Az éghajlatváltozás megnehezíti a mezőgazdasági ágazat helyzetét a jövőben

A klímaváltozásról napvilágot látó előrejelzések nem tárnak elénk pozitív képet. A mi éghajlati övünkben a búza és a kukorica megmarad, de a legrosszabb prognózisok szerint ha a mostani tendencia kitart, nem kizárt, hogy a burgonya kuriózummá válik, és a szőlőtőkéket is öntözni kell majd.

Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia pedig túl meleggé válhat a bortermeléshez, így a szőlőtermesztés területei északabbra tolódhatnak.

A Kárpát-medencét sem kíméli majd a szélsőséges időjárás

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál. Az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is – minderről Láng László akadémikus – akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe – számolt be az Agrárszektornak.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a jövőben a rendelkezésünkre álló vizet a gabonafélék helyett inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre kell majd fordítanunk, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Kovács Tamás)

Átalakul a haszonnövények fontossági sorrendje

A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan állapotban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnybe kerülnek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt. A 21. század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070 és 2100 között több tanulmány szerint. Sőt, számolnunk kell olyan vetélytársak további erősödésével is, mint az oroszok, akik most is éves szinten mintegy 40-50 millió tonna gabonát termelnek.

Bár manapság több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Forrás: Agrárszektor

Alaposan beleszólnak az időjárásba a futóáramlatok

A futóáramlatok a bolygó felső légkörében, nagy sebességgel áramló szelek, amelyek nagy hatással vannak a felszíni meteorológia alakulására. A futóáramlat általában több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, kilométeres vastagságú levegőréteg.

A megfigyelések szerint a futóáramlatok az utóbbi időben a szokásosnál jóval délebbre jutnak. Ennek hatására alakulnak ki olyan orkánerejű szelek, mint a Friederike viharciklon, és az olyan bőséges csapadékkal járó időjárási jelenségek, amelyek az Alpokban lavinaveszéllyel együtt járó pánikot okoztak. Szintén a futóáramlatok hatása a januárban szokatlanul enyhe időjárás is.

Sorra dőlnek meg a melegrekordok

A spanyolországi Valenciában vasárnap és hétfőn megdőlt a januári melegrekord, több mint 26 Celsius-fokot mértek. A szakértők ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a mediterrán éghajlatú ország bizonyos részein 7-10 Celsius-fokkal az időszakra jellemző átlag fölött van a hőmérséklet.

Franciaország déli részén is rekordmeleget mértek. Montpellier-ben a januári legmelegebb éjszakai hőmérséklet 14 Celsius-fok fölött volt. Ezzel egy időben bizonyos sírégiókban, mint a franciaországi Coucheval, évtizedek óta nem látott hómennyiséget tapasztaltak. A hótakaró meghaladta az öt métert.

Hó és jégpáncél borítja a növényzetet a Niagara-vízesésnél a kanadai Ontario államban 2018. január 2-án (MTI/AP/Aaron Lynett)

A futóáramlatok felelősek az Egyesült Államokban tapasztalt rekordhidegért is

A klímakutatók jelentése szerint az év elején az Egyesült Államokban tapasztalt szélsőségesen hideg időjárás is a futóáramlatoknak köszönhető. Észak-Amerika felett ezek a korábbinál jóval hullámzóbbak. Ennek oka többek között, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a trópusok – mondta el Marlene Kretschmer, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa.

Forrás: MTI

A klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést jeleznek előre a 21. század végéig.

A gleccserolvadás a század végéig 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést is okozhat (MTI/EPA/Urs Flüeler)

A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igyekezett felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig.

A dokumentumfilm stábja a forgatás során ellátogatott New Yorkba és Velencébe is, hogy utánajárjanak annak, hogy ezekre, a tenger szeszélyeinek fokozottan kitett városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés.

Forrás: youtube.com

A cél egy olyan eszköz megálmodása, amely a víz mozgatásával pozitív élményeket nyújt

Olyan látványos, szállítható berendezés előállítása a cél, amelynek segítségével maradandó pozitív élményt szerezhet a víz mozgatásával kapcsolatban például egy fesztivál látogatója.

Sokszínű pályázati feltételek

A vállalat tervpályázatán bárki részt vehet, aki olyan, részletesen dokumentált, megvalósítható ötletet küld be, amely megfelel az alábbi négy alapvető feltételnek:

Vízmozgás – mindegy, hogy folyik, pumpál, csöpög, gőzölög, párolog vagy lecsapódik, a lényeg, hogy a víz mozgásban legyen.

Elektromosság – mindegy, hogy hajtja, termeli vagy vezérli, a berendezés működésében szerepet kell kapnia az elektromosságnak.

Interaktivitás – A pályaműnek kipróbálhatónak, működtethetőnek, használhatónak kell lennie bárki számára különösebb előképzettség nélkül is.

