Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Módi lesz a fenntartható divat

A MycoWorks vállalat kutatásai egyaránt jó a fogyasztóknak és a környezetnek. A világ vezető oktatási és kutatóintézetei azért hozták létre, hogy állati alapanyagok felhasználása nélkül készülő termékeket fejlesszenek ki.

Gombák és mezőgazdasági melléktermékek helyettesítik a bőrt a fenntartható vállalkozásnál

A szakértők a bőr helyettesítésére már találtak is megoldást. A természetben bőségesen rendelkezésre állnak olyan gombafajták, amelyeket ilyen célra is fel tudnak használni. A gombák mellett mezőgazdasági melléktermékek segítségével állítanak elő a MycoWorksnél bőrt, amely mind viselkedésében, mind tapintásában hasonlít az állati bőrre.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az Antarktisz felett zsugorodott az ózonlyuk, de a világ többi pontján nem javult a helyzet

Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg.

Az ózonréteg a földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódik, és elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is.

Közel fél évszázada vékonyodik már az ózonréteg

Az ózonréteg az 1970-es évek óta vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között. A legsúlyosabb helyzetet az Antarktisz felett figyelték meg, ahol az 1980-as évek eleje óta ózonlyuk alakul ki minden év szeptembere és novembere között.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően mára sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását, aminek eredményeként megindult az Antarktisz, valamint az Északi-sarkvidék feletti ózonréteg regenerálódása is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

Bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetnek a műanyag mikroszemcsék, amelyekből naponta akár több százat is lenyelhet némely egyed.

A tudósok a műanyag mikroszemcsék hatását kimutató vizsgálatokat sürgetnek

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán.

A mikorszemcse-szennyezés tovább csökkentheti a planktonevők számát

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. Az elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése többek között.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Csernobil még évszázadokig lakatlan marad

Bár a négyezer emberéletet követelő robbanás óta már majdnem harminckét év telt el, a zóna bizonyos pontjain még mindig a megengedett mikroröntgenes érték ötvenszeresét is mérik.

Még mindig egészségre ártalmas a sugárzás mértéke

A tragédia helyszíne napjainkban is sokak fantáziáját megmozgatja. Turistacsoportok és amatőr kutatók lépik sokszor át az erőmű köré emelt, még ma is őrzött 30 kilométeres zárt zóna falait, amelynek bizonyos pontjain még mindig erős a sugárzás. Az egykori négyes blokkot lefedő szarkofágnál a megengedett mikroröntgenes érték 10-30-szorosa mérhető, míg a néptelen városban helyenként az ötvenszerese. Húsz perc ilyen helyen már egészségügyi károsodást okozhat. 

A kalandorok kedvelt célpontja az egykori szovjet katonai bázis, de sokan barangolják be Pripjaty elhagyatott utcáit és a környező mintegy három tucat település némelyikét is. A lezárt területen napjainkban már csak alig százan élnek, ők is főleg nyugdíjasok, akik saját felelősségükre maradtak itt.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Klímavédelmi konferenciát tartottak Karcagon

Karcag városa adott otthon február 2-án pénteken az „Alkalmazkodj okosan!” nevet viselő konferenciának. A résztvevők arra keresték a választ, hogy tehetünk-e a klímaváltozás ellen, és ha igen, akkor mit.

Terítékre került a klímavédelem és az agrárium kapcsolata is

Napjaink egyik legnagyobb problémája a felmelegedés, a klímaváltozás. A kutatások szerint ebben jelentős gyorsító hatása van az emberi tevékenységnek. A probléma folyamatosan nő, szemléletváltásra van szükség. A konferencia arról szólt, hogy mit tehet az ember a környezet megvédése érdekében, illetve milyen kihívások várnak rá a közeljövőben.

Valóban senki nem vonhatja ki magát a klímaváltozás hatásai alól, ezért fontos, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki és mikor, az érintettek mikor lépnek, és mit kell tenniük azért, hogy megőrizhessük a világot olyannak, amilyen most. A Karcagon összegyűlt szakemberek elsőként az agrárium és a klímavédelem összefüggéseiről hallhattak előadást.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a magyar gazdák is érdekeltek abban, hogy környezetkímélő termelést folytassanak (MTI-fotó: Vajda János)

A modern technológiák is arra ösztönzik a gazdákat, hogy környezetkímélő termelést folytassanak 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1-nek elmondta, modern technológiák és precíziós gépek vannak a mezőgazdaságban, és olyan agrárpolitika érvényesül, amely ösztönzi a gazdákat arra, hogy a környezetet kímélő termelést folytassanak. A gazdák számára egy-egy modern beruházás megtérül, hiszen sokszor a precízebb gépek kevesebb üzemanyagot használnak, precízebben végzik a talajműveleteket, alacsonyabb költséggel járnak – közölte a földművelésügyi miniszter.

Az agrárerdészettel, mint klímabarát-megoldással is foglalkoztak

A konferencia a fentieken túl foglalkozott az agrárerdészettel, melynek lényege, hogy erdőgazdálkodás és növénytermesztés egyszerre van egy adott területen, ami magasabb hozamot jelent, de ugyanakkor egy klímabarát-megoldás, hiszen növeli a fával borítottságot, illetve megélhetést is jelent.

Forrás: hirado.hu


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Itt a plogging, a szemétszedős kocogás

Az új divat Svédországból indult el hódító útjára. A mozgásforma lényege, hogy a futók miközben róják a köröket, felszedik az útjukba kerülő szemetet is.

