Befejeződött az 1,3 milliárd forint értékű, költségvetési forrásból finanszírozott felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt, a beruházást Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Vásárosnaményban.
Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.
A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök.
A burgundi borok jó jelzői egy francia tanulmány szerint a klímaváltozásnak, ugyanis átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a szüret a kelet-franciaországi régióban 1988 óta, mint az előző hat évszázadban.
Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.
A Weizmann Tudományos Intézet kutatói szerint felfedezésük fontos kulcs lehet minden olyan tanulmányhoz, amely a primitív életformák fejlődésétől a tengervíz kémiájának geológiai történetét, változásait, a klímaváltozást kutatja. Földünk teljes területének mintegy 70 százaléka, 360 millió négyzetkilométernyi terület óceán vagy tenger, amelyek kialakulása a harmadidőszak végére tehető.
Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség.
Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség – írja egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.
Olvadnak a gleccserek Norvégiában az elmúlt napok rekordmagas hőmérsékletei nyomán, és fennáll a veszélye annak, hogy egy részük teljesen eltűnik néhány éven belül – figyelmeztetnek kutatók.
„Az itteni hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, ami egyértelműen a megmaradt hó és a gleccserek nagyfokú olvadásához vezet” – mondta Atle Nesje, a Bergeni Egyetem geológiaprofesszora, hozzátéve, hogy az olvadás miatt a gleccsertavak is megáradnak.
Aggasztja a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), hogy az Európán végigvonuló, hőmérsékleti rekordokat megdöntő e heti hőhullám Grönland felé tart – közölte pénteken egy szóvivő.
Clare Nullis elmondta: az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő nem egyszerűen megdöntötte, hanem „darabokra zúzta” az európai melegrekordokat csütörtökön, miután 2, 3, sőt helyenként 4 Celsius-fokkal is meghaladta a hőmérséklet az addig mért legmagasabb értékeket, ami „teljes mértékben hihetetlen” fejlemény. Az előrejelzések szerint a légköri mozgások ezt a forróságot Grönland felé viszik majd. Mindennek következtében a sziget jégtakarója fokozottan olvadhat, akár olyan vékonyra is mint 2012-ben, ami az eddigi mérések alapján a legvékonyabb szint volt.
Egy kísérleti program keretében ökológusok a gazdasági tevékenység alatt álló erdőkben egy-egy területet „visszavadítva” természetesebb, az idősebb őserdőkre jobban hasonlító erdőállomány kialakulását segítik Magyarországon.
A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket – hangzott el az M1 műsorában.
Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen németországi szakemberek, a Türingiai Állami Erdészet munkatársai mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adt hírül a Bakonyerdő Zrt..
Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.
Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével – tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t.
Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre.
Az új Fülöp-szigeteki törvény előírja, hogy minden végzős középiskolás és főiskolai hallgatónak tíz fát kell elültetnie, mielőtt befejezi tanulmányait. Az intézkedés egyik célja, hogy enyhítsék a globális éghajlatváltozást.
A támogatók véleménye szerint a törvénnyel, ha megfelelően betartják akár 525 milliárd fát is el lehetne ültetni egy generáció alatt – olvasható a brit The Independent napilapban.
Betiltják azoknak az egyszer használatos műanyag termékeknek az árusítását, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. Ez azt jelenti, hogy 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata – közölte az M1 Híradója.
Magyarországon is egyre többen figyelnek a környezettudatosságra. Egy soproni étteremben például papírból készült szívószálat használnak, amely ha bekerül a környezetbe, hő hatására pár héten belül lebomlik. A szívószálak mellett papír tálcát és fa evőeszközöket is használnak.
A Cambridge-i Egyetem kutatói új intézményt indítanak, amely azt is tanulmányozza, hogyan lehet újrafagyasztani a sarki jégsapkákat tengervizet permetezve a felhők közé.
Az új Centre for Climate Repair (Éghajlat Javításáért Felelős Központ) olyan radikális módszereket kezdett tanulmányozni, melyek kivitelezését eddig lehetetlennek tartották. Céljuk ezzel a légkör lehűtése – olvasható a brit The Telegraph napilapban.
