A Felelős Gasztrohős Alapítvány által életre hívott fenntartható vendéglátóhely-minősítést eddig már negyvennégy vendéglátóhely érdemelte ki. Az éttermeknek, a kávézóknak és cukrászdáknak ahhoz, hogy megkaphassák ezt a minősítést olyan kritériumokat kell teljesíteniük, amelyek összességében csökkentik a környezeti terhelés mértékét.
Hatéves múltra tekint vissza az alapítvány tevékenysége
A Felelős Gasztrohős Alapítvány hat éve jött létre. Küldetése a fenntartható és egészséges táplálkozás támogatása. Ők hívták életre a fenntartható vendéglátóhely minősítését, amely egy alulról jövő, országosan elterjedt civil kezdeményezés, és a fővárosi éttermek, cukrászdák, kávézók mellett vidéki vendéglátósok is kiérdemelték már ezt a címet.
Európa több mint 570 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás 2050 és 2100 között.
Közép-Európa városaiban akár 14 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet
A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. Kimutatták, hogy mind az 571 városban fokozódni fognak a hőhullámok. A legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek majd meg, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal emelkedik majd a hőmérséklet hőhullámok idején.
Módosította a villamos energiáról szóló törvényt az Országgyűlés. Könnyebb lesz a jövőben megújuló energiaforrással gazdálkodó, nem engedélyköteles kiserőműveket létesíteni.
Kedvezményekkel is járna a napelemparkok létesítése
A kormány a villamos energiáról szóló törvény soron kívüli módosításával kötelezi a jövőben az elosztókat arra, hogy fogadják a kiskapacitású napelemparkok termelte áramot. A részletszabályokat kormányrendeletben állapítják meg.
A hím minden évben egyedül repül el Horvátországból Afrikába, mivel társa, nem képes megtenni a hosszú utat sérült szárnya miatt. Azonban minden tavasszal szinte óraműpontossággal haza is tér.
Szárnya miatt nem tud útra kelni a tojó
Horvátországban évek óta igazi sztárnak számít Klepetan és Malena, a gólyapár. Malena lassan húsz éve azért nem tud útra kelni Afrikába nyár végén, mert egy vadász olyan sérüléseket okozott a madárnak, hogy nem bírná ki a hosszú utat, hiába is gyógyult meg a szárnya évekkel ezelőtt.
A jelenlegi 80 ezer hektár helyett több mint 370 ezer hektáron öntöznének a jövőben a gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) öntözési vízigényfelmérésének eredményei szerint.
Jóval nagyobb területet kellene öntözni a jövőben, mint azt tervezték
A NAK MTI-nek küldött közleménye szerint tavaly december 1. és idén január 31. között mintegy 40 ezer termelő megkeresésével 1,15 millió hektár területet mértek fel a falugazdászok. A felmérésből kiderült, hogy bár a tavaly októberben megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló tervezet a 80 ezer hektáros öntözött területet minimum 300 ezer hektárra emelné, a felmérés szerint a valós igények jóval meghaladják a stratégiában prognosztizált területet.
A dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait. Ezzel jelezheti az úgynevezett antropocén kor kezdetét.
Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után kezdődött, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése. A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi.
Igazi zöldfesztivállá válik jövőre a világhírű Glastonbury Fesztivál. A szervezők a tervek szerint 2019-ben már nem fogják engedélyezni a rendezvény területén a műanyag palackos italok forgalmazását.
Évek óta kísérleteznek környezetkímélő poharakkal a Glastonbury szervezői
Emily Eavis, a fesztivál egyik szervezője elmondta, hogy bár óriási feladat, hogy 2019-re kitiltsák a PET-palackokat az esemény teljes területéről, egy összehangolt csapat dolgozik azon, hogy ez megvalósuljon. A Glastonbury Fesztivál 2014-ben már kísérleti jelleggel rozsdamentes, környezetbarát és újratölthető palackokat vezetett be. Majd 2016-ban ezt követte az ugyancsak rozsdamentes „rövides” pohár, amelyet kicsit még fejleszteni kellett, mivel kisebb sérüléseket okozott a fesztiválozók körében.
Az átlagos 13 tonnányi használt étolaj helyett januárban mintegy 32 tonna gyűlt össze a Mol töltőállomásain. A társaság 2011 óta gyűjti a konyhai zsiradékot a lakosságtól.
Bioüzemanyag készül a használt étolajból
Ma már országosan mintegy négyszáz töltőállomáson adhatjuk le a használt étolajat, amelyet a Biofilter Zrt. gyűjt össze az ország területéről, és tisztítást követően juttatja el abba a komáromi üzemébe, ahol bioüzemanyagot gyártatnak belőle. A háztartási zsiradékból a környezetre káros hulladék helyett újrahasznosított, környezetbarát termék lesz, amelyet a Mol százhalombattai finomítójában használnak fel biokomponensként a gázolaj gyártásához.
A japán bálnavadászatról 2015-ben készült, annak hagyományait támogató dokumentumfilm is díjat nyert a hét végén véget ért Londoni Nemzetközi Filmesek Fesztiválján.
A legjobb rendezőnek járó díjjal jutalmazták a bálnavadászatot támogató filmet
A Behind the Cove – magyarul Az öböl mögött – című dokumentumfilm, amelyben a bálna- és delfinvadászat hagyományát támogató japán emberek is megszólalnak, a legjobb rendező díját kapta a február 10. és 17. között megtartott filmszemlén.
Környezetbarát, a talajban a környezet károsítása nélkül lebomló akkumulátor kifejlesztését jelentette be a japán NTT távközlési vállalat.
Műtrágyákban is alkalmazott vegyületekből készül a környezetkímélő akkumulátor
A Nippon Telegraph and Telephone (NTT) Corp. szerint a hálózatra kapcsolt eszközök és alkalmazások számának növekedésével előbb-utóbb gyakorlatilag kivitelezhetetlenné válik minden egyes, a különböző készülékeket működtető akkumulátor begyűjtése és szakszerű feldolgozása, újrahasznosítása.
A magyar autósok negyede nyitott az elektromosautó-vásárlásra. A szakértői becslések szerint az év végére már ötezer felett lehet az elektromos autók száma Magyarországon.
