klímaváltozás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 31

Cudar jövőt vetítenek előre az olvadó gleccserek

2018. január 24.

A globális felmelegedés következményeit mi is egyre inkább érezzük. Ez a változás pedig erőteljesen kihat a sarkvidéki gleccserek olvadására is. A National Geographic Channel 2007-es dokumentumfilmje ezt a témakört járja körül.

A klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést jeleznek előre a 21. század végéig.

Furka-hágó, 2017. június 24. A gleccserolvadás megfékezésére óriási takarókkal borították be a Rhone-gleccser barlangjának a bejáratát és környékét a svájci Uri kantonban a Furka-hágó közelében 2017. június 24-én. Az óriástakarókkal a jeget próbálják megvédeni a napsugaraktól. (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A gleccserolvadás a század végéig 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést is okozhat (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igyekezett felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig.

A dokumentumfilm stábja a forgatás során ellátogatott New Yorkba és Velencébe is, hogy utánajárjanak annak, hogy ezekre, a tenger szeszélyeinek fokozottan kitett városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés.

Forrás: youtube.com

Teljes cikk

Negyven falut veszélyeztet a tenger a Fidzsi-szigeteken

2018. január 29.

Magasabban fekvő területekre kellett költöztetni már három falut a csendes-óceáni szigetországban, és további negyven településre is vélhetően hasonló sors vár.

Más szigetekről is számítanak menekültekre

A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.

„Mindannyian egy hajóban evezünk”

Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)

A kormány területeket vásárolt

A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.

A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken

A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.

Forrás: euronews.com

 

Teljes cikk

A felmelegedés miatt kisebbek lehetnek a madarak

2018. január 31.

A klímaváltozás okozta felmelegedés miatt csökkenhet egyes madarak testnagysága. Erre a megállapításra ausztrál tudósok jutottak nemrégiben.

A rendkívüli meleg hatással van a madarak testméretére 

Ornithological Advances folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a rendkívüli meleg komolyabb hatással lehet a madarak testméretére, mint a nagy hideg.
Az ausztrál kutatók Ausztrália- és Új-Zéland-szerte harminc helyről negyven-negyven házi verebet gyűjtöttek be. Megfigyeléseik szerint a verebek teste kisebb volt ott, ahol tikkasztók voltak a nyarak, mint ott, ahol rendkívül hideg volt a tél.

A madarak kisebb testtel jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket

Az is kiderült a vizsgálatok során ugyanakkor, hogy a melegebb helyeken a felnőtt madarak testmérete akkor is kisebb volt, ha a telek is különösen hidegek voltak élőhelyükön. Simon Griffith, a sydneyi Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ez valószínűleg egy alkalmazkodási válasz lehet, amely lehetővé teszi, hogy az állatok jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket.

A jövőben számos madárfaj veszélybe kerülhet, ha nem alkalmazkodik a megváltozott környezeti körülményekhez (MTI/EPA/Angelika Warmuth)

Több madárfaj is veszélybe kerülhet a jövőben

Samuel Andrew, a kutatás vezetője hozzátette, hogy amennyiben a madarak méretének csökkenése fontos része a melegebb klímához való alkalmazkodásnak, akkor azok a madarak, amelyeknek testmérete nem változik a hőmérséklet-emelkedésre válaszolva, a legsérülékenyebb fajok közé kerülhetnek.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

Mi történt a telünkkel?

2018. január 31.

A Szaharában és több közel-keleti országban havazott, míg az Egyesült Államokban rekord hideget mértek az év elején. Azonban idehaza lassan elfelejtjük, milyen is az igazi tél, milyenek a fehér karácsonyok.

Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel

Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Amerikában megfagyott az élet az év elején

A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.

Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.

Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)

Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról

Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.

Az 1920-as évek telei  a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.

Forrás: hirado.hu

Teljes cikk

Éheznek a jegesmedvék a tengeri jég eltűnése miatt

2018. február 03.

A fő vadászszezonban egyre gyakrabban maradnak éhen a jegesmedvék, mivel az északi-sarkvidéki tengeri jég zsugorodása miatt az eddiginél sokkal több energiájukba telik a fókák elejtése.

Egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerülnek a jegesmedvéknek a vadászat

A jegesmedvék a vízen úszó jégtáblákról csapnak le az elsődleges táplálékukként szolgáló fókákra. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban rámutat, hogy a globális klímaváltozás okozta tengerijég-fogyatkozás miatt a ragadozóknak ma már keményebben, sokkal több kalóriát elégetve kell megdolgozniuk a táplálékért.

Nemrégiben járta be a világot az a szívszorító videó, amelyben egy csont és bőr jegesmedve küzdött a túlélésért. Azonban a ragadozón látszott, hogy az utolsókat rúgja, és a felvétel készítői elmondták, hogy az állat végelgyengülésben el is pusztult. 

