Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát is kipusztíthatja.
A fapusztulást egy baktérium okozza, amely 2007-ben jelent meg a németországi állományban, és rohamosan terjed.
Az Indiából származó fertőző betegség már mind a 16 tartományban megjelent. Ha ez így megy tovább, húsz éven belül kipusztul a vadgesztenyefák kétharmada – mondta a Bild című német lapnak Thomas Kowol, a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Komka Péter)
A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a belsejét roncsoló gombasprórák hatolnak be. A betegség nem minden esetben, de nagyon gyakran okoz pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek – tette hozzá a kutató.
A fertőzés feltartóztathatatlan, mert senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed a baktérium. Thomas Kowol szerint a károk korlátozásával érdemes foglalkozni, a fertőzött fákat ki kell vágni és el kell égetni, lehetőleg helyben.
A megoldás az lehet, hogy kinemesítenek egy olyan fajtát, amely ellenáll a baktériumnak. Azonban mivel a vadgesztenyefák jellemzően közterületen állnak, senki sem érzi magáénak ezt a feladatot – jegyezte meg a a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz űrhajósa a napokban olyan berendezéseket telepített űrsétája során, amelyek lehetővé teszik többek között a jeladóval felszerelt álltatok vándorlásának nyomon követését.
Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjeva az Icarusnak elnevezett német–orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat. Az Icarus a „Nemzetközi állatvilág-kutatási együttműködés a világűr felhasználásával” projekt rövidítése.
Az apró szigetország 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és hungarocellek forgalmazását. A 70 ezer lakosú Dominikai Közösség célja, hogy a világ első éghajlatálló országává váljon.
A Dominikai Közösség a természet szigeteként hirdeti magát. Az alig 70 ezer lakosú sziget turistaparadicsom: égszínkék tengere és vízesései miatt évről évre egyre többen keresik fel az országot. A közösség ezen természeti értékeinek védelme érdekében nemrégiben komoly lépésekre szánta el magát: 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és a hungarocell forgalmazását a szigeten. A kormány határozata egy korábbi kezdeményezésre épül, amely a biológiailag nem lebomló ételhordók importjára vetett ki tilalmat, hogy megakadályozza az éttermek és üzletek számára azok terjesztését.
Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben pedig már évtizedes hagyománya van ennek: 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt – mondta el a Sünispotály megnyitóján a környezetügyért felelős államtitkár.
Alacsony a Duna vízállása Budapestnél, már az Ínség-szikla is kilátszik. A szakértők szerint a budai oldalon, a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál lévő Ínség-szikla szintje alá süllyedhet a vízszint. Az apadó folyóból pedig egyre több érdekes tárgy is előkerül.
Víz alatti alagút került szárazra a Margit hídnál
Egy ötven méternél hosszabb félsziget alakult ki a Duna alacsony vízállása miatt a Margit híd középső pillérének déli oldalán. Átjárhatóvá vált a pillér aljában húzódó alagút is, amely máskor víz alatt van. Szárazra került továbbá számos vasbeton és faragott kő is, olyan hídelemek, amelyek a 2011-es felújítás, illetve az 1944-es robbantás előtt lehettek a híd részei. Az ideiglenes félszigetre gerillaakció keretében egy pad is kikerült, amelyen helyet foglalva egészen szokatlan nézőpontból élvezhetjük a főváros panorámáját.
A Margit híd déli csücskénél nemrégiben egy, ugyancsak a víz alól előkerült buszmegálló táblát is felállítottak a járókelők, amelyet valószínűleg a partra sodort a víz, de egyelőre még nem tudni hogy honnan.
Német kutatók által készített tanulmány szerint átlagosan fél milliméterrel sodródnak északabbra és közel két milliméterrel nőnek az Alpok vonulatai évente. Eredményeik az Earth System Science Data című szaklap aktuális számában jelentek meg.
A Német Geodéziai Kutatóintézet munkatársai a lánchegység német, osztrák, szlovén, olasz, francia és svájci területén lévő több mint 300 GPS-antenna mérési adatait elemezték. Tizenkét éve minden állomás 15 másodpercenként meghatározza a helyzetét.
