A parlagfű fő csírázási időszaka április-májusra tehető, így országszerte várható következő időszakban a rendkívül allergén gyomnövény jelentős mértékű kelése. Az a földhasználó, pedig aki június 30-ig elmulasztja az ingatlana parlagfű-mentesítését, július 1-jét követően bírsággal sújtható.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a földhasználók figyelmét, hogy a hatékony mentesítés érdekében már a növény két-négy leveles fejlettségi állapotában érdemes elvégezniük a növényvédő szeres állománykezelést.
Túlszennyeződés miatt fél évre lezárták a turisták elől a Fülöp-szigetek első számú üdülőparadicsomát, a Boracay-szigetet. A látogatási tilalom betartására hatszáz rendőr ügyel.
A vesztegzár fél éve alatt kitakarítják a finom, hófehér homokjáról és a kristálytiszta vizéről híres szigetet, és nem utolsó sorban kiküszöbölik azokat a hiányosságokat, amelyek a súlyos elszennyeződést okozták.
Több mint 100 millió forintos támogatással napelemes kiserőművi rendszert alakítottak ki a keszthelyi kórházban. Az intézmény udvarán lévő parkolók fölött áramot termelő napelem táblákat helyeztek el.
A keszthelyi egészségügyi intézmény több mint 105 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból alakította ki a napelemes rendszert, ami a kórház villamosenergia-igényének kielégítését szolgálja.
A Földgömb magazin és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett rendezvényen éghajlatkutatók, biológusok, bolygókutatók, vulkanológusok, geográfusok mutatják be mások mellett a terepi kutatás világát az érdeklődőknek április 28-án, szombaton.
A látogatók a rendezvény előadásain, mini kiállításain keresztül pillanthatnak be munkájukba, módszereikbe és megismerkedhetnek a felfedezők eszköztárával is. A fesztivál célja, hogy felhívja a figyelmet a kutatóexpedíciók fontosságára, bemutassa azok tudományos gyökereit, és kedvet ébresszen a jövő generációjában a tudományos kutatómunka iránt – közölték a szervezők az MTI-vel.
Határon átnyúló együttműködési programmal növelik a kihalással veszélyeztetett kígyófaj élőhelyét Bugacon. A rákosi vipera a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja: vadon élő állományát alig több mint ötszáz példány körülire becsülik.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának MTI-hez eljuttatott közleményéből az is kiderül, hogy ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradt fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon lelhetőek fel populációi.
Egészségügyi okokból és emberségből elaltatták Inukát, Szingapúr utolsó jegesmedvéjét, fajának első olyan példányát, amely egy trópusi országban született. A huszonhét éves ragadozó öt éve küzdött különböző betegségekkel.
A szomorú hírt a szingapúri állatkertet üzemeltető Wildlife Reserves Singapore szerdán közölte Facebook-oldalán követőivel. A szakemberek azután hozták meg a döntést, hogy egy orvosi vizsgálat során kiderült, Inuka egészsége az intenzív kezelés és az elmúlt egy hónapban végzett fokozott ellenőrzések ellenére is rohamosan romlik.
A klímaváltozás okozta károk megelőzésének fontosságáról Áder János köztársasági elnök szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Mezőörsön, a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt.
Az alapítvány által működtetett általános és középiskola diákjainak tartott, videókkal, fotókkal és kísérletekkel illusztrált előadásában az államfő arról is beszélt, hogy a klímaváltozás milyen társadalmi, szociális és egészségügyi problémákat okoz.
A tó vízminőségének megőrzése érdekében hozták meg ezt a döntést a helyi szakemberek. A fürdőzök miatt sok naptej került a tóba, amely komoly szennyezést okozott. A környezetvédelmi felügyelők már ki is helyezték a turistákat a tilalomról tájékoztató táblákat.
Még tavaly év végén jelent meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp menedzsmentterve, amelyben az egyik új szabályzás értelmében tilos a fürdés.
A köztársasági elnök a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak tartott előadást a klímaváltozásról. A vízválságon belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz problémáját különítette el az államfő.
Áder János arról beszélt, hogy a klímaváltozást és a növekvő édesvíz-felhasználást figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nagyobb válságok elkerülésére, illetve arra, hogy minél kevesebb nagyvárosban kelljen a jövőben vízhiánnyal számolni.