Egyre többen gondolkoznak elektromos autó vásárlásában
Az Ipsos legfrissebb felmérésében megkérdezett csaknem 900, jogosítvánnyal rendelkező, saját vagy céges autót használó interjúalany mintegy harmada jelezte, hogy 2019-ig lecseréli jelenlegi autóját. Az új személyautó vásárlásakor 10-ből 9-en mérlegelnék egy alternatív meghajtású kocsi beszerzését.
Párizsban jött létre nemrégiben egy környezetbarát gazdálkodást ösztönző kezdeményezés, az Organic Cities Network Europe. A megállapodást aláíró nagyvárosok célja a városban élő állampolgárok életminőségének javítása a biotermékekkel.
Bécsben már két évtizede segítik a bioüzemeket a termékek felvásárlásával
A szervezet alapító tagjai közé olyan európai nagyvárosok tartoznak, mint Párizs, Piemont és környéke, Milánó, Nürnberg, Poreč vagy Bécs. Az együttműködési tervezet létrehozása során példaként az osztrák főváros ökogazdaság-politikája szolgált, ahol a környezetbarát termelésből származó élelmiszerek felvásárlásával Bécs városa már több mint húsz éve segíti a helyi bioüzemeket.
Egy új kutatási eredmény szerint az elmúlt több mint másfél évtizedben százezer veszélyeztetett orangutánt öltek meg Borneó szigetén. A tanulmány készítőit is elborzasztotta ez a számadat.
Sokszor bosszúból gyilkolják le az orangutánokat
A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az esőerdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat. Ám a kutatók arra is rávilágítottak, hogy az erdős területekről is eltűnnek az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják. Mindezt Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője közölte a BBC-vel.
Az előrejelzések a Balaton vízforgalmának növekedését mutatják, ezért a vízügyi szakemberek amellett döntöttek, hogy leeresztik a tó vizét. Ezzel szeretnék megelőzni a parti és partközeli területek időszakos elöntését.
Kármegelőzés
A jelenlegi rövid és hosszú távú időjárás-előrejelzések és vízügyi számítások szerint nagy az esély arra, hogy a Balaton vízkészlete az előttünk álló időszakban megnőhet. A vízszintemelkedés pedig fokozott veszélyt jelent a partközeli területekre. Ezért a szakemberek amellett döntöttek, hogy kármegelőzés céljából szükséges a megengedhető maximális vízállás feletti vízmennyiséget levezetni, ezért megnyitották a Balaton vízszintszabályozását szolgáló Sió-zsilipet.
Tízezer ausztrál dollárra, vagyis csaknem kétmillió forintra büntettek egy ausztrál mezőgazdasági munkást, mert lelőtt egy százéves krokodilt.
Bosszúból ölt a fiatal munkás
A több mint öt méter hosszú hím bordás krokodilt golyóval a fejében találták meg még tavaly szeptemberben a queenslandi Rockhampton egyik farmjának közelében, a Fitzroy folyóban. A rendőrség akkor vizsgálatot indított az illegálisan elpusztított állat ügyében.
Norvégiában elutasították egy szélerőmű megépítésének az engedélyét január végén. Az illetékes hatóság elmondta, hogy az építmény nemcsak az ország, hanem egyben Európa utolsó természetes környezetben élő rénszarvas-populációjának élőhelyén állna. Így inkább eltekintettek az építkezéstől.
Az ökoszemlélet felülírta a gazdasági szempontokat Norvégiában
Norvégiában a a fenntarthatóság és ökoszemlélet felülírta a gazdasági szempontokat. A hatóságok inkább máshol építenek meg egy szélerőművet, mintsem hogy megbolygassák a kontinens legnagyobb rénszarvas rezervátumának nyugalmát. A skandináv ország déli hegységében ugyanis mintegy 35 ezer rénszarvas él. Az energiaügyi minisztérium munkatársai ugyan közölték, hogy a beruházás fellendíteni a a gyéren lakott dél-norvégiai Bygland gazdaságát, de a ritka állatok védelme elsőbbséget élvez.
Több veszély is leselkedik a rénszarvasokra
Az utak, a vasutak, a víztárolók és a nyaralók zavarják a csordákat, az állatok nehezen viselik a civilizáció közelséget. Sok a rossz tapasztalat. Az elmúlt novemberében alig egy hét alatt több mint száz rénszarvast gázoltak el a tehervonatok.
Norvégia déli hegységében több mint 35 ezer rénszarvas él,ez a terület az európai vadon élő rénszarvas-populáció utolsó erődítménye. (MTI-fotó: Varga György)
A fokozott odafigyelés másik oka továbbá, hogy figyelembe veszik azt is, hogy az ország északi, sarkvidéki térségében élő számi bennszülöttek még mindig rénszarvasok-tenyésztésből élnek. Azonban az ő mindennapjaikat és megélhetésüket is veszélyezteti az éghajlatváltozás. Ráadásul a téli legelők gyakori fagyása és olvadása az ottani rénszarvas populációt is alaposan megtizedeli.
A skandináv ország élen jár az alternatív energiaforrások felhasználásában
Norvégiától sosem állt távol az ökotudatos szemlélet. Jelentős energiaexportőrnek minősül, belföldi energiaszükségleteinek körülbelül 99 százalékát vízerőművekkel állítja elő. A többletet Hollandiának és észak-európai szomszédjainak exportálja.
Gyors, olcsó és környezetbarát módszert fejlesztettek ki szingapúri kutatók a pamutalapú szövethulladék feldolgozására. A kidobott ruhákból nagymértékben sűríthető, ultrakönnyű pamut aerogélt készítettek.
Az aerogél használata kevésbé terjedt el magas előállítási költségei miatt
A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) tudósai az újszerű anyag felhasználhatóságát katonai kulacsok hidegen tartásával és heves vérzés hatékony csillapításával demonstrálták. Az aerogél a világ egyik legkönnyebb anyaga, mely nagyon porózus, alacsony hővezető és nagy nedvszívó képességgel rendelkezik. Ezen különleges jellemzői által az aerogélek remekül alkalmazhatók olajfoltok eltakarítására, pelenkákban, hő- és hangszigetelésre. Bár aerogélt először 1930-ban készítettek, használata nem vált széles körűvé őállításának magas költségei miatt.