A szárnyas segítők „alkalmazásával” az a park munkatársainak a célja, hogy megtanítsa a látogatóknak, hogy figyeljenek jobban oda a környezetük tisztaságára.
A madarakat a park solymásza, Christophe Gaborit nevelte fel és képezte ki – olvasható a Live Science tudományos portálon. Gaborit egy korábbi emléke alapján döntött úgy, hogy belevág az állatok betanításába. A szakértő nagyjából húsz évvel ezelőtt egy réten sétálva egy csapat varjat pillantott meg, amelyek a természetes hulladék közt kapirgálva igyekeztek maguknak élelmet szerezni. Gaborit úgy gondolta, ha a madarak saját környezetükben hajlandók kiválogatni a különféle anyagokat, talán az emberek által hátrahagyott hulladékkal is így tesznek.
A PécsZoo – Pécsi Állatkert hulladékkal szennyezett akváriumot állított ki a napokban, hogy így hívja fel látogatói figyelmét a tengerekbe, óceánokba kerülő szeméttel járó veszélyekre.
Az akváriumon olvasható tájékoztató szerint a világ óceánjaiba naponta kétmillió cigarettacsikk, több mint egymillió műanyag palack, 600 ezer szívószál és egymillió műanyag zacskó kerül.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) másodfokú riasztást adott ki a magas pollenkoncentráció miatt, mivel a parlagfű komoly tüneteket okozhat az allergiásoknak – tették közzé az OKI Facebook-oldalán.
A napi előrejelzés megtekinthető a polleninfo.oki.hu oldalon. Itt azt írták: a következő napokban a parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan országszerte a magas-nagyon magas tartományban alakul.
Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok között gyakran fellángol a vita, hogy vajon az emberi tevékenység által okozott káros következményekről vagy a természetes ingadozásról van-e szó.
Zsebeházi Gabriella klímakutató a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a szélsőségek mindig is az időjárás velejárói voltak, az éghajlathoz az átlagos jellemzők mellett a szélsőségek is hozzátartoznak. Mint mondta, az extrém időjárási jelenségeket nem szabad rögtön az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni.
Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.
Magyarországon öt nagyobb tájkörzetben termelnek dinnyét, ezekben különböző időszakokban érik meg a gyümölcs. Legkorábban Békés és Baranya megyében indul a dinnyeszüret, utána következik Tolna és Fejér, majd Heves megye és a Jászság, utolsóként pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – idézi Mártonffy Bélát a lap hétfői számában megjelent cikk.
Népszerű turistaparadicsomokat zártak el a látogatók elől, az általuk okozott szennyezés miatt. Vannak olyan szerencsésnek mondott helyek, ahol mindig meleg van, és egész évben özönlenek a turisták, mégsem olyan irigylésre méltók – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
2018-ban két népszerű tengerpartot is több hónapra lezártak a turisták elől. Az egyik ilyen a thaiföldi Phi Phi Leh szigetén lévő Maya-öbölben fekvő part. Az öbölbe a lezárás előtt turisták ezrei érkeztek naponta, hogy megcsodálhassák a homokos partot és a vizet, azonban a sok-sok ember fogadását már nem bírta el az öböl.
Varga Judit, Kump Edina és Mengyán Eszter évek óta töretlen lelkesedéssel azon dolgoznak, hogy a környezettudatos gondolkodás minél szélesebb körben elterjedjen Magyarországon. Bár a környezetvédelem különböző területein tevékenykednek, a céljuk közös: megálljt parancsolni a túlfogyasztásnak.
Mengyán Eszter blogger, újságíró a Kék bolygó magazin stábjának elmondta, 2016 elején vett egy fordulatot az élete, akkor kerültek elé olyan dokumentumfilmek és Instagram-posztok, amelyek a fenntartható divat felé fordították az érdeklődését. Újságíróként és bloggerként annyira beleásta magát a témába, hogy ma már nem létezik olyan öko-divattervező Magyarországon, akiről ne írt volna. A köztudatba a neve akkor került be, mikor eldöntötte, hogy egy éven keresztül nem vásárol magának semmilyen ruhaneműt, és a kihívás részleteit a blogján is megosztotta. Mindezek mellett szűkebb környezetének is felhívta a figyelmét a fenntarthatóság és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra figyelmeztet, egy lépésre vagyunk attól, hogy pokoli üvegházzá váljon a Föld. Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok között tartani.