Már közösségek is alakultak az új irányzat mentén

A félig-meddig új mozgásforma elnevezése a svéd „plogga” szóból származik, amely annyit tesz: vedd fel, és fuss. Viszonylag hamar követőkre talált ez az új irányzat. A skandináv országban már kocogócsoportok is alakultak, és összekötik mindhatni a hasznost a hasznossal. Mert míg a friss levegőn kocognak, és égetik a kalóriát, addig a szétdobált szeméttől is megszabadítják a köztereket és a parkokat.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Mónus Márton)

Meghódította a közösségi médiát is

A futócsoportok köreik után boldogan fotózkodnak a kezükben lévő szemeteszacskókkal, és az elkészült képeket valamennyi nagyobb közösségi oldalon is megosztják. Egyre gyakrabban botlani az Instagramon is plogging hashtagekbe. Ezekután kíváncsian várjuk, hogy Magyarországra mikor érkezik meg ez a környezettudatos mozgásforma, és vajon ki lesz majd az, aki a mozgalom élére áll majd.

Forrás: buzzfeed.com

 

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Egy halászfalu, amelyet visszahódított a természet

Létezik Sanghaj partjaihoz közel egy falu, amelyet, miután elnéptelenedett, visszahódított a természet. Így a Föld egyik legzöldebb falvává vált.

Az egykor népes halászfalut ma alig egytucatnyian lakják

Houtouwan, a kis kínai falu Shengsi szigetén található. Egykoron virágzó halászfalu volt, azonban az 1990-es években, amikor már a lakosok nem tudták felvenni a versenyt az egyre fejlődő haliparral, a halászok családjaikkal együtt új foglalkozás után néztek, és elvándoroltak. Napjainkban alig 10-12 fő ha lakja.

Az utóbbi két évtizedben az elhagyatott házakat és utcákat ellepte a sűrű zöld növényzet. Sok házat és épületet befed a borostyán. A már-már szellemtelepülést szinte meg sem lehet közelíteni, így a tájat misztikus légkör lengi be.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czimbal Gyula)

Turistalátványossággá vált a természet által visszahódított település

Ironikus, de a maréknyi lakosság az utóbbi években egy új bevételi forrásra tett szert. Houtouwan ugyanis mondhatni turistalátványossággá vált. Sokak fantáziáját megmozgatja ugyanis az, hogy milyen lehet az élet egy olyan faluban, amelyet félig-meddig már visszahódított a természet, és távol található a világ zajától.

Forrás: theatlantic.com


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Éheznek a jegesmedvék a tengeri jég eltűnése miatt

A fő vadászszezonban egyre gyakrabban maradnak éhen a jegesmedvék, mivel az északi-sarkvidéki tengeri jég zsugorodása miatt az eddiginél sokkal több energiájukba telik a fókák elejtése.

Egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerülnek a jegesmedvéknek a vadászat

A jegesmedvék a vízen úszó jégtáblákról csapnak le az elsődleges táplálékukként szolgáló fókákra. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban rámutat, hogy a globális klímaváltozás okozta tengerijég-fogyatkozás miatt a ragadozóknak ma már keményebben, sokkal több kalóriát elégetve kell megdolgozniuk a táplálékért.

Nemrégiben járta be a világot az a szívszorító videó, amelyben egy csont és bőr jegesmedve küzdött a túlélésért. Azonban a ragadozón látszott, hogy az utolsókat rúgja, és a felvétel készítői elmondták, hogy az állat végelgyengülésben el is pusztult. 

A világon elsőként vizsgálták meg a jegesmedvék anyagcseréjét

Az amerikai földtani intézet (USGS) biológusa, Anthony Pagano és kollégái kilenc nőstény jegesmedve anyagcseréjét figyelték meg a Beaufort-tengeren. A kutatók 2014, 2015 és 2016 áprilisában is nyomkövető-nyakörvet erősítettek az állatokra, hogy nyolc-tizenegy napig megfigyeljék a mozgásukat, a viselkedésüket, valamint, hogy mennyit és milyen sikerrel vadásznak.

Egyre több jegesmedve jut nehezebben élelemhez az olvadó jégtáblák miatt, és éhezik a fő vadászszezonban (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Majdnem kétszer annyi energiát igényelnek a ragadozók, mint eddig gondolták

Feljegyezték az állatok testsúlyának és méretének változását, valamint a tőlük vett vér- és vizeletminták alapján az anyagcseréjükben bekövetkező változásokat is nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a jegesmedvéknek több mint 12 ezer kalóriát kell magukhoz venniük naponta, ami azt jelenti, hogy az energiafogyasztásuk másfélszerese az eddig vélt értéknek.

Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a jegesmedvéknek sokkal kevesebb energiára van szükségük, mivel nincs természetes ellenségük, és a vadászmódszerük sem igényel túl sok fizikai erőfeszítést. A friss mutatók szerint azonban egy nőstény jegesmedvének tizenkét naponta meg kell ennie egy teljesen kifejlett fókát ahhoz, hogy fedezze az energiaszükségletét. A vizsgált kilenc példány több mint felének csökkent a testtömege a fő vadászszezonban.

A szakértők 22 ezer és 31 ezer egyed közé becsülik a globális jegesmedve-állományt.