Kezeletlen szennyvíz és emésztőgödrök okoznak nem kis problémát a kedvelt nyaralóhely szigetein az utóbbi időben. A gödrök annyira elszaporodtak, hogy már a sziget ivóvízkészletét is fenyegetik.
A kezeletlen szennyvíz már a turisták egészségét is fenyegeti
A főproblémát az okozza, hogy az eső kimossa a szennyvizet az emésztőgödrökből az óceánba, és emiatt több búvár és szörföző is kapott már el fertőző betegségeket. Hawaii egyre több pontján mérnek a megengedettnél magasabb nitrátszintet az ivóvízben is.
2018 végére a tervek szerint a világ legtöbb pontján elérhetővé válnak az ökokapszulák. Ezeket a mikrootthonokat gyakorlatilag bárhol el lehet helyezni.
„Kigurult” az első ötven ökokapszula
Matej Gyárfás, az ökokapszulát gyártó vállalat képviselője azt követően, hogy az első ötven környezetkímélő, futurisztikus mikrootthon elkészült, számolt be arról, hogy egy tízéves terv vált végre valóra. Bár a kétszemélyes ökokapszulák egyelőre még csak Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában kaphatók, a megálmodóik remélik, hogy év végére a világ valamennyi pontján állnak majd ilyen lakok.
A Dél-afrikai Köztársaság egészét katasztrófa sújtotta övezetté kiáltották ki a hatóságok kedden. Bár a beszámolók szerint a hétvégén hullott ugyan pár milliméternyi csapadék, azonban ez csak minimálisan orvosolta az extrém szárazság miatt kialakult állapotokat.
Tovább súlyosbodott a helyzet a dél-afrikai országban a szárazság miatt
Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja Fokvárost és az ország egészét. Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy mivel hónapok óta nem hullott a környéken csapadék, ezért a nagyváros lakosságának vízfelhasználását a következő időszakban napi 50 literre korlátozták február 1-jétől.
Patricia de Lille, Fokváros polgármestere a nehéz döntést akkor azzal indokolta, hogyha nem vezettek volna a hónap elején újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-én már nem folyna víz a csapból. A mostani katasztrófa sújtotta területté nyilvánítást pedig azt követően hozták meg a hatóságok, hogy a jelenlegi szárazság mértékét és súlyosságát újraértékelték. Így immár a kormányzat feladata a katasztrófa elhárítása.
Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja a Dél-afrikai Köztársaságot (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)
A hatóságok igyekeznek rávenni a lakosságot a takarékoskodásra
Mivel jelen állás szerint alig három hónapra elegendő víz áll a lakosok rendelkezésére a víztározókban, ezért a kormány takarékoskodásra kérte az ott élőket. Amennyiben nem sikerül a helybelieknek a napi kvótát tartani, úgy Fokváros lesz a világ első nagyvárosa, amely kifogy a vízből. Minderre már pár hete Anthony Turton, a dél-afrikai Free State Egyetem Környezetgazdálkodási Központjának professzora is felhívta a figyelmet. A professzor a New York Timesnak számolt be a már-már felfoghatatlan krízisállapotról, amely az országot sújtja.
Összetett a probléma, amely a jövőben visszatérhet
A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.
Mindezeken túl a város csatornahálózatát sem úgy tervezték, hogy egy ilyen extrémhelyzetet huzamosabb ideig kibírjon, valamint a lakosságnak továbbra is csak a fele az, aki betartja a korlátázosi előírásokat. Így amennyiben továbbra sem hullik csapadék a térségben vagy nem változik a fekete kontinens déli peremén élők hozzáállása, pár lépésre kerülhetnek egy humanitárius katasztrófától.
A szakemberek a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből. A mintákból kiderült, hogy meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya.
Magas a mikroműanyag szemcsék aránya még a távoli vizeken is
A kutatók az Indiai-óceán déli részének középső térségéből, a déli szélesség 45,5 fokánál gyűjtöttek mintákat egy kutatóhajóval a Volvo Ocean Race nevű vitorlás földkerülő verseny keretében – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.
Négy nemzetközi szervezet az idei évet a Madarak évévé nyilvánította. Azért fordítanak az idén fokozottabb figyelmet a madarakra, mert kereken száz éve kiáltották ki az Amerikai Egyesült Államokban minden idők legjelentősebb madárvédelmi törvényét.
Amerikában hívták életre minden idők egyik legerősebb madárvédelmi törvényét
A nemzetközi kezdeményezést a a National Geographic, az Audubon Society, a Cornell Lab of Ornithology és a BirdLife International hívta életre annak apropójából, hogy egy évszázados az az amerikai egyezmény, amely a földrész vonuló madarait védi.
A teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie 2030-ra az Európai Uniónak, és ezzel párhuzamosan az energiahatékonyságot is ugyanekkora mértékben kellene növelni.
2021-re ki kell vezetni a pálmaolajat a piacról
Az Európai Parlament plenáris ülésen fogadta el még január közepén az energiapiac reformjára vonatkozó tárgyalási mandátumot. A javaslat szerint az első generációs, élelmiszer-alapú, erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani a jövőben, és ezek aránya a közúti és vasúti közlekedésben legfeljebb hét százalék lehet. Ugyanakkor a pálmaolajat 2021-re ki kell vezetni a piacról.
Új kutatások szerint nem csökken, hanem növekszik Tuvalu területe, holott a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt. A csendes-óceáni szigetország a térség egyik legveszélyeztetettebb területe.
A tengerszint emelkedése ellenére nőtt a sziget területe
Erre a meglepő megállapításra nemrégiben az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói jutottak miután a műholdas és légi felvételek alapján megvizsgálták, hogy milyen geográfiai változások történtek Tuvalu kilenc atollján és több mint száz korallszigetén 1971 és 2014 között.
Azt találták, hogy nyolc atoll és a kicsiny korallszigetek háromnegyede nőtt a vizsgált időszakban, azaz majdnem három százalékkal lett nagyobb Tuvalu teljes területe annak ellenére, hogy a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben emelkedett a tengerszint a szigetország térségében.
