Meg kell újítani földjeinket #59

A klímaváltozás a talaj, a termőföld romlásához is vezet. Valamikor a világon erdőt is irtanak, hogy termőföld legyen a helyén, de aztán nem tudják helyesen tartani. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára szerint szemléletváltozásra van szükség a gazdák részéről. Dobos Endre, aki egyúttal a Magyar Talajtani Társaság elnöke is, azt tanácsolja, „termelni kell a gyökeret”, növelni a föld szerves anyag tartalmát és kialakítani a szántóföldi víztározást.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az energiaátállás és takarékoskodás lehetőségei #58

A magyar háztartások 60 százaléka gázfüggő. Ezért a gáz, illetve a nukleáris energia nélkülözhetetlen lesz a következő évtizedekben is – mondja a podcastban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartható fejlődés főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az időjárásfüggőekhez pedig tárolók kialakítása szükséges. Az elmúlt időszakban ugyanis például az úgynevezett házi naperőművek növekedését nem tudta követni az országos hálózat. Nemes Csaba emiatt állami és magán szinten is technikai, technológiai fejlesztéseket szorgalmaz. A tartós energiatakarékosság legegyszerűbb módja a nyílászárók korszerűsítése, ugyanakkor az ezt végző szakemberekből is kevés van. A közmű-szabályozási hivatal főosztályvezetője azt vallja, a villamos- és megújuló energia irányába kell menni. (a felvétel a napelem rendelet megjelenése előtt készült)


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Szélsőségek szorításában tart minket a víz #57

Júliusban annyira alacsony volt a vízállás a Tiszán, hogy Szolnoknál kilátszódtak a korábbi átkelő több száz éves maradványai. Ebben az esztendőben megdőlt a negatív vízállási rekord is, mínusz 281 centiméterre süllyedt a vízszint. Felszín alatti vízmegtartásról, csongrádi vízlépcsőről, tárózóról és a hódok „munkájáról” is beszél Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója és a Global Water Partnership Magyarország vezetője. Áder János szóba hozta azt is, hogy Szolnok és környéke miként juthatott ivóvízhez az idei nyáron, illetve hogy a megtisztított szennyvíz felhasználható lenne a mezőgazdaságban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Zsebbe markoló aszálykárok #56

Meghaladta az ezermilliárd forintot annak a kárnak a mértéke, amely a magyar mezőgazdaságban keletkezett az idei rendkívüli aszály miatt. Bár az elmúlt időszak csapadékos volt, és némi javulás tapasztalható, de ideális esetben 2022 végéig az idei mennyiség duplájára lenne még szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a podcastban elmondta, hogy ötmillió tonna kukorica és kétmillió tonna búza „veszett el” idén. Győrffy Balázs és Áder János beszélnek még az a brazil csirkékről, az élelmiszerbiztonságról, a vetőmagokról, a gazdák támogatásáról, valamint az élelmiszerek árának változásáról is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Hozzá kell szoknunk a hosszú, forró nyarakhoz #55

Történelmi aszály sújtja Magyarországot. Ilyenre nem volt példa a XX. század eleje óta, amikor elkezdték hivatalosan jegyezni az adatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkatársa szerint egy hosszú vízhiányos időszak következménye volt idén nyáron a rendkívüli szárazság. A podcastból megtudhatják azt is, hogy ilyen helyzetben egy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék sem jelent gyógyírt a földeknek. Ezúttal két vendég segít megérteni a légköri mozgásokat: Lakatos Mónika éghajlat szakértő és Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Telepítés és gazdálkodás – minden a fákról és az erdőkről #54

Nagyon komoly károkat okozott az aszály az elmúlt évek erdőtelepítéseiben – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. A beszélgetés nagy része a kormány úgynevezett erdőrendeletéről szól, melyet erőteljes „hangzavar” kísért az elmúlt időszakban. Mi lesz a védett területeken lévő fákkal, miért kerültek bele a rendeletbe a vitatott részek? Zambó Péter egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol Áder Jánosnak, aki újabb területek fásítását szorgalmazza.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megakadályozható a Tisza további szennyezése (2. rész) #53

A háború árnyékában minden eddiginél nagyobb környezeti, hulladékterhelés éri Kárpátalját, ami a Tisza szennyezését is fokozza. A félig ukrán, félig magyar filmes a korábbi beszélgetést folytatva ezúttal arról is beszél, hogy miként élte meg a hétköznapi világtól való elvonulását a folyó mentén. Ljasuk Dimitrytől megtudhatják, hogy a Tisza-tóban több, mint 55 féle halfajta él, és több, mint 200 féle vándormadár fordul meg a térségben.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A hulladékmentes Tisza nevében (1. rész) #52

