A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet, a BirdLife International közzétette a világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő több mint ötven kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták.
A dél-amerikai fajok eltűnését emberi tevékenység okozta
Történelmileg a legtöbb madárkihalást a kicsiny szigeteken élő fajok esetében regisztrálták, amelyek gyakran esnek vadászat és az invazív (behatoló, nem őshonos) fajok áldozatául, de a nyolc újabb kihalt faj közül öt a dél-amerikai kontinensen él, négy Brazíliában. A szakemberek az erdőirtással magyarázták kipusztulásukat. Az új tanulmány megmutatta, hogy a kihalási válság, amelyet az élőhelyek ember általi elpusztítása okoz, a nagy földrészeken is kibontakozik.
A „Tízmilliárd Fa Cunami” elnevezésű országos kampány célja az, hogy öt év alatt több mint tízmilliárd fát ültessenek el Pakisztánban, így véve fel a harcot a klímaváltozással.
Imran Khan pakisztáni miniszterelnök vasárnap indította el a nagyszabású projektet – írja a Hindustan Times. Khan korábban részt vett már egy hasonló kezdeményezésben. A kampány nyitónapján, szeptember 2-án mintegy másfél millió fát telepítettek. A csemetéket 190 ponton vehették át a kezdeményezéshez csatlakozó önkéntesek.
Az idén az extrém időjárás miatt kevesebb termést takaríthattak be a gazdálkodók a magyar vörös- és fokhagymából, a visszaesés ugyanakkor nemcsak Magyarországra, hanem a jelentősebb európai hagymatermelő országokra is jellemző volt – ismerteti keddi számában a Magyar Idők.
A napilap cikke szerint vöröshagymából itthon átlagosan 65-70 ezer tonna terem, fokhagymából pedig évente 6-8 ezer tonna. Ezzel szeptember elejétől január-februárig kielégíti a hazai igényeket az itthon megtermelt vöröshagyma és fokhagyma. Aki a magyar hagymát választja, az a hazai termelőket segíti – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület 2017 tavaszán hagymamunkacsoportot hozott létre, amely az ágazat versenyképességének növeléséért jött létre. Alapvető céljuk, hogy amikor van hazai áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők.
Évente mintegy 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amelyekhez cellulóz-acetátból készülnek a cigarettafilterek. Ezek elméletileg előbb-utóbb lebomlanak ugyan, de a folyamat akár tíz-tizenöt évet is igénybe vehet.
A 20. század közepétől a dohánygyártó vállalatok arra törekedtek, hogy a szűrők használatával eloszlassák a termékek súlyos egészségkárosító hatásai kapcsán felmerülő aggályokat. Azonban több vizsgálat is bebizonyította idővel, hogy a cigaretták füstjében található rákkeltő anyagokkal szemben ezek az apró műanyagok nem jelentenek hatékony védelmet – magyarázta Thomas Novotny, a San Diego-i Állami Egyetem közegészségüggyel foglalkozó professzora.
A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét – mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.
Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak. Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra, „minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később”.
Árvíz, aszály, tűzvész, földcsuszamlás. Az idei nyár bővelkedett a világ különböző pontjait sújtó természeti katasztrófákban. A pusztító csapások pedig nemcsak a tragédia időszakában vannak hatással az ott élőkre, sokszor évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy-egy terület maga mögött hagyja a következményeket.
Az eddigi legnagyobb görögországi tűzvész hatalmas pusztításért sokan a rendkívül erős szelet és a hőséget hibáztatták. A helyiek a térségben uralkodó állapotokat egy szíriai bombázás pusztításához hasonlították. A tragédia 96 emberéletet követelt a tengerparti Mati varosában.
A világ 23 nagyvárosa nemrégiben a szemétmennyiség csökkentéséről állapodott meg. A közösen kiadott nyilatkozatuk szerint a céljuk az, hogy 2030-ig az egy főre jutó hulladék mennyiségét 15 százalékkal csökkentsék.
Az egyezmény aláírói 2030-ig összesen legalább 87 millió tonna szemetet szeretnének megspórolni, ennek részeként felére csökkentenék a szeméttelepekre vagy égetőművekbe kerülő hulladékot, és 70 százalékkal kívánják növelni a komposztálási-újrahasznosítási arányt.