A Föld globális felmelegedése eddig 1 fokkal emelkedett, ami már önmagában is sok. Ennek a legfőbb oka az üvegházhatású gázok egyre nagyobb kibocsátása, többek között a szén-dioxid, a metán, a nevető gáz vagy a halogénezett szén-hidrogének. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény a 2 fokos felmelegedést próbálja megakadályozni – mondta el Mika János éghajlatkutató.
A szakértő szerint nem szabad hagyni, hogy 3 fokos felmelegedés következzen be, ugyanis kataklizmák, természeti csapások keletkezhetnek.
Takarékoskodni kell az energiával
A szakértő szerint nem lehetetlen megakadályozni a további felmelegedést, csak takarékoskodni kell az energiával, hogy kevesebb legyen a gázkibocsátás. Egyre több megújuló energiát alkalmazunk, amely pozitív, de a bioenergia még nem igazán környezetkímélő – magyarázta Mika János az M1 Ma este című műsorában.
Összességében a világ energiaigénye még mindig növekszik, de ez a növekedés az elmúlt évek alapján egyre lassabb. Megjegyezte, a különböző megállapodások mind ezt a célt szolgálják.
A párásító berendezésnél hűsölnek többen a Kossuth téren (MTI-fotó: Máthé Zoltán)
Több hőhullám várható a jövőben
Hozzátette, a szélsőségek egy része fokozódik majd, azoké, amelyek a változás irányába esnek. Így több hőhullám, nagy meleg várható, a nagy hidegek gyakorisága viszont ritkulni fog. A Kárpát-medence éghajlata szárazabb lesz, de ezzel együtt arra is készülni kell, hogy a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék esélye megnő.
A szakértő elmondta, a 20. század eleje óta már 19 centimétert nőtt a tengerszint, és ez a folyamat valószínűleg nem is áll meg. Az emberiség jelen esetben csak a levegő hőmérsékletének növekedését tudja megakadályozni.
Kitart a kánikula
Magyarországban tíz napja van már érvényben hőségriasztás, és legalább még egy hétig marad a kánikula. Bár szerdán is csak 30-35 fok volt a maximum, de ilyen hosszú távon ez is megterheli a szervezetet. Mindenki úgy próbál alkalmazkodni, ahogy tud: egy hazai boltban például bevezették a délutáni sziesztát.
A szekszárdi borvidéken már elkezdődött a szüret is, beérett az Irsai Olivér. A hőség miatt három héttel korábban kezdődött a munka. A korai szüret és a rendkívüli hőség miatt az utóbbi napokban 20 százalékkal nőtt a vízfogyasztás Tolna megyében. Ezért a szolgálatató rendkívüli intézkedéseket vezetett be.
Az ELTE és az MTA kutatói fénysorompóval segítenének a dunavirág nevű kérészfaj egyedeinek rajzás közben a víz fölött maradni. A fénysorompóra azért lenne szükség, hogy a védett rovarok ne az aszfaltozott útra rakják le a petéiket.
Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt megkezdődött a dunavirág nevű védett kérészfaj rajzása Magyarországon. A hidak vagy folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig rajzó dunavirág egyedek különleges „tánca” ebben az évben meglehetősen korán, már július végén, augusztus elején megindult, és több helyszínről jelentettek látványos kérészrajzást a Dunán, illetve az Ipolyon – olvasható az ELTE honlapján.
A Rolls Royce egykori tervezője, Jag Virdie stílusos és praktikus megoldást kínál a lakásválságra. Gömb alakú miniházai nemcsak gyorsan, de fillérekből készülnek el.
