Egy új kutatás szerint 2030-ig a Föld területének harmadát védettség alá kellene vonni annak érdekében, hogy a biológiai sokféleséget és a kényes ökológiai egyensúlyt megőrizzük. A növény- és állatvilágra a legnagyobb veszélyt a környezetszennyezés, a városiasodás és az éghajlatváltozás jelenti.
A természetvédelmi területek növelése nagy kihívásnak ígérkezik, de nem lehetetlen a kutatók szerint. Ha ennél kisebb célt tűznénk ki magunk elé, azzal az ökoszisztéma összeomlását és a következő nemzedékek egészségét és jóllétét kockáztatnánk – tették hozzá. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban arra is kitértek, hogy ideális esetben ez a szám 50 százalékra is emelkedhet a század közepére.
Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabály-tervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében – tájékoztatta az ITM vasárnap az MTI-t. A közlemény szerint Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi.
A legrosszabb még csak most következik: a hurrikánból trópusi viharrá „szelídült” Florence teljesen tönkreteszi Észak-Karolinát – jelentette ki vasárnap délutáni tájékoztatóján Roy Cooper, Észak-Karolina kormányzója.
Roy Cooper közölte: a viharnak eddig 14 halálos áldozata van, több mint 900 embert mentettek ki a folyamatosan emelkedő vízből, és szerte az államban mintegy 15 ezren vannak biztonságos menedékhelyeken. A kötelező evakuáláskor otthonaikat elhagyókat a kormányzó arra intette, hogy egyelőre ne próbáljanak meg hazatérni. A folyók vízszintje hétfőig mindenképpen folyamatosan emelkedik – hangoztatta. Észak-és Dél-Karolinában szakadatlanul esik, a folyók megállíthatatlanul áradnak, az utakat elöntötte a víz. Egyes városokat, köztük például Wilmingtont, teljesen körbezárta a víz.
A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni – mondta az agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.
A megyei gazdanapon és méhésztalálkozón tartott előadásában Nagy István a jövő nagy kihívásának, egyben nagy lehetőségének nevezte, hogy a termelők a feldolgozásból származó haszonból is részesüljenek. Ha ezt elérjük termelői együttműködésekkel, akkor a termelői tulajdonban lévő feldolgozóüzemek haszna 20-25 év múlva kereskedelmi láncok megvásárlását is lehetővé tenné, ami a termékeknek biztos piacot jelentene – tette hozzá.
Áder János államfő kedden négynapos látogatásra az egyesült államokbeli San Franciscóba utazott, ahol felszólalt a Global Climate Action Summit konferencián. Beszédében kiemelte, nem a Föld atmoszférájának jövője a fontos, hanem civilizációnk jövője a tét.
Amikor Jerry Brown meghívott minket a konferenciára, mindenki számára világossá tette meghívásában, hogy csak azért senki ne jöjjön el a csúcsra, hogy egy újabb lelkesítő beszédet tartson – kezdte beszédét Áder János a nemzetközi klímacsúcson. A magyar államfő elmondta, Jerry Brown Kalifornia kormányzója ara kért mindenkit, konkrét vállalásokkal érkezzenek az országok.
Rekordokat döntött a hőség, erdőtüzek pusztítottak a skandináv országokban, aszályos volt tavasz és a kora nyár Nagy-Britanniában, és példátlanul hosszú kánikula tombolt Magyarországon.
Erdőtüzek és árvizek is pusztítottak
Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a megbízható meteorológiai adatgyűjtés szerint még sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint az idén nyáron.
Svédországban a szokatlanul száraz, meleg időjárás miatt több mint ötven erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörtől északra eső vidékeken is.
Áder János államfő szerint a párizsi megállapodásnál ambiciózusabb vállalásokra van szükség a Föld klímájának védelme érdekében, a San Franciscó-i Global Climate Action Summit konferencia résztvevői éppen ennek elérése érdekében gyűltek össze.
A köztársasági elnök csütörtökön, a konferencia nyitó napján újságíróknak elmondta: a párizsi egyezmény végrehajtásának módjairól már három ízben tanácskoztak az elmúlt két évben. Az államfő azonban nem elégedett. Nem nézhető tétlenül, hogy Párizs után lelassuljon a folyamat.
Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, 12 megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem 900 fertőző gócpontról tudnak a hatóságok.