Forrás: MTI

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A leginnovatívabb biomegoldásokat keresik

Célegyenesbe érkezett az energiavilág „Oscar-díjaként” emlegetett E.ON Energy Globe díj idei magyarországi versenye.

Innovatív biomegoldásokat keres az E.ON Energy Globe Magarország pályázatán

Február 1-jétől szavazhat a közönség az E.ON Energy Globe Magyarország versenyen az ország legjobb fenntarthatósági projektjeire. Öt kategóriában keresik a hónap végéig a leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket.

Fókuszban a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítése

A  második E.ON Energy Globe Magyarország díj célja, hogy hozzájáruljon a környezet- és energiatudatos szemlélet népszerűsítéséhez és nyilvánosságot biztosítson a leginnovatívabb hazai fenntarthatósági és energiatudatos kezdeményezéseknek.

A leginnovatívabb környezetvédelmi megoldást bemutató jelölteket keresik. Képünk illusztráció (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Széles spektrum: a mosható pelenkától a környezettudatos diákparlamentig

A beérkezett több mint kétszáz pályaműből a Nobel-díjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána által vezetett szakmai zsűri választotta ki a tíz döntős pályázót, akik közül a közönség szavazhatja meg a kategóriák nyerteseit. Az E.ON Energy Globe Magyarország díj átfogó nyertese képviseli majd hazánkat a rangos nemzetközi döntőben.

A döntős pályázatok között helyet kapott a mosható pelenka népszerűsítése, a környezeti neveléssel egybekötött matekblogon vagy a környzettudatos diákparlament is.

Az E.ON Energy Globe Magyarország honlapján az érdeklődők részletesen olvashatnak a pályázatokról, és leadhatják voksaiakt is. Az ünnepélyes eredményhirdetés 2018. május 7-én lesz a Várkert Bazárban.

Forrás: energy-globe.hu

 

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az ivóvíz minőségének javítását és a hozzáférés bővítését kezdeményezte az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az első sikeres európai polgári kezdeményezés nyomán nyújtotta be a jogalkotási javaslatot, amely az ivóvíz, mint alapjog uniós jogba foglalását irányozza elő.

A cél, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta víz

A Right2Water elnevezésű kezdeményezés keretében 2014-ben több mint 1,6 millió hitelesített aláírást gyűjtöttek össze tucatnyi tagországban annak érdekében, hogy minden uniós polgár számára elérhetővé váljon a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvíz, illetve a csatornahálózat.

A bizottság első alelnöke, Frans Timmermans szerint az emberek tisztán és érthetően hallatták a hangjukat.

Minden európai polgár számára biztosítani kell a tiszta, biztonságos és megfizethető ivóvizet (MTI/EPA/Nuno Veiga)

Több feladatot is ró a javaslat a hatóságokra

A javaslat értelmében javítani kell a vízminőséget és az ivóvízellátás biztonságát. Továbbá bővíteni kell a hozzáférést mindenki, különösképp a veszélyeztetett, a társadalom peremére szorított csoportok számára. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy nyilvános helyeken fel kell állítani ivóvizet biztosító berendezéseket, valamint tájékoztatni kell a lakosságot a víz minőségéről, és nem utolsósorban ösztönözni kell a közigazgatási szerveket és a középületeket az ivóvízhez való hozzáférés biztosítására.

Csökkeni fog az energiafogyasztás és a vízpazarlás

Az Európai Bizottság rámutatott: a palackozott víz fogyasztásának csökkentésével évi több mint 600 millió eurót spórolnának meg az európai háztartások, ráadásul kevesebb lenne a hulladék, így a tengeri műanyagszennyezés mértéke is mérséklődne.
Jyrki Katainen gazdasági növekedésért felelős uniós biztos kijelentette: az új szabályok csökkenteni fogják az energiafogyasztást és a vízpazarlást.

Forrás: MTI

 

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tizennyolc éve sújtotta ökológiai katasztrófa a Tiszát

Tizennyolc évvel ezelőtt a Szamos felső folyásának romániai vízgyűjtő területén működő román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat létesítményéből nagy mennyiségű cianid- és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Szamos és a Tisza folyókba. A szennyeződés február 1–12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.

A tiszai ciánszennyezés

A Tisza történetének talán legsúlyosabb katasztrófája immáron tizennyolc éve történt. A román–ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat Zazár település közelében működő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka egy körülbelül 25 méteres szakaszon átszakadt. A ciánt és nehézfémeket tartalmazó víz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.

A szennyezőanyag koncentrációja a katasztrófa helyén a határérték 180-szorosát is meghaladta. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. Akkoriban a szakértők a történteket „második Csernobilként” is emlegették, mivel az 1986 után ez volt a térség legnagyobb környezeti katasztrófája.

Megemlékezés Szolnokon a Tisza világának emléknapján (MTI-fotó: Bugány János)

A magyar vízügyi hatóságok hatékonyan léptek fel

Magyarországon a vízügyi hatóságok igyekeztek mérsékelni a károkat. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része, több mint 90 százaléka érintetlen maradt, a holtágak és árterek csak kis mértékben szennyeződtek. A kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cián koncentrációja. Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.

Akár két évtizedbe is telhet, hogy az élővilág helyreálljon

A Tisza magyarországi szakaszán a 2000. áprilisi becslések szerint több mint 1200 tonnányi hal pusztult el. Ez nemcsak az élővilágot, de a halászati vállalatokat is lesújtóan érintette. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet, az élővilág teljes helyreállása pedig akár tíz-húsz évet is igénybe vehet.