Pestis és lépfene – baktériumok, amelyeket száz éve legyőzött az orvoslás, elviekben nem okozhatnak már járványt, azonban a klímaváltozás előhozhatja ezeket a betegségeket. Szakértők szerint a vírusok és baktériumok egyaránt jól bírják a jeges hideget, így sokáig „túlélhetnek” mínusz 40-70 fokban is.
Mi mindent rejthetnek az óriási jégtáblák, amik olvadni kezdtek? – hangzott el a kérdés az M1 Ma reggel című műsorában. Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta: a már előkerült, hagyományos kórokozók nem okoznak gondot, hiszen azok már korábban is jelen voltak a bioszférában, lehet ellenük védekezni – hangsúlyozta.
Hazánkban a parlagfűvel fertőzött területeknek láthatóan képtelenség érdemben csökkenteni a számát, a világon Magyarországon a legtöbb a parlagfű – mondta Nékám Kristóf allergológus csütörtök reggel az M1-en.
A szakember közlése szerint a parlagfű pollenje által okozott allergiás tüneteket fokozzák a szennyezett levegőben lévő részecskék; a pollenszám idén is jelentősen meghaladja az átlagot, ami arra utal, hogy rendszerszintű problémák vannak a növény terjedésének visszaszorításában.
Augusztus 31-én rendezik meg idén az Állatkertek éjszakája országos rendezvénysorozatot, amelyre 12 magyarországi helyszínen készülnek változatos és izgalmas programokkal. Ezen az éjszakán a látogatók olyan oldalukról ismerhetik meg az állatkerteket, amelyek nappal sokszor rejtve maradnak.
A programban idén is a budakeszi, két budapesti, a debreceni, győri, jászberényi, kecskeméti, miskolci, pécsi, poroszlói, szegedi és a veresegyházi állat-bemutatóhelyek vesznek részt.
Habár még nincs vége a nyárnak, a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológusszemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat friss elemzésében, amelyből az is kiderül, hogy a nyár folyamán – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg.
Nem hogy a napi legmagasabb hőmérsékleti rekord nem dőlt meg az idei nyáron, de a meteorológiai szolgálat adatai szerint az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (36,6 fok), amelyet a budakalászi automata rögzített augusztus 9-én, a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték.
Mintegy 200 millió eurós kerettel vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök, a víz világhét programján elhangzott előadásában csütörtökön Stockholmban.
Az államfő kifejtette: az alap célja, hogy olyan technológiai fejlesztések alkalmazását segítse, amelyek révén a vízügyi infrastrukturális befektetések hatékonysága növelhető, a kivitelezés ideje rövidíthető, a megtérülés esélyei javíthatók lesznek.
A teknősök maradványait a mexikói Barra de Colotepec tengerparti település területén találták meg. A Reuters brit hírügynökség fotósa által készített képeken több tucat, látszólag halászhálóba gabalyodott, oszlásnak indult tetem látható.
A Reuters bár nem közölte, hogy mely fajhoz tartoznak a teknősök, megjegyezte: az olajzöld fattyúteknősök – amelyeket a mexikói hatóságok szerint a kihalás fenyeget – május és szeptember között raknak tojást az észak-amerikai ország csendes-óceáni partjain.
Hiába nőtt 3 százalékkal a vetésterület, a meleg miatt 3-4 százalékkal kisebb lesz a napraforgótermés az idén, ugyanakkor a nyári szárazságnak köszönhetően a termelők közül sokan megspórolhatták a betakarítás előtti deszikkálás, a növény vegyszeres kiszárításának költségeit – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A lap nemrégiben megjelent cikke szerint ez hektáronként 11-13 ezer forinttal mérsékelheti a termelők költségeit.
Az átvonuló hidegfront és a csapadékos idő hatására a parlagfű pollenkoncentrációja országszerte jelentősen mérséklődött, az elkövetkező napokban azonban várhatóan ismét emelkedik és újra többfelé elérheti a nagyon magas szintet – közölte az Országos Közegészségügyi Intézet a Facebook-oldalán.
