Mintegy 3000 kilogramm mérget dobtak le az akcióban, amelyben elsőként használtak drónokat ilyen célra, bár a vadőrök is kihelyeztek már néhány adagot.
Budapest kommunális szemetének jelentős részét az FKF hulladékégetőjébe szállítják, a többit pedig Pusztazámorra, a hulladéklerakóba. Télen négy kazán működik, hiszen ilyenkor a távfűtésnek nagyobb az igénye – ismertette Sámson László, a FKF Zrt. hulladékhasznosítási igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában.
Vérfagyasztó képsorokat osztott meg egy házaspár. A hawaii Oahu-sziget mellett búvárkodtak, és éppen egy elpusztult cet tetemére gyűlt cápák lakmározását filmezték, amikor egy pillanat alatt eltűnt az összes állat a környékről. Megjelent ugyanis egy akkora fehér cápa, amekkorát korábban még sosem láttak, pedig a férj cápakutató.
Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója – aki egy macskabagollyal a kezén érkezett a műsorba – jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.
A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). Markus Rex expedícióvezető elmondta, hogy már sok misszióban részt vett, de a Mosaichoz fogható művelet még nem zajlott.
A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. „2018-ban ismét nagyon meleg évünk volt, a negyedik legmelegebb a regisztrált mérések óta” – mondta Jean-Noel Thépaut, a C3S vezetője.
A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.
A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy az úgynevezett Sheridan-lista szerint a városligeti intézmény idén a legjobb lett a magyarországi állatkertek között, európai összehasonlításban pedig a 17. helyen végzett a listán szereplő 110 állatkert közül, holtversenyben a koppenhágaival és a dublinival.
Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára közölte: a szigetország bálnavadászata mindazonáltal saját felségvizeire és a hozzá közeli tengerekre korlátozódik, az Antarktisz körüli vizeken, ahol eddig tudományos kutatások címén ejtettek el évi néhány száz védett tengeri emlőst, nem tervezik a vadászat folytatását.
A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak. Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.
Ez 83 millió emberrel több, mint egy évvel ezelőtt – tette közzé a Német Világnépesedési Alapítvány (DSW) pénteken Hannoverben.
A tóban talált műanyagmaradványok több mint feléért a motorizált közlekedés, illetve a gumiabroncsok kopása a felelős. Ez a finompor a talajvízzel és kis csermelyekkel jut be a tóba.
A tudósok eredményeiket a Nature Climate Change című szaklapban mutatták be. Stefan Frank, a laxenburgi Alkalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi Intézet kutatója és munkatársai elkészítették az első, részletes elemzést a mezőgazdaságban termelődő üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések lehetőségeiről.
A december 3-án kezdődött csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.
Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények – fejtette ki Oakes.
Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében – ítélte meg Messner – hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
Milliók hagyhatják el otthonaikat a klímaváltozás miatt
Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.
A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális „klímaútlevelek” elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint az emberre és méltóságára fókuszál, igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.
A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.
Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.
Cél a párizsi egyezmény szabalyrendszerének kidolgozása
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.
A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.
Forrás: MTI
A csütörtökön Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár. Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult.
A szabályozás a tervek szerint 2020-tól lép életbe, és minden olyan egyszer használatos műanyag zacskót érint, amely valamilyen hordozófüllel rendelkezik.
A két pandát több héten át készítették fel az utazásra: meg kellett szokniuk szállítóketrecüket, amit a kifutójukba telepítettek és rendszeresen helyeztek el benne bambuszt és zöldségeket, hogy becsalogassák őket. Később rájuk is zárták az ajtót és fel is emelték a ketrecet. A hétvégére úgy látták, az ikerpár készen áll az útra. Az állatokat elkíséri útjukon a gondozójuk, és segít nekik beilleszkedni új otthonukba.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
Az ENSZ-szervezet rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.
Áder János kiemelte: a magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények, növényeket és algát használ fel a víz megtisztításához. A köztársasági elnök rámutatott: ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is alkalmas, az eljárás gyorsabb a korábbinál és hatékonyabb is.
A nem mindennapi észlelésről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja számolt be Facebook-oldalán. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. Legutóbb két példány tűnt fel belőlük a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a tömörkényi Csaj-tavon még tavaly decemberben.