A lecsökkent populációjú közönséges levesteknősök száma Hawaii és az amerikai csendes-óceáni szigetek körül úgy tűnik, lassú növekedésnek indult.
2002 és 2015 között a búvárok 53 szigetet hajóztak körbe, és vizsgálták meg a környező korallszirteket és korallzátonyokat, így alkotva átfogó képet az ott lakó teknősök mennyiségéről. A 13 éves kutatás alatt több mint 3400 egyedet jegyeztek fel, melyek 90.1 százaléka közönséges levesteknős, 8.3 százaléka pedig cserepesteknős volt. A fennmaradó 1.3 százalék nem került beazonosításra – olvasható a Science News tudományos magazinban.
Száz éve nem látott tömegekben lepték el idén a vándorló bogáncslepkék Libanont, a Közel-Keletet sújtó heves téli esőzések nyomán kivirágzott mezőkön.
„Utoljára 1917-ben jegyeztek fel ilyen méretű vándorlást” – mondta Magda Bou Dagher Kharrat, a bejrúti Szent József Egyetem növénygenetikával foglalkozó professzora.
Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és denguelázat, valamint kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás.
A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását – idézte a EurekAlert.com a kutatókat.
A gorillák különleges módon foglalkoznak halott társaikkal – állapította meg egy tudományos kutatás, amely ennek a viselkedésnek a veszélyeire is felhívta a figyelmet.
Ruandában és Kongóban a tudósok megfigyelték, hogy a gorillák néha órákra összegyűltek egy-egy halott állat körül, szemlélték, szagolgatták, babusgatták és nyalogatták. Néhányan agresszív viselkedést is mutattak. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban ez az érdeklődés kevéssé függött attól, hogy a halott gorilla korábban tagja volt-e a csoportnak vagy sem.
A nagyvárosok műanyag hulladéka mikrorészecskére bomolva egészen az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigetetekig eljut, nagy veszélybe sodorva a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat.
A napsugárzás és a tengerek sótartalma megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén az állatok szervezetébe bekerülő mikrorészecskékre bomlik le.
Nagyobb árat fizetünk a készülékekért, mint gondolnánk. Az okostelefonok alkatrészeinek gyártásához szükséges alapanyagokat jórészt Afrikában bányásszák, melynek következménye számos állat élőhelyének elpusztítása. Nemrég kampány indult a hulladék-mobiltelefonok újrahasznosítására azzal a céllal, hogy ezzel is óvjuk környezetünket.
A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.
Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.
Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.
A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője a víz világnapján az M1-en.
Az igazgató szerint Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.
Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni – mondta.
A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.
Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.
Kedd reggel megérkezett a második madár is a Gemenc Zrt. bekamerázott fészkébe, ahol a fiatal fekete gólyapár azonnal neki is látott annak építésébe. Az eddigi felvételek alapján úgy tűnik, hogy idén ennek az új párosnak az életét és költési időszakát követhetik nyomon a szakemberek és a madárbarátok.
A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös projektjének köszönhetően immár hatodik éve folytatódhat tudományos megfigyelés Európa legnagyobb ártéri erdejében. A fészekben a kezdetek óta egy pár – Tóbiás és Sára – költött, de úgy tűnik, hogy mostantól egy új korszak veszi kezdetét – derült ki a Gemenc Zrt. sajtóközleményéből.
Az elmúlt évtizedekben mintegy ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. jóvoltából. A vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen.
A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös–Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni egy fészektartóval ellátott oszlopra.
Több mint négyszáz delfin vetődött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán – közölte csütörtökön az emlősökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium, a jelenséget aggódva figyelik a szakemberek.
Az általunk megvizsgált elpusztult állatok többségén halászhálóval történt véletlen befogás jeleit láttuk, halálukat is ez okozta – magyarázta Hélene Peltier, az intézet kutatója.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.
