Több mint négyszáz delfin vetődött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán – közölte csütörtökön az emlősökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium, a jelenséget aggódva figyelik a szakemberek.
Az általunk megvizsgált elpusztult állatok többségén halászhálóval történt véletlen befogás jeleit láttuk, halálukat is ez okozta – magyarázta Hélene Peltier, az intézet kutatója.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.
A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
A déli területek átmeneti jelentős enyhülése után tovább tombol a tél és a sarkvidéki eredetű hideg levegő. Egyetlen államban lehet 20 fok feletti hőmérsékletet élvezni.
Korábban aszélsőséges fagyokat (–51,1 fokos hőérzet) rendkívüli hőmérsékleti különbségek (850 km-en belül 35 fokos eltérés) követték az Egyesült Államokban. A hőmérsékleti gradiens (a hőmérséklet-változás mutatója) csökkent, már inkább csak az északi és a déli területek között volt nagy a kontraszt (52 fok). Az USA-t szorongató tél újabb állomásaként ismét kemény fagyok nehezítik meg az ott élők életét. Kedden még +25 fok környékén alakultak a csúcsértékek Oklahomában, pénteken már –10 fokra zuhant vissza a hőmérséklet. Észak-Dakotában –40 fok közeli fagyok uralkodnak, de még a déli államokban, például Texas államban is fagyos a levegő.
Elkészült a Kárpát-medence idei közös téli sasleltára – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel szerdán.
Immáron 16. alkalommal szervezte meg a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő sasok éves számlálását az MME. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében második alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így ismét elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is.
Felső tagozatosok és középiskolások, illetve tanáraik jelentkezését várják a nyári erdei vándortáborokba - közölte az Országos Erdészeti Egyesület vándortáborának programfelelőse az M1 csatornán.
Elmer Tamás azt mondta, a jelentkezők a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis természeti és kulturális értékeit bemutató útvonalakat járják majd be. Az egyhetes tábor alatt három-négyszer váltanak táborhelyet és 70-80 kilométeres távot tesznek meg a táborozók – fűzte hozzá.
Negyedével csökkent tavaly világszerte a cápatámadások száma.
A Floridai Egyetem adatbázisában 66 cápatámadást jegyeztek fel tavaly, míg előző évben 88-at. Ez 26 százalékkal kevesebb, mint az előző öt év éves átlaga, ami 84.
A cápatámadások közül négy volt halálos, korábban évente világszerte hatot jegyeztek fel.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
„Nem tudni, hogy a csökkenés annak köszönhető-e, hogy egyre több ember a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva strandol, vagy pedig annak, hogy csökken a cápák populációja” – mondta Gavin Naylor, a Floridai Természettudományi Múzeum cápakutató-programjának munkatársa.
Naylor szerint a strandolóknak többet kell megtudniuk a cápák magatartásáról olyan körzetekben, mint a massachusettsi Cape Cod térsége, ahol a fókaállomány gyarapodása miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a nagy fehér cápák.
Először vetettek be drónokat rágcsálóirtáshoz, hogy patkánymentesítsék a Galápagos-szigeteket – jelentette be a Galápagosi Nemzeti Park (PNG).
Mintegy 3000 kilogramm mérget dobtak le az akcióban, amelyben elsőként használtak drónokat ilyen célra, bár a vadőrök is kihelyeztek már néhány adagot.
Az ünnepek után több mint félmillió fenyőfa került már és kerül még az utcákra, a legtöbb vízkereszt után. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. begyűjti és a hulladékégetőbe szállítja a fákat, ahol más hulladékokkal vegyítve a kazánokban távhő, valamint villamos energia keletkezik belőlük.
Budapest kommunális szemetének jelentős részét az FKF hulladékégetőjébe szállítják, a többit pedig Pusztazámorra, a hulladéklerakóba. Télen négy kazán működik, hiszen ilyenkor a távfűtésnek nagyobb az igénye – ismertette Sámson László, a FKF Zrt. hulladékhasznosítási igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.
