Az általunk megvizsgált elpusztult állatok többségén halászhálóval történt véletlen befogás jeleit láttuk, halálukat is ez okozta – magyarázta Hélene Peltier, az intézet kutatója.
A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
Korábban a szélsőséges fagyokat (–51,1 fokos hőérzet) rendkívüli hőmérsékleti különbségek (850 km-en belül 35 fokos eltérés) követték az Egyesült Államokban. A hőmérsékleti gradiens (a hőmérséklet-változás mutatója) csökkent, már inkább csak az északi és a déli területek között volt nagy a kontraszt (52 fok). Az USA-t szorongató tél újabb állomásaként ismét kemény fagyok nehezítik meg az ott élők életét. Kedden még +25 fok környékén alakultak a csúcsértékek Oklahomában, pénteken már –10 fokra zuhant vissza a hőmérséklet. Észak-Dakotában –40 fok közeli fagyok uralkodnak, de még a déli államokban, például Texas államban is fagyos a levegő.
Immáron 16. alkalommal szervezte meg a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő sasok éves számlálását az MME. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében második alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így ismét elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is.
Elmer Tamás azt mondta, a jelentkezők a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis természeti és kulturális értékeit bemutató útvonalakat járják majd be. Az egyhetes tábor alatt három-négyszer váltanak táborhelyet és 70-80 kilométeres távot tesznek meg a táborozók – fűzte hozzá.
A Floridai Egyetem adatbázisában 66 cápatámadást jegyeztek fel tavaly, míg előző évben 88-at. Ez 26 százalékkal kevesebb, mint az előző öt év éves átlaga, ami 84.
A cápatámadások közül négy volt halálos, korábban évente világszerte hatot jegyeztek fel.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
„Nem tudni, hogy a csökkenés annak köszönhető-e, hogy egyre több ember a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva strandol, vagy pedig annak, hogy csökken a cápák populációja” – mondta Gavin Naylor, a Floridai Természettudományi Múzeum cápakutató-programjának munkatársa.
Naylor szerint a strandolóknak többet kell megtudniuk a cápák magatartásáról olyan körzetekben, mint a massachusettsi Cape Cod térsége, ahol a fókaállomány gyarapodása miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a nagy fehér cápák.
Forrás: MTI
Mintegy 3000 kilogramm mérget dobtak le az akcióban, amelyben elsőként használtak drónokat ilyen célra, bár a vadőrök is kihelyeztek már néhány adagot.
Budapest kommunális szemetének jelentős részét az FKF hulladékégetőjébe szállítják, a többit pedig Pusztazámorra, a hulladéklerakóba. Télen négy kazán működik, hiszen ilyenkor a távfűtésnek nagyobb az igénye – ismertette Sámson László, a FKF Zrt. hulladékhasznosítási igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.
Vérfagyasztó képsorokat osztott meg egy házaspár. A hawaii Oahu-sziget mellett búvárkodtak, és éppen egy elpusztult cet tetemére gyűlt cápák lakmározását filmezték, amikor egy pillanat alatt eltűnt az összes állat a környékről. Megjelent ugyanis egy akkora fehér cápa, amekkorát korábban még sosem láttak, pedig a férj cápakutató.
Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója – aki egy macskabagollyal a kezén érkezett a műsorba – jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.
A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). Markus Rex expedícióvezető elmondta, hogy már sok misszióban részt vett, de a Mosaichoz fogható művelet még nem zajlott.
A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. „2018-ban ismét nagyon meleg évünk volt, a negyedik legmelegebb a regisztrált mérések óta” – mondta Jean-Noel Thépaut, a C3S vezetője.
A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.
A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy az úgynevezett Sheridan-lista szerint a városligeti intézmény idén a legjobb lett a magyarországi állatkertek között, európai összehasonlításban pedig a 17. helyen végzett a listán szereplő 110 állatkert közül, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival.
Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.
A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak. Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.
