Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

 

Christopher William Davidsen norvég séf 2016. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, ahol a versenyzők megvásárolják az alapanyagokat a másnapi Bocuse d’Or nemzetközi séfversenyhez. (MT-fotó: Kovács Tamás)

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor