Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tiszta víz Afrikában - magyar technológiával

A korábbi Víz világtalálkozókon és a 2021-es PLANET-en mutatkozott be a nagyvilágnak a Pureco. A magyar cég azóta Ghánában kiépített egy szennyvíz-tisztítót, amit újabbak követtek. Kovács Károly, a Pureco ügyvezetője beszámolt arról, hogy helyieket is kiképeztek ezek üzemeltetésére, karbantartására. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöki tisztségét is betöltő szakember elmondta azt is, fejenként 50-70 dollár ráfordítással minden afrikai ember tiszta, egészséges vízhez juthatna.

A műsort – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – Áder János azzal kezdte: a huszadik század az olaj évszázada volt, de a huszonegyedik század a víz évszázada lesz.

Ezt megerősítve Kovács Károly azt mondta: a vízkészletek rendelkezésre álló mennyisége szempontjából, és az egyre növekvő lakossági igények miatt is felértékelődik a víz jelentősége, de még jobban az, hogy a mennyiség mellett egyre inkább a megfelelő vízminőség jelenti a problémát.

Áder János rámutatott: száz év alatt négyszeresére nőtt a Föld lakossága, de a vízfogyasztás mértékének növekedése még annak is kétszeresére, az energiafogyasztás pedig háromszorosára emelkedett.

Ezt nehezíti, hogy a vízkészlet a Földön nem egyenlő arányban oszlik el, és gyakran szennyezettek a vizek.

Kovács Károly ezért tartja fontosnak, hogy a német, francia, amerikai és japán cégek mellett Magyarországnak is vannak szakemberei a vízgazdálkodás terén, akik megfelelő szakmai tudással, referenciákkal rendelkeznek. Ezeket be is mutatták a korábbi Víz Világtalálkozókon, illetve a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón is.

A műsorban részletesen beszéltek a Pureco Kft. ghánai projektjéről, ugyanis a cég a kétmillió lakosú, szennyvízcsatorna-hálózat nélküli Kumasiban egy szippantott szennyvíz tisztítására épített telepet hozott létre, amely három éve működik.

Kovács Károly hangsúlyozta: kiképeztek helyi szakembereket, továbbá másik két városban is építettek ilyen létesítményeket.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlődő világban – Afrikában, Ázsia és Dél-Amerika nagy részében – a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, időnként a tavakba. Ennek súlyos egészségügyi kockázata van, sokan szorulnak emiatt kórházi ellátásra, emellett ezekből a vizekből szinte lehetetlen megfelelő minőségű ivóvizet, de még mezőgazdasági vagy ipari célra használható vizet is előállítani. Ezért alapvetően fontos a szennyvíz tisztítása – jelentette ki.

Kovács Károly elmondta: a kumasi szennyvíztisztító telep lakosságarányosan fejenként 20-30 eurós költségből tudott megvalósulni, jóval olcsóbban, mint amekkora költséggel az ENSZ korábban számolt.

Hozzátette: fejenként 50-70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását meg tudják valósítani. Ezt mutatták be a közelmúltban New Yorkban az ENSZ vízkonferenciáján.

Áder János hangsúlyozta: a magyar cég úgy gondolkodott, hogy nem épít nagyon drága és soha meg nem térülő infrastruktúrát, mint Európában, nem vezetéken vezetik el a szennyvizet, hanem a lokális összegyűjtés után telepre szállítják, megtisztítják és visszajuttatják a természetbe. Ennek a költsége egy százada annak, mintha az európai megoldást követnék, és ez a megoldás egy afrikai ország számára is elérhető részben költségvetési forrásból, részben fejlesztési bankok, részben pedig magántőke bevonásával.

Hamarosan kétmilliárd ember él Afrikában, így ha a forrásokat sikerülne biztosítani, lehetőség nyílna arra, hogy évente öt-tízmilliárd dollár befektetéssel húsz év múlva az akkor Afrikában élő emberek szennyvíztisztítása és ivóvízellátása megoldott legyen – fogalmazott Áder János.

Kovács Károly tájékoztatása szerint már számos országból, állami és vállalati szférából is voltak látogatóik telepeiken, és több országban folynak projekt-előkészítések is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Áder János a húsvéti időszak hagyományairól beszélgetett podcastjában

A pogány hagyományok is megjelennek húsvétkor, a keresztény egyház legfontosabb ünnepén; a több hetet magában foglaló húsvéti ünnepkörben a takarékosság, a víz is fontos szerepet játszott – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfői adásában Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval.

A húsvéti ünnepkör egybeesik a tavasz kezdetével, ezért sok ősi hagyomány is kapcsolódik ehhez az időszakhoz, amelyek együtt, párhuzamosan, egymást erősítve élnek – mondta a legnépszerűbb videomegosztó portálon is megtekinthető (látható) adásban Tátrai Zsuzsanna.

„Mondhatjuk azt, hogy a keresztény hagyományokba a korábbi pogány, nem a keresztény hagyományokhoz kötődő elemeket illesztettek be” – összegezte Áder János. A néprajzkutató felidézte, hogy a keresztény egyház számára a húsvét a legfontosabb ünnep, hiszen Krisztus a halálával megváltotta az emberiséget és a feltámadás reményét adta, de a húsvéti ünnepkör a hívők és a nem hívők számára egyaránt fontos.

Az ünnepkör virágvasárnappal kezdődik, ami egy felszabadult és vidám ünnep. Ekkor arra emlékeznek a hívők, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, és pálmaleveleket szórtak elé. Magyarországon ezért barkát szentelnek.

Régen ebből a szentelt barkából néhány szemet lenyeltek, hogy ne legyenek torokfájósak, vagy beletűzték a veteményesbe, hogy a férgek ne bántsák a növényeket. A régiek nem pazaroltak, például az előző évi száraz barka hamujából rajzolták a keresztet a homlokukra hamvazószerdán, a farsangi mulatságok után felgyülemlett ételt pedig a csonkacsütörtöknek nevezett első böjti péntek előtt ették meg.

Áder János felidézte, hogy „a harangok Rómába mentek” mondás szintén húsvéthoz kötődik. Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy nagycsütörtöktől három napon át megszűnik a harangozás a katolikus templomokban, nagyszombaton szólalnak meg legközelebb. „Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, mert ilyenkor valami zöldet kellett fogyasztani, a következő év jó termésének az elősegítésére. Ilyenkor salátát, vagy csalánfőzeléket ettek” – idézte fel.

Nagypéntek a legsötétebb napja az évnek, ezt vetítették ki minden péntekre, innen erednek a pénteki napokhoz kötődő babonák, például a baljóslatúnak tartott péntek tizenharmadika is, ami az utolsó vacsorán lévő résztvevők számára, Jézusra és a tizenkét apostolra utal – fejtette ki.

Áder János felidézte, hogy komoly tilalmak is kapcsolódnak a nagypéntekhez. Nem sütöttek például kenyeret, vagy semmi olyat, amihez tűz kellett. Tátrai Zsuzsanna elmondta, hogy nagypénteken kioltották a tüzet és amikor nagyszombaton megszentelték az új tüzet, akkor csuprokban vitték haza a parazsat, ennek a melegénél sütötték meg a húsvéti ételeket. Nagypénteken a víznek is nagy jelentősége van, az állatokat és a gyerekeket is megfürdették, hogy egész évben egészségesek legyenek.

Húsvétvasárnap a boldogság napja, ilyenkor vitték szentelni az ételeket is, a tojást, a sonkát, a kalácsot, a bárányt és a bort. A szentelt ételek maradékát sem volt szabad eldobni, sőt ezekből egy keveset a tűzbe is vetettek, hogy a túlvilágon élő szeretteik se éhezzenek. A vizet is nagyon megbecsülték, nem pazarolták, hiszen hordani kellett valahonnan, ami komoly fizikai munkát jelentett.

Áder János felidézte a zöldágjárás nevű hagyományt is. Ekkor a fiatal lányok, legények letördelték a friss, zöld ágakat és azt behordták a falu utcáira, ezzel is jelképezték, hogy itt van a tavasz.
Húsvéthétfő már teljesen világi ünnep, a húsvéti locsolás miatt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.

A néprajzkutató kifejtette, hogy a nyúl a szaporasága miatt került valószínűleg az ünnepkörbe, hogy mitől lett tojáshozó, arra több elképzelés is létezik. Az egyik ilyen, hogy régen a földesúrnak sült nyulat és tojást kellett beszolgáltatni, de lehet, hogy a németül hasonlóan csengő gyöngytyúk és a nyúl nevének hasonlatossága miatt mosták össze őket.

Pünkösd a szentlélek kiáradásáról, az egyház születéséről szól, a protestáns egyháznál ilyenkor van a konfirmáció, a katolikusoknál pedig a bérmálkozás ideje. Áder János kiemelte: ehhez az ünnephez kapcsolódik a csíksomlyói búcsú, amelyen hosszú évek óta sok százezer ember gyűlik össze. „Ez is egy jeles ünnep, van egy komoly lelki tartalma az egyházi hagyományokból gyökerező hagyományon túl, és nemcsak a katolikus hívők, hanem az összmagyarság találkozóhelyévé is vált az évek során” – emelte ki.


Áder János: Sopron és Salgótarján várhatóan teljesíteni fogja a klímacélokat

Sopron és Salgótarján várhatóan teljesíteni fogja a klímacélokat - erről Áder János volt köztársasági elnök beszélgetett a két város polgármesterével Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

A volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozó települések, országok vállalták, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban.

Ezeknek a vállalásoknak a teljesítése az ország presztizse szempontjából is fontos - mutatott rá Áder János a podcastban, amely a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető.

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere és Fekete Zsolt (Salgótarján, Szeretem! Egyesület - DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Tarjáni Városlakó Egyesület), Salgótarján polgármestere megerősítette, hogy városuk tudja teljesíteni a célt.


Megújuló energiával erősít Kecskemét és Békéscsaba

2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsátást az 1990-es szinthez képest azok a települések, amelyek az „under 2” programhoz csatlakoztak. Áder János ezúttal is két város polgármesterét kérdezi, miket sikerült elérniük az elmúlt 5 évben. Szemereyné Pataki Klaudiától megtudhatják, miként működnek Kecskeméten az energiaközösségek. De hallhatnak egy újdonságnak számító „fóliáról”, ami áramot termel. Szarvas Péter pedig a „Smart Grid”-ről adott tájékoztatást.  Ennek keretében Békéscsaba és ezen belül a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükségletét a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból szeretnék ellátni.


Akkumulátorok – a zöld jövő vagy szennyező jelen?

Elektromos autó, busz vagy roller, megújuló energia tárolása, mobiltelefon és táblagép működése – néhány eszköz, amelyhez akkumulátor szükséges. Túlzott vízfelhasználás, nagy energiaigény és szennyezés – állítások az akkumulátorgyárak ellenében. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, a BME Zéró Karbon Központjának vezetője ad válaszokat az aktuális aggodalmakra.


Digitális rabságban élünk

A digitális szolgaság irányába visz a jelenlegi információs világ – mondja Böszörményi – Nagy Gergely. Sok esetben a „trash” tartalom lett a népszerű, míg elitistának tartják az oktatási célúakat. A Brain Bar alapítója azt tanácsolja, heti egy-egy nap érdemes „digitális diétát” tartani, azaz kikapcsolni a különböző alkalmazások értesítéseit és szünetet tartani a közösségi média fogyasztásban. Áder János a Nonkonform című könyvből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem képességét a papíralapúhoz képest, és a memóriánk sem tud „tornázni”, ha csak képernyőkről tájékozódunk.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A szőke Tisza fekete napjai

Csernobil után Európa második legnagyobb környezeti katasztrófája volt a 2000 január végi cianidos szennyezés a Tiszán. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetője személyesen élte át az eseményeket és vett részt a helyreállításban. Nagy Mariann a podcastban mesél arról, hogy a cianid után nem sokkal egy újabb szennyezés terhelte a Tiszát, amiről nem sokan tudnak. Akkoriban Brüsszelben egyetértés volt arról, hogy az Unióban betiltják az ilyen jellegű bányászatot, de aztán ez a mai napig nem történt meg. Február elseje egyébként a Tisza élővilágának emléknapja.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Takarékos ételek év elején és a disznóvágás

Széll Tamás séf szerint az év eleji disznóvágásákból a hurka, kolbász, szalonna csak az egyharmada annak, amit készíthetünk. A podcastból megtudhatják, mit és hogyan tud ezeken kívül az asztalra tenni a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa. De választ kaphatnak arra is, hogy az élelmiszer árak megugrása miatt milyen ételeket lehet “felfedezni”, azaz olcsóbban főzni és sütni a farsangi időszakban. A beszélgetésből nem maradhatnak ki a személyes szálak és a 2023-as tervek sem.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Halak és minden más jó falat

Lencse és malac – Magyarországon leginkább ezek az Újév fogásai. Más országban viszont halat is esznek, mondván: a következő esztendőben így „beúszik a szerencsénk”. 

Széll Tamás séf az ünnepi podcastban elárulja miként készíti az újévi menüt. De megtudhatják azt is, hogy a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa és Áder János melyik halászlére esküszik és hogyan készítik, illetve hogy a bor és az étel milyen viszonyban vannak egymással.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A természet alkalmazkodik, de az ember számára kockázatos a klímaváltozás #61

Egyetem a sivatagban 30 diákkal, internet nélkül, csak könyvekkel, a diákok pedig önellátóak – mindez az Egyesült Államokban. Az itt tanulók a kurzus elvégzése után a legkiválóbb koponyák lesznek – mondta a helyszínről hazaérkezve a Nonkonform című könyv szerzője. Miközben a Föld lélekszáma nemrégiben átlépte a 8 milliárdot, Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója szerint 2040 és 2060 között – Indiát leszámítva – a világon mindenütt jellemző lesz a népességcsökkenés. A podcastban Áder János arról beszél, hogy 2050-ig viszont valószínűleg több infrastruktúra épül, mint az ezt megelőző századokban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Modellezik a jövőbeni fák telepítését #60

Az utolsó jégkorszak utáni intenzív felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. A Soproni Egyetemen speciális módszerekkel vizsgálják, milyen fákat érdemes telepíteni ahhoz, hogy akár a következő száz év klímáját is kibírják. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója arról is beszél, hogy Magyarországon szaporítóanyag központot is létre lehetne hozni a megfelelő jövőbeni telepítések érdekében. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők szénmegkötő képessége akkora, mint amennyi emissziót egyetlen szénerőmű kibocsát.


Meg kell újítani földjeinket #59

A klímaváltozás a talaj, a termőföld romlásához is vezet. Valamikor a világon erdőt is irtanak, hogy termőföld legyen a helyén, de aztán nem tudják helyesen tartani. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára szerint szemléletváltozásra van szükség a gazdák részéről. Dobos Endre, aki egyúttal a Magyar Talajtani Társaság elnöke is, azt tanácsolja, „termelni kell a gyökeret”, növelni a föld szerves anyag tartalmát és kialakítani a szántóföldi víztározást.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az energiaátállás és takarékoskodás lehetőségei #58

A magyar háztartások 60 százaléka gázfüggő. Ezért a gáz, illetve a nukleáris energia nélkülözhetetlen lesz a következő évtizedekben is – mondja a podcastban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartható fejlődés főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az időjárásfüggőekhez pedig tárolók kialakítása szükséges. Az elmúlt időszakban ugyanis például az úgynevezett házi naperőművek növekedését nem tudta követni az országos hálózat. Nemes Csaba emiatt állami és magán szinten is technikai, technológiai fejlesztéseket szorgalmaz. A tartós energiatakarékosság legegyszerűbb módja a nyílászárók korszerűsítése, ugyanakkor az ezt végző szakemberekből is kevés van. A közmű-szabályozási hivatal főosztályvezetője azt vallja, a villamos- és megújuló energia irányába kell menni. (a felvétel a napelem rendelet megjelenése előtt készült)


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Szélsőségek szorításában tart minket a víz #57

Júliusban annyira alacsony volt a vízállás a Tiszán, hogy Szolnoknál kilátszódtak a korábbi átkelő több száz éves maradványai. Ebben az esztendőben megdőlt a negatív vízállási rekord is, mínusz 281 centiméterre süllyedt a vízszint. Felszín alatti vízmegtartásról, csongrádi vízlépcsőről, tárózóról és a hódok „munkájáról” is beszél Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója és a Global Water Partnership Magyarország vezetője. Áder János szóba hozta azt is, hogy Szolnok és környéke miként juthatott ivóvízhez az idei nyáron, illetve hogy a megtisztított szennyvíz felhasználható lenne a mezőgazdaságban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Zsebbe markoló aszálykárok #56