A Conker Living 10 négyzetméter alapterületű, közel négy méteres belmagasságú labdára emlékeztető modern otthonai környezetkímélő módon alumíniumból és újrahasznosított műanyagból készülnek. Egy ilyen különleges lak nagyjából 21 ezer fontba – megközelítőleg 7 és fél millió forintba – kerül. Így ezek a gömbházak olcsóbban megvásárolhatók, mint némely külvárosi garzonlakás.
A klímaváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülni Európában és Magyarországon, a jövőben technológiafejlesztéssel, szárazságtűrő fajták termesztésével és az öntözés javításával csökkenthető az időjárástól való függés – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Fórián Zoltán agrárközgazdász. A szárazság a zöldség-, és gyümölcstermesztőket is érzékenyen érinti.
A csapadékos júniusi idő ellenére aszályos az idei év a mezőgazdaságban, ezt mutatják az őszi vetésű növények aratási eredményei. Az aszályos időjárás miatt globálisan három százalékkal esik idén a búzatermelés, miközben a kereslet növekszik, amely az árak lendületes emelkedéséhez vezet.
Szardínia szigetén a minap 1000 euróra – 320 ezer forintra – bírságoltak meg egy brit turistát, mivel homokot vitt magával az egyik északi strandról.
Az olasz származású 40 éves férfit csendőrök érték tetten egy üveg homokkal a csomagjában. Még aránylag olcsón megúszta, mert a homoklopást tiltó szardíniai jogszabály alapján akár 3000 euró bírságot is kiszabhattak volna.
Magyarország az élbolyba kerülhet az uniós hulladékgazdálkodási és kereskedelmi irányelvek hazai szabályokba való átültetésével – mondta Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár az M1 Ma reggel adásában. Magyarország a nejlonzacskók felhasználásában teljesíti a vonatkozó uniós célértékeket.
Az Európai Bizottság 2018 május 28-án hozta nyilvánosságra az egyszer használatos műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-tervezetét, amelyre az egyes tagállamoknak ki kell alakítaniuk véleményüket.
Borboly Csaba, a megye vezetője a Kossuth Rádió műsorában kedd reggel úgy vélte, azért kell a medvevadászatot engedélyezni, mert erre az állomány túlszaporodásának megelőzése érdekében szükség van.
Mint azt a 180 perc című műsorban hangsúlyozta, az elszaporodó medvék egyre nagyobb veszélyt jelentenek, a környezetvédelmi minisztérium pedig nem védi meg az embereket.
Szerdától péntekig jó eséllyel meghaladja a hőmérséklet az év eddigi legmagasabb maximumát (36,6 Celsius-fok), amelyet július 29-én Budakalászon mértek: az még bizonytalan, hogy mikor, milyen értékekkel tetőzik és meddig tart a hőség – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.
Kifejtették: az országban egyre több helyen közelebb lehet majd a délutáni hőmérséklet a 35 fokhoz, mint a 30 fokhoz. Országszerte ez az időszak hozhatja az év eddigi legmelegebb napjait. Ugyanakkor megjegyezték: ez egyáltalán nem ritka augusztus első felében. Mutatja ezt, hogy az erre az időszakra érvényes napi maximumrekordoktól 39, 40 fok körül vannak.
Juhász Árpád geológus az M1 vasárnapi műsorában azt mondta: az egész világon ki kell alakítani az alkalmazkodást az egyre nagyobb meleghez, például a mezőgazdaságban az extrém hőséget elviselő növényeket kell termeszteni.
A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget – jelentette ki Juhász Árpád, majd hozzátette: a trend a magasabb hőmérsékleti értékek felé mutat.
Országos rovarszámlálásban való részvételre kérte fel a németeket a Német Természetvédelmi Szövetség (Nabu), hogy megállapítsák, mennyire csökkent a rovarok száma a növényvédőszerek hatására, és mely fajok szorulnak különleges védelemre.
A Nabu arra kérte a németeket, hogy a pénteken kezdődött és augusztus 12-ig tartó akcióban töltsenek el egy órát egy napsütéses, meleg, száraz és szélmentes, legfeljebb 10 x 10 méteres helyen bármilyen zöldterületen, és számolják össze az összes ott észlelt rovart.
