Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.
Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját a jövőben ausztrál kutatók szerint.
Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.
A Sydneyi Egyetem szakértői a durián és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.
Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.
Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint.
Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.
Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek szakértők, akik szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat, és súlyos csapást jelentene egyebek között a turisztikai szektorra.
„Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.
A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.
A rendszeres mérések kezdete óta egy új elemzés szerint rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben. A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.
A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.
A tavalyi évben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége. 2020 talán az utolsó év arra, hogy a döntéshozók végre megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben, mert 2021-ben már tényleges lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélyünk megállítani a globális felmelegedést.
Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.
A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.
A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.
Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.
A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.
A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.
A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.
Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.
Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.
Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat – olvasható az összegzésben.
Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – figyelmeztetnek a kutatók.
Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.
„Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.
Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.
Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.
Az amazóniai esőerdőkben pusztító tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását, felborítva több tízmillió ember vízellátását – közölték csütörtökön brazil kutatók
Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.
Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási és irányítási problémák miatt azonban nincs sok lehetőség az alkalmazkodásra – jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora csütörtökön Szegeden.
A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.
Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb – közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására.
A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát mérő és a jól teljesítőket virtuális kreditekkel jutalmazó mobiltelefon-alkalmazást tesztelnek a finnországi Lahtiban, az energiamegtakarítást, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a környezetvédelmet szolgáló új ötletek és módszerek kifejlesztése jegyében.
„Az applikáció valós időben, a sebesség alapján állapítja meg, hogy a felhasználó milyen közlekedési formát használ és kiszámolja az adott utazással járó szén-dioxid-kibocsátást, a megtett távolságot és a felhasznált időt” – mondta el Anna Huttunen projektmenedzser.
A valaha mért legmelegebb október hónap volt a világon 2019 októbere – jelentette be kedden a Copernicus európai kutatóintézet.
A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.
Újrahasznosítják Nepálban a Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsa térségében a hegymászók által hátrahagyott hulladékot, a konzervdobozokból, műanyag- és üvegpalackokból, gázmelegítőkből és a hátrahagyott hegymászó felszerelésekből poharak, tányérok, lámpák készülnek, amelyeket a háztartások, szállodák egyre szélesebb körben használnak.
„Nem szükségszerű, hogy a hulladék kárba vesszen. Az Everestről sokféle anyagot, alumíniumot, műanyagot, vasat kapunk, amelyek nagy részét nem lehet újrahasznosítani” – mondta Nabin Bikash Maharjan, a BW2V nevű újrahasznosítással foglalkozó szervezet illetékese. Kell egy kis leleményesség ahhoz, hogy új használati tárgyak készülhessenek belőlük – tette hozzá.
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, és ez fenyegetést jelent a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
„Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike”– mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor.
Az Amery parti jégmezőről leszakadt jéghegy 1580 négyzetkilométer kiterjedésű.
Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.
Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.
Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.
Még a szuperkorallok is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérséklet-ingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.
A víz növekvő hőmérséklete megzavarja a korallok és a velük életközösségben élő algák szoros kapcsolatát. Ha a koralloknak túlságosan melegük van, eltaszítják az algákat, ami ahhoz vezethet, hogy idővel éhen halnak. Ez a folyamat a korallfehéredés, amely különösen az Ausztrália vizeiben elterülő Nagy-korallzátonyt érinti a klímaváltozás miatt – Verena Schöpf, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Communications című szaklapban mutatták be a területen végzett kutatásaikat.
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.
Befejeződött az 1,3 milliárd forint értékű, költségvetési forrásból finanszírozott felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt, a beruházást Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Vásárosnaményban.
Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.
A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök.
A burgundi borok jó jelzői egy francia tanulmány szerint a klímaváltozásnak, ugyanis átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a szüret a kelet-franciaországi régióban 1988 óta, mint az előző hat évszázadban.
Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.
A Weizmann Tudományos Intézet kutatói szerint felfedezésük fontos kulcs lehet minden olyan tanulmányhoz, amely a primitív életformák fejlődésétől a tengervíz kémiájának geológiai történetét, változásait, a klímaváltozást kutatja. Földünk teljes területének mintegy 70 százaléka, 360 millió négyzetkilométernyi terület óceán vagy tenger, amelyek kialakulása a harmadidőszak végére tehető.
Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség.
Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség – írja egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.
Olvadnak a gleccserek Norvégiában az elmúlt napok rekordmagas hőmérsékletei nyomán, és fennáll a veszélye annak, hogy egy részük teljesen eltűnik néhány éven belül – figyelmeztetnek kutatók.