Ez 83 millió emberrel több, mint egy évvel ezelőtt – tette közzé a Német Világnépesedési Alapítvány (DSW) pénteken Hannoverben.
A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finompor a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba.
A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be. Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.
A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
Forrás: MTI
A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult.
A szabályozás a tervek szerint 2020-tól lép életbe, és minden olyan egyszer használatos műanyag zacskót érint, amely valamilyen hordozófüllel rendelkezik.
A két pandát több héten át készítették fel az utazásra: meg kellett szokniuk szállítóketrecüket, amit a kifutójukba telepítettek és rendszeresen helyeztek el benne bambuszt és zöldségeket, hogy becsalogassák őket. Később rájuk is zárták az ajtót és fel is emelték a ketrecet. A hétvégére úgy látták, az ikerpár készen áll az útra. Az állatokat elkíséri útjukon a gondozójuk, és segít nekik beilleszkedni új otthonukba.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
Az ENSZ-szervezet rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.
Áder János kiemelte: a magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények, növényeket és algát használ fel a víz megtisztításához. A köztársasági elnök rámutatott: ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is alkalmas, az eljárás gyorsabb a korábbinál és hatékonyabb is.
A nem mindennapi észlelésről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja számolt be Facebook-oldalán. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. Legutóbb két példány tűnt fel belőlük a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a tömörkényi Csaj-tavon még tavaly decemberben.
A lap szerdai számában a kávé tőzsdei árának gyors emelkedésével kapcsolatban a kávéforgalmazó vállalat vezetője megjegyezte, hogy a rövid távú ármozgásokat alapvetően a spekulációk mozgatják. Hozzátette, hogy Magyarországra féléves szerződések alapján hozzák be a kávét, így egy rövid távú árváltozás nem befolyásolja a kiskereskedelmi árakat.
A Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa által vezetett csoport tizenöt olyan trópusi ciklont elemzett nemrégiben, amelyek az Atlanti-óceánon alakultak ki az elmúlt évtizedben. A kutatók ezt követően szimulációk segítségével mérték fel, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve hogy milyenekké válnak a jövőben, ha a klímaváltozás folytatódik.
A nemzeti park munkatársai azt követően találták meg A nagy ámbráscet mintegy tíz méter hosszú tetemét a Délkelet-Szulavézi tartományban található partszakaszon találták meg a környezetvédők, akik a nemzeti park munkatársait arról értesítették, hogy a helyi lakók egy elpusztult bálnát vesznek körül, és már elkezdték feldarabolni.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője közölte, hogy megjelenését és viselkedését tekintve a lazúrcinege a Kárpát-medencében is gyakori kék cinegére hasonlít, de farktolla hosszabb, a „sapkája” kék, és a testének alsó része fehér. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő.
Hatalmas pelyhekben hullt a hó hétfő reggel Zalaegerszegen, fehérbe öltözött a táj, másfél centiméteres lepel borított mindent. Seperték a havat az emberek a járdákról és a kocsikról. A helyiek azt mondták: még barátkoznak a téllel.
Guller Zoltán, a környezetszépítő versenyt szervező Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a díjkiosztón elmondta, hogy az elmúlt 25 év alatt közel hétezer résztvevő nevezett az egyre népszerűbb versenyre.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
Az Agrárminisztérium Vadonleső Programjában 2018-ban a földikutyát választották az év emlősének. A természetvédelmi szakemberek és a biológusok minden évben olyan állatfajt választanak ki, amelyikre szeretnék felhívni a figyelmet.
A következő napokban északkelet felől továbbra is hideg, vasárnapig száraz légtömegek érkeznek fölénk. Így bár sok lesz a napsütés, a reggelek fagyosakká válnak, és a csúcshőmérséklet is napról napra csökken.
