány takarékoskodásra kérte az ott élőket. Amennyiben nem sikerül a helybelieknek a napi kvótát tartani, úgy Fokváros lesz a világ első nagyvárosa, amely kifogy a vízből. Minderre már pár hete Anthony Turton, a dél-afrikai Free State Egyetem Környezetgazdálkodási Központjának professzora is felhívta a figyelmet. A professzor a New York Timesnak számolt be a már-már felfoghatatlan krízisállapotról, amely az országot sújtja.

Összetett a probléma, amely a jövőben visszatérhet

A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.

Mindezeken túl a város csatornahálózatát sem úgy tervezték, hogy egy ilyen extrémhelyzetet huzamosabb ideig kibírjon, valamint a lakosságnak továbbra is csak a fele az, aki betartja a korlátázosi előírásokat. Így amennyiben továbbra sem hullik csapadék a térségben vagy nem változik a fekete kontinens déli peremén élők hozzáállása, pár lépésre kerülhetnek egy humanitárius katasztrófától.

Forrás: qz.com

Teljes cikk

Katasztrofális állapotok uralkodnak Bolíviában

2018. február 26.

A bolíviai kormány a katasztrófahelyzet meghirdetését mérlegeli, miután az árvizek miatt országszerte már 85 ezer volt kénytelen elhagyni lakhelyét.

Már nyolcan meghaltak a bolíviai áradásokban

Bolíviában a La Nina légköri jelenségek keltette árvizekben eddig nyolcan meghaltak, több ezer épület megsemmisült, hidak, utak mentek tönkre, akárcsak a termés a földeken. Javier Zabaleta védelmi miniszter a hétvége folyamán a fővárostól, La Paztól északra fekvő, árvíz sújtotta Guanay települést kereste fel, ahol segélyeket osztott.

Teljes cikk

Tovább súlyosbodott a helyzet az aszály miatt Dél-Afrikában

2018. március 17.

Dél-Afrika nemzeti katasztrófává nyilvánította az ország egyes részeit sújtó aszályt. Az intézkedés megkönnyíti a tisztségviselőknek a források kezelését és a hosszú távú intézkedések kidolgozását a szárazság elleni küzdelemben.

A kormány szerint az aszály különösen az ország déli részén, Nyugat-Fokföld és Kelet-Fokföld tartományokban súlyos.

Teljes cikk

A klímaváltozás megnégyszerezte a katasztrófák számát

2018. október 15.

A globális felmelegedés hatására az 1970-es évek óta megnégyszereződtek a klímával összefüggő katasztrófák a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége szerint.

Az 1970-es években a segélyszervezetnek évente 80-100, időjárással összefüggő katasztrófával kellett foglalkoznia, az elmúlt évben azonban már 400 ilyen eset volt – közölte Elhadj As Sy, a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetség főtitkára.

Teljes cikk