„Az itteni hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, ami egyértelműen a megmaradt hó és a gleccserek nagyfokú olvadásához vezet” – mondta Atle Nesje, a Bergeni Egyetem geológiaprofesszora, hozzátéve, hogy az olvadás miatt a gleccsertavak is megáradnak.
Aggasztja a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), hogy az Európán végigvonuló, hőmérsékleti rekordokat megdöntő e heti hőhullám Grönland felé tart – közölte pénteken egy szóvivő.
Clare Nullis elmondta: az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő nem egyszerűen megdöntötte, hanem „darabokra zúzta” az európai melegrekordokat csütörtökön, miután 2, 3, sőt helyenként 4 Celsius-fokkal is meghaladta a hőmérséklet az addig mért legmagasabb értékeket, ami „teljes mértékben hihetetlen” fejlemény. Az előrejelzések szerint a légköri mozgások ezt a forróságot Grönland felé viszik majd. Mindennek következtében a sziget jégtakarója fokozottan olvadhat, akár olyan vékonyra is mint 2012-ben, ami az eddigi mérések alapján a legvékonyabb szint volt.
Egy kísérleti program keretében ökológusok a gazdasági tevékenység alatt álló erdőkben egy-egy területet „visszavadítva” természetesebb, az idősebb őserdőkre jobban hasonlító erdőállomány kialakulását segítik Magyarországon.
A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket – hangzott el az M1 műsorában.
Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen németországi szakemberek, a Türingiai Állami Erdészet munkatársai mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adt hírül a Bakonyerdő Zrt..
Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.
Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével – tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t.
Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre.
Az új Fülöp-szigeteki törvény előírja, hogy minden végzős középiskolás és főiskolai hallgatónak tíz fát kell elültetnie, mielőtt befejezi tanulmányait. Az intézkedés egyik célja, hogy enyhítsék a globális éghajlatváltozást.
A támogatók véleménye szerint a törvénnyel, ha megfelelően betartják akár 525 milliárd fát is el lehetne ültetni egy generáció alatt – olvasható a brit The Independent napilapban.
Betiltják azoknak az egyszer használatos műanyag termékeknek az árusítását, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. Ez azt jelenti, hogy 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata – közölte az M1 Híradója.
Magyarországon is egyre többen figyelnek a környezettudatosságra. Egy soproni étteremben például papírból készült szívószálat használnak, amely ha bekerül a környezetbe, hő hatására pár héten belül lebomlik. A szívószálak mellett papír tálcát és fa evőeszközöket is használnak.
A Cambridge-i Egyetem kutatói új intézményt indítanak, amely azt is tanulmányozza, hogyan lehet újrafagyasztani a sarki jégsapkákat tengervizet permetezve a felhők közé.
Az új Centre for Climate Repair (Éghajlat Javításáért Felelős Központ) olyan radikális módszereket kezdett tanulmányozni, melyek kivitelezését eddig lehetetlennek tartották. Céljuk ezzel a légkör lehűtése – olvasható a brit The Telegraph napilapban.
A lecsökkent populációjú közönséges levesteknősök száma Hawaii és az amerikai csendes-óceáni szigetek körül úgy tűnik, lassú növekedésnek indult.
2002 és 2015 között a búvárok 53 szigetet hajóztak körbe, és vizsgálták meg a környező korallszirteket és korallzátonyokat, így alkotva átfogó képet az ott lakó teknősök mennyiségéről. A 13 éves kutatás alatt több mint 3400 egyedet jegyeztek fel, melyek 90.1 százaléka közönséges levesteknős, 8.3 százaléka pedig cserepesteknős volt. A fennmaradó 1.3 százalék nem került beazonosításra – olvasható a Science News tudományos magazinban.
Száz éve nem látott tömegekben lepték el idén a vándorló bogáncslepkék Libanont, a Közel-Keletet sújtó heves téli esőzések nyomán kivirágzott mezőkön.
„Utoljára 1917-ben jegyeztek fel ilyen méretű vándorlást” – mondta Magda Bou Dagher Kharrat, a bejrúti Szent József Egyetem növénygenetikával foglalkozó professzora.
Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és denguelázat, valamint kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás.
A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását – idézte a EurekAlert.com a kutatókat.
A gorillák különleges módon foglalkoznak halott társaikkal – állapította meg egy tudományos kutatás, amely ennek a viselkedésnek a veszélyeire is felhívta a figyelmet.
Ruandában és Kongóban a tudósok megfigyelték, hogy a gorillák néha órákra összegyűltek egy-egy halott állat körül, szemlélték, szagolgatták, babusgatták és nyalogatták. Néhányan agresszív viselkedést is mutattak. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban ez az érdeklődés kevéssé függött attól, hogy a halott gorilla korábban tagja volt-e a csoportnak vagy sem.