Meghaladta az ezermilliárd forintot annak a kárnak a mértéke, amely a magyar mezőgazdaságban keletkezett az idei rendkívüli aszály miatt. Bár az elmúlt időszak csapadékos volt, és némi javulás tapasztalható, de ideális esetben 2022 végéig az idei mennyiség duplájára lenne még szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a podcastban elmondta, hogy ötmillió tonna kukorica és kétmillió tonna búza „veszett el” idén. Győrffy Balázs és Áder János beszélnek még az a brazil csirkékről, az élelmiszerbiztonságról, a vetőmagokról, a gazdák támogatásáról, valamint az élelmiszerek árának változásáról is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Hozzá kell szoknunk a hosszú, forró nyarakhoz #55

Történelmi aszály sújtja Magyarországot. Ilyenre nem volt példa a XX. század eleje óta, amikor elkezdték hivatalosan jegyezni az adatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkatársa szerint egy hosszú vízhiányos időszak következménye volt idén nyáron a rendkívüli szárazság. A podcastból megtudhatják azt is, hogy ilyen helyzetben egy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék sem jelent gyógyírt a földeknek. Ezúttal két vendég segít megérteni a légköri mozgásokat: Lakatos Mónika éghajlat szakértő és Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Telepítés és gazdálkodás – minden a fákról és az erdőkről #54

Nagyon komoly károkat okozott az aszály az elmúlt évek erdőtelepítéseiben – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. A beszélgetés nagy része a kormány úgynevezett erdőrendeletéről szól, melyet erőteljes „hangzavar” kísért az elmúlt időszakban. Mi lesz a védett területeken lévő fákkal, miért kerültek bele a rendeletbe a vitatott részek? Zambó Péter egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol Áder Jánosnak, aki újabb területek fásítását szorgalmazza.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megakadályozható a Tisza további szennyezése (2. rész) #53

A háború árnyékában minden eddiginél nagyobb környezeti, hulladékterhelés éri Kárpátalját, ami a Tisza szennyezését is fokozza. A félig ukrán, félig magyar filmes a korábbi beszélgetést folytatva ezúttal arról is beszél, hogy miként élte meg a hétköznapi világtól való elvonulását a folyó mentén. Ljasuk Dimitrytől megtudhatják, hogy a Tisza-tóban több, mint 55 féle halfajta él, és több, mint 200 féle vándormadár fordul meg a térségben.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A hulladékmentes Tisza nevében (1. rész) #52

Az ember, a globális vállalatok és az állam a felelős a folyók szennyezéséért – vallja Ljasuk Dimitry. A félig ukrán, félig magyar filmes és aktivista a Tisza nevében című dokumentumfilmjével tavaly megnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai fődíját. A problémáról és a lehetséges megoldásokról is szó esik a beszélgetésben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az élelmiszerek, és akik felettük vannak #51

Ugye, mindenki sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt idén nyáron (és egész évben)? Magyarországon az élelmiszerek egyharmada a méhek beporzása okán kerül az asztalra. Azonban például Kínában már emberi beavatkozásra van szükség ehhez, Kaliforniában pedig méhészeteket fizetnek azért, hogy beporzókat „szállítsanak”. A méhek rövid életéről, a magyar mézről, annak minőségéről és jövőjéről is szól a beszélgetés dr. Kovács Zoltán okleveles erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem címzetes docensével.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Fenntartható biztonság (2. rész) #50

A minap döntött arról a kormány, hogy igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidő hosszabbítását is kezdeményezi a kabinet. Hogyan lehet az ellátás biztonságát fenntartani úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a megújuló energiaforrások arányának növeléséről sem. A Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel való beszélgetés második része erre próbál választ adni.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Atombiztos jövő (1. rész) #49

Az Európai Unió ez év elején fenntartható energiaforrásként ismerte el az atomenergiát is. Miközben Németország az erőműveinek lekapcsolásáról döntött, a régi-új francia vezetés még több atomerőmű építéséről határozott, ezzel kisegítve szomszédjukat is. Beszélgetés Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel arról, hogy az atomenergia miként egészíti ki a megújuló forrásokat.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Pálferi a szellemi fenntarthatóságról (2. rész) #48

Kütyü vagy okoseszköz? Tudatosan használjuk, vagy függünk tőle? Személyre szabjuk, vagy személytelenre szabnak bennünket általa? Ezernyi a kérdés a 21. század információs mókuskerekében… Áder János ismét Pál Feri atyával igyekszik megfejteni a szellemi környezetszennyezés hátterét.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Pálferi meg a huncutkodó énünk (1. rész) # 47

Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember már 2012-ben nyári tábort szervezett a teremtett világ megóvásáért viselt felelősségünkről. Akkor még kevesen foglalkoztak klímaszorongással, a tudományos világ szándékos vakságával vagy éppen a sokszor lusta emberi lélek “huncutkodásaival”. Izgalmas beszélgetés Pál Feri atyával.