A román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság közlése szerint eddig 232 722 állatot pusztítottak el azokban a gazdaságokban, ahol megjelent a kórokozó. Románia északnyugati részén továbbra is három megyében van jelen az afrikai sertéspestis, így Szatmár, Szilágy és Bihar megyékben, ahol összesen 13 települést érint. Ebben a régióban 1375 háztáji sertést pusztítottak el.
A Hortobágyon élő vadlovakról forgat Török Zoltán rendező-producer egész estés természetfilmet Hortobágyi mese címmel, amelyet a tervek szerint 2020-ban mutatnak be.
A Hortobágyon élő vadlovak életét bemutató nagyszabású természetfilm magyar–német–osztrák–svéd koprodukcióban készül, a tervek szerint 2020-ban lesz először látható. A mozifilm mellett egy rövidebb tévéfilm is készül – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap a napokban az MTI-vel. A Hortobágyi mese a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával és nemzetközi producerek közreműködésével készül.
Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet az emberiség vízlábnyoma egy új tanulmány szerint.
A világ édesvízkészletei ma is szűkösek, azonban a népesség növekedésével és a klímaváltozással a probléma még súlyosabbá válhat. A lakossági víztakarékosság módjai – gyorsabb zuhanyozás vagy a vízcsap elzárása fogmosás közben – közismertek, kevesebbet tudni azonban arról, hogy mennyi víz folyik el az élelmiszer előállítása közben. Az állattenyésztés nagyon vízigényes, az olajok, zsiradékok és a cukor gyártása is, azonban a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez lényegesen kevesebb vízre van szükség.
Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban is rendkívüli állapotot hirdettek kedden a közelgő Florence hurrikán miatt.
Muriel Bowser washingtoni polgármester Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy csatlakozik Virginiához, valamint Észak-, és Dél-Karolinához, amelyeknek kormányzói már hétfőn kihirdették a rendkívüli állapotot.
Hetven százalék az esély rá, hogy visszatér az év végén az El Nino légköri jelenség, amelynek intenzitása egyelőre bizonytalan, de nagy valószínűséggel nem lesz olyan erőteljes, mint 2015-2016-ban volt – közölte a napokban a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásol bizonyos időjárási viszonyokat, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
Áder János államfő kedden négynapos látogatásra az egyesült államokbeli San Franciscóba utazik, ahol felszólal a Global Climate Action Summit konferencián – tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-t.
A köztársasági elnök szerdán ellátogat a Stanford Egyetemből kivált kutatóintézet, az SRI International Menlo Park-i központjába, ahol Stephen Ciesinski, az intézet elnöke mutatja be innovatív módszereiket, valamint Szabó Csaba üzletfejlesztési vezető ismerteti a szén-dioxid-leválasztás egyedi technológiáit.
Szokatlan látványban volt része a Dél-afrikai Köztársaságban élőknek a hétvégén. Szombatra virradóan egy hidegfront átvonulását többfelé havazás kísérte.
A váratlanul jött havazással nemcsak az autósoknak gyűlt meg a baja az ország több pontján. A zsiráfokat és az elefántokat is meglepte a természetes élőhelyükön csak nagyon ritkán tapasztalható jelenség.
A kutatók sikert várnak az óceánokat a műanyaghulladéktól megtisztító berendezéstől. 2040-re a világtengeri szemét 90 százalékát be akarják gyűjteni.
Kivontatták a San Fransisco-öbölből szombaton azt a különleges tisztítóberendezést, amelyet egy 24 éves holland fiatalember, Boyan Slat talált fel az óceánok műanyaghulladékoktól való megtisztítására.
A mezőgazdasági földterületek növekedése miatt 2050-re teljesen eltűnhetnek a koalák a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam területéről – figyelmeztetnek a környezetvédők.
Műholdfelvételek segítségével követték nyomon az ausztráliai államban zajló növény- és erdőirtás mértékét, hogy felbecsüljék annak hatását a területen élő sebezhető és veszélyeztetett fajokra a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az új-dél-walesi Természetvédelmi Tanács közösen kiadott jelentését elkészítő szakemberek. A természetvédők az Ausztráliában szeptember 7-én tartott fenyegetett fajok napjához igazítva hozták nyilvánosságra a jelentést.
Áder János köztársasági elnök a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára hívta fel a budapesti Szerb Antal Gimnázium diákjainak figyelmét.