Forrás: hirado.hu

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A légszennyezettség miatt tüntettek Koszovóban

Több száz koszovói tüntetett Pristinában szerdán azért, mert a magas légszennyezettség miatt a hatóságok megtiltották a gépjárműforgalmat a város központjában.

A légszennyezettség meghaladja Pristinában a kínai városok mutatóit is

A hatóságok az utóbbi néhány napban arra kérték a pristinaiakat, amennyiben lehetséges, ne hagyják el otthonaikat, ugyanis a levegő szennyezettsége elérte a kritikus szintet. A Koha Ditore helyi lap beszámolója szerint a légszennyezettség mértéke meghaladja az egyik legszennyezettebb kínai város, Sanghaj mutatóit is.

Pristinában a hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy ne nagyon hagyják el otthonaikat a légszennyezettség kritikus mértéke miatt. Képünk illusztráció (MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

A gépjárművek kitiltását fél megoldásnak tartják

A tiltakozók azt követelték, hogy a kormány tegyen valamit a levegő megtisztítása érdekében, szerintük ugyanis a gépkocsik kitiltása nem jelent tartós megoldást. A tüntetők nagy része, illetve a megmozdulást biztosító rendőrök többsége is védőmaszkot viselt a szennyezett levegő miatt.

Szemléletváltás szükséges a fűtés terén

A légszennyezettség legfőbb oka a Pristina közelében lévő két, szénnel fűtött hőerőmű, emellett a lakosság nagy része is főleg szilárd tüzelőanyaggal, szénnel és fával fűt.

Forrás: MTI

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mi történt a telünkkel?

A Szaharában és több közel-keleti országban havazott, míg az Egyesült Államokban rekord hideget mértek az év elején. Azonban idehaza lassan elfelejtjük, milyen is az igazi tél, milyenek a fehér karácsonyok.

Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel

Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Amerikában megfagyott az élet az év elején

A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.

Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.

Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)

Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról

Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.

Az 1920-as évek telei  a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.

Forrás: hirado.hu


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A felmelegedés miatt kisebbek lehetnek a madarak

A klímaváltozás okozta felmelegedés miatt csökkenhet egyes madarak testnagysága. Erre a megállapításra ausztrál tudósok jutottak nemrégiben.

A rendkívüli meleg hatással van a madarak testméretére 

Ornithological Advances folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a rendkívüli meleg komolyabb hatással lehet a madarak testméretére, mint a nagy hideg.
Az ausztrál kutatók Ausztrália- és Új-Zéland-szerte harminc helyről negyven-negyven házi verebet gyűjtöttek be. Megfigyeléseik szerint a verebek teste kisebb volt ott, ahol tikkasztók voltak a nyarak, mint ott, ahol rendkívül hideg volt a tél.

A madarak kisebb testtel jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket

Az is kiderült a vizsgálatok során ugyanakkor, hogy a melegebb helyeken a felnőtt madarak testmérete akkor is kisebb volt, ha a telek is különösen hidegek voltak élőhelyükön. Simon Griffith, a sydneyi Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ez valószínűleg egy alkalmazkodási válasz lehet, amely lehetővé teszi, hogy az állatok jobban el tudják viselni a megváltozott körülményeket.

A jövőben számos madárfaj veszélybe kerülhet, ha nem alkalmazkodik a megváltozott környezeti körülményekhez (MTI/EPA/Angelika Warmuth)

Több madárfaj is veszélybe kerülhet a jövőben

Samuel Andrew, a kutatás vezetője hozzátette, hogy amennyiben a madarak méretének csökkenése fontos része a melegebb klímához való alkalmazkodásnak, akkor azok a madarak, amelyeknek testmérete nem változik a hőmérséklet-emelkedésre válaszolva, a legsérülékenyebb fajok közé kerülhetnek.

Forrás: MTI

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Európában

Gyakrabban kell árvizekkel számolni Közép- és Nyugat-Európában a következő években a globális felmelegedés miatt. A folyamat még akkor sem kerülhető el, ha sikerül másfél Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését.

A hőmérséklet növekedése miatt Európát gyakrabban sújtják majd árvizek

A Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: másfél, két és három Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő majd meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben. Minél nagyobb lesz a hőmérséklet-növekedés, annál nagyobb lesz a kockázat is.

A természeti csapások több mint félmillió ember életére lehetnek hatással

Másfél Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén több mint 110 százalékkal nő az árvízi kockázat, három Celsius-fokos növekedés esetében pedig akár 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok több mint 85 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely legalább 15 milliárd eurós kárt okozhat évente. Utóbbi esetben pedig mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót is évente.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

A cél, hogy másfél-két Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést

A 2015 decemberében, Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést másfél Celsius-fok alatt tartsák.

Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól. Az árvízi kockázat jelentős növekedését ugyanakkor el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik.

Forrás: phys.org

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Havazott a Közel-Keleten

Többcentis hó hullott nemrégiben a Szaharában, és havazott Jordániában és Szaúd-Arábiában is, de a meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Többcentis hó a sivatagban, tavaszias tél idehaza

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott vasárnap, főleg a magasabb részeken. A meteorológusok azt mondják: a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad. 

Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy a jövőben egyre többször kell számolni olyan extrém időjárási jelenségekkel, amelyeket bizonyítottan a globális felmelegedés hatásai közé sorolnak.