Száznegyvenkét éves melegrekord dőlt meg hétfőn Budapesten – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.
1876-ban volt a legmelegebb eddig a fővárosban ezen a napon. Akkor Krisztinavárosban 29 Celsius-fokot mértek. Most ennél is melegebb volt Újpesten, az új április 23-ai fővárosi maximumhőmérsékleti rekord 29,3 fok lett.
Az elmúlt időszakban felgyorsultak a környezetet érintő változások – hangoztatták szakértők az M1 aktuális csatorna műsorfolyamában vasárnap, a Föld napján.
Mika János éghajlatkutató azt mondta: a változások felgyorsultak, az azokhoz való alkalmazkodás viszont lassú folyamat. A kutató a legnagyobb környezeti problémaként a biodiverzitás elvesztését nevezte, hiszen a kihalt fajokat már nem lehet megmenteni. Ugyancsak visszafordíthatatlan problémaként a nitrátosodást is említette. A harmadik legfontosabb probléma a klímaváltozás, de az még nem visszafordíthatatlan folyamat – jegyezte meg.
Szekszárdon, a római katolikus plébánia udvarán ültették el vasárnap a világ legősibb szőlőjeként számon tartott maribori tőke egy oltványát, amelyet a szlovén parlament elnöke adományozott Kövér László magyar házelnöknek.
A több mint 450 éves szőlőtőke hajtását Milan Brglez tavaly novemberi látogatásán adta át Kövér Lászlónak, aki a szekszárdi borvidéknek ajándékozta azt. A vasárnapi eseményen részt vett Robert Kokalj, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete is.
A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat.
A fenti új természetvédelmi feladatról Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára beszélt pénteken, a Föld napja alkalmából Budapesten tartott központi rendezvényen, ahol átadták az idei Pro Natura díjakat és emlékplaketteket, valamint a Herman Ottó szellemisége díjakat is.
Graeme Taylor pingvinszakértő szerint bár az elhullott állatok száma magas, maga a jelenség nem szokatlan, néhány évtizedenként előfordul. Legutóbb 1998-ban történt hasonló. Feltételezések szerint a víz hőmérsékletének hirtelen emelkedése okozta az állatok halálát.
A legtöbb pingvinre a csendes-óceáni állam keleti partvidékén, többek között a Plenty-öbölnél bukkantak. Sok állatnak már a teteme sodródott partra, néhány azonban csak a parton múlt ki. A feltételezések szerint a pingvinek elhullása az El Nino és a La Nina éghajlati jelenségek által előidézett hőmérséklet-ingadozásokkal függ össze.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben zajló vadmentő munka is bemutatkozik az intézmény Föld napja rendezvényén, a csütörtöktől vasárnapig tartó Föld Fesztiválon. A tizedik alkalommal megrendezett program keretében a közönség mentett állatokkal is találkozhat.
Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta, hogy az állatkert számos feladata mellett évtizedek óta foglalkozik a Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeivel, például törött szárnyú gólyákkal, mérgezett sasokkal, fészekből kiesett énekes madarakkal vagy elárvult mókusokkal, telelésben megzavart denevérekkel vagy legyengült sünökkel. Ezt a tevékenységet az állatkert az általa életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt folytatja.
A műanyag szívószál és a fültisztító pálcika forgalmazásának betiltását tervezi a brit kormány a világ tengereit veszélyeztető műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében. Az ország miniszterelnöke felszólította a Brit Nemzetközösség vezetőit, hogy kövessék Anglia példáját a probléma kezelésében a jövőben.
Theresa May kormányfő szerint a műanyaghulladék világszerte az egyik legnagyobb környezeti probléma. A statisztikai adatok szerint évente nyolc és fél milliárd műanyag szívószálat dobnak ki Angliában.
A tengeri hőhullámok szinte megfőzik a Nagy-korallzátony koralljait. A hő hatására két-három hét alatt elpusztulnak.
Terry Hughes, a korallzátony kutatásával foglalkozó ausztrál ARC központ kutatója munkatársaival a zátony 2300 kilométerén végzett légi megfigyeléseket, valamint több mint száz helyszínen víz alatti vizsgálatokat 2016 márciusa és novembere között. Eredményeiket a Nature tudományos lap aktuális számában mutatták be.