A nagyvárosok műanyag hulladéka mikrorészecskére bomolva egészen az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigetetekig eljut, nagy veszélybe sodorva a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat.
A napsugárzás és a tengerek sótartalma megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén az állatok szervezetébe bekerülő mikrorészecskékre bomlik le.
Nagyobb árat fizetünk a készülékekért, mint gondolnánk. Az okostelefonok alkatrészeinek gyártásához szükséges alapanyagokat jórészt Afrikában bányásszák, melynek következménye számos állat élőhelyének elpusztítása. Nemrég kampány indult a hulladék-mobiltelefonok újrahasznosítására azzal a céllal, hogy ezzel is óvjuk környezetünket.
A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.
Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.
Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.
A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője a víz világnapján az M1-en.
Az igazgató szerint Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.
Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni – mondta.
A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.
Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.
Kedd reggel megérkezett a második madár is a Gemenc Zrt. bekamerázott fészkébe, ahol a fiatal fekete gólyapár azonnal neki is látott annak építésébe. Az eddigi felvételek alapján úgy tűnik, hogy idén ennek az új párosnak az életét és költési időszakát követhetik nyomon a szakemberek és a madárbarátok.
A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös projektjének köszönhetően immár hatodik éve folytatódhat tudományos megfigyelés Európa legnagyobb ártéri erdejében. A fészekben a kezdetek óta egy pár – Tóbiás és Sára – költött, de úgy tűnik, hogy mostantól egy új korszak veszi kezdetét – derült ki a Gemenc Zrt. sajtóközleményéből.
Az elmúlt évtizedekben mintegy ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. jóvoltából. A vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen.
A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös–Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni egy fészektartóval ellátott oszlopra.
Több mint négyszáz delfin vetődött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán – közölte csütörtökön az emlősökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium, a jelenséget aggódva figyelik a szakemberek.
Az általunk megvizsgált elpusztult állatok többségén halászhálóval történt véletlen befogás jeleit láttuk, halálukat is ez okozta – magyarázta Hélene Peltier, az intézet kutatója.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.
A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
A déli területek átmeneti jelentős enyhülése után tovább tombol a tél és a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Egyetlen államban lehet 20 fok feletti hőmérsékletet élvezni.
Korábban aszélsőséges fagyokat (–51,1 fokos hőérzet) rendkívüli hőmérsékleti különbségek (850 km-en belül 35 fokos eltérés) követték az Egyesült Államokban. A hőmérsékleti gradiens (a hőmérséklet-változás mutatója) csökkent, már inkább csak az északi és a déli területek között volt nagy a kontraszt (52 fok). Az USA-t szorongató tél újabb állomásaként ismét kemény fagyok nehezítik meg az ott élők életét. Kedden még +25 fok környékén alakultak a csúcsértékek Oklahomában, pénteken már –10 fokra zuhant vissza a hőmérséklet. Észak-Dakotában –40 fok közeli fagyok uralkodnak, de még a déli államokban, például Texas államban is fagyos a levegő.
Elkészült a Kárpát-medence idei közös téli sasleltára – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel szerdán.
Immáron 16. alkalommal szervezte meg a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő sasok éves számlálását az MME. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében második alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így ismét elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is.
Felső tagozatosok és középiskolások, illetve tanáraik jelentkezését várják a nyári erdei vándortáborokba - közölte az Országos Erdészeti Egyesület vándortáborának programfelelőse az M1 csatornán.
Elmer Tamás azt mondta, a jelentkezők a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis természeti és kulturális értékeit bemutató útvonalakat járják majd be. Az egyhetes tábor alatt három-négyszer váltanak táborhelyet és 70-80 kilométeres távot tesznek meg a táborozók – fűzte hozzá.
Negyedével csökkent tavaly világszerte a cápatámadások száma.
A Floridai Egyetem adatbázisában 66 cápatámadást jegyeztek fel tavaly, míg előző évben 88-at. Ez 26 százalékkal kevesebb, mint az előző öt év éves átlaga, ami 84.
A cápatámadások közül négy volt halálos, korábban évente világszerte hatot jegyeztek fel.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
„Nem tudni, hogy a csökkenés annak köszönhető-e, hogy egyre több ember a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva strandol, vagy pedig annak, hogy csökken a cápák populációja” – mondta Gavin Naylor, a Floridai Természettudományi Múzeum cápakutató-programjának munkatársa.
Naylor szerint a strandolóknak többet kell megtudniuk a cápák magatartásáról olyan körzetekben, mint a massachusettsi Cape Cod térsége, ahol a fókaállomány gyarapodása miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a nagy fehér cápák.
