Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordmennyiségű műanyagszennyezés a Földközi-tengerben

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban, a kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba.

A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rendkívüli melegtől fog szenvedni 2070-re a világ lakosságának harmada

A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újjáéledt a Velencei-lagúna gazdag élővilága

Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Először volt hőhullám az Antarktiszon

A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Műholdkép: jelentősen csökkent a légszennyezés Európa nagyvárosaiban

Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas képei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt a kontinens városaiban nagymértékben csökkent a légszennyezés szintje.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.

A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A jégkorszakok akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nőtt

Egy új ausztrál kutatás szerint az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének szöge nagyobb lett.

Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját a jövőben ausztrál kutatók szerint.

Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.

A Sydneyi Egyetem szakértői a durián  és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gyorsuló ütemben tűnnek el madárfajok

Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint.

Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Harminc éven belül eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek szakértők, akik szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat, és súlyos csapást jelentene egyebek között a turisztikai szektorra.

Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.

A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben

A rendszeres mérések kezdete óta egy új elemzés szerint rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben. A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.

A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemű, mint eddig gondoltuk

A tavalyi évben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége. 2020 talán az utolsó év arra, hogy a döntéshozók végre megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben, mert 2021-ben már tényleges lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélyünk megállítani a globális felmelegedést.

Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.

A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.

A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.

A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.

A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.

Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.

Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.

Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat – olvasható az összegzésben.

Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.

Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Kriptokárokkal sújtja a környezetet a bitcoin

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az amazóniai tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását

Az amazóniai esőerdőkben pusztító tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását, felborítva több tízmillió ember vízellátását – közölték csütörtökön brazil kutatók

Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Afrikát érinti a leginkább az éghajlatváltozás

Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási és irányítási problémák miatt azonban nincs sok lehetőség az alkalmazkodásra – jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora csütörtökön Szegeden.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.

Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb – közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Mobilalkalmazás méri a felhasználók ökológiai lábnyomát

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát mérő és a jól teljesítőket virtuális kreditekkel jutalmazó mobiltelefon-alkalmazást tesztelnek a finnországi Lahtiban, az energiamegtakarítást, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a környezetvédelmet szolgáló új ötletek és módszerek kifejlesztése jegyében.

„Az applikáció valós időben, a sebesség alapján állapítja meg, hogy a felhasználó milyen közlekedési formát használ és kiszámolja az adott utazással járó szén-dioxid-kibocsátást, a megtett távolságot és a felhasznált időt” – mondta el Anna Huttunen projektmenedzser.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Az idei volt a legmelegebb október a Földön

A valaha mért legmelegebb október hónap volt a világon 2019 októbere – jelentette be kedden a Copernicus európai kutatóintézet.

A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újrahasznosítják a Mount Everesten összegyűjtött hulladékot Nepálban

Újrahasznosítják Nepálban a Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsa térségében a hegymászók által hátrahagyott hulladékot, a konzervdobozokból, műanyag- és üvegpalackokból, gázmelegítőkből és a hátrahagyott hegymászó felszerelésekből poharak, tányérok, lámpák készülnek, amelyeket a háztartások, szállodák egyre szélesebb körben használnak.

Nem szükségszerű, hogy a hulladék kárba vesszen. Az Everestről sokféle anyagot, alumíniumot, műanyagot, vasat kapunk, amelyek nagy részét nem lehet újrahasznosítani” – mondta Nabin Bikash Maharjan, a BW2V nevű újrahasznosítással foglalkozó szervezet illetékese. Kell egy kis leleményesség ahhoz, hogy új használati tárgyak készülhessenek belőlük – tette hozzá.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A globális átlagnál gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében

A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, és ez fenyegetést jelent a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.

Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike”– mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Újabb jéghegyóriás szakadt le az Antarktiszról

Az Amery parti jégmezőről leszakadt jéghegy 1580 négyzetkilométer kiterjedésű.

Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Soha még ilyen gyorsan nem melegedtek a tengerek és nem olvadt a jég a Földön

Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.

Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Már a szuperkorallok sem képesek ellenállni a víz gyors melegedésének

Még a szuperkorallok is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérséklet-ingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.

A víz növekvő hőmérséklete megzavarja a korallok és a velük életközösségben élő algák szoros kapcsolatát. Ha a koralloknak túlságosan melegük van, eltaszítják az algákat, ami ahhoz vezethet, hogy idővel éhen halnak. Ez a folyamat a korallfehéredés, amely különösen az Ausztrália vizeiben elterülő Nagy-korallzátonyt érinti a klímaváltozás miatt – Verena Schöpf, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Communications című szaklapban mutatták be a területen végzett kutatásaikat.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több ezer milliárd dollárból ellenállóbbá tehető a Föld a klímaváltozással szemben

A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.