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Biodiverzitás: a Föld természeti tőkéje #46

Hogyan függ össze a 6. kihalási hullám a pusztuló méhekkel és a levert fecskefészkekkel? Hogyan beszélgetnek a fák és miért van szükségük a növényeknek túlélési stratégiára? A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja alkalmából Áder János Czippán Katalinnal, fenntarthatóságot szolgáló oktatási és kommunikációs szakértővel beszélget.



Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mi lesz veled Velencei-tó? #43

Környezetről, vízről klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

Mi lesz veled Velencei-tó? #43

A Velencei-tavat átlag száz évente a kiszáradás veszélye fenyegette, szinte teljesen eltűnt a víz a medréből - mint ahogy ez a közelmúltban is megtörtént. Mi az oka ennek a riasztó jelenségnek? Van-e megoldás? Beszélgetés Reich Gyulával, az OVF Tudományos Tanácsának titkárával, a Velencei-tóról készített tanulmány szerkesztőjével.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Károsítja a madarak szaporodási képességét a fényszennyezés

A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban.

Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.



Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mintegy félezer emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A kutatók a földtörténet korábbi kihalási hullámaiból fennmaradt fosszilis maradványok alapján számolták ki, hogy hány emlősfaj tűnhet el az évszázad végére a Földről. Mint a Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban felhívták rá a figyelmet: „minden eltűnt fajjal a Föld természettudományának egy darabját veszítjük el”.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

A következő ötven évben világszerte jelentősen növekedni fog a talajveszteség mértéke a klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdaság, a fakitermelés és a túllegeltetés miatt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a PNAS című tudományos lapban megjelent tanulmányában.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tízszer olyan szennyezett lehet az Atlanti-óceán mint eddig hittük

Az Atlanti-óceán valójában tízszer szennyezettebb lehet műanyaggal, mint eddig feltételezték – közli a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC) egy tanulmányban, amely a Nature Communications című szaklapban jelent meg kedden.

A NOC kutatói szerint a tengerből 200 méter mélységig vett minták arra utalnak, hogy eddig nagyon alábecsülték az Atlanti-óceánba kerülő műanyag mennyiségét. A láthatatlan vagy alig látható műanyagrészecskék (a legfeljebb 5 milliméteres mikroműanyag és a még ennél is kisebb nanoműanyag) mennyisége a vizsgált – közvetlenül a felszín alatti – rétegben körülbelül ugyanannyi, mint amennyire az elmúlt 65 évben a tengerbe került látható műanyaghulladék mennyiségét becsülték, vagyis 17 millió tonna körüli.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megállíthatatlanná vált a grönlandi jégmező olvadása

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Szinte semmi hatása nincs a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az utóbbi öt évben mérték a három legforróbb júliust

A 19. század közepe óta vezetett hőmérsékleti feljegyzések szerint az elmúlt öt év volt a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede – közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata, amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.

„Ez nem csupán egy nyári dolog, hanem globális jelenség és minden egyes hónap egyre melegebb lesz” – mondta Freja Vamborg, a Copernicus kutatója.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Drámai hatással jár a méhpopuláció csökkenése

A világ rovarpopulációjának és egyúttal a vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is egy új tanulmány szerint.

Amerikai és kanadai egyetemek kutatói hét fontos gyümölcs- és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy házi méhek beporzására, akár oly módon is, hogy helybe viszik a beporzáshoz a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Miközben a házi méheket tekintik hagyományosan a gazdaságilag leghasznosabb beporzóknak az Egyesült Államokban, a tanulmány megállapította, hogy a vadméhek a korábban gondoltnál jóval nagyobb szerepet töltenek be még a kiemelt mezőgazdasági területeken is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A Temze a világ egyik leginkább műanyaggal szennyezett folyója

A világ egyik műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze brit kutatók szerint, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja ilyen szempontból szennyezettebb, mint a Rajna vagy a Duna – olvasható a BBC honlapján.