Ilyenek például a hőhullámok, amelyeket a melegedő környezet idéz elő. Magyarországon jelenleg az enyhe tél érezteti a globális probléma hatását.

A Közel-Kelet több országában is havazott (MTI/EPA/Alaa Badarneh) 

A ciklonok és a sarki jég olvadása is megbolygatta az időjárást

A szakértő elmondta, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amelyek északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egyesült Államokba és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem ritka időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesül Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, az valóban ritka.

Fel kell készülni a természeti csapásokra

Ma már attól nem kell félni, hogy egy természeti jelenség teljesen váratlanul csap le, viszont az még jó ideig biztosan fejtörést okoz a szakembereknek, hogy a globális felmelegedés mértékének növekedésével az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek következményeit miként tudják kivédeni vagy legalábbis enyhíteni.

Forrás: hirado.hu

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Negyven falut veszélyeztet a tenger a Fidzsi-szigeteken

Magasabban fekvő területekre kellett költöztetni már három falut a csendes-óceáni szigetországban, és további negyven településre is vélhetően hasonló sors vár.

Más szigetekről is számítanak menekültekre

A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.

„Mindannyian egy hajóban evezünk”

Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)

A kormány területeket vásárolt

A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.

A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken

A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.

Forrás: euronews.com

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Embereken is tesztelték a dízelfüstben lévő gázok hatását

Embereken is tesztelték a dízelüzemanyag füstjében található egyik gáz hatását egy német autógyártók által alapított csoport megrendelésére

Négy éve majmokon már lefolytatták a füsttesztet

A szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport tanulmánya alapján számolt be az esetről a Stuttgarter és a Süddeutsche Zeitung. Mindez azt követően történt, hogy lelepleztek a minap egy olyan esetet, amely szerint 2014-ben majmokkal lélegeztették be egy dízelmotoros Volkswagen Beetle kipufogófüstjét.

Amerikában is végeztek hasonló kísérletet

A múlt héten a The New York Times című amerikai lap is közölt egy riportot egy amerikai kutatóintézetről, ahol tíz majmot zártak be egy légmentesen lezárt konténerbe, ahol rajzfilmeket nézettek velük, miközben egy Volkswagen gépjármű füstjét kellett belélegezniük.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás) 

Embereken is megfigyelték a gáz hatását

A Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított, azóta már megszűnt kutatócsoport a lapjelentések szerint rendelt egy tanulmányt a nitrogén-dioxid emberek általi rövid távú belélegzéséről is, valamikor 2012 és 2015 között. Az Aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete akkoriban vizsgált ki huszonöt embert, miután néhány órán át különböző mennyiségű nitrogén-dioxidot lélegeztek be.

Az autógyártók visszatekintve hibásnak tartják a módszert

A Volkswagen és a Daimler cég a múlt hétvégén is reagált a majmokon végzett tesztben való érintettségük hírére. A VW meggyőződését fejezte ki, hogy az akkortájt választott tudományos módszerek hibásak voltak, és jobb lett volna egy ilyen kísérlettől már a kezdet kezdetén elállni. A Daimler pedig közölte, hogy belső vizsgálatot indított a történtek ügyében, amelyeket fölöslegesnek és visszataszítónak tart.

Forrás: MTI

 

 

Címkék:

Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újítással állt elő a Tesla

A jövőben elektromos pickupot gyártana a világ legismertebb elektromos autógyártója. Minderről Elon Musk, a cég vezérigazgatója számolt be a Twitter közösségi oldalon.

Forradalmian új funkciót is beépítenek majd a pickupokba

A Tesla azután lát hozzá a pickupok kibocsátásához a tájékoztató szerint, ahogy forgalomba kerülnek a Model 3 szedánok platformjára épülő Model Y-ok.

A pickupok különösen népszerűek az Egyesült Államokban, ahol a három legnagyobb autógyártó 90 milliárd dollár értékben forgalmazza őket. A Tesla terveit ecsetelő Elon Musk a Twitteren arról írt, hogy a tervezett pickup valamivel nagyobb lesz a népszerű Ford F-150-es modellnél, és rendelkezik majd egy forradalmian új funkcióval is. De utóbbi részleteit nem fejtette ki a vezérigazgató.

Elon Musk, a Tesla vállalat vezérigazgatója Twitteren számolt be a cég újdonságáról (MTI//EPA/Tesla)

A jövőben tovább bővül majd a vállalat kínálata

A Tesla elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, amely idővel más megújuló energiára épülő területre, így például a villamosenergia-tároló egységek vagy napelemek kutatásába, gyártásába is belépett. Jelenleg három modellt gyárt: Model S-t, Model 3-at és a Model X-et. Ahogy az a bejelentésből is kitűnik, ez a géppark a jövőben tovább fog bővülni.

Forrás: Twitter


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A szendvicsfogyasztás klímakárosító hatása az autóforgaloméval vetekszik Nagy-Britanniában

Ki gondolná, hogy a szendvicsfogyasztás is hatással lehet a klímára? Pedig nemrégiben a Manchesteri Egyetem kutatói erre a megállapításra jutottak.

