Drámai hatással jár a méhpopuláció csökkenése

2020. augusztus 03.

A világ rovarpopulációjának és egyúttal a vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is egy új tanulmány szerint.

Amerikai és kanadai egyetemek kutatói hét fontos gyümölcs- és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy házi méhek beporzására, akár oly módon is, hogy helybe viszik a beporzáshoz a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Miközben a házi méheket tekintik hagyományosan a gazdaságilag leghasznosabb beporzóknak az Egyesült Államokban, a tanulmány megállapította, hogy a vadméhek a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet töltenek be még a kiemelt mezőgazdasági területeken is.

Teljes cikk

A Temze a világ egyik leginkább műanyaggal szennyezett folyója

2020. július 28.

A világ egyik műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze brit kutatók szerint, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja ilyen szempontból szennyezettebb, mint a Rajna vagy a Duna – olvasható a BBC honlapján.

A Temze állapotát vizsgálva parányi plasztikdarabokat találtak rákokban, a part mentén pedig nagy mennyiségben halmozódik fel a vécébe dobott nedves törlőkendő, amely helyenként kendőzátonyokat képez – hívták fel a figyelmet a Londoni Egyetem, a londoni Természettudományi Múzeum és a Zoológiai Társaság kutatói, akik a világ több pontján végeztek vízminőség-vizsgálatot.

Teljes cikk

A világ korallzátonyainak ötödén gyakorlatilag kihaltak a cápák

2020. július 24.

A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közli egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Nature tudományos szakfolyóiratban.

Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.

Teljes cikk

A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

2020. július 21.

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Teljes cikk

Az emberi tevékenység az eddig véltnél nagyobb hatással van az Antarktiszra

2020. július 17.

A felgyorsult emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve hivatalosan felfedezték.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatta ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.

Teljes cikk

Rózsaszín lett a hó az Alpok gleccserein

2020. július 07.

Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn.

A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.

Teljes cikk

Háromszor gyorsabban melegszik a Déli-sark, mint a világ többi része

2020. június 30.

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt.
Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.

Teljes cikk

Negyvenévnyi vízfogyasztásra elegendő jeget veszítettek tömegükből az új-zélandi gleccserek

2020. június 29.

Akkora mennyiségű jeget veszítettek el tömegükből az új-zélandi Déli-szigeten lévő gleccserek, amennyi ivóvíz elegendő lenne 40 évre Új-Zéland lakosságának – mutatták ki a csendes-óceáni szigetország Víz- és Légkörkutató Nemzeti Intézetének kutatói.

A szigeten húzódó Déli-Alpok 40 év alatt 15,9 trillió liter vízmennyiséget veszített el, ez akkora mennyiség, amelyet Új-Zéland lakossága 40 év alatt fogyasztana el – mondta Andrew Lorrey klimatológus.

Teljes cikk

A klímaváltozás miatt csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

2020. június 25.

A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.

Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.

Teljes cikk

A felmelegedéssel több baktériumfertőzés várható

2020. június 22.

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.

A tengerek és a folyótorkolatok vizének melegedése elősegíti a sót jól tűrő baktériumok terjedését a német szövetségi kockázatértékelési kutatóintézet (BfR) értékelése szerint.

Teljes cikk