Az expó mellett a Your Planeten egyedülálló látványvilággal tanulhatjuk meg, milyen állapotban van a bolygónk és mit kell tenni azért, hogy unokáink is élvezhessék az ittlétet. A 8-16 évesek pedig a Jövő hősei program keretében egy 75-80 perces élményszínház részesei lehetnek úgy, hogy a cél: a Föld jelenét és jövőjét jobbá tegyék az összefogás erejével. Unger Zsolt, az Unger and Partners tulajdonosa, a Planet egyik szervezője árulja el kulisszatitkokat.
Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője rámutatott: változnak a fogyasztási szokások is, egyre több húst, tejterméket fogyasztanak az emberek, ám az állattenyésztés is növeli a környezetterhelést. Ebben a komplex helyzetben a szoftverfejlesztő cég egy integrált, teljes körű, adatalapú, innovatív döntéstámogatással segíti a termelőket.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megjegyezte: az uniós előírások, a jövedelmezőség és fenntarthatóság szempontjai egyre bonyolultabbá teszik az agrárágazatban a döntések meghozatalát, ehhez sokszor már nem elég „egy kockás papíron számolgatni”.
Maróti Miklós azt mondta: sok esetben egy mezőgazdasági termelő bonyolultabb környezetben dolgozik, mint egy pénzintézet. Van, amikor 800 változót kell figyelni egy jó döntéshez. Ma már robottraktorok, robotfejőgépek is működnek Magyarországon, ám az évezredes technikákon nehéz változtatni és bizonytalan, mi lesz a következmény. Az AgroVIR szoftvereivel hiánytalanul leképezik egy cég virtuális mását, így lehet jó döntéseket hozni.
A vállalat adatalapú megközelítésben vizsgálja a problémákat. Mindent mérni kell, konkrét számokból lehet a megfelelő következtetéseket levonni – tette hozzá.
Maróti Miklós elmondta: az AgroVIR számos más európai és Európán kívüli ország agrártermelőinek segít szoftverekkel, de kapcsolatban áll a világ legnagyobb, amerikai székhelyű mezőgazdasági gépgyártó cégével is. A termelők, ügyfelek problémái, ötletei segítik a vállalkozást.
Áder János kérdésére a cégvezető kijelentette: az új megoldások, innovációk vonzóbbá teszik az ágazatot a fiataloknak.
Az AgroVIR Kft. részt vesz a 2021 után idén másodszor sorra kerülő Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón. A rendezvény szeptember 27-étől október 1-jéig zajlik.
Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője rámutatott: változnak a fogyasztási szokások is, egyre több húst, tejterméket fogyasztanak az emberek, ám az állattenyésztés is növeli a környezetterhelést. Ebben a komplex helyzetben a szoftverfejlesztő cég egy integrált, teljes körű, adatalapú, innovatív döntéstámogatással segíti a termelőket.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megjegyezte: az uniós előírások, a jövedelmezőség és fenntarthatóság szempontjai egyre bonyolultabbá teszik az agrárágazatban a döntések meghozatalát, ehhez sokszor már nem elég egy kockás papíron számolgatni.
Maróti Miklós azt mondta: sok esetben egy mezőgazdasági termelő bonyolultabb környezetben dolgozik, mint egy pénzintézet. Van, amikor 800 változót kell figyelni egy jó döntéshez. Ma már robottraktorok, robotfejőgépek is működnek Magyarországon, ám az évezredes technikákon nehéz változtatni és bizonytalan, mi lesz a következmény. Az AgroVIR szoftvereivel hiánytalanul leképezik egy cég virtuális mását, így lehet jó döntéseket hozni.
A vállalat adatalapú megközelítésben vizsgálja a problémákat. Mindent mérni kell, konkrét számokból lehet a megfelelő következtetéseket levonni – tette hozzá.
Maróti Miklós elmondta: az AgroVIR számos más európai és Európán kívüli ország agrártermelőinek segít szoftverekkel, de kapcsolatban áll a világ legnagyobb, amerikai székhelyű mezőgazdasági gépgyártó cégével is. A termelők, ügyfelek problémái, ötletei segítik a vállalkozást.
Áder János kérdésére a cégvezető kijelentette: az új megoldások, innovációk vonzóbbá teszik az ágazatot a fiataloknak.
Az AgroVIR Kft. részt vesz a 2021 után idén másodszor sorra kerülő Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón. A rendezvény szeptember 27-étől október 1-jéig zajlik.
Dalmadi Júlia elmondta, titulusa azt jelenti, hogy folyamatosan figyeli a trendeket, kihívásokat, illetve a problémák megoldására szolgáló törekvéseket az élelmiszeriparban, de "távolabbra néz a jövőbe", hiszen már arról is lehet gondolkodni, hogyan fog kinézni az étel, ami 2050-ben a tányérunkra kerül.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke alapproblémának nevezte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el, kidobjuk, Magyarországon is rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe. A kérdés az, hogyan mentsük meg ezeket, illetve az élelmiszerhulladékból hogyan lehet értéket teremteni – fűzte hozzá.
Dalmadi Júlia kifejtette: bár inkább arról hallunk, hogy nő a bolygó népessége, és gondot okoz, hogy a növekvő népességet ellássuk élelmiszerrel, valójában azonban már termelünk annyit, hogy mindenkinek jusson, csak nincs egyenlően elosztva az élelmiszer a világban. A legtöbben arra próbáltak megoldást találni, hogyan tudnánk még többet termelni, ám az élelmiszergyártás sok termőföldet, vizet, erőforrást vesz igénybe, és ezek végesek – mutatott rá az élelmiszer-futurista.
Már az ipari kibocsátásnál „fogná meg” a szén-dioxidot a magyar tulajdonú eChemicles. A cég alapító-társtulajdonosa kifejtette: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a szén-dioxid megkötését egyfelől szabályozók, büntetések ösztönzik, másrészt a szén-dioxid mint nyersanyag hasznosításának lehetősége. Amikor pusztán a büntetés elkerülésére a cél, akkor a szén-dioxidot eltárolják, például a föld alatt, egykori földgázmezők helyén.
Janáky Csaba elmondta: a szén-dioxid közvetlen hasznosítására jó példa az üdítőgyártás, de lehet belőle szén-monoxidot is készíteni, amely a hidrogénnel úgynevezett szintézisgázt alkot, ez pedig már elterjedt vegyipari alapanyag, például a szintetikus üzemanyagot készítenek belőle.
Mindez akkor fenntartható, ha megújuló energiával készül – fűzte hozzá a szakember.Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a szén-dioxid-kibocsátás, a légkör szén-dioxid koncentrációja az ipari forradalom óta nő, elsősorban a fosszilis üzemanyagok, energiahordozók használata miatt. Ennek következményeként világszerte emelkedik a hőmérséklet és a tengerszint, ezért fontos a kibocsátás csökkentése, a légkörben lévő szén-dioxid megkötése.
Janáky Csaba, az – ipari szén-dioxid-kibocsátás felhasználásával szintetikus üzemanyagok alapjául szolgáló szén-monoxidot előállító és globálisan is úttörő - társaság alapító vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy EU-tagként Magyarország is vállalta 2050-re a klímasemlegességet, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.
Erre vannak egyszerűbb megoldások, például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia használata, ám a szén-dioxid-kibocsátás 20-30 százaléka a hagyományos módszerekkel nem elkerülhető. Például a cement, műanyag, acél gyártásánál vagy a tengeri, légi közlekedés során a légkörbe kerülő szén-dioxid megkötéséhez, majd hasznosításához új, körforgásos szemléletű módszerekre van szükség – hangsúlyozta.
Megemlítette, hogy erre két lehetőség van, az egyszerűbb megoldás a koncentrált kibocsátási pontokat, például a gyárkéményeket célozza. Magyarországon például a péti Nitrogénműveknél, vagy Százhalombattán a Mol üzemében alkalmazzák ezt a módszert.
A másik lehetőség a levegőből kivonni a szén-dioxidot – mondta. Egymillió levegőmolekulára jut 420 szén-dioxid molekula, ami klímaszempontból már sok, de a „kiválogatáshoz” még kevés – jegyezte meg.
Janáky Csaba közölte: korábbi technológiai újításaikat már a 2021-es Planet Budapest fenntarthatósági expón nagy sikerrel mutatták be, és erre készülnek az idein is, szeptember végén.
Áder János elmondta: a Waterscope Zrt. már az első, 2021-ben megrendezett Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vett, amelyre a fenntarthatóság problémáira megoldást kínáló cégeket hívtak meg. Áder János kérdésére Ilcsik Csaba vezérigazgató elmondta: sikeres volt a részvételük a 2021-es fenntarthatósági expón és az idén szeptember végén sorra kerülő 2. expón is ott lesznek.
Ilcsik Csaba a műsorban arról beszélt, hogy cégük vízmonitoringgal foglalkozik, ami csökkenti a hálózati vízveszteséget és energiafelhasználást. A cég szabadalma az „okos tűzcsap”, melynek segítségével olyan helyeken képesek adatokat gyűjteni, ahol mások nem, mert nincs áram vagy térerő, így például a föld alatt. Ez a szolgáltatás nagyon ritka.
A Waterscope szakemberei a vízmonitoring során mérik a vízhálózat nyomását, a vízhasználat mértékét és a vízhőmérsékletet – tette hozzá.
Áder János megjegyezte: látszólag rengeteg víz van a bolygónkon, ám ennek csak 2,5 százaléka édesvíz és annak is túlnyomó része fagyott állapotban van vagy mélyen a föld alatt. Csupán 0,007 százalék a könnyen hozzáférhető ívóvíz aránya. A 20. század az olaj százada volt, a 21. század a vízé lett – jegyezte meg a volt államfő.
Ilcsik Csaba elmondta: Magyarország évente mintegy 550 millió köbméter vizet használ, ám ebből 144 millió el sem jut el a fogyasztókhoz a vízvesztség miatt. Hozzátette, hogy a hálózati veszteség csökkentésével sok energiát lehetne megtakarítani.
Mint mondta, a digitalizációra épít a Waterscope vízhálózatot monitorozó, mérő tevékenysége. Egy Kecskemét nagyságú településen 60-70 mérőpont van, amely 2 percenként szolgáltat a vízhálózatról adatokat. Ezeket a mesterséges intelligencia dolgozza fel. Ennek nagy jelentősége van például a vízipar energiaigénye miatt.
A szennyvíztisztítás például az egyik paksi blokk egy hónapos áramtermelését elhasználja. De jelentős energiaigénye van az ivóvíz mélyből felszivattyúzásának, a felhasználókhoz való eljuttatásának, az ehhez szükséges víznyomás fenntartásának. A vízhálózat adatainak gyűjtésével és elemzésével optimalizálható a rendszer működése, csökkenthető a vízveszteség és az energiafelhasználás – tette hozzá a szakember.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány – amelynek a volt államfő a kuratóriumi elnöke – az egyik legnagyobb tulajdonosa a Waterscope-nak. A cég kínálata a tervezéstől a testreszabott szolgáltatásig terjed. A Waterscope Magyarország 38 vízműve közül 22-ben szolgáltat, továbbá számos másik országban is terjeszkednek – közölte Ilcsik Csaba.
A „riasztó adatok” a volt köztársasági elnök szavai szerint bőven adnak rá okot, hogy komolyan foglalkozzanak a divat klímára és vízkészletekre gyakorolt hatásaival. Ezért is fontos a tavaly életre hívott ECO Fashion mozgalom tevékenysége – mondta.
Kovács-Safarcsik Adrienn hangsúlyozta, tevékenységükkel szeretnék megmutatni az embereknek, hogy a divatipar komoly környezeti károkat okoz, ugyanakkor a fenntarthatóság e területen is érvényesíthető. Ehhez – mint fogalmazott – elsősorban a középiskolás és egyetemista korosztály szemléletformálására van szükség, mert ők éltetik a „fast fashiont”.