Továbbra is folyamatos a medvék mozgása térségünkben. Nemrégiben két bocsával kóborló anyaállatot azonosítottak.
Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense arról számolt be a Magyar Időknek, hogy három medve tartózkodik a nemzeti park területén, de feltételezhetően több egyed is van a térségben.
Elolvasztja Svédország legmagasabb pontját, a skandináv állam északi részében lévő Kebnekaise-hegy gleccser borította déli csúcsát az északi-sarkvidéket sújtó rekordmeleg - számoltak be a kutatók.
„Soha nem tapasztaltam még ilyen mértékű hóolvadást a déli csúcson, mint idén nyáron” — húzta alá közleményében Gunhild Ninis Rosqvist, a Stockholmi Egyetem professzora. Rosqvist, aki a Kebnekaise szomszédságában működő Tarfala kutatóállomás vezetője is egyben, évek óta méri a déli csúcs magasságának változásait egy, a klímaváltozást tanulmányozó kutatás keretében.
Továbbra sem enyhül a kánikula Németországban, csütörtökön már a Földközi-tenger hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger az észak-német partoknál. Az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock mellett Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete.
Lübeck térségében 25 Celsius-fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél 27 fokot mértek, amely inkább a francia Riviérára jellemző. A Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején 17–19 Celsius-fok a megszokott.
A Mol Csoport és a műanyaghulladék újrahasznosításával foglalkozó német APK stratégiai együttműködési megállapodást írt alá – közölte a magyar olajipari vállalat az MTI-vel. A megállapodást a felek szerdán a németországi Merseburgban írták alá.
Az együttműködés első lépéseként a Mol támogatást nyújt az APK vállalat merseburgi üzemének befejezéséhez, amely az előremutató, oldószeralapú Newcycling folyamat első üzemeként szolgál majd. Az új technológia komplex műanyaghulladékokból magas minőségű polimereket képes előállítani.
A NOAA amerikai klímahatóságnak az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló jelentése szerint az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon, ezen belül 2017 volt a harmadik legmelegebb esztendő a feljegyzések 19. század végi kezdete óta.
Az El Nino légköri jelenség nélküli éveket számítva 2017 volt a legmelegebb a Földön 1880 óta. Az El Nino bizonyos években megemeli a hőmérsékletet a Csendes-óceán térségében.
Drasztikuson megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez. A kutatók szerint csökkenthető a szélsőséges hőséggel összefüggő halálozások kockázata.
A trópusi és szubtrópusi régiókban nőhet meg leginkább a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma, de Ausztrália, Európa és az Egyesült Államok lakossága is fokozott veszélyben van a PLOS Medicine című internetes folyóiratban publikált tanulmány szerint.
A letölthető mobilalkalmazás a magyarországi közkutakról informálja a felhasználókat. Az applikáció mintegy tizenegyezer helyszínt tartalmaz, ahol ingyenesen juthatunk ivóvízhez.
A nagy kánikulában rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyunk. Petró Tamás, a Közutak mobilalkalmazás fejlesztője a hirado.hu-hoz eljuttatott közleményében tudatta, hogy a kozkutak.hu oldallal együttműködve készült el az az alkalmazás, amely a hazánkban található ingyenes vízvételi lehetőségeket listázza. Az applikáció Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető, és nem tartalmaz zavaró reklámot.
Közös cselekvésre buzdít a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, mivel az idén még a tavalyinál is korábban, mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Ez a fogyasztási szint értelemszerűen nem tartható fent: törekednünk kell arra, hogy lecsökkentsük az ökológiai lábnyomunkat.
A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mértéket, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Tavaly ez a nap augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol.
Hazánkban az idén még nem fordult elő úgynevezett „forró nap”, vagyis nem emelkedett 35 fok fölé a maximumhőmérséklet – elviselhetetlen hőségre számíthatnak viszont az elkövetkező napokban az Ibériai-félsziget lakói.