A szendvicsfogyasztás ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint az autóforgalom

A Brit Szendvics Szövetség (BSA) adatai szerint az Egyesült Királyságban évente 11,5 milliárd szendvicset fogyasztanak, ezek fele készül házilag. A szendvicsek fogyasztása évente átlagosan 9,5 millió tonna szén-dioxidot termel, ami az országban közlekedő mintegy 9 millió autó éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A húsos szendvicsek károsak leginkább a környezetre

A szakértők közelebbről megvizsgálták a szendvicsek klímakárosító hatását, és negyven különböző fajtát elemeztek. Ezek alapján a környezetre leginkább károsaknak a szalonnát, sonkát vagy disznóhúsból készült felvágottat tartalmazó és a sajtos vagy rákos szendvicseket találták.

Az üzletekben forgalmazott szendvicsek előállítása során több mint ezer gramm szén-dioxid is termelődhet 

Az éghajlat számára leginkább káros hatása az üzletekben árusított, tojást, szalonnát és kolbászt tartalmazó szendvicseknek van. Egy ilyen szendvics előállításakor a kutatók számításai szerint több mint 1400 gramm szén-dioxid termelődik, annyi, amennyit egy gépkocsi majdnem 20 kilométer megtétele alatt bocsát ki. Ezért a tudósok azt javasolják, a környezetvédelem érdekében inkább mindenki otthon készítse el sonkás-sajtos szendvicsét.

A kép illusztráció (MTI-fotó: Balázs Attila)

A receptek megváltoztatásával és a csomagolások csökkentésével javítható a helyzet

Az élelmiszeripar számára is javaslattal élnek a manchesteri szakértők. Véleményük szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke megfelezhető, ha megváltoztatják a recepteket vagy csökkentik a csomagolást, és újrahasznosítják azt. A szavatossági időt is meg kell hosszabbítani, ezáltal a BSA adatai szerint legalább kétezer tonna hulladékot meg lehetne spórolni.

Nem szabad félvállról venni a javaslatokat

A szendvicsfogyasztás vizsgálata nem játék a szakemberek szerint. A szendvicsek a brit étrend alapvető élelmiszerei, melyek jelentős területet foglalnak el az élelmiszerpiacon. A klímaváltozásra gyakorolt hatásuk vizsgálatát pedig komolyan kell venni.

Forrás: MTI

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Világszerte veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezés. A legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.

A foszfor nagy részét a növények sem tudják feldolgozni

A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből, mint például a műtrágyázásból vagy a növényvédő szerek használatából származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire.

A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.

Az édesvizek ökoszisztémáját felborítja a túl sok foszfor

A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből több mint másfél millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek alkalmazkodó képességét a Föld szárazföldi területeinek mintegy negyven százalékán.

A szennyezett Nagin-tó Indiában (MTI/EPA/Faruk Hán)

A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – mondta el Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatója. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős az édesvizek szennyezése, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, vagyis a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az algásodás pedig hozzájárul a halak és a növények pusztulásához, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény.

Világszerte oda kellene figyelni a foszforhasználatra

Az édesvizek foszforszennyezésének 30 százalékáért Kína a felelős, 8 százalékért India, 7 százalékban pedig az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a megfigyelt időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés legalább 30 százalékkal nőtt. A leginkább szennyezett térségek közé tartozik még Ausztrália és Észak-Afrika ritkán lakott területeinek jó része is. A fekete kontinensen ugyan a foszforterhelés kisebb, mint Kínában vagy Európában, de jóval kevesebb a víz a térségben annak helyreállításához.

Forrás:Híradó.hu


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jövőben tovább javulhat a méhészeti ágazat helyzete

A célegyenesben jár a mézjelentés, és amennyiben az Európai Parlament is megszavazza márciusban, még inkább felértékelődhet a magyar méz az Európai Unió piacain.

Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője

Az Európai Unió Kína után a második méztermelő a világon, ezért is kéri az Európai Parlament a méhek fokozott védelmét. Az unióban éves szinten körülbelül 250 ezer tonna mézet termel mintegy hatszázezer méhész több mint másfél millió méhkasban.

A kép illusztráció     (MTI-fotó: Bodnár Boglárka)

Vissza kell szorítani a méz hamisítását

Magyarország Spanyolország és Románia után a közösség harmadik legnagyobb méztermelője. Az európai mézfogyasztás nagy mértéke miatt az Európai Unió importál is, főként Kínából. S itt lép be a mézhamisítás kockázata, mert a piacot elözönlik a talmi portékák. Az olcsóbb, de rosszabb minőségű termékekkel pedig nehéz versengenie a méhészeknek.

Fontos a méhek védelme is

Az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok miatt a méhek száma ijesztő mértékben lecsökkent az elmúlt néhány évben. Ezért a méhek egészségének fokozottabb védelmét, a káros hatású növényvédő szerek betiltását, valamint kutatási programok elindítását is szorgalmazza Erdős Norbert (Fidesz) európai néppárti képviselő a mézhamisítás elleni fellépés és a méhészek támogatása mellett.

A fentieken túl a parlament azt is fontosnak tartja, hogy az unió népszerűsítse a mézfogyasztást és annak jótékony hatásait.

Forrás: Európai Parlament

 

 

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Új terheket ró a mezőgazdaságra a klímaváltozás

A mezőgazdasági termelés egészére kihat az éghajlatváltozás. Bár a szakértők szerint új fajok megjelenésére nem feltétlen kell számítani, de a most elterjedt kultúrnövények termesztése nehézségekbe ütközhet.

Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

 

Christopher William Davidsen norvég séf 2016. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, ahol a versenyzők megvásárolják az alapanyagokat a másnapi Bocuse d’Or nemzetközi séfversenyhez. (MT-fotó: Kovács Tamás)

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor

 

 

 

 

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A futóáramlatok okozzák a szélsőséges időjárási jelenségeket

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete szerint a futóáramlatok okozzák a szokásosnál enyhébb időjárást.

Alaposan beleszólnak az időjárásba a futóáramlatok

A futóáramlatok a bolygó felső légkörében, nagy sebességgel áramló szelek, amelyek nagy hatással vannak a felszíni meteorológia alakulására. A futóáramlat általában több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, kilométeres vastagságú levegőréteg.

A megfigyelések szerint a futóáramlatok az utóbbi időben a szokásosnál jóval délebbre jutnak. Ennek hatására alakulnak ki olyan orkánerejű szelek, mint a Friederike viharciklon, és az olyan bőséges csapadékkal járó időjárási jelenségek, amelyek az Alpokban lavinaveszéllyel együtt járó pánikot okoztak. Szintén a futóáramlatok hatása a januárban szokatlanul enyhe időjárás is.

Sorra dőlnek meg a melegrekordok

A spanyolországi Valenciában vasárnap és hétfőn megdőlt a januári melegrekord, több mint 26 Celsius-fokot mértek. A szakértők ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a mediterrán éghajlatú ország bizonyos részein 7-10 Celsius-fokkal az időszakra jellemző átlag fölött van a hőmérséklet.

Franciaország déli részén is rekordmeleget mértek. Montpellier-ben a januári legmelegebb éjszakai hőmérséklet 14 Celsius-fok fölött volt. Ezzel egy időben bizonyos sírégiókban, mint a franciaországi Coucheval, évtizedek óta nem látott hómennyiséget tapasztaltak. A hótakaró meghaladta az öt métert.

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án. (MTI/AP/Aaron Lynett)

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án (MTI/AP/Aaron Lynett)

A futóáramlatok felelősek az Egyesült Államokban tapasztalt rekordhidegért is

A klímakutatók jelentése szerint az év elején az Egyesült Államokban tapasztalt szélsőségesen hideg időjárás is a futóáramlatoknak köszönhető. Észak-Amerika felett ezek a korábbinál jóval hullámzóbbak. Ennek oka többek között, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a trópusok – mondta el Marlene Kretschmer, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.

Forrás: MTI


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Cudar jövőt vetítenek előre az olvadó gleccserek

A globális felmelegedés következményeit mi is egyre inkább érezzük. Ez a változás pedig erőteljesen kihat a sarkvidéki gleccserek olvadására is. A National Geographic Channel 2007-es dokumentumfilmje ezt a témakört járja körül.

A klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést jeleznek előre a 21. század végéig.

Furka-hágó, 2017. június 24. A gleccserolvadás megfékezésére óriási takarókkal borították be a Rhone-gleccser barlangjának a bejáratát és környékét a svájci Uri kantonban a Furka-hágó közelében 2017. június 24-én. Az óriástakarókkal a jeget próbálják megvédeni a napsugaraktól. (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A gleccserolvadás a század végéig 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést is okozhat (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igyekezett felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig.

A dokumentumfilm stábja a forgatás során ellátogatott New Yorkba és Velencébe is, hogy utánajárjanak annak, hogy ezekre, a tenger szeszélyeinek fokozottan kitett városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés.

Forrás: youtube.com


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Neked is lételemed a víz?

A Grundfos, a világ első számú szivattyúgyártója nyilvános tervpályázatot hirdet. A vállalat célja, hogy a tudatos, felelős gondolkodás a vízről széles körben teret nyerjen: ehhez keresnek most innovatív társakat.

A cél egy olyan eszköz megálmodása, amely a víz mozgatásával pozitív élményeket nyújt

Olyan látványos, szállítható berendezés előállítása a cél, amelynek segítségével maradandó pozitív élményt szerezhet a víz mozgatásával kapcsolatban például egy fesztivál látogatója.

 

Sokszínű pályázati feltételek

A vállalat tervpályázatán bárki részt vehet, aki olyan, részletesen dokumentált, megvalósítható ötletet küld be, amely megfelel az alábbi négy alapvető feltételnek:

Vízmozgás – mindegy, hogy folyik, pumpál, csöpög, gőzölög, párolog vagy lecsapódik, a lényeg, hogy a víz mozgásban legyen.

Elektromosság – mindegy, hogy hajtja, termeli vagy vezérli, a berendezés működésében szerepet kell kapnia az elektromosságnak.

Interaktivitás – A pályaműnek kipróbálhatónak, működtethetőnek, használhatónak kell lennie bárki számára különösebb előképzettség nélkül is.

Kompatibilitás – Az eszköz legyen könnyen szállítható, könnyedén szét- és összeszerelhető.

Fontos továbbá, hogy a találmány ne pazarolja vagy szennyezze a vizet; a folyamatos utántöltést nem igénylő, zárt rendszerű elképzeléseket a zsűri előnyben részesíti.

 

Pályázat benyújtásának határideje: 2018. 02. 28.

A pályázattal kapcsolatos további információk az alábbi oldalon érhetők el.

