Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.

A hatóság közölte: világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Ilyenkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ezt tapasztaljuk az elmúlt 11 ezer évben – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.

A Sydneyi Egyetem szakértői a durián  és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.

Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.

„Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.

A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.

A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.

Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.

A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.

A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.

A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.

A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.

Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.

Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.

Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat – olvasható az összegzésben.

Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.

„Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.

A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.

Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián.

Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb – közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására.

„Az applikáció valós időben, a sebesség alapján állapítja meg, hogy a felhasználó milyen közlekedési formát használ és kiszámolja az adott utazással járó szén-dioxid-kibocsátást, a megtett távolságot és a felhasznált időt” – mondta el Anna Huttunen projektmenedzser.

A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint októberben 0,69 Celsius-fokkal volt melegebb átlagosan az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérsékleténél, ami 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban.

„Nem szükségszerű, hogy a hulladék kárba vesszen. Az Everestről sokféle anyagot, alumíniumot, műanyagot, vasat kapunk, amelyek nagy részét nem lehet újrahasznosítani” – mondta Nabin Bikash Maharjan, a BW2V nevű újrahasznosítással foglalkozó szervezet illetékese. Kell egy kis leleményesség ahhoz, hogy új használati tárgyak készülhessenek belőlük – tette hozzá.

„Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike”– mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor.

Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.

Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet.

A víz növekvő hőmérséklete megzavarja a korallok és a velük életközösségben élő algák szoros kapcsolatát. Ha a koralloknak túlságosan melegük van, eltaszítják az algákat, ami ahhoz vezethet, hogy idővel éhen halnak. Ez a folyamat a korallfehéredés, amely különösen az Ausztrália vizeiben elterülő Nagy-korallzátonyt érinti a klímaváltozás miatt – Verena Schöpf, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Communications című szaklapban mutatták be a területen végzett kutatásaikat.

A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.

Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót.

A Tiszai PET-kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök.

A burgundi borok jó jelzői egy francia tanulmány szerint a klímaváltozásnak, ugyanis átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a szüret a kelet-franciaországi régióban 1988 óta, mint az előző hat évszázadban.

A Weizmann Tudományos Intézet kutatói szerint felfedezésük fontos kulcs lehet minden olyan tanulmányhoz, amely a primitív életformák fejlődésétől a tengervíz kémiájának geológiai történetét, változásait, a klímaváltozást kutatja. Földünk teljes területének mintegy 70 százaléka, 360 millió négyzetkilométernyi terület óceán vagy tenger, amelyek kialakulása a harmadidőszak végére tehető.

Az egykorihoz hasonlóan sokszínű madárvilág újbóli evolúciós regenerálódásához, kifejlődéséhez több idő kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség – írja egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.

„Az itteni hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, ami egyértelműen a megmaradt hó és a gleccserek nagyfokú olvadásához vezet” – mondta Atle Nesje, a Bergeni Egyetem geológiaprofesszora, hozzátéve, hogy az olvadás miatt a gleccsertavak is megáradnak.

Clare Nullis elmondta: az Észak-Afrika felől észak felé haladó forró levegő nem egyszerűen megdöntötte, hanem  „darabokra zúzta” az európai melegrekordokat csütörtökön, miután 2, 3, sőt helyenként 4 Celsius-fokkal is meghaladta a hőmérséklet az addig mért legmagasabb értékeket, ami „teljes mértékben hihetetlen” fejlemény. Az előrejelzések szerint a légköri mozgások ezt a forróságot Grönland felé viszik majd. Mindennek következtében a sziget jégtakarója fokozottan olvadhat, akár olyan vékonyra is mint 2012-ben, ami az eddigi mérések alapján a legvékonyabb szint volt.

A természetes erdők és az őserdők amellett, hogy megőrző helyei a biológiai sokféleségnek, a klímaváltozás is kevésbé érinti ezeket a területeket – hangzott el az M1 műsorában.

Az örökerdő eszméje a 20. század elején Észak-Németországban alakult ki, a század második felében pedig már megjelent a természetközeli erdőgazdálkodás és a folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás fogalma is.

Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre.

A támogatók véleménye szerint a törvénnyel, ha megfelelően betartják akár 525 milliárd fát is el lehetne ültetni egy generáció alatt – olvasható a brit The Independent napilapban.

Magyarországon is egyre többen figyelnek a környezettudatosságra. Egy soproni étteremben például papírból készült szívószálat használnak, amely ha bekerül a környezetbe, hő hatására pár héten belül lebomlik. A szívószálak mellett papír tálcát és fa evőeszközöket is használnak.

Az új Centre for Climate Repair (Éghajlat Javításáért Felelős Központ) olyan radikális módszereket kezdett tanulmányozni, melyek kivitelezését eddig lehetetlennek tartották. Céljuk ezzel a légkör lehűtése – olvasható a brit The Telegraph napilapban.

2002 és 2015 között a búvárok 53 szigetet hajóztak körbe, és vizsgálták meg a környező korallszirteket és korallzátonyokat, így alkotva átfogó képet az ott lakó teknősök mennyiségéről. A 13 éves kutatás alatt több mint 3400 egyedet jegyeztek fel, melyek 90.1 százaléka közönséges levesteknős, 8.3 százaléka pedig cserepesteknős volt. A fennmaradó 1.3 százalék nem került beazonosításra – olvasható a Science News tudományos magazinban.

„Utoljára 1917-ben jegyeztek fel ilyen méretű vándorlást” – mondta Magda Bou Dagher Kharrat, a bejrúti Szent József Egyetem növénygenetikával foglalkozó professzora.

A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését és az ellenőrzést, az adatok megosztását – idézte a EurekAlert.com a kutatókat.

Ruandában és Kongóban a tudósok megfigyelték, hogy a gorillák néha órákra összegyűltek egy-egy halott állat körül, szemlélték, szagolgatták, babusgatták és nyalogatták. Néhányan agresszív viselkedést is mutattak. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban ez az érdeklődés kevéssé függött attól, hogy a halott gorilla korábban tagja volt-e a csoportnak vagy sem.

A napsugárzás és a tengerek sótartalma megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén az állatok szervezetébe bekerülő mikrorészecskékre bomlik le.

A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.

Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.

Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.

Az igazgató szerint Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.

Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni – mondta.

A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot.

Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.

A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös projektjének köszönhetően immár hatodik éve folytatódhat tudományos megfigyelés Európa legnagyobb ártéri erdejében. A fészekben a kezdetek óta egy pár – Tóbiás és Sára – költött, de úgy tűnik, hogy mostantól egy új korszak veszi kezdetét – derült ki a Gemenc Zrt. sajtóközleményéből.

Az emberek úgy gondolják, hogy a furcsa jelenségért a város határában található krómfeldolgozó üzem a felelős.

A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös–Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni egy fészektartóval ellátott oszlopra.