Egy házaspár filmezte le Hawaii partjainál a hét méter hosszú és legalább két és fél tonnás állatot. A tengerbiológusok szerint az eddigi legnagyobb fehér cápát sikerült lencsevégre kapni. Körülbelül ötvenéves lehet, és vemhes. A házaspárt nem bántotta, sőt meg is simogatták.
Vérfagyasztó képsorokat osztott meg egy házaspár. A hawaii Oahu-sziget mellett búvárkodtak, és éppen egy elpusztult cet tetemére gyűlt cápák lakmározását filmezték, amikor egy pillanat alatt eltűnt az összes állat a környékről. Megjelent ugyanis egy akkora fehér cápa, amekkorát korábban még sosem láttak, pedig a férj cápakutató.
Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban – mondta az intézmény vezetője vasárnap az M1-en.
Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója – aki egy macskabagollyal a kezén érkezett a műsorba – jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.
Német vezetéssel minden idők legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörőhajóval, amely egy éven át a zajló jéggel együtt sodródik majd, a klímaváltozást vizsgálja a világ leggyorsabb ütemben melegedő, de ebből a szempontból eddig alig kutatott térségében.
A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). Markus Rex expedícióvezető elmondta, hogy már sok misszióban részt vett, de a Mosaichoz fogható művelet még nem zajlott.
A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben – közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S).
A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. „2018-ban ismét nagyon meleg évünk volt, a negyedik legmelegebb a regisztrált mérések óta” – mondta Jean-Noel Thépaut, a C3S vezetője.
Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.
A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.
A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott népszámlálás szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek.
A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
A budapesti állatkert kimagasló látogatottsággal, új attrakciókkal és az európai állatkertek összesítésében is előkelő helyen zárta az évet.
Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy az úgynevezett Sheridan-lista szerint a városligeti intézmény idén a legjobb lett a magyarországi állatkertek között, európai összehasonlításban pedig a 17. helyen végzett a listán szereplő 110 állatkert közül, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival.
A távol-keleti szigetország szerdán hivatalosan is kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). A döntés értelmében három évtized után újra beindulhat Japánban a kereskedelmi célú bálnavadászat.
Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.
Befejeződött az a természetvédelmi projekt, amelyet az egyre szárazabb belső-somogyi vízi világ biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében indított a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak. Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.
A Genfi-tó Megőrzéséért Egyesület (ASL) megbízásából készült tanulmány szerint ennek a szemétnek egy nagy része a tó üledékében rakódik le. Ezt az elméletet a különböző mélységekben vett mintákkal igazolták.
A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finompor a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba.
A mezőgazdasági termelés módosításával és a táplálkozási szokások megváltoztatásával 2050-re felére csökkenthető a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának mértéke az intézkedések nélküli emisszióhoz képest.
A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be. Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.
Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára „klímaútlevél” bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.
A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult.
Az osztrák kormány elfogadta a műanyag zacskók teljes tilalmáról szóló előterjesztést, amely összhangban van az uniós környezetvédelmi irányelvekkel.
A szabályozás a tervek szerint 2020-tól lép életbe, és minden olyan egyszer használatos műanyag zacskót érint, amely valamilyen hordozófüllel rendelkezik.
Az állatok vasárnap, Frankfurt érintésével repültek Szecsuán tartományba, az óriáspandák hazájába.
A két pandát több héten át készítették fel az utazásra: meg kellett szokniuk szállítóketrecüket, amit a kifutójukba telepítettek és rendszeresen helyeztek el benne bambuszt és zöldségeket, hogy becsalogassák őket. Később rájuk is zárták az ajtót és fel is emelték a ketrecet. A hétvégére úgy látták, az ikerpár készen áll az útra. Az állatokat elkíséri útjukon a gondozójuk, és segít nekik beilleszkedni új otthonukba.
Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője komoly veszélyekre figyelmeztet.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Genfben kiadott közleménye szerint egyre erősebben érezni a globális felmelegedés hatásait.
Az ENSZ-szervezet rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.