A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
A déli területek átmeneti jelentős enyhülése után tovább tombol a tél és a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Egyetlen államban lehet 20 fok feletti hőmérsékletet élvezni.
Korábban aszélsőséges fagyokat (–51,1 fokos hőérzet) rendkívüli hőmérsékleti különbségek (850 km-en belül 35 fokos eltérés) követték az Egyesült Államokban. A hőmérsékleti gradiens (a hőmérséklet-változás mutatója) csökkent, már inkább csak az északi és a déli területek között volt nagy a kontraszt (52 fok). Az USA-t szorongató tél újabb állomásaként ismét kemény fagyok nehezítik meg az ott élők életét. Kedden még +25 fok környékén alakultak a csúcsértékek Oklahomában, pénteken már –10 fokra zuhant vissza a hőmérséklet. Észak-Dakotában –40 fok közeli fagyok uralkodnak, de még a déli államokban, például Texas államban is fagyos a levegő.
Elkészült a Kárpát-medence idei közös téli sasleltára – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel szerdán.
Immáron 16. alkalommal szervezte meg a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő sasok éves számlálását az MME. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében második alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így ismét elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is.
Felső tagozatosok és középiskolások, illetve tanáraik jelentkezését várják a nyári erdei vándortáborokba - közölte az Országos Erdészeti Egyesület vándortáborának programfelelőse az M1 csatornán.
Elmer Tamás azt mondta, a jelentkezők a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis természeti és kulturális értékeit bemutató útvonalakat járják majd be. Az egyhetes tábor alatt három-négyszer váltanak táborhelyet és 70-80 kilométeres távot tesznek meg a táborozók – fűzte hozzá.
Negyedével csökkent tavaly világszerte a cápatámadások száma.
A Floridai Egyetem adatbázisában 66 cápatámadást jegyeztek fel tavaly, míg előző évben 88-at. Ez 26 százalékkal kevesebb, mint az előző öt év éves átlaga, ami 84.
A cápatámadások közül négy volt halálos, korábban évente világszerte hatot jegyeztek fel.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
„Nem tudni, hogy a csökkenés annak köszönhető-e, hogy egyre több ember a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva strandol, vagy pedig annak, hogy csökken a cápák populációja” – mondta Gavin Naylor, a Floridai Természettudományi Múzeum cápakutató-programjának munkatársa.
Naylor szerint a strandolóknak többet kell megtudniuk a cápák magatartásáról olyan körzetekben, mint a massachusettsi Cape Cod térsége, ahol a fókaállomány gyarapodása miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a nagy fehér cápák.
Először vetettek be drónokat rágcsálóirtáshoz, hogy patkánymentesítsék a Galápagos-szigeteket – jelentette be a Galápagosi Nemzeti Park (PNG).
Mintegy 3000 kilogramm mérget dobtak le az akcióban, amelyben elsőként használtak drónokat ilyen célra, bár a vadőrök is kihelyeztek már néhány adagot.
Az ünnepek után több mint félmillió fenyőfa került már és kerül még az utcákra, a legtöbb vízkereszt után. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. begyűjti és a hulladékégetőbe szállítja a fákat, ahol más hulladékokkal vegyítve a kazánokban távhő, valamint villamos energia keletkezik belőlük.
Budapest kommunális szemetének jelentős részét az FKF hulladékégetőjébe szállítják, a többit pedig Pusztazámorra, a hulladéklerakóba. Télen négy kazán működik, hiszen ilyenkor a távfűtésnek nagyobb az igénye – ismertette Sámson László, a FKF Zrt. hulladékhasznosítási igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.
Egy házaspár filmezte le Hawaii partjainál a hét méter hosszú és legalább két és fél tonnás állatot. A tengerbiológusok szerint az eddigi legnagyobb fehér cápát sikerült lencsevégre kapni. Körülbelül ötvenéves lehet, és vemhes. A házaspárt nem bántotta, sőt meg is simogatták.