Előadásában úgy fogalmazott: idén nyáron szinte felforrt a bolygó, amit a több országban pusztító erdőtüzek, aszálykárok, valamint folyók Magyarországon is tapasztalható alacsony vízállása és rekordszámban jelentkező hőhullámok is jól mutatnak, miközben a világ más területein a korábbinál nagyobb áradások és viharok jelentkeztek.
A világ első ismert „mindenevő”, azaz vegyes étrendű cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát, amelynek étrendjét nagyjából 60 százalékban tengeri fű teszi ki. Megkérdőjeleződhet a cápák csúcsragadozó mivolta.
A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik – vagy legalábbis ezekkel is, ugyanis több beszámoló látott napvilágot, miszerint tengeri füvet esznek.
A tengerek sós vízében lebomló műanyagot fejlesztettek ki a kutatók Kínában, remélve, hogy az új anyag segíthet megfékezni az óceánok műanyagszennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját.
A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet. A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének.
Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítenek bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén – jelentette be az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója csütörtökön a dunakiliti duzzasztómű közelében.
Láng István elmondta, hogy e műtárgyak állapota jelenleg elhanyagolt, noha nagy szerepük van árvízkor és aszálykor egyaránt. A fejlesztést az Európai Unió 85 százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja.
Idén is sokkoló felvételek készültek a hagyományos Feröer szigeteki cetvadászatról, a grindadrápról. Május 22-e és augusztus 21-e között több száz állatot mészároltak le.
Az Egyesült Királyság Sea Shepherd legénysége az idén azért utazott a szigetekhez, hogy beszámolót készítsen az eseményről. A csapat szerint legalább 561 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfint és 45 atlanti fehérsávos delfint vadásztak le az idei grindadrápok alatt.
A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet, a BirdLife International közzétette a világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő több mint ötven kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták.
A dél-amerikai fajok eltűnését emberi tevékenység okozta
Történelmileg a legtöbb madárkihalást a kicsiny szigeteken élő fajok esetében regisztrálták, amelyek gyakran esnek vadászat és az invazív (behatoló, nem őshonos) fajok áldozatául, de a nyolc újabb kihalt faj közül öt a dél-amerikai kontinensen él, négy Brazíliában. A szakemberek az erdőirtással magyarázták kipusztulásukat. Az új tanulmány megmutatta, hogy a kihalási válság, amelyet az élőhelyek ember általi elpusztítása okoz, a nagy földrészeken is kibontakozik.
A „Tízmilliárd Fa Cunami” elnevezésű országos kampány célja az, hogy öt év alatt több mint tízmilliárd fát ültessenek el Pakisztánban, így véve fel a harcot a klímaváltozással.
Imran Khan pakisztáni miniszterelnök vasárnap indította el a nagyszabású projektet – írja a Hindustan Times. Khan korábban részt vett már egy hasonló kezdeményezésben. A kampány nyitónapján, szeptember 2-án mintegy másfél millió fát telepítettek. A csemetéket 190 ponton vehették át a kezdeményezéshez csatlakozó önkéntesek.
Az idén az extrém időjárás miatt kevesebb termést takaríthattak be a gazdálkodók a magyar vörös- és fokhagymából, a visszaesés ugyanakkor nemcsak Magyarországra, hanem a jelentősebb európai hagymatermelő országokra is jellemző volt – ismerteti keddi számában a Magyar Idők.
A napilap cikke szerint vöröshagymából itthon átlagosan 65-70 ezer tonna terem, fokhagymából pedig évente 6-8 ezer tonna. Ezzel szeptember elejétől január-februárig kielégíti a hazai igényeket az itthon megtermelt vöröshagyma és fokhagyma. Aki a magyar hagymát választja, az a hazai termelőket segíti – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület 2017 tavaszán hagymamunkacsoportot hozott létre, amely az ágazat versenyképességének növeléséért jött létre. Alapvető céljuk, hogy amikor van hazai áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők.
Évente mintegy 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amelyekhez cellulóz-acetátból készülnek a cigarettafilterek. Ezek elméletileg előbb-utóbb lebomlanak ugyan, de a folyamat akár tíz-tizenöt évet is igénybe vehet.
A 20. század közepétől a dohánygyártó vállalatok arra törekedtek, hogy a szűrők használatával eloszlassák a termékek súlyos egészségkárosító hatásai kapcsán felmerülő aggályokat. Azonban több vizsgálat is bebizonyította idővel, hogy a cigaretták füstjében található rákkeltő anyagokkal szemben ezek az apró műanyagok nem jelentenek hatékony védelmet – magyarázta Thomas Novotny, a San Diego-i Állami Egyetem közegészségüggyel foglalkozó professzora.