A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Elkészült a Felső-Tisza hulladék-mentesítési beruházása

Befejeződött az 1,3 milliárd forint értékű, költségvetési forrásból finanszírozott felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt, a beruházást Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adta át kedden Vásárosnaményban.

Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.

A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A burgundi borok jelzik a klímaváltozást

Egyre korábban kezdődik a szüret.

A burgundi borok jó jelzői egy francia tanulmány szerint a klímaváltozásnak, ugyanis átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a szüret a kelet-franciaországi régióban 1988 óta, mint az előző hat évszázadban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Nem voltak melegebbek az ősi óceánok a mostaniaknál

Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.

A Weizmann Tudományos Intézet kutatói szerint felfedezésük fontos kulcs lehet minden olyan tanulmányhoz, amely a primitív életformák fejlődésétől a tengervíz kémiájának geológiai történetét, változásait, a klímaváltozást kutatja. Földünk teljes területének mintegy 70 százaléka, 360 millió négyzetkilométernyi terület óceán vagy tenger, amelyek kialakulása a harmadidőszak végére tehető.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Ötvenmillió év alatt heverhetné ki az új-zélandi madárvilág az ember kártételét

Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség.

Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség – írja egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A norvégiai gleccserek túlélését fenyegeti a hőhullám

Olvadnak a gleccserek Norvégiában az elmúlt napok rekordmagas hőmérsékletei nyomán, és fennáll a veszélye annak, hogy egy részük teljesen eltűnik néhány éven belül – figyelmeztetnek kutatók.

„Az itteni hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, ami egyértelműen a megmaradt hó és a gleccserek nagyfokú olvadásához vezet” – mondta Atle Nesje, a Bergeni Egyetem geológiaprofesszora, hozzátéve, hogy az olvadás miatt a gleccsertavak is megáradnak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

ENSZ: Aggasztó, hogy a hőhullám Grönland felé tart

Aggasztja a Meteorológiai Világszervezetet (WMO), hogy az Európán végigvonuló, hőmérsékleti rekordokat megdöntő e heti hőhullám Grönland felé tart – közölte pénteken egy szóvivő.

Clare Nullis elmondta: az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő nem egyszerűen megdöntötte, hanem  „darabokra zúzta” az európai melegrekordokat csütörtökön, miután 2, 3, sőt helyenként 4 Celsius-fokkal is meghaladta a hőmérséklet az addig mért legmagasabb értékeket, ami „teljes mértékben hihetetlen” fejlemény. Az előrejelzések szerint a légköri mozgások ezt a forróságot Grönland felé viszik majd. Mindennek következtében a sziget jégtakarója fokozottan olvadhat, akár olyan vékonyra is mint 2012-ben, ami az eddigi mérések alapján a legvékonyabb szint volt.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Erdőökológusok vadítják vissza az erdőket egy természetvédelmi programban

Egy kísérleti program keretében ökológusok a gazdasági tevékenység alatt álló erdőkben egy-egy területet „visszavadítva” természetesebb, az idősebb őserdőkre jobban hasonlító erdőállomány kialakulását segítik Magyarországon.

A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket – hangzott el az M1 műsorában.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Egyre több az örökerdő az országban

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen németországi szakemberek, a Türingiai Állami Erdészet munkatársai mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adt hírül a Bakonyerdő Zrt..

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Villámárvizek kezelésére készült magyar okostelefon-alkalmazás

Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével – tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t.

Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tíz fát kell elültetni a diákoknak a Fülöp-szigeteken, ha le akarnak diplomázni

Az új Fülöp-szigeteki törvény előírja, hogy minden végzős középiskolás és főiskolai hallgatónak tíz fát kell elültetnie, mielőtt befejezi tanulmányait. Az intézkedés egyik célja, hogy enyhítsék a globális éghajlatváltozást.

A támogatók véleménye szerint a törvénnyel, ha megfelelően betartják akár 525 milliárd fát is el lehetne ültetni egy generáció alatt – olvasható a brit The Independent napilapban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Tilos lesz az egyszer használatos műanyag termékek használata

Betiltják azoknak az egyszer használatos műanyag termékeknek az árusítását, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők. Ez azt jelenti, hogy 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata – közölte az M1 Híradója.

Magyarországon is egyre többen figyelnek a környezettudatosságra. Egy soproni étteremben például papírból készült szívószálat használnak, amely ha bekerül a környezetbe, hő hatására pár héten belül lebomlik. A szívószálak mellett papír tálcát és fa evőeszközöket is használnak.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Érdekes módszerrel fagyasztanák újra a jégsapkákat

A Cambridge-i Egyetem kutatói új intézményt indítanak, amely azt is tanulmányozza, hogyan lehet újrafagyasztani a sarki jégsapkákat tengervizet permetezve a felhők közé.