Magyar fejlesztés nyomán valósulhatott meg az a bio-szennyvíztisztító, amely a koningshoeveni trappista apátság területén működik és több tízezer ember szennyvizét is képes megtisztítani – mondta Áder János köztársasági elnök a közmédiának, miután hollandiai látogatása zárásaként felkereste a létesítményt pénteken.
Áder János kiemelte: a magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények, növényeket és algát használ fel a víz megtisztításához. A köztársasági elnök rámutatott: ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is alkalmas, az eljárás gyorsabb a korábbinál és hatékonyabb is.
A lazúrcinege után a szakemberek egy fiatal rózsás flamingót is megfigyeltek a szegedi Fehér-tavon. A nyakigláb madár a lehalászás alatt álló vízben élelem után kutatott.
A nem mindennapi észlelésről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja számolt be Facebook-oldalán. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. Legutóbb két példány tűnt fel belőlük a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a tömörkényi Csaj-tavon még tavaly decemberben.
A hosszútávú trend szerint folyamatosan emelkedik a kávé ára, amit egyrészt a kereslet növekedése indokol, másrészt a klímaváltozás miatti termesztési nehézségek – mondta a Világgazdaságnak Csóka Gyula, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója.
A lap szerdai számában a kávé tőzsdei árának gyors emelkedésével kapcsolatban a kávéforgalmazó vállalat vezetője megjegyezte, hogy a rövid távú ármozgásokat alapvetően a spekulációk mozgatják. Hozzátette, hogy Magyarországra féléves szerződések alapján hozzák be a kávét, így egy rövid távú árváltozás nem befolyásolja a kiskereskedelmi árakat.
Egy új kutatás szerint a trópusi viharok egyre több csapadékot szállítanak. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.
A Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa által vezetett csoport tizenöt olyan trópusi ciklont elemzett nemrégiben, amelyek az Atlanti-óceánon alakultak ki az elmúlt évtizedben. A kutatók ezt követően szimulációk segítségével mérték fel, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve hogy milyenekké válnak a jövőben, ha a klímaváltozás folytatódik.
A WWF természetvédelmi világszervezet kutatói és a Wakatobi Nemzeti Park szakemberei mintegy hat kilogramm műanyag szemetet találtak az állat gyomrában. Több mint száz műanyag pohár, négy palack, huszonöt zacskó, két strandpapucs került elő a bálna teteméből.
A nemzeti park munkatársai azt követően találták meg A nagy ámbráscet mintegy tíz méter hosszú tetemét a Délkelet-Szulavézi tartományban található partszakaszon találták meg a környezetvédők, akik a nemzeti park munkatársait arról értesítették, hogy a helyi lakók egy elpusztult bálnát vesznek körül, és már elkezdték feldarabolni.
Egy Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász a napokban, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője közölte, hogy megjelenését és viselkedését tekintve a lazúrcinege a Kárpát-medencében is gyakori kék cinegére hasonlít, de farktolla hosszabb, a „sapkája” kék, és a testének alsó része fehér. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő.
Megérkezett a tél az országba, az éjszaka óta több helyen havazik, vagy havas eső esik. A közútkezelő járművei folyamatosan járják az utakat, és sóznak, ahol kell. Az autósok megrohamozták a szervizeket, de csak kevés helyen van szabad időpont – hangzott el az M1 híradójában.
Hatalmas pelyhekben hullt a hó hétfő reggel Zalaegerszegen, fehérbe öltözött a táj, másfél centiméteres lepel borított mindent. Seperték a havat az emberek a járdákról és a kocsikról. A helyiek azt mondták: még barátkoznak a téllel.
Közel száz díjat osztottak ki a napokban a Nagykőrösön tartott 25. jubileumi Virágos Magyarország versenyen, amelynek fődíját Szolnok, Nagykőrös, Csemő és Dozmat nyerte el az idén. Budapest IV. kerülete különdíjat kapott.