A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.
Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak. Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra, „minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később”.
Árvíz, aszály, tűzvész, földcsuszamlás. Az idei nyár bővelkedett a világ különböző pontjait sújtó természeti katasztrófákban. A pusztító csapások pedig nemcsak a tragédia időszakában vannak hatással az ott élőkre, sokszor évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy-egy terület maga mögött hagyja a következményeket.
Az eddigi legnagyobb görögországi tűzvész hatalmas pusztításért sokan a rendkívül erős szelet és a hőséget hibáztatták. A helyiek a térségben uralkodó állapotokat egy szíriai bombázás pusztításához hasonlították. A tragédia 96 emberéletet követelt a tengerparti Mati varosában.
A világ 23 nagyvárosa nemrégiben a szemétmennyiség csökkentéséről állapodott meg. A közösen kiadott nyilatkozatuk szerint a céljuk az, hogy 2030-ig az egy főre jutó hulladék mennyiségét 15 százalékkal csökkentsék.
Az egyezmény aláírói 2030-ig összesen legalább 87 millió tonna szemetet szeretnének megspórolni, ennek részeként felére csökkentenék a szeméttelepekre vagy égetőművekbe kerülő hulladékot, és 70 százalékkal kívánják növelni a komposztálási-újrahasznosítási arányt.
Pestis és lépfene – baktériumok, amelyeket száz éve legyőzött az orvoslás, elviekben nem okozhatnak már járványt, azonban a klímaváltozás előhozhatja ezeket a betegségeket. Szakértők szerint a vírusok és baktériumok egyaránt jól bírják a jeges hideget, így sokáig „túlélhetnek” mínusz 40-70 fokban is.
Mi mindent rejthetnek az óriási jégtáblák, amik olvadni kezdtek? – hangzott el a kérdés az M1 Ma reggel című műsorában. Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta: a már előkerült, hagyományos kórokozók nem okoznak gondot, hiszen azok már korábban is jelen voltak a bioszférában, lehet ellenük védekezni – hangsúlyozta.
Hazánkban a parlagfűvel fertőzött területeknek láthatóan képtelenség érdemben csökkenteni a számát, a világon Magyarországon a legtöbb a parlagfű – mondta Nékám Kristóf allergológus csütörtök reggel az M1-en.
A szakember közlése szerint a parlagfű pollenje által okozott allergiás tüneteket fokozzák a szennyezett levegőben lévő részecskék; a pollenszám idén is jelentősen meghaladja az átlagot, ami arra utal, hogy rendszerszintű problémák vannak a növény terjedésének visszaszorításában.
Augusztus 31-én rendezik meg idén az Állatkertek éjszakája országos rendezvénysorozatot, amelyre 12 magyarországi helyszínen készülnek változatos és izgalmas programokkal. Ezen az éjszakán a látogatók olyan oldalukról ismerhetik meg az állatkerteket, amelyek nappal sokszor rejtve maradnak.
A programban idén is a budakeszi, két budapesti, a debreceni, győri, jászberényi, kecskeméti, miskolci, pécsi, poroszlói, szegedi és a veresegyházi állat-bemutatóhelyek vesznek részt.
Habár még nincs vége a nyárnak, a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológusszemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat friss elemzésében, amelyből az is kiderül, hogy a nyár folyamán – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg.
Nem hogy a napi legmagasabb hőmérsékleti rekord nem dőlt meg az idei nyáron, de a meteorológiai szolgálat adatai szerint az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (36,6 fok), amelyet a budakalászi automata rögzített augusztus 9-én, a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték.
Mintegy 200 millió eurós kerettel vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök, a víz világhét programján elhangzott előadásában csütörtökön Stockholmban.
Az államfő kifejtette: az alap célja, hogy olyan technológiai fejlesztések alkalmazását segítse, amelyek révén a vízügyi infrastrukturális befektetések hatékonysága növelhető, a kivitelezés ideje rövidíthető, a megtérülés esélyei javíthatók lesznek.
A teknősök maradványait a mexikói Barra de Colotepec tengerparti település területén találták meg. A Reuters brit hírügynökség fotósa által készített képeken több tucat, látszólag halászhálóba gabalyodott, oszlásnak indult tetem látható.