Az ember, a globális vállalatok és az állam a felelős a folyók szennyezéséért – vallja Ljasuk Dimitry. A félig ukrán, félig magyar filmes és aktivista a Tisza nevében című dokumentumfilmjével tavaly megnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai fődíját. A problémáról és a lehetséges megoldásokról is szó esik a beszélgetésben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az élelmiszerek, és akik felettük vannak #51

Ugye, mindenki sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt idén nyáron (és egész évben)? Magyarországon az élelmiszerek egyharmada a méhek beporzása okán kerül az asztalra. Azonban például Kínában már emberi beavatkozásra van szükség ehhez, Kaliforniában pedig méhészeteket fizetnek azért, hogy beporzókat „szállítsanak”. A méhek rövid életéről, a magyar mézről, annak minőségéről és jövőjéről is szól a beszélgetés dr. Kovács Zoltán okleveles erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem címzetes docensével.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Fenntartható biztonság (2. rész) #50

A minap döntött arról a kormány, hogy igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidő hosszabbítását is kezdeményezi a kabinet. Hogyan lehet az ellátás biztonságát fenntartani úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a megújuló energiaforrások arányának növeléséről sem. A Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel való beszélgetés második része erre próbál választ adni.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Atombiztos jövő (1. rész) #49

Az Európai Unió ez év elején fenntartható energiaforrásként ismerte el az atomenergiát is. Miközben Németország az erőműveinek lekapcsolásáról döntött, a régi-új francia vezetés még több atomerőmű építéséről határozott, ezzel kisegítve szomszédjukat is. Beszélgetés Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel arról, hogy az atomenergia miként egészíti ki a megújuló forrásokat.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Pálferi a szellemi fenntarthatóságról (2. rész) #48

Kütyü vagy okoseszköz? Tudatosan használjuk, vagy függünk tőle? Személyre szabjuk, vagy személytelenre szabnak bennünket általa? Ezernyi a kérdés a 21. század információs mókuskerekében… Áder János ismét Pál Feri atyával igyekszik megfejteni a szellemi környezetszennyezés hátterét.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Pálferi meg a huncutkodó énünk (1. rész) # 47

Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember már 2012-ben nyári tábort szervezett a teremtett világ megóvásáért viselt felelősségünkről. Akkor még kevesen foglalkoztak klímaszorongással, a tudományos világ szándékos vakságával vagy éppen a sokszor lusta emberi lélek “huncutkodásaival”. Izgalmas beszélgetés Pál Feri atyával.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Biodiverzitás: a Föld természeti tőkéje #46

Hogyan függ össze a 6. kihalási hullám a pusztuló méhekkel és a levert fecskefészkekkel? Hogyan beszélgetnek a fák és miért van szükségük a növényeknek túlélési stratégiára? A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja alkalmából Áder János Czippán Katalinnal, fenntarthatóságot szolgáló oktatási és kommunikációs szakértővel beszélget.



Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mi lesz veled Velencei-tó? #43

Környezetről, vízről klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

Mi lesz veled Velencei-tó? #43

A Velencei-tavat átlag száz évente a kiszáradás veszélye fenyegette, szinte teljesen eltűnt a víz a medréből - mint ahogy ez a közelmúltban is megtörtént. Mi az oka ennek a riasztó jelenségnek? Van-e megoldás? Beszélgetés Reich Gyulával, az OVF Tudományos Tanácsának titkárával, a Velencei-tóról készített tanulmány szerkesztőjével.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Károsítja a madarak szaporodási képességét a fényszennyezés

A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban.

Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.



Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mintegy félezer emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A kutatók a földtörténet korábbi kihalási hullámaiból fennmaradt fosszilis maradványok alapján számolták ki, hogy hány emlősfaj tűnhet el az évszázad végére a Földről. Mint a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban felhívták rá a figyelmet: „minden eltűnt fajjal a Föld természettudományának egy darabját veszítjük el”.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

A következő ötven évben világszerte jelentősen növekedni fog a talajveszteség mértéke a klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdaság, a fakitermelés és a túllegeltetés miatt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a PNAS című tudományos lapban megjelent tanulmányában.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tízszer olyan szennyezett lehet az Atlanti-óceán mint eddig hittük

Az Atlanti-óceán valójában tízszer szennyezettebb lehet műanyaggal, mint eddig feltételezték – közli a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC) egy tanulmányban, amely a Nature Communications című szaklapban jelent meg kedden.

A NOC kutatói szerint a tengerből 200 méter mélységig vett minták arra utalnak, hogy eddig nagyon alábecsülték az Atlanti-óceánba kerülő műanyag mennyiségét. A láthatatlan vagy alig látható műanyagrészecskék (a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyag és a még ennél is kisebb nanoműanyag) mennyisége a vizsgált – közvetlenül a felszín alatti – rétegben körülbelül ugyanannyi, mint amennyire az elmúlt 65 évben a tengerbe került látható műanyaghulladék mennyiségét becsülték, vagyis 17 millió tonna körüli.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megállíthatatlanná vált a grönlandi jégmező olvadása

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Szinte semmi hatása nincs a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az utóbbi öt évben mérték a három legforróbb júliust

A 19. század közepe óta vezetett hőmérsékleti feljegyzések szerint az elmúlt öt év volt a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede – közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata, amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.