Guller Zoltán, a környezetszépítő versenyt szervező Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a díjkiosztón elmondta, hogy az elmúlt 25 év alatt közel hétezer résztvevő nevezett az egyre népszerűbb versenyre.
A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási effektus.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
A Földikutya – Gála és forgatag kétnapos programján a hazai nemzeti parkok egy-egy önálló standdal készülnek a múzeumban. A jelenlegi és a korábbi évek emlőseivel kapcsolatos játékos és oktató feladatok várják az érdeklődőket.
Az Agrárminisztérium Vadonleső Programjában 2018-ban a földikutyát választották az év emlősének. A természetvédelmi szakemberek és a biológusok minden évben olyan állatfajt választanak ki, amelyikre szeretnék felhívni a figyelmet.
A hideg mellé vasárnap éjjel már kevés csapadék is társulhat, így hétfőre virradóra az erősen megnövekvő felhőzetből több helyen is előfordulhat kisebb havazás, hószállingózás, helyenként havas eső.
A következő napokban északkelet felől továbbra is hideg, vasárnapig száraz légtömegek érkeznek fölénk. Így bár sok lesz a napsütés, a reggelek fagyosakká válnak, és a csúcshőmérséklet is napról napra csökken.
A nemzetközi szervezet a napokban tette közzé frissített listáját a veszélyeztetett fajokról. Az új besorolás szerint a barázdásbálnák átkerültek a veszélyeztetett kategóriából a sérülékeny kategóriába, míg a hegyi gorillákat a súlyosan veszélyeztetett csoportból a veszélyeztetett csoportba sorolta át a szervezet.
A barázdásbálnák populációja az 1970-es évek óta, amikor a Csendes-óceán északi részén és a déli féltekén megtiltották kereskedelmi halászatát, megduplázódott, és elérte a százezer kifejlett példányt. A bálnavadászat az Atlanti-óceán északi részén is visszaesett az utóbbi harminc évben. A jelentés szerint a nyugat-csendes-óceáni szürke bálna populációja is növekedett, ezért a faj a súlyosan veszélyeztetett státuszból átkerült a veszélyeztetett kategóriába.
Száz évvel ezelőtt még millió számra éltek kivik Új-Zélandon, de a röpképtelen madarak a kutyák, macskák, oposszumok és patkányok zsákmányává váltak, populációjuk drasztikusan csökkent. A szigetországban a becslések szerint jelenleg 68 ezer kivi él.
Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint hamarosan elérkezik az idő, hogy a félénk, éjszakai madárfajt visszatelepítsék a fővárosba.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói kimutatták, hogy az ember–állat közötti kapcsolat olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is mint a macska, rendkívül erős.
Az emberi kommunikáció során számos jelzést használunk, amely az ismeretek megosztását szolgálja. A mutatásnak nevezett gesztusokkal a jeladó fél viselkedésével irányítja a jel vevőjének figyelmét egy mindkettőjük számára fontos külső tárgyra vagy irányra. Mutatni sokféleképpen tudunk: leggyakrabban kinyújtott karral és mutatóujjal, de igen sokszor csak fejfordítással vagy nézéssel.
Egy városban veszélyes, ötben egészségtelen a levegő a magas szállópor-koncentráció miatt – a tiszti főorvos a Facebook-oldalán szerdán azt írta: a levegőhigiénés index alapján Nyíregyházán veszélyes a levegő minősége, öt helyen, Budapesten, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Miskolcon és Putnokon pedig egészségtelen a levegő.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ értékelése alapján további tizennyolc településen „kifogásolt” a levegőminőség; ezek: Debrecen, Dorog, Eger, Esztergom, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Oszlár, Pécs, Salgótarján, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
Egy új, nemzetközi kutatás megállapította, hogy Amazónia esőerdeiben már változik a fafajok összetétele, ám nem olyan gyorsan, hogy lépést tartson a globális felmelegedés ütemével.