A Reuters bár nem közölte, hogy mely fajhoz tartoznak a teknősök, megjegyezte: az olajzöld fattyúteknősök – amelyeket a mexikói hatóságok szerint a kihalás fenyeget – május és szeptember között raknak tojást az észak-amerikai ország csendes-óceáni partjain.
Hiába nőtt 3 százalékkal a vetésterület, a meleg miatt 3-4 százalékkal kisebb lesz a napraforgótermés az idén, ugyanakkor a nyári szárazságnak köszönhetően a termelők közül sokan megspórolhatták a betakarítás előtti deszikkálás, a növény vegyszeres kiszárításának költségeit – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A lap nemrégiben megjelent cikke szerint ez hektáronként 11-13 ezer forinttal mérsékelheti a termelők költségeit.
Az átvonuló hidegfront és a csapadékos idő hatására a parlagfű pollenkoncentrációja országszerte jelentősen mérséklődött, az elkövetkező napokban azonban várhatóan ismét emelkedik és újra többfelé elérheti a nagyon magas szintet – közölte az Országos Közegészségügyi Intézet a Facebook-oldalán.
Mint írták, a csalánfélék, valamint a kevésbé jelentős allergének közül a kenderfélék pollenje általában közepes-magas koncentrációt ér el. Helyenként az üröm és a libatopfélék pollenje is közepes koncentrációban lehet jelen, míg a pázsitfűfélék és az útifű pollenkoncentrációja valószínűleg továbbra is alacsony marad.
Az elmúlt napokban a Duna alsó szakaszán öt városban volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint soha korábban. Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján dőlt meg a rekord. Bajánál a Duna a csapadékhiány és a szárazság miatt 48 centiméter
Csak az utóbbi napok hoztak enyhülést a Duna vízszintjének csökkenésében, azonban úgy tűnik, ez sem tart sokáig.
Kiszáradóban vannak Izrael vízforrásai az izraeli vízügyi hatóság szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn.
A vízügyi hatóság vasárnap kiadott jelentése szerint öt aszályos esztendő után annyira drámai a helyzet, hogy ha a következő télen átlagos vagy akár annál nagyobb mennyiségű csapadék esne, már az sem tudná megállítani a vízforrások kiszáradását, miközben ráadásul várhatóan ismét átlag alatti lesz csak csapadék.
Mivel az állatok kevésbé védettek a szúnyogfertőzéssel szemben, veszélyeztetettebbek a nyugat-nílusi lázra – mondta Rusvai Miklós virológus az M1 Ma este vasárnapi adásában. A szakértő megerősítette a tisztifőorvos korábbi nyilatkozatát, hogy Magyarországon nincs járványveszély a nyugat-nílusi láz miatt.
Az Állatorvostudományi Egyetem tanárát annak kapcsán kérdezték, hogy Magyarországon eddig csaknem hatvanan fertőződtek meg a nyugat-nílusi lázzal, amely négy halálos áldozatot követelt.
Vészesen elszaporodtak a patkányok több német nagyvárosban, köztük Berlinben és Hamburgban – írta a napokban a Bild című német lap. Szemtanúkra hivatkozva azt írja a honlapján a napilap, hogy például a német fővárosban már az emberektől sem félnek a rágcsálók.
A veszélyes rágcsálók Berlin néhány negyedében már napközben is gyakran feltűnnek, és nem félnek az emberektől. A patkányészlelések száma 4-5 éve folyamatosan emelkedik, és a patkányirtó akciók száma tavaly először meghaladta a tízezret – mondta a lapnak Sylvia Kostner, a városi egészségügyi és szociális hivatal munkatársa.
Bajánál például soha nem volt még olyan alacsony a vízszint, mint csütörtökön délután. Több nagyobb szállodahajó Budapesten ragadt, korlátozták a mohácsi komp forgalmát.
A dunaújvárosi kikötőben áll az iszap, a stégek alól eltűnt a víz. A horgászok nem tudnak kievezni a csónakokkal. Azt mondják: utoljára az ötvenes években fordult elő ilyen.
Donald Trump amerikai elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki Hawaii valamennyi szigetére a Lane hurrikán miatt – jelentette be a Fehér Ház csütörtökön.