„Ez nem csupán egy nyári dolog, hanem globális jelenség és minden egyes hónap egyre melegebb lesz” – mondta Freja Vamborg, a Copernicus kutatója.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Drámai hatással jár a méhpopuláció csökkenése

A világ rovarpopulációjának és egyúttal a vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is egy új tanulmány szerint.

Amerikai és kanadai egyetemek kutatói hét fontos gyümölcs- és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy házi méhek beporzására, akár oly módon is, hogy helybe viszik a beporzáshoz a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Miközben a házi méheket tekintik hagyományosan a gazdaságilag leghasznosabb beporzóknak az Egyesült Államokban, a tanulmány megállapította, hogy a vadméhek a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet töltenek be még a kiemelt mezőgazdasági területeken is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A Temze a világ egyik leginkább műanyaggal szennyezett folyója

A világ egyik műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze brit kutatók szerint, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja ilyen szempontból szennyezettebb, mint a Rajna vagy a Duna – olvasható a BBC honlapján.

A Temze állapotát vizsgálva parányi plasztikdarabokat találtak rákokban, a part mentén pedig nagy mennyiségben halmozódik fel a vécébe dobott nedves törlőkendő, amely helyenként kendőzátonyokat képez – hívták fel a figyelmet a Londoni Egyetem, a londoni Természettudományi Múzeum és a Zoológiai Társaság kutatói, akik a világ több pontján végeztek vízminőség-vizsgálatot.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A világ korallzátonyainak ötödén gyakorlatilag kihaltak a cápák

A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közli egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Nature tudományos szakfolyóiratban.

Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az emberi tevékenység az eddig véltnél nagyobb hatással van az Antarktiszra

A felgyorsult emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve hivatalosan felfedezték.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatta ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rózsaszín lett a hó az Alpok gleccserein

Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn.

A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Háromszor gyorsabban melegszik a Déli-sark, mint a világ többi része

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt.
Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Negyvenévnyi vízfogyasztásra elegendő jeget veszítettek tömegükből az új-zélandi gleccserek

Akkora mennyiségű jeget veszítettek el tömegükből az új-zélandi Déli-szigeten lévő gleccserek, amennyi ivóvíz elegendő lenne 40 évre Új-Zéland lakosságának – mutatták ki a csendes-óceáni szigetország Víz- és Légkörkutató Nemzeti Intézetének kutatói.

A szigeten húzódó Déli-Alpok 40 év alatt 15,9 trillió liter vízmennyiséget veszített el, ez akkora mennyiség, amelyet Új-Zéland lakossága 40 év alatt fogyasztana el – mondta Andrew Lorrey klimatológus.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A klímaváltozás miatt csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.

Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A felmelegedéssel több baktériumfertőzés várható

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.

A tengerek és a folyótorkolatok vizének melegedése elősegíti a sót jól tűrő baktériumok terjedését a német szövetségi kockázatértékelési kutatóintézet (BfR) értékelése szerint.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Hat másodpercenként egy labdarúgópályányi érintetlen őserdő tűnt el a Földön tavaly

A World Resources Institute szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatául, közte 3,8 millió hektárnyi érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.

Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete májusban

Az Európai Unió után az Egyesült Államok légkörfigyelő szolgálata is azt állapította meg, hogy rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete idén májusban.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) hétvégén közzétett adatai szerint az idei május 2016 májusával együtt volt az eddigi legmelegebb a mérések 1880-as kezdete óta, a szárazföldek és a világtengerek feletti levegő 15,7 Celsius-fokos átlaghőmérséklete 0,95 fokkal haladta meg a 20. század 14,8 Celsius-fokos átlaghőmérsékletét.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műanyag szeméttel van tele a tengeri madarak fészke

A szakértők szerint a tengeri madarak fészkének 80 százalékában található műanyaghulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag.

Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmennyiségű műanyagszennyezés a Földközi-tengerben

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban, a kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba.

A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rendkívüli melegtől fog szenvedni 2070-re a világ lakosságának harmada

A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újjáéledt a Velencei-lagúna gazdag élővilága

Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Először volt hőhullám az Antarktiszon

A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műholdkép: jelentősen csökkent a légszennyezés Európa nagyvárosaiban

Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas képei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt a kontinens városaiban nagymértékben csökkent a légszennyezés szintje.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.

A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jégkorszakok akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nőtt

Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.

Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját a jövőben ausztrál kutatók szerint.

Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.

A Sydneyi Egyetem szakértői a durián  és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gyorsuló ütemben tűnnek el madárfajok

Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint.

Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.