Elmondta, hogy a „fast fashion”, illetve az „ultra fast fashion” kifejezések olyan gyártási folyamatot jelölnek, amely során utánozzák a nagy divatmárkák stílusát, de rosszabb minőségű anyaggal és gyengébb technológiával. Jellemzője továbbá, hogy a gyártók sokkal nagyobb mennyiséget állítanak elő a termékekből, mint amennyit el tudnak adni. Kutatások szerint a termékeknek mindössze 40 százalékát adják el, a többi megy a szemétbe – emelte ki Kovács-Safarcsik Adrienn.
Áder János megjegyezte, hogy az olcsó, ám silány minőségű termékek az egészségre is veszélyesek lehetnek, ám erről a problémáról mégis keveset beszélnek. Kovács-Safarcsik Adrienn ezzel összefüggésben közölte: a ruhákba kerülő mérgező anyagok nemcsak a gyártóknál okozhatnak súlyos – akár rákos – megbetegedéseket, hanem a ruhák viselőinél is előfordulhat ekcéma, irritáció vagy valamilyen belső betegség.
Az ECO Fashion Hungary alapítója arról is beszélt, hogy világszinten évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként egy kamion raktere megtelik ruhahulladékkal – magyarázta, hozzátéve: becslések szerint 2030-ra 134 millió tonna lesz ez a mennyiség. Mindeközben a ruhahulladéknak csak 1 százalékát hasznosítják újra úgy, hogy ismét ruha készül belőle.
Áder János a felelős vásárlás és használat fontosságát hangsúlyozva azt mondta: nem mindegy, hogy a ruhadarabjainkat kidobjuk-e idő előtt, mert komoly környezeti és klímalábnyoma van mindannak, amit vásárolunk. Egyetlen farmernadrág vízlábnyoma 7600 liter, egy pólóé pedig 2500 liter – ismertette az adatokat a volt köztársasági elnök, aki megjegyezte azt is, hogy minden tizedik ember kidobja azt a ruháját, amelyet viselve már legalább három fotó megjelent róla az interneten.
Hozzátette: az idősek tudatosabbak, ők nem fogadják el a „dobd el kultúra” térnyerését. A fiatalok elérése fontos, a megfelelő médiafelületeken minél többször fel kell hívni a figyelmüket a veszélyekre – folytatta, megjegyezve: a fiatalság egyébként rendkívül fogékony a fenntarthatósági kérdésekre, érdeklődik a klímaproblémák iránt.
Áder János az általa olvasottakról szólva megjegyezte, hogy becslések szerint tíz év múlva 15 milliárd mesterséges intelligencia lesz. Rab Árpád egyetértett Áder János azon felvetésével, hogy most olyan jellegű időszakban élünk, mint amilyen az ipari forradalom volt. Ugyanakkor kiemelte, az MI egy nagyon erőforrás-igényes technológia, és a következő három-öt évben derül majd ki, hogy mikor működik jól és mire tudjuk jól használni.
Az MI képességkibővítő technológia – mutatott rá, hozzátéve: rajtunk múlik, hogy ennek az előnyét élvezzük vagy kiszolgáltatottá válunk. Arról azért nincs szó, hogy valamiféle „gonosz mesterséges intelligenciák tudják uralni a világot” – fogalmazott. Áder János a félelmek és a veszélyek kapcsán öt területet emelt ki: a tudományt, a gazdaságot, a kultúrát, a társadalmat és a politikát.
Elmondta, a tudományban a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók fele úgy véli, az MI használata révén tíz százalék az esélye annak, hogy a civilizációnk elpusztul. Rab Árpád erre reagálva rámutatott: ha a rossz döntéseit lekódoljuk, és ha ezeket nem felügyeljük, akkor valóban lehet egy olyan kimenetele, ami nagyon káros lesz az emberek számára. Magyarországon most 600-700 ezer ember munkáját érinti a MI különböző mértékben.
Nagyon komoly kihívásnak nevezte a kultúra területét érintő veszélyt, mégpedig azt, hogy a MI helyettesítheti a kiváló művészeket. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy társadalmi szinten és a magánéletben az úgynevezett deepfake felvételek, a hamis, manipulált fotók és videók a társas kapcsolatokat szét tudják zúzni, akár embereket is ellehetetleníthetnek ezekkel. Mindez óriási veszélyt jelent – mondta.
Rab Árpád kiemelte, ez a társadalmi bizalom kérdésköre és ezt a bizalmat nagyon aláássa. Nagyon fontosnak nevezte a kritikus gondolkodás és médiatudatosság fejlesztését. Áder János szerint a politika területén a demokráciát veszélyeztető tényezőként jelenhet meg a MI a politikai manipuláció révén.
A jövőkutató pedig azt hangsúlyozta, olyan „robosztus technológiáról” beszélünk, amelyet nem lehet csak úgy odaadni az embereknek, vagy az üzleti szférának. Nagyon fontos technológia a jövőnk szempontjából, hozzá fog járulni ahhoz, hogy megmentsük a Földünket, de ki kell találni standardokat – mondta.
Szerinte a következő egy év azzal telik majd, hogy sok probléma lesz a mesterséges intelligencia körül, „jön egy kis kudarcélmény”, és utána az MI a helyére kerül. Biztos, hogy használni fogjuk - tette hozzá.
Áder János azt mondta, az lenne a jó, ha a mesterséges intelligenciát kiegészítő eszközként a problémáink megoldására használnánk, nem pedig mások manipulálására.
Lehet-e korábbi tendenciákat elemezve, például a munkaerőpiac alakulásáról, vagy a demográfiai folyamatokról, következtetésekre jutni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy öt, vagy tíz év múlva milyen következményekre lehet számítani – vetette fel Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A múltból valóban nagyon sokat tanulhatunk és meg kell becsülnünk ezt a tudást – erősítette meg a kutató a felvetést, hozzátéve, hogy több iparág rengeteg adatát elemzi, amivel az a célja, hogy feltérképezze, milyen kihívások állnak előttünk és hogyan lehet azokat megoldani.
