védelem” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 8

Van remény: a rénszarvasok védelme miatt nem épül meg egy szélerőmű Norvégiában

2018. február 16.

Norvégiában elutasították egy szélerőmű megépítésének az engedélyét január végén. Az illetékes hatóság elmondta, hogy az építmény nemcsak az ország, hanem egyben Európa utolsó természetes környezetben élő rénszarvas-populációjának élőhelyén állna. Így inkább eltekintettek az építkezéstől.

Az ökoszemlélet felülírta a gazdasági szempontokat Norvégiában

Norvégiában a  a fenntarthatóság és ökoszemlélet felülírta a gazdasági szempontokat. A hatóságok inkább máshol építenek meg egy szélerőművet, mintsem hogy megbolygassák a kontinens legnagyobb rénszarvas rezervátumának nyugalmát. A skandináv ország déli hegységében ugyanis mintegy 35 ezer rénszarvas él. Az energiaügyi minisztérium munkatársai ugyan közölték, hogy a beruházás fellendíteni a a gyéren lakott dél-norvégiai Bygland gazdaságát, de a ritka állatok védelme elsőbbséget élvez.

Több veszély is leselkedik a rénszarvasokra

Az utak, a vasutak, a víztárolók és a nyaralók zavarják a csordákat, az állatok nehezen viselik a civilizáció közelséget. Sok a rossz tapasztalat. Az elmúlt novemberében alig egy hét alatt több mint száz rénszarvast gázoltak el a tehervonatok.

Norvégia déli hegységében több mint 35 ezer rénszarvas él,ez a terület az európai vadon élő rénszarvas-populáció utolsó erődítménye. (MTI-fotó: Varga György)

A fokozott odafigyelés másik oka továbbá, hogy figyelembe veszik azt is, hogy az ország északi, sarkvidéki térségében élő számi bennszülöttek még mindig rénszarvasok-tenyésztésből élnek. Azonban az ő mindennapjaikat és megélhetésüket is veszélyezteti az éghajlatváltozás. Ráadásul a téli legelők gyakori fagyása és olvadása az ottani rénszarvas populációt is alaposan megtizedeli.

A skandináv ország élen jár az alternatív energiaforrások felhasználásában

Norvégiától sosem állt távol az ökotudatos szemlélet. Jelentős energiaexportőrnek minősül, belföldi energiaszükségleteinek körülbelül 99 százalékát vízerőművekkel állítja elő. A többletet Hollandiának és észak-európai szomszédjainak exportálja.

Forrás: inhabitat.com

Teljes cikk

Kiemelt szerepe van a lakosságnak a fecskék védelmében

2018. március 26.

Április és május kiemelt fecskevédelmi időszak: az összegzés szerint a napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével – a fészekleverések hatósági bejelentésével –, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkek, sárgyűjtőhelyek létesítésével érhető el.

A Magyar Madártani Egyesület (MME)  felhívja a figyelmet arra is, hogy az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást úgynevezett fecskepelenkák felszerelésével lehet elkerülni.

Teljes cikk

Ünnepi nyuszistop: ne vegyünk felelőtlenül élőállatot!

2018. március 29.

Húsvétkor, a nagy vásárlási forgatagban sokan meggondolatlanul élő állatokat vásárolnak gyermekeik számára ajándékba. Azonban a kiscsibék, kiskacsák és dísznyulak sokasága az ünnepek után teherré válik az otthonokban.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a családoknak az ünnepek után gondot okozhat az állat táplálása, a lakást piszkító szőrzet és a rendszeresen keletkező ürülék és bűz is.

Teljes cikk

Hadat üzen Anglia az elefántcsont-kereskedelemnek

2018. április 06.

A brit kormány Európa legszigorúbb szabályozásának bevezetését tervezi az elefántok védelmében: megtiltják az elefántcsont kereskedelmét, bármilyen régi is legyen az áru.

Az elefántcsont kereskedelmének tilalmát megszegőkre akár öt évi börtönbüntetés is kiszabható a tervezet szerint.

Teljes cikk

Tetemes összegeket költenek az ausztrálok a Nagy-korallzátony védelmére

2018. május 02.

Mintegy 500 millió ausztrál dollárt (csaknem 100 milliárd forintot) költ az ausztrál kormány a természeti kincs védelmére. A pénzt egyebek mellett a károsodott korallzátonyok újraélesztésére, a vízminőség javítására és az agresszíven terjeszkedő tengericsillag-rajok visszaszorítására fordítják.

A jelentős összegből a gazdálkodókat is ösztönözni fogják arra, hogy kevesebb növényvédő és rovarirtó szert használjanak. A miniszter szerint a korallzátony ökoszisztémájára a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti, de az ország történetében eddig példa nélküli mértékű ráfordítással biztosítható a korallzátonyok jövője.

Teljes cikk

Erdeink és az őshonos fajok védelme érdekében indítottak programot

2018. május 14.

Természetes ellenségek hiányában a hazánkban a nem őshonos állat- és növényfajok gyorsan elszaporodnak, miközben elfogyasztják vagy kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket.

A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.

Teljes cikk

Idén is megrendezik a WWF nagy ugrását

2018. május 19.

A WWF Magyarország idén is felhívja a településeket és közösségeket, hogy rendezzék meg a saját nagy ugrásukat, és csobbanjanak együtt 2018. július 8-án délután 3 órakor. Az első hivatalosan meghirdetett eseményen 2005-ben több mint 250 000 ember vett részt, akik huszonkét ország több mint harminc folyójába ugrottak ugyanabban az időpontban.

A kezdeményező Európai Folyókért Hálózat eredeti célkitűzése az volt, hogy társadalmi támogatói bázist építsen ki az Európai Unió vízvédelmi szabályozási rendszerének és víz keretirányelvének népszerűsítéséhez. A kezdeményezésről mostanra elmondható, hogy inspiráló és tömegeket megmozgató eseménnyé vált, ami Európa-szerte hitelesen képviseli az élővizek védelmének fontosságát.

Teljes cikk

Felhőtakaró segíthet megóvni a Nagy-korallzátonyt

2018. július 17.

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvná meg a pusztító fehéredéstől az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi óceánkutató.

Daniel Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa kedden mutatja be az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen kétszáz szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Teljes cikk