Forrás: letelemunk.hu


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Magyarország ragaszkodik a hagyományos élelmiszerekhez

Magyarország ragaszkodik a hagyományos, GM-mentes élelmiszerekhez, amiket azonban a legmodernebb technológiákkal kell előállítani. Minderről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélt szombaton Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon.

Magyarország kitart a GM-mentesség mellett

Fazekas Sándor a közmédiának elmondta, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett fórumon leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy az agrárdigitalizáció minél nagyobb teret hódítson, mert így gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni. Magyarország uyanakkor továbbra is kiáll amellett, hogy az asztalra egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól (GM) mentes élelmiszerek kerüljenek. Továbbá a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kér olyan módszerekből, mint a mesterséges húselőállítás vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználása.

Újabb tagok csatlakoztak az Európai Szója Nyilatkozathoz

A 2018-as, Berlinben megrendezett Nemzetközi Zöld Hét kiemelkedő eredménye, hogy tovább bővült a GM-mentes szója termesztése mellett elköteleződött európai országok köre. Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott most az európai szója nyilatkozathoz. Így magyar, német és osztrák kezdeményezésre összeállított dokumentum aláíróinak száma tizennyolcra, támogatóinak száma pedig huszonháromra emelkedett.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselte Magyarországot a berlini Nemzetközi Zöld Héten megrendezett agrárminiszterek találkozóján (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A GM-mentes szója termesztéséért indított mozgalom erősödése az Európai Unió közös agrárpolitikájának megújításával kapcsolatban is biztató. Fazekas Sándor elmondta, hogy a közös és a nemzeti agrárpolitikát is úgy kell alakítani, hogy Európa önellátó legyen fehérjenövényekből, és ne szoruljon import génmódosított szójára.

Agrárdiplomáciai szempontból is jelentős esemény a Nemzetközi Zöld Hét

A csaknem száz ország agrárminisztereinek részvételével tartottak fórumot a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vásárán, a berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából. A pénteken kezdődött vásáron Magyarország ismét nemzeti standdal jelenik meg, amelyen már az első napon is telt ház volt.

Magyarország szerepe felértékelődött az európai diplomáciában, így az agrárdiplomáciában is. Ezt az is jelezte, hogy az IGW alkalmából tizenhat kétoldalú találkozót tartanak, amelyek az agrár-külkereskedelemtől az Európai Unió agrárpolitikájának megújításáig a mezőgazdaság egészét átfogják.

Forrás: MTI


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Fokvárosban minden csepp víz számít

Korlátozzák Fokváros lakóinak vízhasználatát a súlyos szárazság miatt. A Dél-afrikai Köztársaság nagyvárosában február 1-jétől a háztartások legfeljebb csak ötven liter vizet használhatnak naponta.

Napi ötven literre korlátozták a vízhasználatot

Patricia de Lille, Fokváros polgármestere elmondta, hogy a lakosok 60 százalékának vízhasználata jelenleg „érzéketlen” módon meghaladja a tavaly októberben előírt napi legfeljebb 87 litert. A hatóságok szerint, ha nem vezetnek most be újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-re nem folyik víz a csapokból. A korábban előírt 87 liter víz alapesetben sokaknál négypercnyi tusolással elfolyik. Illetve jobb esetben nyolc perc alatt, hogyha takarékos zuhanyfejet használunk.

Az utóbbi száz év legnagyobb szárazsága sújtja a vidéket

Az új intézkedés 150 napra szól, ennek letelte után újra megvizsgálják a helyzetet. A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.

Nagy a valószínűsége annak, hogy így Fokváros lesz a világ első olyan nagyvárosa, ami kifogy az ivóvízből. Legalábbis a New York Timesnak nyilatkozó Anthony Turton, a Szabadállam Egyetem környezetmenedzsment központjának igazgatója szerint.

Egy kisgyermek húz egy vizeshordót a kenyai Mwingi régióban 2011. augusztus 2-án a Nemzetközi Vöröskereszt által 2011. augusztus 3-án közreadott képen. Szomália két déli régióját már hivatalosan is éhínséggel sújtott térséggé nyilvánította az ENSZ, és augusztus 2-án arra figyelmeztetett, hogy az Afrika szarván pusztító, egyre súlyosabb szárazság miatt a korábbinál több helyen alakulhat ki éhínség, és a világszervezet által korábban becsült 11 millió embernél is több szorulhat segítségre. (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

 A kép illusztráció (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

A csatornahálózat miatt is vált katasztrofálissá a helyzet

Az aszály mellett a probléma másik fő forrása, hogy a fokvárosi vízhálózatot nem úgy tervezték, hogy kibírjon ilyen hosszú csapadékmentes időszakot. A helyzet ezért is vált mostanra katasztrofálissá. A meteorológusok és klímakutatók szerint nyilván nem fog örökké tartani a mostani szárazság, a tél közeledtével lehet majd számítani nagyobb mennyiségű csapadékra. De a most körvonalazódó előrejelzések elég aggasztóak. A következő évtizedekben többször kell majd Dél-Afrikában hasonló helyzetre készülni.

A városlakók alig fele tartja be a vízfogyasztási kvótát 

A Fokváros önkormányzata által kiadott friss adatok szerint a víztározók alig harmadukig vannak feltöltve vízzel, és hetente kicsivel több mint egy százalékkal csökken a bennük tárolt vízmennyiség, és gond, hogy a javasolt vízfogyasztási kvótát a városlakók alig több mint a fele tartja be.

Forrás: hirado.hu