Ezen a nyáron a hőmérséklet még nem emelkedett 35 Celsius-fok fölé Magyarországon, és a mostani kánikulai időszak alatt sem sok helyen lépi túl ezt a küszöbértéket. Bár a magas páratartalom és a trópusi éjszakák miatt sokaknak gondot okozhat elviselni ezt az időjárást is, de az idei szezon nálunk inkább abban rendkívüli, hogy ez idáig nem fordult elő úgynevezett nap – amikor forró napokon a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C fokot – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Már hat megyében és a fővárosban van másodfokú figyelmeztetés a hőség miatt. Sok helyen osztanak vizet, locsolják az utakat, de népszerűek a párakapuk is. A csúcsértékek ma is 34 Celsius-fok körül lesznek, így az orvosok azt tanácsolják, hogy aki teheti, húzódjon árnyékba vagy keressen egy légkondicionált helyiséget – közölte az M1 Híradója.
A rendkívüli hőség miatt vasárnap déltől országosan életbe léptették a vörös kódot – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőre már csaknem az ország felére – köztük Budapestre is – figyelmeztetést adott ki a tartós hőség miatt. A napi középhőmérséklet délután 29 és 34 Celsius-fok között alakulhat. Kedden tovább fokozódik a hőség. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között valószínű.
Már tüneteket okoz a parlagfű – hívta fel a figyelmet a napokban, az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), kiemelve: az idei parlagfűszezonra jellemző a korai pollenszórás, a hatékony védekezés érdekében az allergiásoknak javasolt mihamarabb felkeresni orvosukat.
Közleményük szerint az elmúlt hetekben megjelent a parlagfű pollenje a levegőben, de a csapadékos időjárásnak köszönhetően a pollenkoncentráció nem emelkedett meg jelentősen. Ugyanakkor egy-egy napon, lokálisan már többfelé – elsősorban az Alföldön és a Dunántúl déli részén – jelentkezett tüneteket okozó pollenterhelés.
Japánban már több mint kétszáz halottja van az áradásoknak és földcsuszamlásoknak, az eltűntek keresése még mindig folyamatban van. Romániában országszerte 15 ezer ember és a minisztérium több mint 7300 járműve, illetve munkagépe vesz részt az árvíz elleni védekezésben.
A hatalmas esőzés valóságos vízözönt okozott az utcákon Bretagne közelében is, Pakisztánban pedig 1980 óta nem volt példa hasonló méretű esőzésre.
Egy amazonasi törzs utolsó tagjáról készített felvételt egy brazil alapítvány. A férfi 60 év körüli lehet, és még sosem került kapcsolatba a civilizációval.
Már több mint 20 éve él egyedül, a törzs többi tagját ugyanis korábban megölték az esőerdőben. A férfi jó fizikai állapotban van.
Egy új amerikai kutatás szerint az elhagyatott városi területek bezöldítése jelentősen csökkentheti a depressziót, és általában is javíthatja a városlakók mentális egészségét.
A JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányban philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be. Az eredményeket kontrollcsoportok adataival hasonlították össze.
A természetjárók június-július fordulóján rég nem látott mennyiségű málnával találkozhattak a Dobogókő környéki erdőkben, a parkerdő munkatársai szerint augusztusra rekordnak számító szedertermés is várható.
A Pilisbe indulóknak tehát érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és kosarat vagy kisebb dobozt vinni a túrára, amibe napi két kilónyi bogyót kedvükre szüretelhetnek.
Tovább növekszik a skóciai nagyságú holt zóna nagysága az Arab-tengeren. Szakemberek a klímaváltozással magyarázzák az oxigénhiányosság súlyosbodását.
A holt területek olyan tengeri térségek, ahol az oxigénhiány miatt a tengeri állatok nem élnek meg, és az Arab-tengeren lévő holt zóna a világ legnagyobb oxigénhiányos térsége – hangoztatta Zuhair Lachkar, a New York-i Egyetem Abu-Dzabiban lévő részlegének tudósa.
Az amuri leopárd jelen ismereteink szerint a Föld legritkább nagymacskája, kínai, orosz és amerikai szakemberek legfrissebb becslése szerint 84 példány élhet még belőlük Oroszország Tengermelléki határterületének délkeleti részén és az észak-kínai Csilin tartományban
A becslést a kutatók a térségben lévő kameracsapdák felvételeire alapozzák. Mivel korábbi elterjedési területének más részeiről nincsenek adatok az amuri leopárd jelenlétéről, ez egyben azt is jelenti: e 84 becsült egyed jelenti a globális populációt.
Egyre népszerűbb a Szántód és Tihany közötti balatoni komp, az év első felében tíz százalékot meghaladó volt a forgalomnövekedés a múlt év azonos időszakához képest.
A balatoni komp idén július közepéig 13 százalékkal több embert, és 15-15 százalékkal több gépjárművet, illetve kerékpárt szállított, mint 2017 hasonló időszakában – derült ki nemrégiben a félmilliomodik utast köszöntő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Az indiai Mumbai a világ egyik legnépesebb városa, és ezzel együtt a világ egyik legszennyezettebb tengerpartját is magáénak tudhatja. Nemrégiben önkéntesek tizenkét ezer tonna szeméttől szabadították meg ezt a partszakaszt.
Egyre elterjedtebbé válik a világban, hogy minél több módon küzdjünk a vizek szennyezettsége ellen. Számos találmány ötlete felrebbent, melyekkel csökkenteni lehetne az óceánok szennyezettségét. Napjainkban egyre többen kötik össze a strandolást azzal, hogy eldobott műanyag hulladékot, szétszakadt halászhálókat szedjenek ki a vízből és helyezzék méltó helyükre.
A Washingtonban élő macskák számát akarja megállapítani egy nagyszabású, három évig tartó felmérés, amely a napokban kezdődött meg az amerikai fővárosban.
A felmérés során olyan módszereket szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével országszerte számontartható a macskapopuláció.
Amíg itthon várni kell a strandidőre, a skandináv országokban tombol a nyár. 30 fok fölé emelkedett a levegő Finnország nagy részén, Norvégiában, Lappföldön 33 Celsius-fokot is mértek. Svédországban szintén erdő- és avartüzek pusztítanak.
Az aszályos időszak és a rendkívüli forróság miatt sokfelé lángra lobbant a növényzet Svédországban, összesen húszezer hektár lángol. A legnagyobb, mintegy háromezer hektárnyi egybefüggő erdőtűz ötvenöt kilométer széles vonalban megállíthatatlanul tör előre. Négy település lakosságát kimenekítették, és több tízezer embert szólítottak fel arra, hogy zárkózzanak be otthonaikba, mert a sűrű füst belégzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Az Egyesült Államok nemzeti parkjaiban ugyanolyan magas a levegő ózonszennyezettsége, mint az ország több nagyvárosában. Derült ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból.
Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit.
Ismét fürdési tilalmat rendeltek el csütörtöktől a mártélyi Holt-Tiszában – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtószolgálata.
A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a kormányhivatal megrendelésére vízmintát vettek a holt-tiszai szabadstrandon,a cianobaktérium (kékalga) korábban tapasztalt túlszaporodása miatt.
A grönlandi Innaarsuit nevű falu lakosságát fenyegette a többtonnás jéghegy. Grönland keleti részén egy hat kilométer széles jégtömeg is leszakadt egy gleccserről.
Az Európai Űrügynökség a napokban hozott nyilvánosságra egy képet, amelyen az az óriási jéghegy látható, ami Innaarsuit partjait veszélyesen megközelítette a múlt hét folyamán. A faluból többtucatnyi lakót menekítettek múlt héten magasabban fekvő területre, mivel a hatóságok attól tartottak, hogy a 11 millió tonnás jéghegy széttörik, és akkora hullámokat korbácsol, amelyek elmoshatják az alacsonyabban fekvő házakat.
Egy eddig ismeretlen mérgeskígyófajt fedeztek fel nemrégiben kutatók az északkelet-ausztráliai Queensland államban. A felfedezést azonban beárnyékolja, hogy a helyi bányászat miatt talán már most a kihalás szélén áll.
A mérgessiklófélék családjának új tagjaként azonosított fajra a York-félszigeten található bányászvárosban, Weipában bukkantak rá a szakemberek. A térségben a Rio Tinto bányatársaság folytat bauxitkitermelést.