Egy kimerült bánya területén fog megépülni Ukrajnában az a naperőmű, amely teljesítményét tekintve Európa legnagyobbjai között kap helyet. A gigantikus méretű naperőmű évente mintegy 280 millió kW/óra energiát állít majd elő. Ezzel mintegy 100 ezer háztartás energia igényét fedezi majd.
A létesítmény kivitelezési terveinek elkészítésére kiírt pályázaton egy kínai cég lett a nyertes. Ha minden a tervek szerint halad, az erőmű már 2018 végén megkezdheti az áramtermelést a Dnyepropetrovszk megyei Nikopol közelében.
Az elkövetkező napokban a nyír pollenkoncentrációja továbbra is sokfelé elérheti a magas szintet, és elkezdődött a platán, a tölgy, valamint a bükk pollenszórása is
Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint a hét első felében a platán és a tölgy pollenje várhatóan már többfelé közepes-magas, a bükké alacsony-közepes koncentrációban lesz jelen.
Azokról a nagyvadakról, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé.
A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján, valamint a Disney és a Pixar animációs filmjeinek borítóin – írta a BBC News.
A Balatonon és a tengeren is szépen szeli a hullámokat az elektromos meghajtású, magyar fejlesztésű jet ski. Az igazán környezetkímélő járműről Rádi Péter gépészmérnök és Rédei Ákos hajótervező mérnök beszélt az M1 Kék bolygó című műsorában.
Nagy valószínűséggel már az idén nyáron elkezdődhet a magyar fejlesztésű electrojetek sorozatgyártása: az első prototípus ugyanis kiválóan teljesít a tengeri és a balatoni teszteken egyaránt.
Jelentős hatása van a klímaváltozásnak az őshonos fafajainkra. A téli jegesedés, a tavalyi áprilisi hóesés is megtizedelte a faállományt. Az erdőgazdálkodó szerint az ilyen, pár napig fennálló körülmény évtizedes nyomot hagy az erdőben. Elsősorban a fiatal bükkösök szenvedik meg a szélsőséges időjárást, de a fenyőerdők is pusztulnak.
A klímaváltozás a Bükk és a Mátra erdőire is hatással volt. Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője elmondta, többhektáros területeken okozott károkat a tavalyi havazás és a nagy szelek. Egyes részeken erdőfelújítási kötelezettség keletkezett – tette hozzá.
Az Európa éghajlatát jelentős mértékben befolyásoló tengeráramlat esetleges összeomlása katasztrofális következményekkel járna: Nyugat-Európát extrém téli hideg sújtaná többek között, míg az óceánpartján a megemelkedő vízszint okozna fejtörést az ott élőknek.
Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint az áramlat mintegy 15 százalékkal gyengébb, mint amiről a feljegyzések említést tesznek az időszámításunk szerinti 400-ban. A tengeráramlat lassulásáért a globális felmelegedést teszik felelőssé a szakértők.
A magasabban fekvő területeken már körülbelül két hete megkezdték a munkálatokat a gazdálkodók, a mélyebb fekvésű tájakon azonban még mindig a belvíz hátráltatja a termelőket.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Magyar Időknek elmondta: az országban 100-150 ezer hektárra tehető azon területek a nagysága, amelyekre két-három hétig még biztosan nem tudnak munkagépekkel rámenni a gazdák.
Nemzetközi környezetvédő szervezetek és a brazil állam Amazónia Alapja segítségével helyi állattenyésztők kakaóültetvényeket telepítenek azokra a kimerült legelőkre, amelyeket az amazóniai esőerdők kiirtásával hoztak létre, vagyis a program segíteni fogja, hogy az Amazonas medencéje ismét kizöldüljön.
A brazil kakaótermelők szövetségének (AIPC) adatai szerint már mintegy 1700 négyzetkilométernyi területen alakították át a kimerült szarvasmarha legelőket kakaóültetvényekké – a folyamatot a brazil kormány által nemzetközi adományokból létrehozott Amazónia Alapja eddig 17 millió reállal (130 millió dollárral támogatta).
Focipálya méretű takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyag hulladékoktól egy svájci felfedező, aki a szerdán megkezdődött 46. Genfi Nemzetközi Találmányi Kiállítás első napján mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Manta nevű hajó makettjét.