Kompatibilitás – Az eszköz legyen könnyen szállítható, könnyedén szét- és összeszerelhető.

Fontos továbbá, hogy a találmány ne pazarolja vagy szennyezze a vizet; a folyamatos utántöltést nem igénylő, zárt rendszerű elképzeléseket a zsűri előnyben részesíti.

Pályázat benyújtásának határideje: 2018. 02. 28.

A pályázattal kapcsolatos további információk az alábbi oldalon érhetők el.

Forrás: letelemunk.hu

Magyarország kitart a GM-mentesség mellett

Fazekas Sándor a közmédiának elmondta, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett fórumon leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy az agrárdigitalizáció minél nagyobb teret hódítson, mert így gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni. Magyarország uyanakkor továbbra is kiáll amellett, hogy az asztalra egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól (GM) mentes élelmiszerek kerüljenek. Továbbá a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kér olyan módszerekből, mint a mesterséges húselőállítás vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználása.

Újabb tagok csatlakoztak az Európai Szója Nyilatkozathoz

A 2018-as, Berlinben megrendezett Nemzetközi Zöld Hét kiemelkedő eredménye, hogy tovább bővült a GM-mentes szója termesztése mellett elköteleződött európai országok köre. Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott most az európai szója nyilatkozathoz. Így magyar, német és osztrák kezdeményezésre összeállított dokumentum aláíróinak száma tizennyolcra, támogatóinak száma pedig huszonháromra emelkedett.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselte Magyarországot a berlini Nemzetközi Zöld Héten megrendezett agrárminiszterek találkozóján (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A GM-mentes szója termesztéséért indított mozgalom erősödése az Európai Unió közös agrárpolitikájának megújításával kapcsolatban is biztató. Fazekas Sándor elmondta, hogy a közös és a nemzeti agrárpolitikát is úgy kell alakítani, hogy Európa önellátó legyen fehérjenövényekből, és ne szoruljon import génmódosított szójára.

Agrárdiplomáciai szempontból is jelentős esemény a Nemzetközi Zöld Hét

A csaknem száz ország agrárminisztereinek részvételével tartottak fórumot a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vásárán, a berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából. A pénteken kezdődött vásáron Magyarország ismét nemzeti standdal jelenik meg, amelyen már az első napon is telt ház volt.

Magyarország szerepe felértékelődött az európai diplomáciában, így az agrárdiplomáciában is. Ezt az is jelezte, hogy az IGW alkalmából tizenhat kétoldalú találkozót tartanak, amelyek az agrár-külkereskedelemtől az Európai Unió agrárpolitikájának megújításáig a mezőgazdaság egészét átfogják.

Forrás: MTI

Napi ötven literre korlátozták a vízhasználatot

Patricia de Lille, Fokváros polgármestere elmondta, hogy a lakosok 60 százalékának vízhasználata jelenleg „érzéketlen” módon meghaladja a tavaly októberben előírt napi legfeljebb 87 litert. A hatóságok szerint, ha nem vezetnek most be újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-re nem folyik víz a csapokból. A korábban előírt 87 liter víz alapesetben sokaknál négypercnyi tusolással elfolyik. Illetve jobb esetben nyolc perc alatt, hogyha takarékos zuhanyfejet használunk.

Az utóbbi száz év legnagyobb szárazsága sújtja a vidéket

Az új intézkedés 150 napra szól, ennek letelte után újra megvizsgálják a helyzetet. A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.

Nagy a valószínűsége annak, hogy így Fokváros lesz a világ első olyan nagyvárosa, ami kifogy az ivóvízből. Legalábbis a New York Timesnak nyilatkozó Anthony Turton, a Szabadállam Egyetem környezetmenedzsment központjának igazgatója szerint.

 A kép illusztráció (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)

A csatornahálózat miatt is vált katasztrofálissá a helyzet

Az aszály mellett a probléma másik fő forrása, hogy a fokvárosi vízhálózatot nem úgy tervezték, hogy kibírjon ilyen hosszú csapadékmentes időszakot. A helyzet ezért is vált mostanra katasztrofálissá. A meteorológusok és klímakutatók szerint nyilván nem fog örökké tartani a mostani szárazság, a tél közeledtével lehet majd számítani nagyobb mennyiségű csapadékra. De a most körvonalazódó előrejelzések elég aggasztóak. A következő évtizedekben többször kell majd Dél-Afrikában hasonló helyzetre készülni.

A városlakók alig fele tartja be a vízfogyasztási kvótát 

A Fokváros önkormányzata által kiadott friss adatok szerint a víztározók alig harmadukig vannak feltöltve vízzel, és hetente kicsivel több mint egy százalékkal csökken a bennük tárolt vízmennyiség, és gond, hogy a javasolt vízfogyasztási kvótát a városlakók alig több mint a fele tartja be.

Forrás: hirado.hu