Az új Centre for Climate Repair (Éghajlat Javításáért Felelős Központ) olyan radikális módszereket kezdett tanulmányozni, melyek kivitelezését eddig lehetetlennek tartották. Céljuk ezzel a légkör lehűtése – olvasható a brit The Telegraph napilapban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megmenthetők a teknősök a kihalástól?

A lecsökkent populációjú közönséges levesteknősök száma Hawaii és az amerikai csendes-óceáni szigetek körül úgy tűnik, lassú növekedésnek indult.

2002 és 2015 között a búvárok 53 szigetet hajóztak körbe, és vizsgálták meg a környező korallszirteket és korallzátonyokat, így alkotva átfogó képet az ott lakó teknősök mennyiségéről. A 13 éves kutatás alatt több mint 3400 egyedet jegyeztek fel, melyek 90.1 százaléka közönséges levesteknős, 8.3 százaléka pedig cserepesteknős volt. A fennmaradó 1.3 százalék nem került beazonosításra – olvasható a Science News tudományos magazinban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Csodaszép bogáncslepkék árasztották el a mezőket

Száz éve nem látott tömegekben lepték el idén a vándorló bogáncslepkék Libanont, a Közel-Keletet sújtó heves téli esőzések nyomán kivirágzott mezőkön.

„Utoljára 1917-ben jegyeztek fel ilyen méretű vándorlást” – mondta Magda Bou Dagher Kharrat, a bejrúti Szent József Egyetem növénygenetikával foglalkozó professzora.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók

Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és denguelázat, valamint kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás.

A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását – idézte a EurekAlert.com a kutatókat.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Megadják a végtisztességet a gorillák halott társaiknak

A gorillák különleges módon foglalkoznak halott társaikkal – állapította meg egy tudományos kutatás, amely ennek a viselkedésnek a veszélyeire is felhívta a figyelmet.

Ruandában és Kongóban a tudósok megfigyelték, hogy a gorillák néha órákra összegyűltek egy-egy halott állat körül, szemlélték, szagolgatták, babusgatták és nyalogatták. Néhányan agresszív viselkedést is mutattak. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban ez az érdeklődés kevéssé függött attól, hogy a halott gorilla korábban tagja volt-e a csoportnak vagy sem.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A galápagosi állatvilágot is fenyegeti a műanyaghulladék

A nagyvárosok műanyag hulladéka mikrorészecskére bomolva egészen az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigetetekig eljut, nagy veszélybe sodorva a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat.

A napsugárzás és a tengerek sótartalma megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén az állatok szervezetébe bekerülő mikrorészecskékre bomlik le.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gorillák, csimpánzok élőhelyét pusztítják ki azért, hogy okoskütyüket használjunk?

Nagyobb árat fizetünk a készülékekért, mint gondolnánk. Az okostelefonok alkatrészeinek gyártásához szükséges alapanyagokat jórészt Afrikában bányásszák, melynek következménye számos állat élőhelyének elpusztítása. Nemrég kampány indult a hulladék-mobiltelefonok újrahasznosítására azzal a céllal, hogy ezzel is óvjuk környezetünket.

A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.

Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.

Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A James Bond-arány mutatja meg Földünk könnyen elérhető vízkészletét

A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője a víz világnapján az M1-en.

Az igazgató szerint Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.

Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni – mondta.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

A halálozások és betegségek negyedét a környezetszennyezés okozza

A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.

A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.

Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Új gólyapár érkezett a gemenci fészekbe

Kedd reggel megérkezett a második madár is a Gemenc Zrt. bekamerázott fészkébe, ahol a fiatal fekete gólyapár azonnal neki is látott annak építésébe. Az eddigi felvételek alapján úgy tűnik, hogy idén ennek az új párosnak az életét és költési időszakát követhetik nyomon a szakemberek és a madárbarátok.

A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös projektjének köszönhetően immár hatodik éve folytatódhat tudományos megfigyelés Európa legnagyobb ártéri erdejében. A fészekben a kezdetek óta egy pár – Tóbiás és Sára – költött, de úgy tűnik, hogy mostantól egy új korszak veszi kezdetét – derült ki a Gemenc Zrt. sajtóközleményéből.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Zöld hó esett Szibériában

A zöld foltokról és a zöldes színű jégcsapokról készült felvételeket a helyiek töltötték fel a közösségi oldalakra – számolt be az M1 Híradója.

Az emberek úgy gondolják, hogy a furcsa jelenségért a város határában található krómfeldolgozó üzem a felelős.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Madárbaráttá váltak középfeszültségű oszlopok

Az elmúlt évtizedekben mintegy ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. jóvoltából. A vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen.

A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös–Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni egy fészektartóval ellátott oszlopra.