Ha az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tíz éven belül megnövekszik a nyári átlaghőmérséklet és a lakosság 25 százaléka 65 év feletti, akkor már most fejleszteni kell olyan technológiákat, amelyek majd az időslétet segítik – mondta példaként.
Ez egy reális opció – tette hozzá Áder János egy 15 éve a Kárpát-medence klímaváltozásáról szóló tanulmányra utalva, amelyben kifejtették, ezen a területen hamarabb érzékelhetőbb lesz a klímaváltozás és az extrémitásai is erősebbek lesznek, mint Európa más részein.
Ehhez kell idejében alkalmazkodni – fűzte tovább a gondolatot a kutató, aki hozzátette, erre az egyik válasz, hogy a mediterrán klímát kedvelő növényeket kell termeszteni.
Alapkérdés, hogy miközben az emberiség létszáma nő, a Föld erőforrásai pedig végesek, mégis úgy bánunk erőforrásainkkal, a földdel, levegővel, vízzel, ásványi anyagokkal, mintha azok korlátlanul rendelkezésre állnának – jegyezte meg Áder János.
A kiútkeresés ebből a helyzetből az egyik legnagyobb dilemmája jelenleg az emberiségnek – hívta fel a figyelmet Rab Árpád. Egy zárt rendszerben élve a Föld nevű bolygón ma már nem folytatható, ami a korábbi technológiai fejlődések eredményeképpen bőségesen kiszolgálta a fogyasztói társadalmat.
Ma egyetlen kiút van, tette hozzá, a „befelé fejlődés” azaz a hatékonyság erősítése. Az internet, vagy az okostelefon ebben segítenek, mert úgy lehetünk egymással kapcsolatban, hogy nem pazaroljuk az erőforrásainkat.
Kitértek arra is, amit a kutató korábbi előadásaiban úgy említett, hogy „elvesztettük a katedrálisépítő képességinket”. Ez annyit tesz, hogy aki a múltban katedrálisépítésbe kezdett, aligha bízhatott abban, hogy láthatja majd életében a kész, felépült művet, mégis nekilátott az építkezésnek. Ezzel szemben sokkal inkább jellemzőbb, hogy a ma, vagy a holnap problémáit igyekszünk megoldani, de a holnaputánra már nem gondolunk.
Áder János technológiai önhittségnek nevezte azt a magatartást, hogy minden kor arra számít, hogy majd meglesz az a technológia is, amely orvosolja az előzőek okozta károkat.
A kutató hozzátette: az egy öngerjesztő folyamat, ha valamit önmagával oldunk meg. Ennek az a veszélye, hogy pazarló módon majd mindenből többet kell használni.
Rab Árpád szerint az a helyes irány, ha a technológiát arra használjuk, hogy megosszuk az erőforrásainkat. Példaként a parkolás modelljét hozta fel, ami megosztható úgy, hogy ameddig ő dolgozik, kiadja a helyet másnak és így ketten használnak egy parkolóhelyet.
Másik példaként modernkori kalákának nevezte, amikor idegenek is segíthetik egymást. Nem kell annyi autó, mert az autómegosztó szolgáltatások segítségével valaki más elvisz – magyarázta. A jövővel kapcsolatos alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk-e a jövőt, vagy alkalmazkodnunk kell hozzá – vetette fel Áder János. A jövőkutató szerint mindenképp alakíthatjuk, de alkalmazkodnunk is kell.
Az a jó, ha az alkalmazkodás képessége belső motivációból fakad, és nem ránk kényszeríti egy szabályozás. A gyorsan változó világ amúgy is több alkalmazkodást követel, figyelmeztet a kutató, de ne felejtsük el, hívta fel a figyelmet, hogy „mi alakítjuk a jövőt, az nincs egy kőtáblára írva”. Az és úgy fog történni, ahogy viselkedünk, mert életünk apróbb-nagyobb döntései összegződnek – fogalmazott Rab Árpád.
Áder János podcastja végén bejelentette, hogy a következő alkalommal is Rab Árpád lesz a beszélgetőtársa. Azt a műsort teljes egészében a mesterséges intelligencia témájának szánják.
Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban, amely a legkorszerűbb technológiákkal teszi vonzóvá a jövőt a fiatalok számára is - vallja Lázár János építési és közlekedési miniszter, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke, akivel Áder János volt köztársasági elnök beszélget a Kék bolygó című vlogcastjának hétfőn megjelent adásában. A felvétel, rendhagyó módon, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban készült.
Elhangzott, hogy a monarchia idején a magyar földművelésügyi minisztérium tárta fel azt a kincset, amit az itteni termőföld jelent. Ez az ország legjobb minőségű termőföldje, ami egy darabban 10 ezer hektár, aminek átlagos földminősége rendkívül magas: 45 aranykorona, miközben a magyarországi átlag 21 aranykorona.
Felidézték, hogy a 19. század második felében robbanásszerű fejlődés ment végbe Magyarországon, aminek során az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar oldal az élelmiszeripar zászlóshajója címre tört.
Intenzív mezőgazdasági tevékenység kezdődött, cukorgyárral, élelmiszer-alapanyagok előállításával és feldolgozásával - idézte fel Lázár János.
Intenzív mezőgazdasági tevékenység kezdődött, cukorgyárral, élelmiszer-alapanyagok előállításával és feldolgozásával – idézte fel Lázár János.
A két világháború és a kollektivizálás sokat ártott - vetette fel Áder János. Leváltották a birtok katonai vezetését, majd egészen a 90-es évekig tartott az a folyamat, amikor nem a szakértelem, hanem a politikai megbízhatóság alapján lehetett valaki a birtok vezetője.
A birtok történetében fontos dátumként a 2016-os év hangzott el, amikor a korábbi sikertelen privatizáció után a magyar állam úgy döntött, hogy ezt a birtokot nem árverezi el, megtartja és megpróbálja bebizonyítani, hogy az állami tulajdont is lehet profitábilisan működtetni a köz javára, miközben társadalmi funkciója is van.
A legfontosabb társadalmi funkció, hogy mintaként szolgáljon az itt folyó gazdálkodás színvonala, eredményessége minden magyar gazda számára – hangsúlyozta Lázár János.