Vérfagyasztó képsorokat osztott meg egy házaspár. A hawaii Oahu-sziget mellett búvárkodtak, és éppen egy elpusztult cet tetemére gyűlt cápák lakmározását filmezték, amikor egy pillanat alatt eltűnt az összes állat a környékről. Megjelent ugyanis egy akkora fehér cápa, amekkorát korábban még sosem láttak, pedig a férj cápakutató.
Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban – mondta az intézmény vezetője vasárnap az M1-en.
Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója – aki egy macskabagollyal a kezén érkezett a műsorba – jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.
Német vezetéssel minden idők legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörőhajóval, amely egy éven át a zajló jéggel együtt sodródik majd, a klímaváltozást vizsgálja a világ leggyorsabb ütemben melegedő, de ebből a szempontból eddig alig kutatott térségében.
A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). Markus Rex expedícióvezető elmondta, hogy már sok misszióban részt vett, de a Mosaichoz fogható művelet még nem zajlott.
A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben – közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S).
A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. „2018-ban ismét nagyon meleg évünk volt, a negyedik legmelegebb a regisztrált mérések óta” – mondta Jean-Noel Thépaut, a C3S vezetője.
Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.
A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.
A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott népszámlálás szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek.
A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
A budapesti állatkert kimagasló látogatottsággal, új attrakciókkal és az európai állatkertek összesítésében is előkelő helyen zárta az évet.
Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy az úgynevezett Sheridan-lista szerint a városligeti intézmény idén a legjobb lett a magyarországi állatkertek között, európai összehasonlításban pedig a 17. helyen végzett a listán szereplő 110 állatkert közül, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival.
A távol-keleti szigetország szerdán hivatalosan is kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). A döntés értelmében három évtized után újra beindulhat Japánban a kereskedelmi célú bálnavadászat.
Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.
Befejeződött az a természetvédelmi projekt, amelyet az egyre szárazabb belső-somogyi vízi világ biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében indított a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak. Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.
A Genfi-tó Megőrzéséért Egyesület (ASL) megbízásából készült tanulmány szerint ennek a szemétnek egy nagy része a tó üledékében rakódik le. Ezt az elméletet a különböző mélységekben vett mintákkal igazolták.
A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finompor a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba.
A mezőgazdasági termelés módosításával és a táplálkozási szokások megváltoztatásával 2050-re felére csökkenthető a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke az intézkedések nélküli emisszióhoz képest.
A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be. Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.
Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult.
Az osztrák kormány elfogadta a műanyag zacskók teljes tilalmáról szóló előterjesztést, amely összhangban van az uniós környezetvédelmi irányelvekkel.
A szabályozás a tervek szerint 2020-tól lép életbe, és minden olyan egyszer használatos műanyag zacskót érint, amely valamilyen hordozófüllel rendelkezik.
Az állatok vasárnap, Frankfurt érintésével repültek Szecsuán tartományba, az óriáspandák hazájába.
A két pandát több héten át készítették fel az utazásra: meg kellett szokniuk szállítóketrecüket, amit a kifutójukba telepítettek és rendszeresen helyeztek el benne bambuszt és zöldségeket, hogy becsalogassák őket. Később rájuk is zárták az ajtót és fel is emelték a ketrecet. A hétvégére úgy látták, az ikerpár készen áll az útra. Az állatokat elkíséri útjukon a gondozójuk, és segít nekik beilleszkedni új otthonukba.
Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője komoly veszélyekre figyelmeztet.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Genfben kiadott közleménye szerint egyre erősebben érezni a globális felmelegedés hatásait.
Az ENSZ-szervezet rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.
Magyar fejlesztés nyomán valósulhatott meg az a bio-szennyvíztisztító, amely a koningshoeveni trappista apátság területén működik és több tízezer ember szennyvizét is képes megtisztítani – mondta Áder János köztársasági elnök a közmédiának, miután hollandiai látogatása zárásaként felkereste a létesítményt pénteken.
Áder János kiemelte: a magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények, növényeket és algát használ fel a víz megtisztításához. A köztársasági elnök rámutatott: ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is alkalmas, az eljárás gyorsabb a korábbinál és hatékonyabb is.