A Központi Statisztikai Hivatal mintegy 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság ültetvényeinek állapotáról gyűjt adatokat február 14-e és április 16-a között.
A felmérés kilenc gyümölcsfajra terjed ki
A felmérésben a KSH kilenc gyümölcsfajra kiterjedően méri fel az ország árutermelő gyümölcsöseinek állapotát. A hivatal április közepére az alma-, a körte-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, a kajszi- és őszibarack-, a dió-, valamint a bodzaültetvényekről kap majd egy komplett képet.
GPS-nyomkövetővel igyekeznek megakadályozni Gabonban az elefántok orvvadászatát és az illegális elefántcsont-kereskedelmet.
Egy évtized alatt 15 ezer elefán esett áldozatul
A közép-afrikai országban egy évtizede még 45 ezer erdei elefánt élt, ez volt a térség legnagyobb populációja, ám azóta 15 ezer egyed esett orvvadászok áldozatául. A helyi szakemberek dél-afrikai állatorvosok segítségével december óta húsz elefántra szereltek fel GPS-nyakörvet az északkelet-gaboni Mwagna és Ivindo természetvédelmi területeken, a szomszédos Minkebe parkban, amely a vadorzókkal vívott háború fő frontja. Februárban folytatják akciójukat.
Az MVM Paksi Atomerőmű Nemzetközi Minőség-Innováció 2017 díjat nyert a nagyvállalati kategóriában, az elismerést a spanyolországi Bilbaóban adták át.
Az egyik blokk üzemeltetési ciklusának meghosszabbításával pályáztak
A rangos nemzetközi elismerés odaítéléséről Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a pályázat nemzeti koordinátora tájékoztatta az MTI-t. Elmondta, a paksi atomerőmű a VVER-440 típusú atomerőművi blokk üzemeltetési ciklusának hosszabbításával pályázott, és nyerte el a nemzetközi díjat.
A most megnyíló pályázati lehetőségekről tájékoztatták a Széchenyi Programiroda munkatársai az érdeklődőket egy lakossági fórum keretén belül a Csongrád megyei Balástyán.
A lakosságot is érinti az energiahatékonysági pályázat
Sokakat érdekelt a Széchenyi Programiroda munkatársainak tájékoztatója Balástyán az agrárszektort és a lakosságot is érintő energetikai hatékonyságot segítő lehetőségekről. Utóbbi egy olyan visszatérítendő támogatás, amelyet magánszemélyek is felvehetnek hőszigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre. Lévai Zoltán regionális programigazgató elmondta, hogy ez a lehetőség lényegében egy kamatmentes kölcsön, amelynél a beruházó a megspórolt energiaköltséget fizeti majd vissza.
A New York-i székhelyű cég minden eladás után a bevétel tíz százalékát a Dian Fossey Nemzetközi Gorilla Alapítványnak adományozza, amely jelenleg is gorillákért küzd.
Egyre több divatcég ismeri fel az ökotudatosság fontosságát
Napjainkban egyre több ruházati terméket forgalmazó cég ismeri fel az ökotudatosság és a környezetvédelem fontosságát, és fordul a fenntarthatóság irányába. Ezek a cégek gondosan ügyelnek arra, hogy termékeik ne csak környezetkímélők legyenek, hanem tetszetősek is.
A MycoWorks vállalat kutatásai egyaránt jó a fogyasztóknak és a környezetnek. A világ vezető oktatási és kutatóintézetei azért hozták létre, hogy állati alapanyagok felhasználása nélkül készülő termékeket fejlesszenek ki.
Gombák és mezőgazdasági melléktermékek helyettesítik a bőrt a fenntartható vállalkozásnál
A szakértők a bőr helyettesítésére már találtak is megoldást. A természetben bőségesen rendelkezésre állnak olyan gombafajták, amelyeket ilyen célra is fel tudnak használni. A gombák mellett mezőgazdasági melléktermékek segítségével állítanak elő a MycoWorksnél bőrt, amely mind viselkedésében, mind tapintásában hasonlít az állati bőrre.
Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg.
Az ózonréteg a földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódik, és elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.
Közel fél évszázada vékonyodik már az ózonréteg
Az ózonréteg az 1970-es évek óta vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között. A legsúlyosabb helyzetet az Antarktisz felett figyelték meg, ahol az 1980-as évek eleje óta ózonlyuk alakul ki minden év szeptembere és novembere között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően mára sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását, aminek eredményeként megindult az Antarktisz, valamint az Északi-sarkvidék feletti ózonréteg regenerálódása is.
Bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetnek a műanyag mikroszemcsék, amelyekből naponta akár több százat is lenyelhet némely egyed.
A tudósok a műanyag mikroszemcsék hatását kimutató vizsgálatokat sürgetnek
A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán.
A mikorszemcse-szennyezés tovább csökkentheti a planktonevők számát
Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. Az elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése többek között.
Bár a négyezer emberéletet követelő robbanás óta már majdnem harminckét év telt el, a zóna bizonyos pontjain még mindig a megengedett mikroröntgenes érték ötvenszeresét is mérik.
Még mindig egészségre ártalmas a sugárzás mértéke
A tragédia helyszíne napjainkban is sokak fantáziáját megmozgatja. Turistacsoportok és amatőr kutatók lépik sokszor át az erőmű köré emelt, még ma is őrzött 30 kilométeres zárt zóna falait, amelynek bizonyos pontjain még mindig erős a sugárzás. Az egykori négyes blokkot lefedő szarkofágnál a megengedett mikroröntgenes érték 10-30-szorosa mérhető, míg a néptelen városban helyenként az ötvenszerese. Húsz perc ilyen helyen már egészségügyi károsodást okozhat.
A kalandorok kedvelt célpontja az egykori szovjet katonai bázis, de sokan barangolják be Pripjaty elhagyatott utcáit és a környező mintegy három tucat település némelyikét is. A lezárt területen napjainkban már csak alig százan élnek, ők is főleg nyugdíjasok, akik saját felelősségükre maradtak itt.
Karcag városa adott otthon február 2-án pénteken az „Alkalmazkodj okosan!” nevet viselő konferenciának. A résztvevők arra keresték a választ, hogy tehetünk-e a klímaváltozás ellen, és ha igen, akkor mit.
