Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

2020. május 19.

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.

Teljes cikk

Műanyag szeméttel van tele a tengeri madarak fészke

2020. május 10.

A szakértők szerint a tengeri madarak fészkének 80 százalékában található műanyaghulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag.

Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Teljes cikk

Rekordmennyiségű műanyagszennyezés a Földközi-tengerben

2020. május 08.

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban, a kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba.

A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.

Teljes cikk

Rendkívüli melegtől fog szenvedni 2070-re a világ lakosságának harmada

2020. május 05.

A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.

Teljes cikk

Újjáéledt a Velencei-lagúna gazdag élővilága

2020. április 30.

Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.

Teljes cikk

Először volt hőhullám az Antarktiszon

2020. április 05.

A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.

Teljes cikk

Műholdkép: jelentősen csökkent a légszennyezés Európa nagyvárosaiban

2020. március 30.

Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas képei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt a kontinens városaiban nagymértékben csökkent a légszennyezés szintje.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.

Teljes cikk

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

2020. március 25.

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.

Teljes cikk

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

2020. március 20.

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.

A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Teljes cikk

A jégkorszakok akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nőtt

2020. március 17.

Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.

Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Teljes cikk