A beszélgetésben rámutattak arra is, hogy fény derült a termelésben tapasztalható hatékonysági hiányosságokra is, ilyen volt az öntözéses gazdálkodás, aminek során kétszer annyi vizet használtak el feleakkora hatékonyság mellett, mint ami az amerikai mezőgazdaságra jellemző.
Lázár János kiemelte: bebizonyosodott, mindig alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti körülményekhez. Ilyen fontos körülmény a csapadékviszonyoké is, amelyeket ma már digitálisan követhetnek.
Ezekből a korszerű megfigyelésekből kiderült, hogy az elmúlt 20 évben különféle változások vannak. Az utóbbi öt évben ez mennyiségcsökkenést is jelentett, de már az előtt tapasztaltak rendszertelenségeket, intenzitásbeli eltéréseket.
Az öntözés módjáról sok vita van. Kritika éri azt az egyszerű eljárást, amely során kiemelik a folyókból az édesvizet, eljuttatják a megfelelő helyekre és felülről juttatják be a talajba. Ez a módszer túl sok vizet használ, nem gazdaságos és aránytalanul nagy terhet jelent a környezetre.
Ezért meg kellett keresni a leghatékonyabb öntözési technológiát. Ma már ezt használják a birtokon, aminek eredményeképpen elérték, hogy a korábbi vízmennyiség 60 százalékával kétszer akkora területet tudnak öntözni, mint korábban.
A nyugati technológiák nagyon fejlettek ezen a téren, de mindig van benne magyar hozzáadott érték, amivel a magyar szakemberek saját körülményeinkre tudják hangolni azt – hangzott el.
Ha az a célunk, hogy az élelmiszer-termelés prioritás legyen, ahhoz nem elég a hagyomány, hanem alkalmazkodás és modernizáció is kell – állapította meg Lázár János, amihez Áder János hozzáfűzte, a mezőhegyesi mezőgazdasági szakközépiskolába háromszoros a túljelentkezés, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalok vonzónak találják ezt a modernizált mezőgazdaságot, jövőt látnak benne.
A Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését koncesszió keretében - erről beszélgetett Áder János korábbi köztársasági elnök Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
A műsorban, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke – utalt arra: a koncesszió célja, hogy az eddigi 50 százalékkal szemben csupán a begyűjtött hulladék 10 százaléka végezze hulladéklerakóban.
Hernádi Zsolt elmondta, a Mol megkötötte azokat a szerződéseket, amelyek a begyűjtéshez szükségesek, az alvállalkozók többsége azok közül kerül ki, akik eddig is végezték ezt a tevékenységet.
Hangsúlyozta, hogy „amit ma csinálunk”, az elképesztő pazarlás, hiszen a hulladék 50 százalékát „beássuk a földbe”, amivel egyszer majd kezdeni kell valamit. Az uniós célkitűzés szerint a települési hulladék 65 százalékát anyagában kell hasznosítani és csak 10 százalék kerülhet a földbe (lerakóra), a maradék pedig energetikai hasznosításra kerül.
Olyan nyersanyagokhoz jutunk, amilyeneket eddig megvásároltunk, legyen az műanyag, fém, papír, ritka fém, nagyon ritka fém, ez pedig fontos eleme lehet a szuverenitásunknak is – fűzte hozzá.
Áder János felvetette, hogy évente 5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik, ezt kell begyűjteni, feldolgozni és újrahasznosítani. Hernádi Zsolt közölte: az újrahasznosítást részben a Mol végzi majd, részben eladják a nyersanyagot olyan cégeknek, akik ezzel foglalkoznak. Ez új technológiák magyarországi telepítését is igényli.
Ez csak a Mol részéről legalább 185 milliárd forintos beruházást igényel. Ugyanakkor 2024. január 1-jétől új feladat a betétdíjas rendszer bevezetése, vagyis meg kell teremteni annak a lehetőségét, a többi között automatahálózat kiépítésével, hogy a lakosság egyszerűen beválthassa a betétdíjas csomagolást, legyen az PET-palack, üveg vagy sörösdoboz. Európa legtöbb országa ma már így működik, például a szomszédos Szlovákia is. Hat-nyolcezer gyűjtőpontot szerveznek, ami óriási logisztikai feladat – tette hozzá.
Áder János felidézte, hogy a Mol már egy évtizede sikerrel működteti a sütőolaj-begyűjtési programját, amelynek volumene a tíz év alatt három-négyszeresre bővült. Feltette a kérdést, hogy ez az új feladatban hasznosul-e?
Hernádi Zsolt erre reagálva azt mondta, a sütőolaj jó példa, hiszen most már négyszáz benzinkútnál gyűjtik a lakossági sütőolajat, a nagy részét azonban a vendéglátásból szedik be és a komáromi bioüzemanyagot gyártó üzemben dolgozzák fel. A biokomponenst bekeverik az ásványi olajból készült üzemanyagba.
Ez a tapasztalat nagyban segítette a Molt, hogy beszálljon a hulladék-újrahasznosítási üzletbe – vélekedett.
Az elektromos hulladékok jobb újrahasznosítása óriási lehetőséget kínál, hiszen jelenleg ezeknek az egyébként nemes vagy ritka fémeket tartalmazó hulladékoknak csak mintegy egy harmadát gyűjtjük be. A begyűjtés és tisztítás után pedig ki kell majd alakítani Magyarországon a tovább feldolgozás lehetőségeit, hogy ne a nyersanyagot adjuk el külföldre, hanem az újra feldolgozott hulladékból legyen érték az ország számára. Hernádi elmondta, hogy növelni fogjuk a begyűjtés mértékét, és megvizsgáljuk, hogy milyen új technológiát hozzunk be és azonosítani fogjuk, hogy hol lesz érdemes piaci alapon a további feldolgozásba befektetni.
Áder János felidézte, hogy fontos uniós célkitűzés a közlekedés zöldítése, hiszen az felel a kibocsátás 20-25 százalékáért. Ugyanakkor az elektromos autók mellett engedélyezni fogják a szintetikus üzemanyaggal működő gépkocsik értékesítését is.
Hernádi Zsolt kizártnak tartja, hogy 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal működő robbanómotoros autókat lehet forgalomba helyezni. Ugyanis ez rettentő drága technológia.
2035 után több elektromos autó, több szintetikus üzemanyaggal közlekedő jármű lesz, de a növekvő mobilizációs igényeket csak a hagyományos robbanómotorok segítségével lehet kielégíteni - mondta.
Szó esett a Mol Limo autómegosztási szolgáltatásról is. Hernádi Zsolt a beszélgetésben elmondta, hogy a MOL Limo lényege, hogy egy autót többen, többször használják. A szolgáltatás megszokottá vált, a magas parkolási díjak mellett sokan használják ezeket a keveset futott, energiatakarékos autókat. Ahhoz, hogy hosszú távon sikeres legyen, folytatni kell az egyeztetéseket a kormányzattal és önkormányzatokkal a közösségi autózás parkolási és szabályozási kérdéseiről
Végül Áder János hangsúlyozta: nemcsak a Mol, hanem „mindannyiunk érdekét szolgálja”, hogy a hulladékkezelési tevékenység sikeres legyen.
A műsort – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – Áder János azzal kezdte: a huszadik század az olaj évszázada volt, de a huszonegyedik század a víz évszázada lesz.
Ezt megerősítve Kovács Károly azt mondta: a vízkészletek rendelkezésre álló mennyisége szempontjából, és az egyre növekvő lakossági igények miatt is felértékelődik a víz jelentősége, de még jobban az, hogy a mennyiség mellett egyre inkább a megfelelő vízminőség jelenti a problémát.
Áder János rámutatott: száz év alatt négyszeresére nőtt a Föld lakossága, de a vízfogyasztás mértékének növekedése még annak is kétszeresére, az energiafogyasztás pedig háromszorosára emelkedett.
Ezt nehezíti, hogy a vízkészlet a Földön nem egyenlő arányban oszlik el, és gyakran szennyezettek a vizek.
Kovács Károly ezért tartja fontosnak, hogy a német, francia, amerikai és japán cégek mellett Magyarországnak is vannak szakemberei a vízgazdálkodás terén, akik megfelelő szakmai tudással, referenciákkal rendelkeznek. Ezeket be is mutatták a korábbi Víz Világtalálkozókon, illetve a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is.
A műsorban részletesen beszéltek a Pureco Kft. ghánai projektjéről, ugyanis a cég a kétmillió lakosú, szennyvízcsatorna-hálózat nélküli Kumasiban egy szippantott szennyvíz tisztítására épített telepet hozott létre, amely három éve működik.
Kovács Károly hangsúlyozta: kiképeztek helyi szakembereket, továbbá másik két városban is építettek ilyen létesítményeket.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő világban – Afrikában, Ázsia és Dél-Amerika nagy részében – a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, időnként a tavakba. Ennek súlyos egészségügyi kockázata van, sokan szorulnak emiatt kórházi ellátásra, emellett ezekből a vizekből szinte lehetetlen megfelelő minőségű ivóvizet, de még mezőgazdasági vagy ipari célra használható vizet is előállítani. Ezért alapvetően fontos a szennyvíz tisztítása – jelentette ki.
Kovács Károly elmondta: a kumasi szennyvíztisztító telep lakosságarányosan fejenként 20-30 eurós költségből tudott megvalósulni, jóval olcsóbban, mint amekkora költséggel az ENSZ korábban számolt.
Hozzátette: fejenként 50-70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását meg tudják valósítani. Ezt mutatták be a közelmúltban New Yorkban az ENSZ vízkonferenciáján.
Áder János hangsúlyozta: a magyar cég úgy gondolkodott, hogy nem épít nagyon drága és soha meg nem térülő infrastruktúrát, mint Európában, nem vezetéken vezetik el a szennyvizet, hanem a lokális összegyűjtés után telepre szállítják, megtisztítják és visszajuttatják a természetbe. Ennek a költsége egy százada annak, mintha az európai megoldást követnék, és ez a megoldás egy afrikai ország számára is elérhető részben költségvetési forrásból, részben fejlesztési bankok, részben pedig magántőke bevonásával.
Hamarosan kétmilliárd ember él Afrikában, így ha a forrásokat sikerülne biztosítani, lehetőség nyílna arra, hogy évente öt-tízmilliárd dollár befektetéssel húsz év múlva az akkor Afrikában élő emberek szennyvíztisztítása és ivóvízellátása megoldott legyen – fogalmazott Áder János.
Kovács Károly tájékoztatása szerint már számos országból, állami és vállalati szférából is voltak látogatóik telepeiken, és több országban folynak projekt-előkészítések is.
A húsvéti ünnepkör egybeesik a tavasz kezdetével, ezért sok ősi hagyomány is kapcsolódik ehhez az időszakhoz, amelyek együtt, párhuzamosan, egymást erősítve élnek – mondta a legnépszerűbb videomegosztó portálon is megtekinthető (látható) adásban Tátrai Zsuzsanna.
„Mondhatjuk azt, hogy a keresztény hagyományokba a korábbi pogány, nem a keresztény hagyományokhoz kötődő elemeket illesztettek be” – összegezte Áder János. A néprajzkutató felidézte, hogy a keresztény egyház számára a húsvét a legfontosabb ünnep, hiszen Krisztus a halálával megváltotta az emberiséget és a feltámadás reményét adta, de a húsvéti ünnepkör a hívők és a nem hívők számára egyaránt fontos.
Az ünnepkör virágvasárnappal kezdődik, ami egy felszabadult és vidám ünnep. Ekkor arra emlékeznek a hívők, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, és pálmaleveleket szórtak elé. Magyarországon ezért barkát szentelnek.
Régen ebből a szentelt barkából néhány szemet lenyeltek, hogy ne legyenek torokfájósak, vagy beletűzték a veteményesbe, hogy a férgek ne bántsák a növényeket. A régiek nem pazaroltak, például az előző évi száraz barka hamujából rajzolták a keresztet a homlokukra hamvazószerdán, a farsangi mulatságok után felgyülemlett ételt pedig a csonkacsütörtöknek nevezett első böjti péntek előtt ették meg.