Terítékre került a klímavédelem és az agrárium kapcsolata is
Napjaink egyik legnagyobb problémája a felmelegedés, a klímaváltozás. A kutatások szerint ebben jelentős gyorsító hatása van az emberi tevékenységnek. A probléma folyamatosan nő, szemléletváltásra van szükség. A konferencia arról szólt, hogy mit tehet az ember a környezet megvédése érdekében, illetve milyen kihívások várnak rá a közeljövőben.
Valóban senki nem vonhatja ki magát a klímaváltozás hatásai alól, ezért fontos, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki és mikor, az érintettek mikor lépnek, és mit kell tenniük azért, hogy megőrizhessük a világot olyannak, amilyen most. A Karcagon összegyűlt szakemberek elsőként az agrárium és a klímavédelem összefüggéseiről hallhattak előadást.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a magyar gazdák is érdekeltek abban, hogy környezetkímélő termelést folytassanak (MTI-fotó: Vajda János)
A modern technológiák is arra ösztönzik a gazdákat, hogy környezetkímélő termelést folytassanak
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1-nek elmondta, modern technológiák és precíziós gépek vannak a mezőgazdaságban, és olyan agrárpolitika érvényesül, amely ösztönzi a gazdákat arra, hogy a környezetet kímélő termelést folytassanak. A gazdák számára egy-egy modern beruházás megtérül, hiszen sokszor a precízebb gépek kevesebb üzemanyagot használnak, precízebben végzik a talajműveleteket, alacsonyabb költséggel járnak – közölte a földművelésügyi miniszter.
Az agrárerdészettel, mint klímabarát-megoldással is foglalkoztak
A konferencia a fentieken túl foglalkozott az agrárerdészettel, melynek lényege, hogy erdőgazdálkodás és növénytermesztés egyszerre van egy adott területen, ami magasabb hozamot jelent, de ugyanakkor egy klímabarát-megoldás, hiszen növeli a fával borítottságot, illetve megélhetést is jelent.
Az új divat Svédországból indult el hódító útjára. A mozgásforma lényege, hogy a futók miközben róják a köröket, felszedik az útjukba kerülő szemetet is.
Már közösségek is alakultak az új irányzat mentén
A félig-meddig új mozgásforma elnevezése a svéd „plogga” szóból származik, amely annyit tesz: vedd fel, és fuss. Viszonylag hamar követőkre talált ez az új irányzat. A skandináv országban már kocogócsoportok is alakultak, és összekötik mindhatni a hasznost a hasznossal. Mert míg a friss levegőn kocognak, és égetik a kalóriát, addig a szétdobált szeméttől is megszabadítják a köztereket és a parkokat.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Mónus Márton)
Meghódította a közösségi médiát is
A futócsoportok köreik után boldogan fotózkodnak a kezükben lévő szemeteszacskókkal, és az elkészült képeket valamennyi nagyobb közösségi oldalon is megosztják. Egyre gyakrabban botlani az Instagramon is plogging hashtagekbe. Ezekután kíváncsian várjuk, hogy Magyarországra mikor érkezik meg ez a környezettudatos mozgásforma, és vajon ki lesz majd az, aki a mozgalom élére áll majd.
Létezik Sanghaj partjaihoz közel egy falu, amelyet, miután elnéptelenedett, visszahódított a természet. Így a Föld egyik legzöldebb falvává vált.
Az egykor népes halászfalut ma alig egytucatnyian lakják
Houtouwan, a kis kínai falu Shengsi szigetén található. Egykoron virágzó halászfalu volt, azonban az 1990-es években, amikor már a lakosok nem tudták felvenni a versenyt az egyre fejlődő haliparral, a halászok családjaikkal együtt új foglalkozás után néztek, és elvándoroltak. Napjainkban alig 10-12 fő ha lakja.
Az utóbbi két évtizedben az elhagyatott házakat és utcákat ellepte a sűrű zöld növényzet. Sok házat és épületet befed a borostyán. A már-már szellemtelepülést szinte meg sem lehet közelíteni, így a tájat misztikus légkör lengi be.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czimbal Gyula)
Turistalátványossággá vált a természet által visszahódított település
Ironikus, de a maréknyi lakosság az utóbbi években egy új bevételi forrásra tett szert. Houtouwan ugyanis mondhatni turistalátványossággá vált. Sokak fantáziáját megmozgatja ugyanis az, hogy milyen lehet az élet egy olyan faluban, amelyet félig-meddig már visszahódított a természet, és távol található a világ zajától.
A fő vadászszezonban egyre gyakrabban maradnak éhen a jegesmedvék, mivel az északi-sarkvidéki tengeri jég zsugorodása miatt az eddiginél sokkal több energiájukba telik a fókák elejtése.
Egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerülnek a jegesmedvéknek a vadászat
A jegesmedvék a vízen úszó jégtáblákról csapnak le az elsődleges táplálékukként szolgáló fókákra. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban rámutat, hogy a globális klímaváltozás okozta tengerijég-fogyatkozás miatt a ragadozóknak ma már keményebben, sokkal több kalóriát elégetve kell megdolgozniuk a táplálékért.
Nemrégiben járta be a világot az a szívszorító videó, amelyben egy csont és bőr jegesmedve küzdött a túlélésért. Azonban a ragadozón látszott, hogy az utolsókat rúgja, és a felvétel készítői elmondták, hogy az állat végelgyengülésben el is pusztult.
A világon elsőként vizsgálták meg a jegesmedvék anyagcseréjét
Az amerikai földtani intézet (USGS) biológusa, Anthony Pagano és kollégái kilenc nőstény jegesmedve anyagcseréjét figyelték meg a Beaufort-tengeren. A kutatók 2014, 2015 és 2016 áprilisában is nyomkövető-nyakörvet erősítettek az állatokra, hogy nyolc-tizenegy napig megfigyeljék a mozgásukat, a viselkedésüket, valamint, hogy mennyit és milyen sikerrel vadásznak.