A Temze állapotát vizsgálva parányi plasztikdarabokat találtak rákokban, a part mentén pedig nagy mennyiségben halmozódik fel a vécébe dobott nedves törlőkendő, amely helyenként kendőzátonyokat képez – hívták fel a figyelmet a Londoni Egyetem, a londoni Természettudományi Múzeum és a Zoológiai Társaság kutatói, akik a világ több pontján végeztek vízminőség-vizsgálatot.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A világ korallzátonyainak ötödén gyakorlatilag kihaltak a cápák

A világ korallzátonyainak ötödéről „funkcionálisan” kihaltak a cápák – közli egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Nature tudományos szakfolyóiratban.

Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az emberi tevékenység az eddig véltnél nagyobb hatással van az Antarktiszra

A felgyorsult emberi tevékenység az eddig véltnél szélesebb körű hatással volt az Antarktiszra azóta, hogy a kontinenst 200 éve hivatalosan felfedezték.

A melbourne-i Monash Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kontinensen folyt 2,7 millió emberi tevékenységről készült adatbázis alapján először mutatta ki az emberi tevékenység mértékét az elmúlt 200 évben a Föld legnagyobb érintetlen, városok, mezőgazdaság és ipar nélküli térségében.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rózsaszín lett a hó az Alpok gleccserein

Olasz kutatók az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat vizsgálják – írta a The Guardian online kiadása hétfőn.

A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Háromszor gyorsabban melegszik a Déli-sark, mint a világ többi része

A világ többi részénél háromszor gyorsabban melegedett a Déli-sark a 2018-at megelőző 30 évben. 2018-ban jegyezték fel a legmelegebb évet a térségben – írták a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban az új-zélandi Victoria Egyetem kutatói.

Az Antarktisz 20 meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában.

A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt.
Globálisan ezen idő alatt 0,5-0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Negyvenévnyi vízfogyasztásra elegendő jeget veszítettek tömegükből az új-zélandi gleccserek

Akkora mennyiségű jeget veszítettek el tömegükből az új-zélandi Déli-szigeten lévő gleccserek, amennyi ivóvíz elegendő lenne 40 évre Új-Zéland lakosságának – mutatták ki a csendes-óceáni szigetország Víz- és Légkörkutató Nemzeti Intézetének kutatói.

A szigeten húzódó Déli-Alpok 40 év alatt 15,9 trillió liter vízmennyiséget veszített el, ez akkora mennyiség, amelyet Új-Zéland lakossága 40 év alatt fogyasztana el – mondta Andrew Lorrey klimatológus.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A klímaváltozás miatt csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

A klímaváltozás miatt a következő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére.

Az ötkarikás sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál hétfői híradása szerint 30 év múlva az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók azt is megállapították, hogy 2080-ra ez a szám hatra olvad.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A felmelegedéssel több baktériumfertőzés várható

A globális felmelegedéssel több olyan fertőzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésű, pálca alakú baktériumok okoznak – állapította meg egy német kutatócsoport.

A tengerek és a folyótorkolatok vizének melegedése elősegíti a sót jól tűrő baktériumok terjedését a német szövetségi kockázatértékelési kutatóintézet (BfR) értékelése szerint.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Hat másodpercenként egy labdarúgópályányi érintetlen őserdő tűnt el a Földön tavaly

A World Resources Institute szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatául, közte 3,8 millió hektárnyi érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.

Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete májusban

Az Európai Unió után az Egyesült Államok légkörfigyelő szolgálata is azt állapította meg, hogy rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete idén májusban.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) hétvégén közzétett adatai szerint az idei május 2016 májusával együtt volt az eddigi legmelegebb a mérések 1880-as kezdete óta, a szárazföldek és a világtengerek feletti levegő 15,7 Celsius-fokos átlaghőmérséklete 0,95 fokkal haladta meg a 20. század 14,8 Celsius-fokos átlaghőmérsékletét.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műanyag szeméttel van tele a tengeri madarak fészke

A szakértők szerint a tengeri madarak fészkének 80 százalékában található műanyaghulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag.

Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.