A Leedsi Egyetem vezetésével több mint száz tudós vizsgálta meg, hogy hat az éghajlat melegedése Amazónia esőerdeire. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a több ezer fafajra miként hatott a klímaváltozás az elmúlt harminc évben. Az 1980-as évektől kezdve a súlyosbodó aszályok, az emelkedő hőmérséklet és a légkör egyre magasabb szén-dioxid-koncentrációja befolyásolta bizonyos fafajták növekedését és pusztulását.
A ma bemutatott héthetes hím Fülöp-szigeteki leopárdmacskával a világ mindössze öt állatkertjében élő állomány tizenöt egyedre nőtt.
A magyarországi állatkertek közül csak a debreceni vesz részt tavaly év vége óta alapító tagként a Fülöp-szigetekről származó leopárdmacskák Európai Fajmentő Programjában – tájékoztatta a hirado.hu-t Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint tovább nő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének – írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál – írták.
Miskolcon megszüntették a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, de a levegő minősége még mindig nagyon rossz, akárcsak több nagyvárosban is kifogásolható az országos tisztifőorvosi hivatal közlése szerint. És ez még legalább 48 óráig így is marad, ugyanis legkorábban szerdára jeleznek érdemi légmozgást.
Mint azt a megyei jogú város polgármesteri hivatala az MTI-vel közölte, a városban működő automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja az utóbbi napokban alatta maradt a küszöbértékeknek, ezért az önkormányzati rendelet alapján a füstködriadó tájékoztatási fokozatát Kriza Ákos polgármester hétfőn megszüntette.
Sir David Attenborough lesz a narrátora a Netflix új, nyolcrészes sorozatának, a Mi bolygónknak, amit áprilisban mutatnak be.
A csatorna nyolcrészes ismeretterjesztő sorozata látványos felfedezőútra hívja a nézőket. Földünk szépségeivel ismertet meg, és környezetünk sérülékenysége is feltárul. Sir David Attenborough – akinek neve az utóbbi évtizedekben egybeforrt a BBC természettudományos alkotásaival – a The Guardiannek az új produkció kapcsán azt is elmondta, hogy napjainkban a bolygónkra a legnagyobb veszélyt mi, emberek jelentjük, de ha még időben cselekszünk, visszafordíthatjuk a káros globális folyamatokat.
A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt életbe lépett a szmogriadó tájékoztatási fokozata szombaton Nyíregyházán: a városban a szálló por légköri koncentrációjának 24 órás átlagértéke az elmúlt két napban meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási küszöbértéket – közölte a városháza sajtószolgálata az MTI-vel.
Közleményük szerint a megyeszékhely Széna téren lévő mérőállomása pénteken köbméterenként 79,7, szombaton pedig 81,9 mikrogrammos értékeket mért. A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a térségben helyenként tartósabban megmaradhat a hajnalban képződött köd és alacsony szintű rétegfelhőzet.
Az Év vadvirága programban évről évre egy idehaza a vadonban előforduló növényt ismertetnek meg a nagyközönséggel. A projekt 2010-ben még magánkezdeményezésként indult, ma már a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálja.
A program célja, hogy olyan fajokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek állományai visszaszorulóban vannak. De az Év vadvirága programhoz kapcsolódó rendezvényeken vagy eseményeken bárki tehet ezeknek a növényeknek az aktív védelméért.
Az ország nem kis célt tűzött ki maga elé: ezentúl évente százmillió fát fognak ültetni, hogy ezzel is lassítsák az éghajlatváltozás folyamatát.
Új-Zéland zöldprogramja azonban ennyivel nem merül ki: a megújuló energiaforrások használatát 85 százalékról 100 százalékra szeretné emelni a következő években, és cél az is, hogy az ország karbonsemlegessé váljon. Továbbá újabb kerékpárútszakaszokat szeretnének építeni, és fejlesztenék a vasúthálózatot is.
Aranyhasú mangábé született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ez a faj ritkaságnak számít az állatkertek világában.
Az aranyhasú mangábék a Madagaszkár-házban és a hozzá tartozó kifutóban láthatók. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük, ahol a kicsi születése miatt egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza az állatok megfigyelését – közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel.