Egyre több jegesmedve jut nehezebben élelemhez az olvadó jégtáblák miatt, és éhezik a fő vadászszezonban (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Majdnem kétszer annyi energiát igényelnek a ragadozók, mint eddig gondolták
Feljegyezték az állatok testsúlyának és méretének változását, valamint a tőlük vett vér- és vizeletminták alapján az anyagcseréjükben bekövetkező változásokat is nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a jegesmedvéknek több mint 12 ezer kalóriát kell magukhoz venniük naponta, ami azt jelenti, hogy az energiafogyasztásuk másfélszerese az eddig vélt értéknek.
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a jegesmedvéknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mivel nincs természetes ellenségük, és a vadászmódszerük sem igényel túl sok fizikai erőfeszítést. A friss mutatók szerint azonban egy nőstény jegesmedvének tizenkét naponta meg kell ennie egy teljesen kifejlett fókát ahhoz, hogy fedezze az energiaszükségletét. A vizsgált kilenc példány több mint felének csökkent a testtömege a fő vadászszezonban.
A szakértők 22 ezer és 31 ezer egyed közé becsülik a globális jegesmedve-állományt.
Célegyenesbe érkezett az energiavilág „Oscar-díjaként” emlegetett E.ON Energy Globe díj idei magyarországi versenye.
Innovatív biomegoldásokat keres az E.ON Energy Globe Magarország pályázatán
Február 1-jétől szavazhat a közönség az E.ON Energy Globe Magyarország versenyen az ország legjobb fenntarthatósági projektjeire. Öt kategóriában keresik a hónap végéig a leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket.
Fókuszban a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítése
A második E.ON Energy Globe Magyarország díj célja, hogy hozzájáruljon a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítéséhez és nyilvánosságot biztosítson a leginnovatívabb hazai fenntarthatósági és energiatudatos kezdeményezéseknek.
A leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket keresik. Képünk illusztráció (MTI-fotó: Ujvári Sándor)
Széles spektrum: a mosható pelenkától a környezettudatos diákparlamentig
A beérkezett több mint kétszáz pályaműből a Nobel-díjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána által vezetett szakmai zsűri választotta ki a tíz döntős pályázót, akik közül a közönség szavazhatja meg a kategóriák nyerteseit. Az E.ON Energy Globe Magyarország díj átfogó nyertese képviseli majd hazánkat a rangos nemzetközi döntőben.
A döntős pályázatok között helyet kapott a mosható pelenka népszerűsítése, a környezeti neveléssel egybekötött matekblogon vagy a környzettudatos diákparlament is.
Az E.ON Energy Globe Magyarország honlapján az érdeklődők részletesen olvashatnak a pályázatokról, és leadhatják voksaiakt is. Az ünnepélyes eredményhirdetés 2018. május 7-én lesz a Várkert Bazárban.
Az Európai Bizottság az első sikeres európai polgári kezdeményezés nyomán nyújtotta be a jogalkotási javaslatot, amely az ivóvíz, mint alapjog uniós jogba foglalását irányozza elő.
A cél, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta víz
A Right2Water elnevezésű kezdeményezés keretében 2014-ben több mint 1,6 millió hitelesített aláírást gyűjtöttek össze tucatnyi tagországban annak érdekében, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvíz, illetve a csatornahálózat.
A bizottság első alelnöke, Frans Timmermans szerint az emberek tisztán és érthetően hallatták a hangjukat.
Minden európai polgár számára biztosítani kell a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvizet (MTI/EPA/Nuno Veiga)
Több feladatot is ró a javaslat a hatóságokra
A javaslat értelmében javítani kell a vízminőséget és az ivóvízellátás biztonságát. Továbbá bővíteni kell a hozzáférést mindenki, különösképp a veszélyeztetett, a társadalom peremére szorított csoportok számára. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy nyilvános helyeken fel kell állítani ivóvizet biztosító berendezéseket, valamint tájékoztatni kell a lakosságot a víz minőségéről, és nem utolsósorban ösztönözni kell a közigazgatási szerveket és a középületeket az ivóvízhez való hozzáférés biztosítására.
Csökkeni fog az energiafogyasztás és a vízpazarlás
Az Európai Bizottság rámutatott: a palackozott víz fogyasztásának csökkentésével évi több mint 600 millió eurót spórolnának meg az európai háztartások, ráadásul kevesebb lenne a hulladék, így a tengeri műanyagszennyezés mértéke is mérséklődne. Jyrki Katainen gazdasági növekedésért felelős uniós biztos kijelentette: az új szabályok csökkenteni fogják az energiafogyasztást és a vízpazarlást.
Tizennyolc évvel ezelőtt a Szamos felső folyásának romániai vízgyűjtő területén működő román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat létesítményéből nagy mennyiségű cianid- és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Szamos és a Tisza folyókba. A szennyeződés február 1–12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.
A tiszai ciánszennyezés
A Tisza történetének talán legsúlyosabb katasztrófája immáron tizennyolc éve történt. A román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat Zazár település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy körülbelül 25 méteres szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó víz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.
A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a határérték 180-szorosát is meghaladta. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Akkoriban a szakértők a történteket „második Csernobilként” is emlegették, mivel az 1986 után ez volt a térség legnagyobb környezeti katasztrófája.
Megemlékezés Szolnokon a Tisza világának emléknapján (MTI-fotó: Bugány János)
A magyar vízügyi hatóságok hatékonyan léptek fel
Magyarországon a vízügyi hatóságok igyekeztek mérsékelni a károkat. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része, több mint 90 százaléka érintetlen maradt, a holtágak és árterek csak kis mértékben szennyeződtek. A kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cián koncentrációja. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.
Akár két évtizedbe is telhet, hogy az élővilág helyreálljon
A Tisza magyarországi szakaszán a 2000. áprilisi becslések szerint több mint 1200 tonnányi hal pusztult el. Ez nemcsak az élővilágot, de a halászati vállalatokat is lesújtóan érintette. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet, az élővilág teljes helyreállása pedig akár tíz-húsz évet is igénybe vehet.
Több száz koszovói tüntetett Pristinában szerdán azért, mert a magas légszennyezettség miatt a hatóságok megtiltották a gépjárműforgalmat a város központjában.
A légszennyezettség meghaladja Pristinában a kínai városok mutatóit is
A hatóságok az utóbbi néhány napban arra kérték a pristinaiakat, amennyiben lehetséges, ne hagyják el otthonaikat, ugyanis a levegő szennyezettsége elérte a kritikus szintet. A Koha Ditore helyi lap beszámolója szerint a légszennyezettség mértéke meghaladja az egyik legszennyezettebb kínai város, Sanghaj mutatóit is.
Pristinában a hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy ne nagyon hagyják el otthonaikat a légszennyezettség kritikus mértéke miatt. Képünk illusztráció (MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)
A gépjárművek kitiltását fél megoldásnak tartják
A tiltakozók azt követelték, hogy a kormány tegyen valamit a levegő megtisztítása érdekében, szerintük ugyanis a gépkocsik kitiltása nem jelent tartós megoldást. A tüntetők nagy része, illetve a megmozdulást biztosító rendőrök többsége is védőmaszkot viselt a szennyezett levegő miatt.
Szemléletváltás szükséges a fűtés terén
A légszennyezettség legfőbb oka a Pristina közelében lévő két, szénnel fűtött hőerőmű, emellett a lakosság nagy része is főleg szilárd tüzelőanyaggal, szénnel és fával fűt.
A Szaharában és több közel-keleti országban havazott, míg az Egyesült Államokban rekord hideget mértek az év elején. Azonban idehaza lassan elfelejtjük, milyen is az igazi tél, milyenek a fehér karácsonyok.
Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel
Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.
Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.
Amerikában megfagyott az élet az év elején
A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.
Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.
Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)
Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról
Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.
Az 1920-as évek telei a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.
A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.
A klímaváltozás okozta felmelegedés miatt csökkenhet egyes madarak testnagysága. Erre a megállapításra ausztrál tudósok jutottak nemrégiben.
A rendkívüli meleg hatással van a madarak testméretére
Ornithological Advances folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a rendkívüli meleg komolyabb hatással lehet a madarak testméretére, mint a nagy hideg. Az ausztrál kutatók Ausztrália- és Új-Zéland-szerte harminc helyről negyven-negyven házi verebet gyűjtöttek be. Megfigyeléseik szerint a verebek teste kisebb volt ott, ahol tikkasztók voltak a nyarak, mint ott, ahol rendkívül hideg volt a tél.
A madarak kisebb testtel jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket
Az is kiderült a vizsgálatok során ugyanakkor, hogy a melegebb helyeken a felnőtt madarak testmérete akkor is kisebb volt, ha a telek is különösen hidegek voltak élőhelyükön. Simon Griffith, a sydneyi Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ez valószínűleg egy alkalmazkodási válasz lehet, amely lehetővé teszi, hogy az állatok jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket.
A jövőben számos madárfaj veszélybe kerülhet, ha nem alkalmazkodik a megváltozott környezeti körülményekhez (MTI/EPA/Angelika Warmuth)
Több madárfaj is veszélybe kerülhet a jövőben
Samuel Andrew, a kutatás vezetője hozzátette, hogy amennyiben a madarak méretének csökkenése fontos része a melegebb klímához való alkalmazkodásnak, akkor azok a madarak, amelyeknek testmérete nem változik a hőmérséklet-emelkedésre válaszolva, a legsérülékenyebb fajok közé kerülhetnek.
Gyakrabban kell árvizekkel számolni Közép- és Nyugat-Európában a következő években a globális felmelegedés miatt. A folyamat még akkor sem kerülhető el, ha sikerül másfél Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését.
A hőmérséklet növekedése miatt Európát gyakrabban sújtják majd árvizek
A Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: másfél, két és három Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő majd meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben. Minél nagyobb lesz a hőmérséklet-növekedés, annál nagyobb lesz a kockázat is.
A természeti csapások több mint félmillió ember életére lehetnek hatással
Másfél Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén több mint 110 százalékkal nő az árvízi kockázat, három Celsius-fokos növekedés esetében pedig akár 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok több mint 85 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely legalább 15 milliárd eurós kárt okozhat évente. Utóbbi esetben pedig mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót is évente.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)
A cél, hogy másfél-két Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést
A 2015 decemberében, Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fok alatt tartsák.
Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól. Az árvízi kockázat jelentős növekedését ugyanakkor el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik.
Többcentis hó hullott nemrégiben a Szaharában, és havazott Jordániában és Szaúd-Arábiában is, de a meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.
Többcentis hó a sivatagban, tavaszias tél idehaza
Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott vasárnap, főleg a magasabb részeken. A meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.
Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy a jövőben egyre többször kell számolni olyan extrém időjárási jelenségekkel, amelyeket bizonyítottan a globális felmelegedés hatásai közé sorolnak.
Ilyenek például a hőhullámok, amelyeket a melegedő környezet idéz elő. Magyarországon jelenleg az enyhe tél érezteti a globális probléma hatását.
A Közel-Kelet több országában is havazott (MTI/EPA/Alaa Badarneh)
A ciklonok és a sarki jég olvadása is megbolygatta az időjárást
A szakértő elmondta, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amelyek északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egyesült Államokba és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem ritka időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesül Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, az valóban ritka.
Fel kell készülni a természeti csapásokra
Ma már attól nem kell félni, hogy egy természeti jelenség teljesen váratlanul csap le, viszont az még jó ideig biztosan fejtörést okoz a szakembereknek, hogy a globális felmelegedés mértékének növekedésével az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek következményeit miként tudják kivédeni vagy legalábbis enyhíteni.
Magasabban fekvő területekre kellett költöztetni már három falut a csendes-óceáni szigetországban, és további negyven településre is vélhetően hasonló sors vár.
Más szigetekről is számítanak menekültekre
A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.
„Mindannyian egy hajóban evezünk”
Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.
A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)
A kormány területeket vásárolt
A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.
A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken
A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.
Embereken is tesztelték a dízelüzemanyag füstjében található egyik gáz hatását egy német autógyártók által alapított csoport megrendelésére
Négy éve majmokon már lefolytatták a füsttesztet
A szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport tanulmánya alapján számolt be az esetről a Stuttgarter és a Süddeutsche Zeitung. Mindez azt követően történt, hogy lelepleztek a minap egy olyan esetet, amely szerint 2014-ben majmokkal lélegeztették be egy dízelmotoros Volkswagen Beetle kipufogófüstjét.