A világon elsőként vizsgálták meg a jegesmedvék anyagcseréjét

Az amerikai földtani intézet (USGS) biológusa, Anthony Pagano és kollégái kilenc nőstény jegesmedve anyagcseréjét figyelték meg a Beaufort-tengeren. A kutatók 2014, 2015 és 2016 áprilisában is nyomkövető-nyakörvet erősítettek az állatokra, hogy nyolc-tizenegy napig megfigyeljék a mozgásukat, a viselkedésüket, valamint, hogy mennyit és milyen sikerrel vadásznak.

Egyre több jegesmedve jut nehezebben élelemhez az olvadó jégtáblák miatt, és éhezik a fő vadászszezonban (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Majdnem kétszer annyi energiát igényelnek a ragadozók, mint eddig gondolták

Feljegyezték az állatok testsúlyának és méretének változását, valamint a tőlük vett vér- és vizeletminták alapján az anyagcseréjükben bekövetkező változásokat is nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a jegesmedvéknek több mint 12 ezer kalóriát kell magukhoz venniük naponta, ami azt jelenti, hogy az energiafogyasztásuk másfélszerese az eddig vélt értéknek.

Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a jegesmedvéknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mivel nincs természetes ellenségük, és a vadászmódszerük sem igényel túl sok fizikai erőfeszítést. A friss mutatók szerint azonban egy nőstény jegesmedvének tizenkét naponta meg kell ennie egy teljesen kifejlett fókát ahhoz, hogy fedezze az energiaszükségletét. A vizsgált kilenc példány több mint felének csökkent a testtömege a fő vadászszezonban.

A szakértők 22 ezer és 31 ezer egyed közé becsülik a globális jegesmedve-állományt.

Forrás: MTI

 

Teljes cikk

Nem csökken, hanem nő a veszélyeztetett Tuvalu területe

2018. február 12.

Új kutatások szerint nem csökken, hanem növekszik Tuvalu területe, holott a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt. A csendes-óceáni szigetország a térség egyik legveszélyeztetettebb területe.

A tengerszint emelkedése ellenére nőtt a sziget területe

Erre a meglepő megállapításra nemrégiben az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói jutottak miután a műholdas és légi felvételek alapján megvizsgálták, hogy milyen geográfiai változások történtek Tuvalu kilenc atollján és több mint száz korallszigetén 1971 és 2014 között.

Azt találták, hogy nyolc atoll és a kicsiny korallszigetek háromnegyede nőtt a vizsgált időszakban, azaz majdnem három százalékkal lett nagyobb Tuvalu teljes területe annak ellenére, hogy a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben emelkedett a tengerszint a szigetország térségében.

Teljes cikk

A savasodó óceán felemésztheti a korallzátonyok építőköveit

2018. február 25.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceán felemésztheti a korallzátonyok építőköveit – figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Gyorsabb lehet a korallzátonyok pusztulása, mint növekedésük

A Science című amerikai tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint az óceánba kerülő szén-dioxid okozta savasodás a zátonyok építőköveit jelentő – a korallok és egyéb organizmusok évezredek alatt felgyülemlő maradványai alkotta – üledék szétmarásával fenyeget.

Teljes cikk

A „klímamenekültek” száma 2050-re 143 millióra nőhet a

2018. március 20.

Több mint 140 millióan vándorolhatnak 2050-ig a világ három fejlett régiójába az éghajlatváltozás okozta jelenségek, így a mezőgazdasági termelés visszaesése, a vízhiány és a tengerek vízszintjének emelkedése miatt – figyelmeztetett a Világbank.

Egy nemrégiben közzétett jelentésében a nemzetközi pénzintézet 86 millióra becsülte a lehetséges afrikai, 40 millióra a dél-ázsiai és 17 millióra a latin-amerikai bevándorlókat, ha addig nem történik semmi a klímaváltozás ügyében.

Teljes cikk

Gyorsabban olvadnak a hegyi gleccserek Alaszkában

2018. április 11.

Gyorsabban olvadnak az Alaszkai-hegységben lévő gleccserek, mint bármikor az elmúlt négyszáz évben.

Az emelkedő hőmérséklet miatt a Denali Nemzeti Parkban lévő Hunter-hegyen nyaranta hatvanszor több hó olvad el, mint az iparosodás kezdete előtti 150 évben - állapította meg egy nemrégiben készült kutatás.

Teljes cikk

A fiatal bükkösök és a fenyők károsodnak leginkább a klímaváltozás miatt

2018. április 17.

Jelentős hatása van a klímaváltozásnak az őshonos fafajainkra. A téli jegesedés, a tavalyi áprilisi hóesés is megtizedelte a faállományt. Az erdőgazdálkodó szerint az ilyen, pár napig fennálló körülmény évtizedes nyomot hagy az erdőben. Elsősorban a fiatal bükkösök szenvedik meg a szélsőséges időjárást, de a fenyőerdők is pusztulnak.

A klímaváltozás a Bükk és a Mátra erdőire is hatással volt. Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője elmondta, többhektáros területeken okozott károkat a tavalyi havazás és a nagy szelek. Egyes részeken erdőfelújítási kötelezettség keletkezett – tette hozzá.

Teljes cikk