A barázdásbálnák populációja az 1970-es évek óta, amikor a Csendes-óceán északi részén és a déli féltekén megtiltották kereskedelmi halászatát, megduplázódott, és elérte a százezer kifejlett példányt. A bálnavadászat az Atlanti-óceán északi részén is visszaesett az utóbbi harminc évben. A jelentés szerint a nyugat-csendes-óceáni szürke bálna populációja is növekedett, ezért a faj a súlyosan veszélyeztetett státuszból átkerült a veszélyeztetett kategóriába.
Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint hamarosan elérkezik az idő, hogy a félénk, éjszakai madárfajt visszatelepítsék a fővárosba.
Az emberi kommunikáció során számos jelzést használunk, amely az ismeretek megosztását szolgálja. A mutatásnak nevezett gesztusokkal a jeladó fél viselkedésével irányítja a jel vevőjének figyelmét egy mindkettőjük számára fontos külső tárgyra vagy irányra. Mutatni sokféleképpen tudunk: leggyakrabban kinyújtott karral és mutatóujjal, de igen sokszor csak fejfordítással vagy nézéssel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ értékelése alapján további tizennyolc településen „kifogásolt” a levegőminőség; ezek: Debrecen, Dorog, Eger, Esztergom, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Oszlár, Pécs, Salgótarján, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
A Leedsi Egyetem vezetésével több mint száz tudós vizsgálta meg, hogy hat az éghajlat melegedése Amazónia esőerdeire. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a több ezer fafajra miként hatott a klímaváltozás az elmúlt harminc évben. Az 1980-as évektől kezdve a súlyosbodó aszályok, az emelkedő hőmérséklet és a légkör egyre magasabb szén-dioxid-koncentrációja befolyásolta bizonyos fafajták növekedését és pusztulását.
A magyarországi állatkertek közül csak a debreceni vesz részt tavaly év vége óta alapító tagként a Fülöp-szigetekről származó leopárdmacskák Európai Fajmentő Programjában – tájékoztatta a hirado.hu-t Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál – írták.
Mint azt a megyei jogú város polgármesteri hivatala az MTI-vel közölte, a városban működő automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja az utóbbi napokban alatta maradt a küszöbértékeknek, ezért az önkormányzati rendelet alapján a füstködriadó tájékoztatási fokozatát Kriza Ákos polgármester hétfőn megszüntette.
A csatorna nyolcrészes ismeretterjesztő sorozata látványos felfedezőútra hívja a nézőket. Földünk szépségeivel ismertet meg, és környezetünk sérülékenysége is feltárul. Sir David Attenborough – akinek neve az utóbbi évtizedekben egybeforrt a BBC természettudományos alkotásaival – a The Guardiannek az új produkció kapcsán azt is elmondta, hogy napjainkban a bolygónkra a legnagyobb veszélyt mi, emberek jelentjük, de ha még időben cselekszünk, visszafordíthatjuk a káros globális folyamatokat.
Közleményük szerint a megyeszékhely Széna téren lévő mérőállomása pénteken köbméterenként 79,7, szombaton pedig 81,9 mikrogrammos értékeket mért. A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a térségben helyenként tartósabban megmaradhat a hajnalban képződött köd és alacsony szintű rétegfelhőzet.
A program célja, hogy olyan fajokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek állományai visszaszorulóban vannak. De az Év vadvirága programhoz kapcsolódó rendezvényeken vagy eseményeken bárki tehet ezeknek a növényeknek az aktív védelméért.
Új-Zéland zöldprogramja azonban ennyivel nem merül ki: a megújuló energiaforrások használatát 85 százalékról 100 százalékra szeretné emelni a következő években, és cél az is, hogy az ország karbonsemlegessé váljon. Továbbá újabb kerékpárútszakaszokat szeretnének építeni, és fejlesztenék a vasúthálózatot is.
Az aranyhasú mangábék a Madagaszkár-házban és a hozzá tartozó kifutóban láthatók. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük, ahol a kicsi születése miatt egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza az állatok megfigyelését – közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel.