A lazúrcinege után a szakemberek egy fiatal rózsás flamingót is megfigyeltek a szegedi Fehér-tavon. A nyakigláb madár a lehalászás alatt álló vízben élelem után kutatott.
A nem mindennapi észlelésről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja számolt be Facebook-oldalán. A rózsás flamingó rendkívül ritka őszi-téli vendég Magyarországon, a szegedi Fehér-tóról ez az első adata. Legutóbb két példány tűnt fel belőlük a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a tömörkényi Csaj-tavon még tavaly decemberben.
A hosszútávú trend szerint folyamatosan emelkedik a kávé ára, amit egyrészt a kereslet növekedése indokol, másrészt a klímaváltozás miatti termesztési nehézségek – mondta a Világgazdaságnak Csóka Gyula, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója.
A lap szerdai számában a kávé tőzsdei árának gyors emelkedésével kapcsolatban a kávéforgalmazó vállalat vezetője megjegyezte, hogy a rövid távú ármozgásokat alapvetően a spekulációk mozgatják. Hozzátette, hogy Magyarországra féléves szerződések alapján hozzák be a kávét, így egy rövid távú árváltozás nem befolyásolja a kiskereskedelmi árakat.
Egy új kutatás szerint a trópusi viharok egyre több csapadékot szállítanak. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.
A Wei Zhang, az Iowai Egyetem munkatársa által vezetett csoport tizenöt olyan trópusi ciklont elemzett nemrégiben, amelyek az Atlanti-óceánon alakultak ki az elmúlt évtizedben. A kutatók ezt követően szimulációk segítségével mérték fel, hogy miként viselkedtek a hurrikánok az iparosodás előtti időkben, illetve hogy milyenekké válnak a jövőben, ha a klímaváltozás folytatódik.
A WWF természetvédelmi világszervezet kutatói és a Wakatobi Nemzeti Park szakemberei mintegy hat kilogramm műanyag szemetet találtak az állat gyomrában. Több mint száz műanyag pohár, négy palack, huszonöt zacskó, két strandpapucs került elő a bálna teteméből.
A nemzeti park munkatársai azt követően találták meg A nagy ámbráscet mintegy tíz méter hosszú tetemét a Délkelet-Szulavézi tartományban található partszakaszon találták meg a környezetvédők, akik a nemzeti park munkatársait arról értesítették, hogy a helyi lakók egy elpusztult bálnát vesznek körül, és már elkezdték feldarabolni.
Egy Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász a napokban, Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője közölte, hogy megjelenését és viselkedését tekintve a lazúrcinege a Kárpát-medencében is gyakori kék cinegére hasonlít, de farktolla hosszabb, a „sapkája” kék, és a testének alsó része fehér. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő.
Megérkezett a tél az országba, az éjszaka óta több helyen havazik, vagy havas eső esik. A közútkezelő járművei folyamatosan járják az utakat, és sóznak, ahol kell. Az autósok megrohamozták a szervizeket, de csak kevés helyen van szabad időpont – hangzott el az M1 híradójában.
Hatalmas pelyhekben hullt a hó hétfő reggel Zalaegerszegen, fehérbe öltözött a táj, másfél centiméteres lepel borított mindent. Seperték a havat az emberek a járdákról és a kocsikról. A helyiek azt mondták: még barátkoznak a téllel.
Közel száz díjat osztottak ki a napokban a Nagykőrösön tartott 25. jubileumi Virágos Magyarország versenyen, amelynek fődíját Szolnok, Nagykőrös, Csemő és Dozmat nyerte el az idén. Budapest IV. kerülete különdíjat kapott.
Guller Zoltán, a környezetszépítő versenyt szervező Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a díjkiosztón elmondta, hogy az elmúlt 25 év alatt közel hétezer résztvevő nevezett az egyre népszerűbb versenyre.
A növény- és állatfajok szélsőséges környezeti változások miatt bekövetkező kihalása megnöveli annak kockázatát, hogy beindul egy kihalási effektus.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
A Földikutya – Gála és forgatag kétnapos programján a hazai nemzeti parkok egy-egy önálló standdal készülnek a múzeumban. A jelenlegi és a korábbi évek emlőseivel kapcsolatos játékos és oktató feladatok várják az érdeklődőket.
Az Agrárminisztérium Vadonleső Programjában 2018-ban a földikutyát választották az év emlősének. A természetvédelmi szakemberek és a biológusok minden évben olyan állatfajt választanak ki, amelyikre szeretnék felhívni a figyelmet.
A hideg mellé vasárnap éjjel már kevés csapadék is társulhat, így hétfőre virradóra az erősen megnövekvő felhőzetből több helyen is előfordulhat kisebb havazás, hószállingózás, helyenként havas eső.
A következő napokban északkelet felől továbbra is hideg, vasárnapig száraz légtömegek érkeznek fölénk. Így bár sok lesz a napsütés, a reggelek fagyosakká válnak, és a csúcshőmérséklet is napról napra csökken.
A nemzetközi szervezet a napokban tette közzé frissített listáját a veszélyeztetett fajokról. Az új besorolás szerint a barázdásbálnák átkerültek a veszélyeztetett kategóriából a sérülékeny kategóriába, míg a hegyi gorillákat a súlyosan veszélyeztetett csoportból a veszélyeztetett csoportba sorolta át a szervezet.
A barázdásbálnák populációja az 1970-es évek óta, amikor a Csendes-óceán északi részén és a déli féltekén megtiltották kereskedelmi halászatát, megduplázódott, és elérte a százezer kifejlett példányt. A bálnavadászat az Atlanti-óceán északi részén is visszaesett az utóbbi harminc évben. A jelentés szerint a nyugat-csendes-óceáni szürke bálna populációja is növekedett, ezért a faj a súlyosan veszélyeztetett státuszból átkerült a veszélyeztetett kategóriába.
Száz évvel ezelőtt még millió számra éltek kivik Új-Zélandon, de a röpképtelen madarak a kutyák, macskák, oposszumok és patkányok zsákmányává váltak, populációjuk drasztikusan csökkent. A szigetországban a becslések szerint jelenleg 68 ezer kivi él.
Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint hamarosan elérkezik az idő, hogy a félénk, éjszakai madárfajt visszatelepítsék a fővárosba.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói kimutatták, hogy az ember–állat közötti kapcsolat olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is mint a macska, rendkívül erős.
Az emberi kommunikáció során számos jelzést használunk, amely az ismeretek megosztását szolgálja. A mutatásnak nevezett gesztusokkal a jeladó fél viselkedésével irányítja a jel vevőjének figyelmét egy mindkettőjük számára fontos külső tárgyra vagy irányra. Mutatni sokféleképpen tudunk: leggyakrabban kinyújtott karral és mutatóujjal, de igen sokszor csak fejfordítással vagy nézéssel.
Egy városban veszélyes, ötben egészségtelen a levegő a magas szállópor-koncentráció miatt – a tiszti főorvos a Facebook-oldalán szerdán azt írta: a levegőhigiénés index alapján Nyíregyházán veszélyes a levegő minősége, öt helyen, Budapesten, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Miskolcon és Putnokon pedig egészségtelen a levegő.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ értékelése alapján további tizennyolc településen „kifogásolt” a levegőminőség; ezek: Debrecen, Dorog, Eger, Esztergom, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Oszlár, Pécs, Salgótarján, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
Egy új, nemzetközi kutatás megállapította, hogy Amazónia esőerdeiben már változik a fafajok összetétele, ám nem olyan gyorsan, hogy lépést tartson a globális felmelegedés ütemével.
A Leedsi Egyetem vezetésével több mint száz tudós vizsgálta meg, hogy hat az éghajlat melegedése Amazónia esőerdeire. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a több ezer fafajra miként hatott a klímaváltozás az elmúlt harminc évben. Az 1980-as évektől kezdve a súlyosbodó aszályok, az emelkedő hőmérséklet és a légkör egyre magasabb szén-dioxid-koncentrációja befolyásolta bizonyos fafajták növekedését és pusztulását.
A ma bemutatott héthetes hím Fülöp-szigeteki leopárdmacskával a világ mindössze öt állatkertjében élő állomány tizenöt egyedre nőtt.
A magyarországi állatkertek közül csak a debreceni vesz részt tavaly év vége óta alapító tagként a Fülöp-szigetekről származó leopárdmacskák Európai Fajmentő Programjában – tájékoztatta a hirado.hu-t Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint tovább nő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének – írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál – írták.
Miskolcon megszüntették a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, de a levegő minősége még mindig nagyon rossz, akárcsak több nagyvárosban is kifogásolható az országos tisztifőorvosi hivatal közlése szerint. És ez még legalább 48 óráig így is marad, ugyanis legkorábban szerdára jeleznek érdemi légmozgást.
Mint azt a megyei jogú város polgármesteri hivatala az MTI-vel közölte, a városban működő automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja az utóbbi napokban alatta maradt a küszöbértékeknek, ezért az önkormányzati rendelet alapján a füstködriadó tájékoztatási fokozatát Kriza Ákos polgármester hétfőn megszüntette.
Sir David Attenborough lesz a narrátora a Netflix új, nyolcrészes sorozatának, a Mi bolygónknak, amit áprilisban mutatnak be.
A csatorna nyolcrészes ismeretterjesztő sorozata látványos felfedezőútra hívja a nézőket. Földünk szépségeivel ismertet meg, és környezetünk sérülékenysége is feltárul. Sir David Attenborough – akinek neve az utóbbi évtizedekben egybeforrt a BBC természettudományos alkotásaival – a The Guardiannek az új produkció kapcsán azt is elmondta, hogy napjainkban a bolygónkra a legnagyobb veszélyt mi, emberek jelentjük, de ha még időben cselekszünk, visszafordíthatjuk a káros globális folyamatokat.
A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt életbe lépett a szmogriadó tájékoztatási fokozata szombaton Nyíregyházán: a városban a szálló por légköri koncentrációjának 24 órás átlagértéke az elmúlt két napban meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási küszöbértéket – közölte a városháza sajtószolgálata az MTI-vel.
Közleményük szerint a megyeszékhely Széna téren lévő mérőállomása pénteken köbméterenként 79,7, szombaton pedig 81,9 mikrogrammos értékeket mért. A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a térségben helyenként tartósabban megmaradhat a hajnalban képződött köd és alacsony szintű rétegfelhőzet.
Az Év vadvirága programban évről évre egy idehaza a vadonban előforduló növényt ismertetnek meg a nagyközönséggel. A projekt 2010-ben még magánkezdeményezésként indult, ma már a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálja.
A program célja, hogy olyan fajokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek állományai visszaszorulóban vannak. De az Év vadvirága programhoz kapcsolódó rendezvényeken vagy eseményeken bárki tehet ezeknek a növényeknek az aktív védelméért.
Az ország nem kis célt tűzött ki maga elé: ezentúl évente százmillió fát fognak ültetni, hogy ezzel is lassítsák az éghajlatváltozás folyamatát.
Új-Zéland zöldprogramja azonban ennyivel nem merül ki: a megújuló energiaforrások használatát 85 százalékról 100 százalékra szeretné emelni a következő években, és cél az is, hogy az ország karbonsemlegessé váljon. Továbbá újabb kerékpárútszakaszokat szeretnének építeni, és fejlesztenék a vasúthálózatot is.
Aranyhasú mangábé született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ez a faj ritkaságnak számít az állatkertek világában.
Az aranyhasú mangábék a Madagaszkár-házban és a hozzá tartozó kifutóban láthatók. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük, ahol a kicsi születése miatt egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza az állatok megfigyelését – közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága csütörtöki ülésén az idei szőlőszüret tapasztalatait értékelte. Tarpataki Tamás államtitkár szerint a hektáronkénti termésátlag a tavalyi mutató 144 százaléka lett.
Értékelték a szüret tapasztalatait
A magyar gazdák eddig 3,9 millió mázsa szőlőt szüreteltek, amely országos viszonylatban 111,6 mázsa hektáronkénti termésátlagot jelent, ez 144 százaléka a 2017-es országos termésátlagnak – mondta Tarpataki Tamás, az Agárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén, ahol egyebek közt a szőlőszüret tapasztalatait értékelték.
Darunéző túrák, madárgyűrűzés, fotós futam, kisvonat a halvas úton és számos gyermekprogram várja azokat, akik szombaton ellátogatnak a VII. Fehértavi Darvadozásra Szeged mellé.
Az ősz egyik legérdekesebb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az ott megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a lecsapolt halastavakon töltik – tájékoztatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-t.
November elején fontos időszak jön el a magyar szürkemarháknál is, hiszen ekkor jönnek világra az első borjak. Az ellési időszak márciusig tart.
A legeltetés befejeztével behajtástották a Körös-Maros nemzeti Park területén legelő gulyákat Montág-pusztán, Kardoskúton és Dévaványán is. Utóbbi helyszínen az üszők, tinók és ökrök teleltetése zajlik. A nemzeti park Sóstói-telepén és a Montág-pusztai Állattartó Telepén pedig ilyenkor kezdődik a szürkemarhák március elejéig tartó ellési szezonja.
A magyar szürkemarhák könnyen ellők és természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban, illetve a kora reggeli órákban zajlik. Az újszülött borjú életerős, életképessége már az első pillanatokban szembetűnik.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Varga György)
Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka az ügynevezett föcstej, amely magasabb fehérje és zsírtartalmú és vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészsége szempontjából van, hiszen nélkülözhetetlen ellenanyagokat tartalmaz.
Az idén huszonhatodik alkalommal hirdették meg a Lenergy – Az év természetfotósa pályázatot, amelyre tizennégy kategóriában rekordszámú, négyezer képpel nevezett több száz magyar fotós. A versenyt a magyar természetvédelem ünnepeként tartják számon.
Az Év Természetfotója címet Nagy Bertold Délutáni pihenő című, különleges technikával készült felvétele kapta, az év ifjú természetfotósának Füssi-Nagy Regőt választotta a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége hétfős szakmai zsűrije – mondta el a szervezet elnöke, Fáth Péter.
A meredek hegyoldalon vissza-visszacsúszó medvebocsról készült videót már 20 milliónál is többen látták. A nem mindennapi eseményt Oroszországban örökítették meg.
Nem túlzás, milliók drukkoltak annak a medvebocsnak, amelyik az orosz Magadan régióban próbálta a havas hegyoldalon követni anyját. A megható jelenetet egy orosz férfi rögzítette, mely azután kezdett vírusvideóként terjedni a közösségi oldalakon, hogy azt a Royal Canadian Geographical Society is megosztotta.
Idén 3884 parlagfűfoltot derítettek fel, amelynek a nagysága 6548 hektár, és 150 millió forintnyi bírságot szabtak ki – összegezte az idei parlagfűszezont a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn Budapesten.
Gyuricza Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, mindez nagyságrendileg annyi, mint tavaly, de a központ célja, hogy növelje a felderített területek nagyságát. Hozzátette: a földhivatalok ellenőrzések alapján 4070 esetben összesen 3652 hektárra rendeltek el közérdekű védekezést, amit 2136 esetben (2322 hektár) a földhasználó maga végzett el.
Egy gyorsan terjedő internetes videó ráirányította a figyelmet, hogy egyre többször jelennek meg vaddisznók lakott területeken. Hétfő délután Budapesten, a III. kerület egyik forgalmas főútján futott egy vaddisznó. A városi vaddisznók egy része már nem csak betéved a házak közé, hanem itt is lakik, és lehet, hogy erdőt még sosem látott – hangzott el az M1 Híradójában.
Meglepődött az autós, amikor a szembejövő sávban egy kifejlett vaddisznó tartott felé. Az esetről Ruzsnyák Rudolf rögzített egy felvételt mobiltelefonjával, Budapest III. kerületében, a Királyok útján.
A Magyar Rovartani Társaság honlapján december 6-ig dönthetjük el szavazatunkkal, hogy 2019-ben mely rovarfajt népszerűsítsék a szakemberek. A kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér közül választhatunk.
Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életfeltételei is előtérbe kerülnek. Az év rovara bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok és változások jobb megértését is szolgálja.
A gazdák az engedély nélkül telepített gyümölcsültetvényeket szankciómentesen december 31-ig jelenthetik be, a határidő elmulasztása akár 20-50 ezer forintig terjedő bírsággal is járhat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A NAK honlapján közöltek szerint az év elejétől megváltoztak a gyümölcsültetvények telepítésének engedélyezésére, a meglévő ültetvények nyilvántartására vonatkozó előírások. Január elsejétől a törvény előírja a gyümölcsültetvény kataszter vezetését, amelynek felállításához a 2018. január 1-je előtt telepített ültetvényeket is nyilvántartásba kell venni, így az azokat használóknak is adatot kell szolgáltatniuk.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésének alapját az Európa-szerte kialakított több mint kétezer mérőállomás adatai szolgáltatták. A lassú előrelépések ellenére az Európai Unió és a Egészségügyi Világszervezet (WHO) határértékeit többször is meghaladták a légszennyezettségi adatok.
A veszélyt a finom por, a talaj közeli ózon és a nitrogén-dioxid jelenti. Légzési panaszokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket vagy rákot okoznak, súlyosabbá teszik a már meglévő betegségeket, és csökkentik a várható élettartamot – emelte ki az ügynökség.
A WWF Élő bolygó jelentésből kiderült, hogy a természet nyújtotta „szolgáltatások” értéke évente 125 billió amerikai dollár, és ma már a Földnek csupán a negyede mentesül az emberi tevékenység alól.
A természet tiszta vizet, levegőt és termőtalajt nyújt és helyet biztosít a különféle fajoknak. Természetesnek vesszük, hogy jelen van, és folyamatosan ad. Pedig ha nem vigyázunk rá, akkor egyszer csak elfogynak az erőforrásai.
Egy fekete sas és egy vándorsólyom tölti évek óta a telet a Körös–Maros Nemzeti Parkban, Kis-Sárrét részterületén. A napokban mindketten megérkeztek északi költőhelyeikről.
A fekete sasok költőterülete Lengyelország keleti részétől egészen az Amurig terjed. Magyarországra mindössze néhány példány jár telelni, jellemzően a vizes élőhelyekre. Az egyik ilyen telelőhely a Biharugrai-halastavak környéke, ahová már jó néhány éve visszatér egy fekete sas – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park honlapján.
A globális kereskedelem révén olyan nem őshonos állatfajok is megjelenthetnek, amelyekkel szemben nem árt az óvatosság. Számos, a világ minden tájáról érkező ínyencség kerül az asztalunkra, amelyről nem tudjuk, milyen hatások érik szállítás közben, és milyen hatással lehet az egészségékünkre, ha elfogyasztjuk őket.
Minél távolabbi országból érkezik, és minél hosszabb ideig szállítanak egy élelmiszert, annál nagyobb az esélye annak, hogy mikroorganizmusokkal fertőződik. A mikroorganizmusok a helytelen szállítás és tárolás következtében olyan mértékben is elszaporodhatnak, hogy az már veszélyt jelenthet az emberi szervezetre – mondta el a Multiverzum stábjának Erdélyi-Sipos Alíz dietetikus.
A Budakeszi Vadaspark sokaknak belopta magát a szívébe. Az Agrárminisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség nemrégiben méltónak találta Az év ökoturisztikai élménye 2018 pályázaton Az év családbarát ökoturisztikai élménye díjra is.
A Budakeszi Vadaspark visszatérő látogatói a Kék bolygó magazin stábjának elmondták, hogy bár alapvetően városi környezetben telnek a mindennapjaik, fontosnak tartják, hogy gyermekeikkel kilátogassanak a természetbe amilyen gyakran csak tudnak. Megjegyezték, magukon is tapasztalják azt, hogy az erdőben, a fák között lenyugodnak, kikapcsolódnak.
Az újranyitott állami elektromosautó-vásárlási program mintegy kétezer új jármű forgalomba állítását eredményezheti 2019 végéig: a maximum másfél millió forintos támogatás mértéke európai szinten is megállja a helyét, az e-mobilitás erősödését viszont leginkább a töltőhálózat kiépítésével lehetne elérni, amely Magyarországon meglehetősen hiányos – mondta a Világgazdaságnak a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke.
Gablini Gábor a lap szerdai számában arra figyelmeztette az elektromos autó vásárlását tervezőket, hogy egy év is eltelhet a megrendeléstől a kiszállításig.
Miközben nálunk őszi rekordmeleg van, az Alpokban, a Duna vízgyűjtőjén csapadékosabbra fordult az időjárás, ami a magyar szakaszon is vízszintemelkedést eredményez. Idővel újra zavartalanul közlekedhetnek a hajók.