A lap szerdai számában a kávé tőzsdei árának gyors emelkedésével kapcsolatban a kávéforgalmazó vállalat vezetője megjegyezte, hogy a rövid távú ármozgásokat alapvetően a spekulációk mozgatják. Hozzátette, hogy Magyarországra féléves szerződések alapján hozzák be a kávét, így egy rövid távú árváltozás nem befolyásolja a kiskereskedelmi árakat.
A Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa által vezetett csoport tizenöt olyan trópusi ciklont elemzett nemrégiben, amelyek az Atlanti-óceánon alakultak ki az elmúlt évtizedben. A kutatók ezt követően szimulációk segítségével mérték fel, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve hogy milyenekké válnak a jövőben, ha a klímaváltozás folytatódik.
A nemzeti park munkatársai azt követően találták meg A nagy ámbráscet mintegy tíz méter hosszú tetemét a Délkelet-Szulavézi tartományban található partszakaszon találták meg a környezetvédők, akik a nemzeti park munkatársait arról értesítették, hogy a helyi lakók egy elpusztult bálnát vesznek körül, és már elkezdték feldarabolni.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője közölte, hogy megjelenését és viselkedését tekintve a lazúrcinege a Kárpát-medencében is gyakori kék cinegére hasonlít, de farktolla hosszabb, a „sapkája” kék, és a testének alsó része fehér. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő.
Hatalmas pelyhekben hullt a hó hétfő reggel Zalaegerszegen, fehérbe öltözött a táj, másfél centiméteres lepel borított mindent. Seperték a havat az emberek a járdákról és a kocsikról. A helyiek azt mondták: még barátkoznak a téllel.
Guller Zoltán, a környezetszépítő versenyt szervező Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a díjkiosztón elmondta, hogy az elmúlt 25 év alatt közel hétezer résztvevő nevezett az egyre népszerűbb versenyre.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
Az Agrárminisztérium Vadonleső Programjában 2018-ban a földikutyát választották az év emlősének. A természetvédelmi szakemberek és a biológusok minden évben olyan állatfajt választanak ki, amelyikre szeretnék felhívni a figyelmet.
A következő napokban északkelet felől továbbra is hideg, vasárnapig száraz légtömegek érkeznek fölénk. Így bár sok lesz a napsütés, a reggelek fagyosakká válnak, és a csúcshőmérséklet is napról napra csökken.
A barázdásbálnák populációja az 1970-es évek óta, amikor a Csendes-óceán északi részén és a déli féltekén megtiltották kereskedelmi halászatát, megduplázódott, és elérte a százezer kifejlett példányt. A bálnavadászat az Atlanti-óceán északi részén is visszaesett az utóbbi harminc évben. A jelentés szerint a nyugat-csendes-óceáni szürke bálna populációja is növekedett, ezért a faj a súlyosan veszélyeztetett státuszból átkerült a veszélyeztetett kategóriába.
Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint hamarosan elérkezik az idő, hogy a félénk, éjszakai madárfajt visszatelepítsék a fővárosba.
Az emberi kommunikáció során számos jelzést használunk, amely az ismeretek megosztását szolgálja. A mutatásnak nevezett gesztusokkal a jeladó fél viselkedésével irányítja a jel vevőjének figyelmét egy mindkettőjük számára fontos külső tárgyra vagy irányra. Mutatni sokféleképpen tudunk: leggyakrabban kinyújtott karral és mutatóujjal, de igen sokszor csak fejfordítással vagy nézéssel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ értékelése alapján további tizennyolc településen „kifogásolt” a levegőminőség; ezek: Debrecen, Dorog, Eger, Esztergom, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Oszlár, Pécs, Salgótarján, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
A Leedsi Egyetem vezetésével több mint száz tudós vizsgálta meg, hogy hat az éghajlat melegedése Amazónia esőerdeire. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a több ezer fafajra miként hatott a klímaváltozás az elmúlt harminc évben. Az 1980-as évektől kezdve a súlyosbodó aszályok, az emelkedő hőmérséklet és a légkör egyre magasabb szén-dioxid-koncentrációja befolyásolta bizonyos fafajták növekedését és pusztulását.
A magyarországi állatkertek közül csak a debreceni vesz részt tavaly év vége óta alapító tagként a Fülöp-szigetekről származó leopárdmacskák Európai Fajmentő Programjában – tájékoztatta a hirado.hu-t Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál – írták.