Áder János felidézte, hogy „a harangok Rómába mentek” mondás szintén húsvéthoz kötődik. Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy nagycsütörtöktől három napon át megszűnik a harangozás a katolikus templomokban, nagyszombaton szólalnak meg legközelebb. „Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, mert ilyenkor valami zöldet kellett fogyasztani, a következő év jó termésének az elősegítésére. Ilyenkor salátát, vagy csalánfőzeléket ettek” – idézte fel.
Nagypéntek a legsötétebb napja az évnek, ezt vetítették ki minden péntekre, innen erednek a pénteki napokhoz kötődő babonák, például a baljóslatúnak tartott péntek tizenharmadika is, ami az utolsó vacsorán lévő résztvevők számára, Jézusra és a tizenkét apostolra utal – fejtette ki.
Áder János felidézte, hogy komoly tilalmak is kapcsolódnak a nagypéntekhez. Nem sütöttek például kenyeret, vagy semmi olyat, amihez tűz kellett. Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy nagypénteken kioltották a tüzet és amikor nagyszombaton megszentelték az új tüzet, akkor csuprokban vitték haza a parazsat, ennek a melegénél sütötték meg a húsvéti ételeket. Nagypénteken a víznek is nagy jelentősége van, az állatokat és a gyerekeket is megfürdették, hogy egész évben egészségesek legyenek.
Húsvétvasárnap a boldogság napja, ilyenkor vitték szentelni az ételeket is, a tojást, a sonkát, a kalácsot, a bárányt és a bort. A szentelt ételek maradékát sem volt szabad eldobni, sőt ezekből egy keveset a tűzbe is vetettek, hogy a túlvilágon élő szeretteik se éhezzenek. A vizet is nagyon megbecsülték, nem pazarolták, hiszen hordani kellett valahonnan, ami komoly fizikai munkát jelentett.
Áder János felidézte a zöldágjárás nevű hagyományt is. Ekkor a fiatal lányok, legények letördelték a friss, zöld ágakat és azt behordták a falu utcáira, ezzel is jelképezték, hogy itt van a tavasz.
Húsvéthétfő már teljesen világi ünnep, a húsvéti locsolás miatt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.
A néprajzkutató kifejtette, hogy a nyúl a szaporasága miatt került valószínűleg az ünnepkörbe, hogy mitől lett tojáshozó, arra több elképzelés is létezik. Az egyik ilyen, hogy régen a földesúrnak sült nyulat és tojást kellett beszolgáltatni, de lehet, hogy a németül hasonlóan csengő gyöngytyúk és a nyúl nevének hasonlatossága miatt mosták össze őket.
Pünkösd a szentlélek kiáradásáról, az egyház születéséről szól, a protestáns egyháznál ilyenkor van a konfirmáció, a katolikusoknál pedig a bérmálkozás ideje. Áder János kiemelte: ehhez az ünnephez kapcsolódik a csíksomlyói búcsú, amelyen hosszú évek óta sok százezer ember gyűlik össze. „Ez is egy jeles ünnep, van egy komoly lelki tartalma az egyházi hagyományokból gyökerező hagyományon túl, és nemcsak a katolikus hívők, hanem az összmagyarság találkozóhelyévé is vált az évek során” – emelte ki.
A volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozó települések, országok vállalták, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban.
Ezeknek a vállalásoknak a teljesítése az ország presztizse szempontjából is fontos - mutatott rá Áder János a podcastban, amely a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere és Fekete Zsolt (Salgótarján, Szeretem! Egyesület - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere megerősítette, hogy városuk tudja teljesíteni a célt.
2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsátást az 1990-es szinthez képest azok a települések, amelyek az „under 2” programhoz csatlakoztak. Áder János ezúttal is két város polgármesterét kérdezi, miket sikerült elérniük az elmúlt 5 évben. Szemereyné Pataki Klaudiától megtudhatják, miként működnek Kecskeméten az energiaközösségek. De hallhatnak egy újdonságnak számító „fóliáról”, ami áramot termel. Szarvas Péter pedig a „Smart Grid”-ről adott tájékoztatást. Ennek keretében Békéscsaba és ezen belül a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükségletét a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból szeretnék ellátni.
Elektromos autó, busz vagy roller, megújuló energia tárolása, mobiltelefon és táblagép működése – néhány eszköz, amelyhez akkumulátor szükséges. Túlzott vízfelhasználás, nagy energiaigény és szennyezés – állítások az akkumulátorgyárak ellenében. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, a BME Zéró Karbon Központjának vezetője ad válaszokat az aktuális aggodalmakra.
A digitális szolgaság irányába visz a jelenlegi információs világ – mondja Böszörményi – Nagy Gergely. Sok esetben a „trash” tartalom lett a népszerű, míg elitistának tartják az oktatási célúakat. A Brain Bar alapítója azt tanácsolja, heti egy-egy nap érdemes „digitális diétát” tartani, azaz kikapcsolni a különböző alkalmazások értesítéseit és szünetet tartani a közösségi média fogyasztásban. Áder János a Nonkonform című könyvből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem képességét a papíralapúhoz képest, és a memóriánk sem tud „tornázni”, ha csak képernyőkről tájékozódunk.
Csernobil után Európa második legnagyobb környezeti katasztrófája volt a 2000 január végi cianidos szennyezés a Tiszán. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetője személyesen élte át az eseményeket és vett részt a helyreállításban. Nagy Mariann a podcastban mesél arról, hogy a cianid után nem sokkal egy újabb szennyezés terhelte a Tiszát, amiről nem sokan tudnak. Akkoriban Brüsszelben egyetértés volt arról, hogy az Unióban betiltják az ilyen jellegű bányászatot, de aztán ez a mai napig nem történt meg. Február elseje egyébként a Tisza élővilágának emléknapja.