Yvan Bourgnon 2016 szeptemberében hozta létre a The SeaCleaners szervezetet, mert elmondása szerint sokkolta a tengerekben felgyülemlett műanyag hulladék mennyisége. Bourgnon, aki az elmúlt másfél évet a Manta megépítéséhez szükséges tanulmányoknak és anyagi erőforrások előteremtésének szentelte, szerdán mutatta be a hajó végső verzióját.
Az ausztráliai Mary-folyamban élő „punkteknős”, mely becenevét a páncélján taréjszerűen növő zöld algák miatt kapta, felkerült a leginkább veszélyeztetett fajok listájára.
A Londoni Állattani Társaság evolúciós jelentőségű és globálisan veszélyeztetett fajokról összeállított listájának huszonkilencedik helyére került a héten a különleges ausztrál hüllőfaj, hogy ezzel fokozottabb védelmére hívják fel a figyelmet.
A Föld Napjához kapcsolódóan április 19-e és 22-e között a Fővárosi Állat- és Növénykertben Föld Fesztivál várja majd a látogatókat. Az érdekes ismeretterjesztő előadások mellett tartalmas szórakoztató programok is színesítik majd a hétvégét. Az idei rendezvény mottója: „A víz maga az élet!”
Mentett madarak bemutatója, ifjú természetőrképző, interaktív játékok és állatbemutatók nyújtanak majd maradandó élményt többek között a család valamennyi tagjának a Föld napjához kapcsolódó eseménysorozaton az állatkertben.
A Királyréti Erdészet közösségi oldalán osztotta meg a jó hírt, hogy a kisvasút napelemes motorkocsijai sikeres pályavizsgát tettek. Így már csak egy dokumentum választja el az Ipoly Erdő Zrt.-t attól, hogy forgalomba állítsa a környezetbarát szerelvényeket.
A tervek szerint a napelemes jármű nem a menetrend szerinti szerelvény helyettesíti majd – ehhez kicsi lenne a harminckét fős befogadó képesség – hanem vagy azzal együtt megy majd, vagy különjáratként kérhetik majd a kirándulók. Mivel az érdeklődés igen nagy az új szerelvények iránt, ezért az Ipoly Erdő Zrt. egy bejelentkezési, regisztrációs rendszert alakít ki mindazok kedvéért, akik a kisvasút miatt látogatnak a Börzsönybe.
A jó idő beköszöntével felkerekedünk, és elindulunk túrázni, erdőt kerülni. A kirándulások alkalmával találhatunk elárvultnak tűnő fiókákat vagy vadak kicsinyeit. Ilyen esetekben nagy lehet a kísértés, hogy segítsünk, esetleg magunkhoz vegyük a vadon élő állatokat.
A jó idő beköszöntével gyakorivá válik, hogy a vadászokat és a vadőröket hétvégente is megkeresik az erdőben járók, hogy őzgidát találtak az ösvény mellett, mit tegyenek. A szakemberek ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy őzgidát nem szokás csak úgy „találni”. Bár a kisállat elárvultnak tűnhet a laikusok szemében, valójában nem az.
Gyorsabban olvadnak az Alaszkai-hegységben lévő gleccserek, mint bármikor az elmúlt négyszáz évben.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a Denali Nemzeti Parkban lévő Hunter-hegyen nyaranta hatvanszor több hó olvad el, mint az iparosodás kezdete előtti 150 évben - állapította meg egy nemrégiben készült kutatás.
Egy friss tanulmány szerint sokkal költséghatékonyabb lenne a megújuló energiaforrásokra való átállás, mint a jelenlegi rendszer fejlesztése Los Angeles-ben. Ennek érdekében egy tanácsadó testületet is felállított a város közműcége, amely 2019-re ígéri a szükséges lépések kidolgozását.
Azonban a céget egy helyi érdekképviseleti csoport már megelőzte e téren. Tanulmányukban rávilágítottak arra, hogy amennyiben a város a jövőben a megújuló energiaforrásokra hagyatkozik a villamosenergia előállítása terén, akkor 2030-ra az egész város áramellátását fedezni tudják majd alternatív, környezetkímélő módszerekkel.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-ban indított programot Maradék nélkül címmel, amely a háztartások élelmiszerpazarlásának megelőzésére koncentrál, azonban számos iskola jelezte, hogy igény lenne egy ilyen fajta tudás átadásra, így kiterjesztették a programot.
