Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mintegy félezer emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A kutatók a földtörténet korábbi kihalási hullámaiból fennmaradt fosszilis maradványok alapján számolták ki, hogy hány emlősfaj tűnhet el az évszázad végére a Földről. Mint a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban felhívták rá a figyelmet: „minden eltűnt fajjal a Föld természettudományának egy darabját veszítjük el”.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

A következő ötven évben világszerte jelentősen növekedni fog a talajveszteség mértéke a klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdaság, a fakitermelés és a túllegeltetés miatt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a PNAS című tudományos lapban megjelent tanulmányában.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tízszer olyan szennyezett lehet az Atlanti-óceán mint eddig hittük

Az Atlanti-óceán valójában tízszer szennyezettebb lehet műanyaggal, mint eddig feltételezték – közli a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC) egy tanulmányban, amely a Nature Communications című szaklapban jelent meg kedden.

A NOC kutatói szerint a tengerből 200 méter mélységig vett minták arra utalnak, hogy eddig nagyon alábecsülték az Atlanti-óceánba kerülő műanyag mennyiségét. A láthatatlan vagy alig látható műanyagrészecskék (a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyag és a még ennél is kisebb nanoműanyag) mennyisége a vizsgált – közvetlenül a felszín alatti – rétegben körülbelül ugyanannyi, mint amennyire az elmúlt 65 évben a tengerbe került látható műanyaghulladék mennyiségét becsülték, vagyis 17 millió tonna körüli.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megállíthatatlanná vált a grönlandi jégmező olvadása

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Szinte semmi hatása nincs a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az utóbbi öt évben mérték a három legforróbb júliust

A 19. század közepe óta vezetett hőmérsékleti feljegyzések szerint az elmúlt öt év volt a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede – közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata, amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.

„Ez nem csupán egy nyári dolog, hanem globális jelenség és minden egyes hónap egyre melegebb lesz” – mondta Freja Vamborg, a Copernicus kutatója.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Drámai hatással jár a méhpopuláció csökkenése

A világ rovarpopulációjának és egyúttal a vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is egy új tanulmány szerint.

Amerikai és kanadai egyetemek kutatói hét fontos gyümölcs- és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy házi méhek beporzására, akár oly módon is, hogy helybe viszik a beporzáshoz a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Miközben a házi méheket tekintik hagyományosan a gazdaságilag leghasznosabb beporzóknak az Egyesült Államokban, a tanulmány megállapította, hogy a vadméhek a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet töltenek be még a kiemelt mezőgazdasági területeken is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A Temze a világ egyik leginkább műanyaggal szennyezett folyója

A világ egyik műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze brit kutatók szerint, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja ilyen szempontból szennyezettebb, mint a Rajna vagy a Duna – olvasható a BBC honlapján.

A Temze állapotát vizsgálva parányi plasztikdarabokat találtak rákokban, a part mentén pedig nagy mennyiségben halmozódik fel a vécébe dobott nedves törlőkendő, amely helyenként kendőzátonyokat képez – hívták fel a figyelmet a Londoni Egyetem, a londoni Természettudományi Múzeum és a Zoológiai Társaság kutatói, akik a világ több pontján végeztek vízminőség-vizsgálatot.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A világ korallzátonyainak ötödén gyakorlatilag kihaltak a cápák

A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közli egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Nature tudományos szakfolyóiratban.

Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az emberi tevékenység az eddig véltnél nagyobb hatással van az Antarktiszra

A felgyorsult emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve hivatalosan felfedezték.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatta ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rózsaszín lett a hó az Alpok gleccserein

Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn.

A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Háromszor gyorsabban melegszik a Déli-sark, mint a világ többi része

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt.
Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Negyvenévnyi vízfogyasztásra elegendő jeget veszítettek tömegükből az új-zélandi gleccserek

Akkora mennyiségű jeget veszítettek el tömegükből az új-zélandi Déli-szigeten lévő gleccserek, amennyi ivóvíz elegendő lenne 40 évre Új-Zéland lakosságának – mutatták ki a csendes-óceáni szigetország Víz- és Légkörkutató Nemzeti Intézetének kutatói.

A szigeten húzódó Déli-Alpok 40 év alatt 15,9 trillió liter vízmennyiséget veszített el, ez akkora mennyiség, amelyet Új-Zéland lakossága 40 év alatt fogyasztana el – mondta Andrew Lorrey klimatológus.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A klímaváltozás miatt csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.

Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A felmelegedéssel több baktériumfertőzés várható

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.

A tengerek és a folyótorkolatok vizének melegedése elősegíti a sót jól tűrő baktériumok terjedését a német szövetségi kockázatértékelési kutatóintézet (BfR) értékelése szerint.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Hat másodpercenként egy labdarúgópályányi érintetlen őserdő tűnt el a Földön tavaly

A World Resources Institute szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatául, közte 3,8 millió hektárnyi érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.

Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete májusban

Az Európai Unió után az Egyesült Államok légkörfigyelő szolgálata is azt állapította meg, hogy rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete idén májusban.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) hétvégén közzétett adatai szerint az idei május 2016 májusával együtt volt az eddigi legmelegebb a mérések 1880-as kezdete óta, a szárazföldek és a világtengerek feletti levegő 15,7 Celsius-fokos átlaghőmérséklete 0,95 fokkal haladta meg a 20. század 14,8 Celsius-fokos átlaghőmérsékletét.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műanyag szeméttel van tele a tengeri madarak fészke

A szakértők szerint a tengeri madarak fészkének 80 százalékában található műanyaghulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag.

Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmennyiségű műanyagszennyezés a Földközi-tengerben

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban, a kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba.

A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rendkívüli melegtől fog szenvedni 2070-re a világ lakosságának harmada

A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újjáéledt a Velencei-lagúna gazdag élővilága

Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Először volt hőhullám az Antarktiszon

A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műholdkép: jelentősen csökkent a légszennyezés Európa nagyvárosaiban

Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas képei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt a kontinens városaiban nagymértékben csökkent a légszennyezés szintje.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.

A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jégkorszakok akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nőtt

Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.

Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját a jövőben ausztrál kutatók szerint.

Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.

A Sydneyi Egyetem szakértői a durián  és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gyorsuló ütemben tűnnek el madárfajok

Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint.

Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Harminc éven belül eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek szakértők, akik szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat, és súlyos csapást jelentene egyebek között a turisztikai szektorra.

Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.

A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben

A rendszeres mérések kezdete óta egy új elemzés szerint rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben. A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.

A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemű, mint eddig gondoltuk

A tavalyi évben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége. 2020 talán az utolsó év arra, hogy a döntéshozók végre megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben, mert 2021-ben már tényleges lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélyünk megállítani a globális felmelegedést.

Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.

A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.

A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.

A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.

A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.

Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.

Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.

Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat – olvasható az összegzésben.

Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.

Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Kriptokárokkal sújtja a környezetet a bitcoin

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az amazóniai tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását

Az amazóniai esőerdőkben pusztító tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását, felborítva több tízmillió ember vízellátását – közölték csütörtökön brazil kutatók

Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Afrikát érinti a leginkább az éghajlatváltozás

Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási és irányítási problémák miatt azonban nincs sok lehetőség az alkalmazkodásra – jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora csütörtökön Szegeden.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.

Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb – közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mobilalkalmazás méri a felhasználók ökológiai lábnyomát

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát mérő és a jól teljesítőket virtuális kreditekkel jutalmazó mobiltelefon-alkalmazást tesztelnek a finnországi Lahtiban, az energiamegtakarítást, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a környezetvédelmet szolgáló új ötletek és módszerek kifejlesztése jegyében.

„Az applikáció valós időben, a sebesség alapján állapítja meg, hogy a felhasználó milyen közlekedési formát használ és kiszámolja az adott utazással járó szén-dioxid-kibocsátást, a megtett távolságot és a felhasznált időt” – mondta el Anna Huttunen projektmenedzser.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az idei volt a legmelegebb október a Földön

A valaha mért legmelegebb október hónap volt a világon 2019 októbere – jelentette be kedden a Copernicus európai kutatóintézet.

A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újrahasznosítják a Mount Everesten összegyűjtött hulladékot Nepálban

Újrahasznosítják Nepálban a Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsa térségében a hegymászók által hátrahagyott hulladékot, a konzervdobozokból, műanyag- és üvegpalackokból, gázmelegítőkből és a hátrahagyott hegymászó felszerelésekből poharak, tányérok, lámpák készülnek, amelyeket a háztartások, szállodák egyre szélesebb körben használnak.

Nem szükségszerű, hogy a hulladék kárba vesszen. Az Everestről sokféle anyagot, alumíniumot, műanyagot, vasat kapunk, amelyek nagy részét nem lehet újrahasznosítani” – mondta Nabin Bikash Maharjan, a BW2V nevű újrahasznosítással foglalkozó szervezet illetékese. Kell egy kis leleményesség ahhoz, hogy új használati tárgyak készülhessenek belőlük – tette hozzá.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A globális átlagnál gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében

A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, és ez fenyegetést jelent a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.

Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike”– mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újabb jéghegyóriás szakadt le az Antarktiszról

Az Amery parti jégmezőről leszakadt jéghegy 1580 négyzetkilométer kiterjedésű.

Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Soha még ilyen gyorsan nem melegedtek a tengerek és nem olvadt a jég a Földön

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.

Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Már a szuperkorallok sem képesek ellenállni a víz gyors melegedésének

Még a szuperkorallok is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérséklet-ingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.

A víz növekvő hőmérséklete megzavarja a korallok és a velük életközösségben élő algák szoros kapcsolatát. Ha a koralloknak túlságosan melegük van, eltaszítják az algákat, ami ahhoz vezethet, hogy idővel éhen halnak. Ez a folyamat a korallfehéredés, amely különösen az Ausztrália vizeiben elterülő Nagy-korallzátonyt érinti a klímaváltozás miatt – Verena Schöpf, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Communications című szaklapban mutatták be a területen végzett kutatásaikat.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több ezer milliárd dollárból ellenállóbbá tehető a Föld a klímaváltozással szemben

A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.

A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Elkészült a Felső-Tisza hulladék-mentesítési beruházása

Befejeződött az 1,3 milliárd forint értékű, költségvetési forrásból finanszírozott felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt, a beruházást Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Vásárosnaményban.

Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.

A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A burgundi borok jelzik a klímaváltozást

Egyre korábban kezdődik a szüret.

A burgundi borok jó jelzői egy francia tanulmány szerint a klímaváltozásnak, ugyanis átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a szüret a kelet-franciaországi régióban 1988 óta, mint az előző hat évszázadban.