Széll Tamás séf szerint az év eleji disznóvágásákból a hurka, kolbász, szalonna csak az egyharmada annak, amit készíthetünk. A podcastból megtudhatják, mit és hogyan tud ezeken kívül az asztalra tenni a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa. De választ kaphatnak arra is, hogy az élelmiszer árak megugrása miatt milyen ételeket lehet “felfedezni”, azaz olcsóbban főzni és sütni a farsangi időszakban. A beszélgetésből nem maradhatnak ki a személyes szálak és a 2023-as tervek sem.
Lencse és malac – Magyarországon leginkább ezek az Újév fogásai. Más országban viszont halat is esznek, mondván: a következő esztendőben így „beúszik a szerencsénk”.
Széll Tamás séf az ünnepi podcastban elárulja miként készíti az újévi menüt. De megtudhatják azt is, hogy a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa és Áder János melyik halászlére esküszik és hogyan készítik, illetve hogy a bor és az étel milyen viszonyban vannak egymással.
Egyetem a sivatagban 30 diákkal, internet nélkül, csak könyvekkel, a diákok pedig önellátóak – mindez az Egyesült Államokban. Az itt tanulók a kurzus elvégzése után a legkiválóbb koponyák lesznek – mondta a helyszínről hazaérkezve a Nonkonform című könyv szerzője. Miközben a Föld lélekszáma nemrégiben átlépte a 8 milliárdot, Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója szerint 2040 és 2060 között – Indiát leszámítva – a világon mindenütt jellemző lesz a népességcsökkenés. A podcastban Áder János arról beszél, hogy 2050-ig viszont valószínűleg több infrastruktúra épül, mint az ezt megelőző századokban.
Az utolsó jégkorszak utáni intenzív felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. A Soproni Egyetemen speciális módszerekkel vizsgálják, milyen fákat érdemes telepíteni ahhoz, hogy akár a következő száz év klímáját is kibírják. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója arról is beszél, hogy Magyarországon szaporítóanyag központot is létre lehetne hozni a megfelelő jövőbeni telepítések érdekében. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők szénmegkötő képessége akkora, mint amennyi emissziót egyetlen szénerőmű kibocsát.
A klímaváltozás a talaj, a termőföld romlásához is vezet. Valamikor a világon erdőt is irtanak, hogy termőföld legyen a helyén, de aztán nem tudják helyesen tartani. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára szerint szemléletváltozásra van szükség a gazdák részéről. Dobos Endre, aki egyúttal a Magyar Talajtani Társaság elnöke is, azt tanácsolja, „termelni kell a gyökeret”, növelni a föld szerves anyag tartalmát és kialakítani a szántóföldi víztározást.
A magyar háztartások 60 százaléka gázfüggő. Ezért a gáz, illetve a nukleáris energia nélkülözhetetlen lesz a következő évtizedekben is – mondja a podcastban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartható fejlődés főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az időjárásfüggőekhez pedig tárolók kialakítása szükséges. Az elmúlt időszakban ugyanis például az úgynevezett házi naperőművek növekedését nem tudta követni az országos hálózat. Nemes Csaba emiatt állami és magán szinten is technikai, technológiai fejlesztéseket szorgalmaz. A tartós energiatakarékosság legegyszerűbb módja a nyílászárók korszerűsítése, ugyanakkor az ezt végző szakemberekből is kevés van. A közmű-szabályozási hivatal főosztályvezetője azt vallja, a villamos- és megújuló energia irányába kell menni. (a felvétel a napelem rendelet megjelenése előtt készült)
Mi lesz veled Velencei-tó? #43
A Velencei-tavat átlag száz évente a kiszáradás veszélye fenyegette, szinte teljesen eltűnt a víz a medréből - mint ahogy ez a közelmúltban is megtörtént. Mi az oka ennek a riasztó jelenségnek? Van-e megoldás? Beszélgetés Reich Gyulával, az OVF Tudományos Tanácsának titkárával, a Velencei-tóról készített tanulmány szerkesztőjével.
Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.
Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak megtalálhatók.
A kutatók a földtörténet korábbi kihalási hullámaiból fennmaradt fosszilis maradványok alapján számolták ki, hogy hány emlősfaj tűnhet el az évszázad végére a Földről. Mint a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban felhívták rá a figyelmet: „minden eltűnt fajjal a Föld természettudományának egy darabját veszítjük el”.
A következő ötven évben világszerte jelentősen növekedni fog a talajveszteség mértéke a klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdaság, a fakitermelés és a túllegeltetés miatt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a PNAS című tudományos lapban megjelent tanulmányában.
A NOC kutatói szerint a tengerből 200 méter mélységig vett minták arra utalnak, hogy eddig nagyon alábecsülték az Atlanti-óceánba kerülő műanyag mennyiségét. A láthatatlan vagy alig látható műanyagrészecskék (a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyag és a még ennél is kisebb nanoműanyag) mennyisége a vizsgált – közvetlenül a felszín alatti – rétegben körülbelül ugyanannyi, mint amennyire az elmúlt 65 évben a tengerbe került látható műanyaghulladék mennyiségét becsülték, vagyis 17 millió tonna körüli.
A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.
A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján.
„Ez nem csupán egy nyári dolog, hanem globális jelenség és minden egyes hónap egyre melegebb lesz” – mondta Freja Vamborg, a Copernicus kutatója.
Amerikai és kanadai egyetemek kutatói hét fontos gyümölcs- és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy házi méhek beporzására, akár oly módon is, hogy helybe viszik a beporzáshoz a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.
Miközben a házi méheket tekintik hagyományosan a gazdaságilag leghasznosabb beporzóknak az Egyesült Államokban, a tanulmány megállapította, hogy a vadméhek a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet töltenek be még a kiemelt mezőgazdasági területeken is.
A Temze állapotát vizsgálva parányi plasztikdarabokat találtak rákokban, a part mentén pedig nagy mennyiségben halmozódik fel a vécébe dobott nedves törlőkendő, amely helyenként kendőzátonyokat képez – hívták fel a figyelmet a Londoni Egyetem, a londoni Természettudományi Múzeum és a Zoológiai Társaság kutatói, akik a világ több pontján végeztek vízminőség-vizsgálatot.
Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.