A rendkívüli állapot kihirdetése azt jelenti, hogy Hawaii jelentős szövetségi anyagi segítségre számíthat. David Ige, az állam kormányzója szerda este kérte az elnököt erre a döntésre. A hurrikán – a meteorológusok előrejelzéseivel ellentétben – csütörtökön helyi idő szerint a reggeli órákban még nem ért partot, hanem óránként 215 kilométeres sebességgel Oahu szigete felé tart. Oahun van Hawaii fővárosa, Honolulu.
A napi középhőmérséklet általában 25, 26 Celsius-fok körül alakul: a tartós hőség miatt Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben – írta az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.
Az előrejelzés szerint a többórás napsütés mellett szórványosan, legkisebb eséllyel az északkeleti megyékben alakulhat ki zápor, zivatar. A szél időnként megélénkülhet, de zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is előfordulhatnak.
Augusztus 21-én hajnalban a libanoni–szír határról, telelőhelyéről, a Damaszkusz és a Hermon-hegy környékéről adott jelet az ország legismertebb gólyája, Báró.
Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, augusztus 6. óta üres a Nógrád megyei Őrhalomban található bekamerázott gólyafészek. Báró és párja nemsokkal fiókáik után repültek el telelőhelyükre. A madarat még 2016-ban látták el jeladóval, azóta számos hasznos információt szolgáltatott a szakembereknek.
Péntekig 25 Celsius-fok fölött marad az átlaghőmérséklet. Ilyenkor az egészséges emberi szervezetnek is több folyadékra van szüksége, és egy-két, légkondicionált helyen eltöltött óra is sokat segíthet abban, hogy a szervezet elviselje a hőséget – monda el a Krónikának Páldy Anna főorvos.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a nagy melegben különösen oda kell figyelni az idősekre, a krónikus betegekre és a kismamákra.
Kritikusra csökkent több folyó vízállása Magyarországon: A Duna fővárosi szakasza például jelenleg 65 centiméteren áll.
A valaha volt legalacsonyabb vízszint ennél mindössze 14 centiméterrel alacsonyabb. Az apadás azonban gyors, az elmúlt 24 órában volt, hogy 7 centimétert esett.
A hőség miatt néhány megyére és a fővárosra a másodfokú figyelmeztetést is kiadták keddre. Emellett az ország nagy részén elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden hajnalban az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: a középhőmérséklet több helyen eléri a 25, 26, főként a középső területeken a 27 Celsius-fokot. Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adták ki a másodfokú figyelmeztetést. Az ország többi területén – Vas és Zala megye kivételével – elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Hét százalékkal emelkedett a globális erdőterület a Földön 35 év alatt – derült ki a Nature című tudományos lapban közölt friss tanulmányból. A mérések szerint több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt a faállomány.
A kutatók összegyűjtötték és kielemezték az utóbbi évtizedek műholdképeit, és kifejezetten a magas növényzetre összpontosítottak. Az adatokat 1982 és 2016 között vizsgálták, és arra jutottak, hogy 35 év alatt több mint 2,2 millió négyzetkilométerrel nőtt a Föld faállománya, amely körülbelül 24 magyarországnyi területnek felel meg.
Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát is kipusztíthatja.
A fapusztulást egy baktérium okozza, amely 2007-ben jelent meg a németországi állományban, és rohamosan terjed.
Az Indiából származó fertőző betegség már mind a 16 tartományban megjelent. Ha ez így megy tovább, húsz éven belül kipusztul a vadgesztenyefák kétharmada – mondta a Bild című német lapnak Thomas Kowol, a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Komka Péter)
A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a belsejét roncsoló gombasprórák hatolnak be. A betegség nem minden esetben, de nagyon gyakran okoz pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek – tette hozzá a kutató.
A fertőzés feltartóztathatatlan, mert senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed a baktérium. Thomas Kowol szerint a károk korlátozásával érdemes foglalkozni, a fertőzött fákat ki kell vágni és el kell égetni, lehetőleg helyben.
A megoldás az lehet, hogy kinemesítenek egy olyan fajtát, amely ellenáll a baktériumnak. Azonban mivel a vadgesztenyefák jellemzően közterületen állnak, senki sem érzi magáénak ezt a feladatot – jegyezte meg a a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz űrhajósa a napokban olyan berendezéseket telepített űrsétája során, amelyek lehetővé teszik többek között a jeladóval felszerelt álltatok vándorlásának nyomon követését.
Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjeva az Icarusnak elnevezett német–orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat. Az Icarus a „Nemzetközi állatvilág-kutatási együttműködés a világűr felhasználásával” projekt rövidítése.