Amerikában is végeztek hasonló kísérletet
A múlt héten a The New York Times című amerikai lap is közölt egy riportot egy amerikai kutatóintézetről, ahol tíz majmot zártak be egy légmentesen lezárt konténerbe, ahol rajzfilmeket nézettek velük, miközben egy Volkswagen gépjármű füstjét kellett belélegezniük.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)
Embereken is megfigyelték a gáz hatását
A Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított, azóta már megszűnt kutatócsoport a lapjelentések szerint rendelt egy tanulmányt a nitrogén-dioxid emberek általi rövid távú belélegzéséről is, valamikor 2012 és 2015 között. Az Aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete akkoriban vizsgált ki huszonöt embert, miután néhány órán át különböző mennyiségű nitrogén-dioxidot lélegeztek be.
Az autógyártók visszatekintve hibásnak tartják a módszert
A Volkswagen és a Daimler cég a múlt hétvégén is reagált a majmokon végzett tesztben való érintettségük hírére. A VW meggyőződését fejezte ki, hogy az akkortájt választott tudományos módszerek hibásak voltak, és jobb lett volna egy ilyen kísérlettől már a kezdet kezdetén elállni. A Daimler pedig közölte, hogy belső vizsgálatot indított a történtek ügyében, amelyeket fölöslegesnek és visszataszítónak tart.
A jövőben elektromos pickupot gyártana a világ legismertebb elektromos autógyártója. Minderről Elon Musk, a cég vezérigazgatója számolt be a Twitter közösségi oldalon.
Forradalmian új funkciót is beépítenek majd a pickupokba
A Tesla azután lát hozzá a pickupok kibocsátásához a tájékoztató szerint, ahogy forgalomba kerülnek a Model 3 szedánok platformjára épülő Model Y-ok.
A pickupok különösen népszerűek az Egyesült Államokban, ahol a három legnagyobb autógyártó 90 milliárd dollár értékben forgalmazza őket. A Tesla terveit ecsetelő Elon Musk a Twitteren arról írt, hogy a tervezett pickup valamivel nagyobb lesz a népszerű Ford F-150-es modellnél, és rendelkezik majd egy forradalmian új funkcióval is. De utóbbi részleteit nem fejtette ki a vezérigazgató.
Elon Musk, a Tesla vállalat vezérigazgatója Twitteren számolt be a cég újdonságáról (MTI//EPA/Tesla)
A jövőben tovább bővül majd a vállalat kínálata
A Tesla elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, amely idővel más megújuló energiára épülő területre, így például a villamosenergia-tároló egységek vagy napelemek kutatásába, gyártásába is belépett. Jelenleg három modellt gyárt: Model S-t, Model 3-at és a Model X-et. Ahogy az a bejelentésből is kitűnik, ez a géppark a jövőben tovább fog bővülni.
Ki gondolná, hogy a szendvicsfogyasztás is hatással lehet a klímára? Pedig nemrégiben a Manchesteri Egyetem kutatói erre a megállapításra jutottak.
A szendvicsfogyasztás ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint az autóforgalom
A Brit Szendvics Szövetség (BSA) adatai szerint az Egyesült Királyságban évente 11,5 milliárd szendvicset fogyasztanak, ezek fele készül házilag. A szendvicsek fogyasztása évente átlagosan 9,5 millió tonna szén-dioxidot termel, ami az országban közlekedő mintegy 9 millió autó éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.
A húsos szendvicsek károsak leginkább a környezetre
A szakértők közelebbről megvizsgálták a szendvicsek klímakárosító hatását, és negyven különböző fajtát elemeztek. Ezek alapján a környezetre leginkább károsaknak a szalonnát, sonkát vagy disznóhúsból készült felvágottat tartalmazó és a sajtos vagy rákos szendvicseket találták.
Az üzletekben forgalmazott szendvicsek előállítása során több mint ezer gramm szén-dioxid is termelődhet
Az éghajlat számára leginkább káros hatása az üzletekben árusított, tojást, szalonnát és kolbászt tartalmazó szendvicseknek van. Egy ilyen szendvics előállításakor a kutatók számításai szerint több mint 1400 gramm szén-dioxid termelődik, annyi, amennyit egy gépkocsi majdnem 20 kilométer megtétele alatt bocsát ki. Ezért a tudósok azt javasolják, a környezetvédelem érdekében inkább mindenki otthon készítse el sonkás-sajtos szendvicsét.
A kép illusztráció (MTI-fotó: Balázs Attila)
A receptek megváltoztatásával és a csomagolások csökkentésével javítható a helyzet
Az élelmiszeripar számára is javaslattal élnek a manchesteri szakértők. Véleményük szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke megfelezhető, ha megváltoztatják a recepteket vagy csökkentik a csomagolást, és újrahasznosítják azt. A szavatossági időt is meg kell hosszabbítani, ezáltal a BSA adatai szerint legalább kétezer tonna hulladékot meg lehetne spórolni.
Nem szabad félvállról venni a javaslatokat
A szendvicsfogyasztás vizsgálata nem játék a szakemberek szerint. A szendvicsek a brit étrend alapvető élelmiszerei, melyek jelentős területet foglalnak el az élelmiszerpiacon. A klímaváltozásra gyakorolt hatásuk vizsgálatát pedig komolyan kell venni.
Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezés. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
A foszfor nagy részét a növények sem tudják feldolgozni
A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből, mint például a műtrágyázásból vagy a növényvédő szerek használatából származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.
A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.
Az édesvizek ökoszisztémáját felborítja a túl sok foszfor
A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből több mint másfél millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek alkalmazkodó képességét a Föld szárazföldi területeinek mintegy negyven százalékán.
A szennyezett Nagin-tó Indiában (MTI/EPA/Faruk Hán)
A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – mondta el Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatója. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős az édesvizek szennyezése, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az algásodás pedig hozzájárul a halak és a növények pusztulásához, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.
Világszerte oda kellene figyelni a foszforhasználatra
Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban pedig az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a megfigyelt időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés legalább 30 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartozik még Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területeinek jó része is. A fekete kontinensen ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb a víz a térségben annak helyreállításához.