Mint azt a megyei jogú város polgármesteri hivatala az MTI-vel közölte, a városban működő automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja az utóbbi napokban alatta maradt a küszöbértékeknek, ezért az önkormányzati rendelet alapján a füstködriadó tájékoztatási fokozatát Kriza Ákos polgármester hétfőn megszüntette.
A csatorna nyolcrészes ismeretterjesztő sorozata látványos felfedezőútra hívja a nézőket. Földünk szépségeivel ismertet meg, és környezetünk sérülékenysége is feltárul. Sir David Attenborough – akinek neve az utóbbi évtizedekben egybeforrt a BBC természettudományos alkotásaival – a The Guardiannek az új produkció kapcsán azt is elmondta, hogy napjainkban a bolygónkra a legnagyobb veszélyt mi, emberek jelentjük, de ha még időben cselekszünk, visszafordíthatjuk a káros globális folyamatokat.
Közleményük szerint a megyeszékhely Széna téren lévő mérőállomása pénteken köbméterenként 79,7, szombaton pedig 81,9 mikrogrammos értékeket mért. A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a térségben helyenként tartósabban megmaradhat a hajnalban képződött köd és alacsony szintű rétegfelhőzet.
A program célja, hogy olyan fajokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek állományai visszaszorulóban vannak. De az Év vadvirága programhoz kapcsolódó rendezvényeken vagy eseményeken bárki tehet ezeknek a növényeknek az aktív védelméért.
Új-Zéland zöldprogramja azonban ennyivel nem merül ki: a megújuló energiaforrások használatát 85 százalékról 100 százalékra szeretné emelni a következő években, és cél az is, hogy az ország karbonsemlegessé váljon. Továbbá újabb kerékpárútszakaszokat szeretnének építeni, és fejlesztenék a vasúthálózatot is.
Az aranyhasú mangábék a Madagaszkár-házban és a hozzá tartozó kifutóban láthatók. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük, ahol a kicsi születése miatt egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza az állatok megfigyelését – közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel.
Értékelték a szüret tapasztalatait
A magyar gazdák eddig 3,9 millió mázsa szőlőt szüreteltek, amely országos viszonylatban 111,6 mázsa hektáronkénti termésátlagot jelent, ez 144 százaléka a 2017-es országos termésátlagnak – mondta Tarpataki Tamás, az Agárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén, ahol egyebek közt a szőlőszüret tapasztalatait értékelték.
Az ősz egyik legérdekesebb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az ott megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a lecsapolt halastavakon töltik – tájékoztatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-t.
A legeltetés befejeztével behajtástották a Körös-Maros nemzeti Park területén legelő gulyákat Montág-pusztán, Kardoskúton és Dévaványán is. Utóbbi helyszínen az üszők, tinók és ökrök teleltetése zajlik. A nemzeti park Sóstói-telepén és a Montág-pusztai Állattartó Telepén pedig ilyenkor kezdődik a szürkemarhák március elejéig tartó ellési szezonja.
A magyar szürkemarhák könnyen ellők és természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban, illetve a kora reggeli órákban zajlik. Az újszülött borjú életerős, életképessége már az első pillanatokban szembetűnik.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Varga György)
Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka az ügynevezett föcstej, amely magasabb fehérje és zsírtartalmú és vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészsége szempontjából van, hiszen nélkülözhetetlen ellenanyagokat tartalmaz.
Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu
Az Év Természetfotója címet Nagy Bertold Délutáni pihenő című, különleges technikával készült felvétele kapta, az év ifjú természetfotósának Füssi-Nagy Regőt választotta a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége hétfős szakmai zsűrije – mondta el a szervezet elnöke, Fáth Péter.
Nem túlzás, milliók drukkoltak annak a medvebocsnak, amelyik az orosz Magadan régióban próbálta a havas hegyoldalon követni anyját. A megható jelenetet egy orosz férfi rögzítette, mely azután kezdett vírusvideóként terjedni a közösségi oldalakon, hogy azt a Royal Canadian Geographical Society is megosztotta.
Gyuricza Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, mindez nagyságrendileg annyi, mint tavaly, de a központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát. Hozzátette: a földhivatalok ellenőrzések alapján 4070 esetben összesen 3652 hektárra rendeltek el közérdekű védekezést, amit 2136 esetben (2322 hektár) a földhasználó maga végzett el.