Kasza Gyula, a hiavatl elnöki megbízott úgy véli, hogy a tudatos vásárlást és környezetvédelmi ismereteket gyerekkorban a legkönnyebb elsajátítani.
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretné az egyesület bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik.
Túlszennyeződés miatt fél évre lezárják a turisták elől a Fülöp-szigeteki Boracay-szigetet. Az ország ezzel több mint 400 millió dollárnyi bevételtől esik el. A legfontosabb turisztikai látványosságának megőrzés érdekében azonban szükség van az intézkedésre a hatóságok szerint.
Rodrigo Duterte elnök rendelte el az április 26-án kezdődő turisztikai zárlatot a Manilától 310 kilométerre délre lévő szigeten. Mint mondta, a túlfejlesztés hatására a sziget kezdett pöcegödörré válni.
A magyar közönség két év után, május 17-én találkozhat ismét a főemlőskutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Kongresszusi Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben.
Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 84 éves kutató május 18-án avatja fel a róla elnevezett tanösvényt a II. kerületi Vörös-kőváron, amely a Magyar Madártani Egyesület (MME) kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya által 2011-ben elindított haragossiklóélőhely-védelmi program egyik helyszíne.
Az utóbbi napokban lehullott csapadék következtében nőtt a vízzel borított területek nagysága és az átemelt belvíz mennyisége a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén. Emellett változatlanul 2. fokú az árvízvédelmi készültség a Hortobágy-Berettyó jobb partján.
A Tiszán az elmúlt néhány nap csapadékos időjárásának hatására újabb árhullám alakult ki, amely emelkedő vízállásokat eredményezett. A Zagyva–Tarna vízrendszerében azonban már a korábban kialakult árhullám vonul le.
A brit kormány Európa legszigorúbb szabályozásának bevezetését tervezi az elefántok védelmében: megtiltják az elefántcsont kereskedelmét, bármilyen régi is legyen az áru.
Az elefántcsont kereskedelmének tilalmát megszegőkre akár öt évi börtönbüntetés is kiszabható a tervezet szerint.
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957–66 közötti időszakhoz képest. Az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain is jócskán megszaporodtak a növényfajok.
A kutatók több mint 300 hegycsúcsról gyűjtöttek adatokat. Azok elemzéséből minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a fajok számának gyarapodása felgyorsult. Miközben 1957 és 1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan eggyel nőtt a növényfajok száma, 2007 és 2016 között átlagosan öt új faj jelent meg.
Egy friss kutatás szerint a környezetszennyezés, az erdőirtás, az extrém időjárás és a mezőgazdasági termelés miatt olyan talajromlás fog lezajlani 2050-ig, amelynek hatására több száz millió ember hagyja majd el otthonát.
A biodiverzitással és ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) szakértői úgy vélik, azonnali lépésekre van szükség a talajromlás megelőzésée érdekében. A népesség és a fogyasztás növekedésével ugyanis a jelenség elhozhatja a hatodik nagy tömegkihalást.
13 centivel magasabb a Balaton vízszintje, mint a szabályozott maximális szint. Bár folyamatosan engedik le a tó vizét, Balatonfenyves egyes részeit elöntötte a víz.
Lombár Gábor, a település polgármestere arról számolt be, hogy a a tónak 120 centiméter a szabályozott, maximális vízszintje, április első napjaiban azonban 133 centimétert mértek, ami 13 centiméterrel magasabb, mint amennyi lehetne.
Díszkútból folyik, és minden gyomaendrődi lakos számára elérhető a gyógyhatású termálvíz. Az 1960-ban gyógyvízzé nyilvánított gyomaendrődi termálvíz jelentős mennyiségű fluorid mellett többek között káliumot, kalciumot, vasat, kloridot, valamint szulfátot is tartalmaz.
A Hantoskerti termálkút 1999-ben kapott díszes külsőt Gyomaendrőd várossá válásának tizedik évfordulóján. A lakosok a mélyről érkező természeti kincset többféle módon hasznosítják: akad, aki fűt vele, más fogyasztja, míg a legtöbben fürdenek benne.