A hosszan elhúzódó csapadékszegény „vénasszonyok nyara” miatt minden eddigi negatív rekord megdőlt a Dunán. A szabadság hídnál az Ínség-szikla is hosszú ideig látható volt az alacsony vízállás miatt.
A Darumadár fenn az égen című természetfilmet a napokban mutatták be a debreceni Apolló moziban. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a Természetfilm.hu Egyesület és a Filmdzsungel Stúdióval közösen pályázati forrásból készítette el a kisfilmet 2D és 3D formátumban.
A daru a világ egyik legnagyobb testű röpképes madárfaja. Évezredes vonulási útvonalainak egyike Európa közepén, Magyarország felett vezet.
Bébikorallok betelepítésével segítik a következő hetekben a Nagy-korallzátony súlyosan károsodott részeinek regenerálódását helyi kutatók.
A Nagy-korallzátony Alapítvány napokban kiadott kiadott közleménye szerint a kutatók első körben több száz millió korall-lárvát gyűjtenek be azokból a melegnek jobban ellenálló kolóniákból, amelyek túlélték a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig – írja az MTI.
A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.
A napokban állt Föld körüli pályára a kínai Hajjang-2B nevű műhold. Az űreszköz több mint kilencszáz kilométer magasból végzi óceánkutató munkáját. Az elkövetkező években még két, hasonló feladatot ellátó szondát terveznek felküldeni a kínai szakemberek.
A kínai szakemberek kétféle óceánmegfigyelő műholdat üzemeltetnek. Az 1-es sorozat egyik példánya szeptember óta tanulmányozza az óceánok színét, a fitoplankton mennyiségét és méri a víz szennyezettségét.
Vezető szerepet tölt be az európai piacon a magyarországi csemegekukorica-export, így nem meglepő, hogy az évente feldolgozott 175 ezer tonna csemegekukorica 95 százalékát több mint húsz európai országba exportálja Magyarország egyik vezető élelmiszeripari vállalata, a Bonduelle.
A kukorica a világ legnagyobb mennyiségben termelt növénye. Magyarország a fogyasztási célú csemegekukorica-termesztésben az elsők között helyezkedik el globálisan, az Európai Unión belül pedig a hazai csemegekukorica-export vezető szerepet tölt be.
A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra.
Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben – a limnológia az édesvízi rendszerekkel foglalkozó tudományág – a szerdai átadóünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó tizenkét tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és a tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, amelyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak.
Újabb alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán csütörtökön – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.
Csütörtök hajnalban Budapestnél és Adonynál is megdőlt a múlt héten mért alacsony érték. Budapestnél a vízállás 9 órakor 38 centiméter volt, amely 3 centiméterrel alacsonyabb a 2018. október 17-i negatív rekordnál – írták. Megjegyezték: a Budapest alatti szakaszokon a következő 24 órában újabb negatív rekordok várhatók.
Több állatfaj egyedei bújnak el télire, hogy védekezzenek a táplálékhiány, a hideg és a fagy ellen. Néhányan közülük időnként felkelnek táplálkozni, míg másokkal csak tavasszal bújnak ismét elő.
A téli álom a mérsékelt és a hideg égövi állatokra jellemző. A hibernáció oka elsősorban nem a hideg, hanem a táplálékhiány. A madarak délebbre vonulnak, ahol kellő eleséget találnak. Sok faj a táplálékszerzésben specializálódott. A számukra kedvezőtlen évszakban életműködésük lecsökken, és „téli álmot alszanak”, például a denevérek, ürgék, pelefélék, hörcsögök és a barna medvék.
A szokatlanul szabályos formájú jégtábláról a NASA közölt felvételeket a napokban. A szakértők szerint szögletes alakja arra utal, hogy nemrégiben vált le egy selfjégről. Egyenes éleit és hegyes sarkait a hullámok azonban hamarosan lekoptatják.
A szögletes jégtábla a Weddell-tengeren úszik. A NASA antarktiszi gleccsereket és selfjegeket – a selfjég a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg – tanulmányozó csoportja lett figyelmes a múlt hét folyamán. A felvételek alapján nehéz meghatározni a jégtábla pontos méreteit, de a becslések szerint 1,6 kilométer széles lehet.
A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét.
Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték megenni a madarak tojásait és fiókáit – ismertette a tanulmányt hétfőn a BBC News.