Fokozatosan eltűnik a felesleges műanyag a Lidl saját márkás termékeiről – közölte a napokban az élelmiszerlánc. Magyarországon az energiaitalok egységcsomagolásával indul a változás.
A tervek szerint augusztustól, a megújult csomagolásnak köszönhetően, az italok papírtálcáiról eltűnik a műanyag, aminek eredményeként Magyarországon évente közel öt tonnával kevesebb fóliát kell majd csomagolásra felhasználni.
Az izlandi szakemberek tudásukkal és technológiájukkal igyekeznek a jövőben Kínát segíteni a légszennyezés ellen és a tiszta energiáért vívott harcban.
Két vállalat, az izlandi Artic Green Energy (AGE) és a kínai partnere, a Sinopec Green Energy (SGE) közös vállalatot alapít, hogy Kínában lendületet kapjon a geotermikus energia hasznosítása.
Ha a jövőben nem csökken a turisták száma a Plitvicei-tavak környékén, akkor a meseszép horvátországi nemzeti park fő látványossága lekerülhet az UNESCO világörökségi listájáról. A túlzsúfoltságot a belépőjegyek árának emelésével kívánják elérni.
A Plitvicei-tavakat tavaly rekordszámú, 1,7 millió turista kereste fel. Azonban lassan a kíváncsi látogatóktól már lépni sem lehet, ez pedig veszélyezteti a térség természeti értékeit.
Kiemelt génmegőrzési fejlesztési program indul 12,3 milliárd forintos támogatásból a következendő öt évben a nemzeti identitás szempontjából fontos mezőgazdasági örökség megőrzésére - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány által elfogadott génmegőrzési program történeti léptékű, hiszen Magyarországon az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló fejlesztés a génmegőrzésre és a nemzeti kincsek védelmére nem volt.
Egy japán tudós friss tanulmánya szerint hét évvel a katasztrófa után még mindig szivárog sugárszennyezett víz az erőműből. A fukusimai atomerőműtől nyolc kilométerre délre fekvő egyik településnél egy liter tengervízben, 0,02 becquerel sugárzóanyag-koncentrációt mértek. Ez a mennyiség azonban nem jelent veszélyt.
Aojama Micsio, a fukusimai egyetemen működő környezeti sugárzással foglalkozó kutatóintézet professzora egy oszakai konferencián mutatta be kutatásainak eredményét.
A rendhagyó tél, benne a szokatlanul meleg hónapok, majd a fagyos tavaszkezdet nem okozott károkat a szőlőültetvényekben a mátrai és az egri borvidéken. Sőt a hideg márciusi idő gyéríthette a kora tavasszal támadó kártevőket is.
Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: változatos volt az elmúlt három-négy hónap, tartottak attól, hogy a szőlő a tél végi melegben elindul a fejlődésben, beindul a nedvkeringés, és a később jelentkező fagyok károkkal járnak. A borvidéken azonban ezek az időjárási rendellenességek mérhető és jelentős kárt nem okoztak.
A fürdőkádak gyakori lakóinak számító gumijátékok „piszkos titkaira” derítettek fényt svájci és amerikai kutatók. Véleményük szerint a játékokban felgyülemlő víz akár fertőző megbetegedést okozó baktériumokat is tartalmazhat.
A Svájci Víztudományi és Technológiai Szövetségi Intézet, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Illinoisi Egyetem kutatói a vizsgált ötféle játékkacsa közül négynél mutatták ki, hogy a belsejükben felgyülemlő zavaros folyadék egyebek között Legionella és Pseudomonas aeruginosa baktériumot tartalmaz. Utóbbi gyakran okoz kórházi ellátást igénylő fertőzést.
A múlt héten született kis zebrára és a napokban közönségszavazáson nevet kapó hím bébi gorillára kíváncsi mindenki a fővárosi állatkertben, de rajtuk kívül is rengeteg újdonsággal várják a látogatókat az idei szezonban.
Javában tart még a munka a volt vidámpark területén is: az első fejlesztések már április végére elkészülnek. Akkor nyithat ki a Holnemvolt Vár és a Hetedhét Palota. A körhinta után, a régi vurstli is megújul: újra lesz céllövölde, Zsuzsi vonat és tutajozó.