Mint írták, a csalánfélék, valamint a kevésbé jelentős allergének közül a kenderfélék pollenje általában közepes-magas koncentrációt ér el. Helyenként az üröm és a libatopfélék pollenje is közepes koncentrációban lehet jelen, míg a pázsitfűfélék és az útifű pollenkoncentrációja valószínűleg továbbra is alacsony marad.
Az elmúlt napokban a Duna alsó szakaszán öt városban volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint soha korábban. Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján dőlt meg a rekord. Bajánál a Duna a csapadékhiány és a szárazság miatt 48 centiméter
Csak az utóbbi napok hoztak enyhülést a Duna vízszintjének csökkenésében, azonban úgy tűnik, ez sem tart sokáig.
Kiszáradóban vannak Izrael vízforrásai az izraeli vízügyi hatóság szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn.
A vízügyi hatóság vasárnap kiadott jelentése szerint öt aszályos esztendő után annyira drámai a helyzet, hogy ha a következő télen átlagos vagy akár annál nagyobb mennyiségű csapadék esne, már az sem tudná megállítani a vízforrások kiszáradását, miközben ráadásul várhatóan ismét átlag alatti lesz csak csapadék.
Mivel az állatok kevésbé védettek a szúnyogfertőzéssel szemben, veszélyeztetettebbek a nyugat-nílusi lázra – mondta Rusvai Miklós virológus az M1 Ma este vasárnapi adásában. A szakértő megerősítette a tisztifőorvos korábbi nyilatkozatát, hogy Magyarországon nincs járványveszély a nyugat-nílusi láz miatt.
Az Állatorvostudományi Egyetem tanárát annak kapcsán kérdezték, hogy Magyarországon eddig csaknem hatvanan fertőződtek meg a nyugat-nílusi lázzal, amely négy halálos áldozatot követelt.
Vészesen elszaporodtak a patkányok több német nagyvárosban, köztük Berlinben és Hamburgban – írta a napokban a Bild című német lap. Szemtanúkra hivatkozva azt írja a honlapján a napilap, hogy például a német fővárosban már az emberektől sem félnek a rágcsálók.
A veszélyes rágcsálók Berlin néhány negyedében már napközben is gyakran feltűnnek, és nem félnek az emberektől. A patkányészlelések száma 4-5 éve folyamatosan emelkedik, és a patkányirtó akciók száma tavaly először meghaladta a tízezret – mondta a lapnak Sylvia Kostner, a városi egészségügyi és szociális hivatal munkatársa.
Bajánál például soha nem volt még olyan alacsony a vízszint, mint csütörtökön délután. Több nagyobb szállodahajó Budapesten ragadt, korlátozták a mohácsi komp forgalmát.
A dunaújvárosi kikötőben áll az iszap, a stégek alól eltűnt a víz. A horgászok nem tudnak kievezni a csónakokkal. Azt mondják: utoljára az ötvenes években fordult elő ilyen.
Donald Trump amerikai elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki Hawaii valamennyi szigetére a Lane hurrikán miatt – jelentette be a Fehér Ház csütörtökön.
A rendkívüli állapot kihirdetése azt jelenti, hogy Hawaii jelentős szövetségi anyagi segítségre számíthat. David Ige, az állam kormányzója szerda este kérte az elnököt erre a döntésre. A hurrikán – a meteorológusok előrejelzéseivel ellentétben – csütörtökön helyi idő szerint a reggeli órákban még nem ért partot, hanem óránként 215 kilométeres sebességgel Oahu szigete felé tart. Oahun van Hawaii fővárosa, Honolulu.
A napi középhőmérséklet általában 25, 26 Celsius-fok körül alakul: a tartós hőség miatt Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben – írta az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.
Az előrejelzés szerint a többórás napsütés mellett szórványosan, legkisebb eséllyel az északkeleti megyékben alakulhat ki zápor, zivatar. A szél időnként megélénkülhet, de zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is előfordulhatnak.
Augusztus 21-én hajnalban a libanoni–szír határról, telelőhelyéről, a Damaszkusz és a Hermon-hegy környékéről adott jelet az ország legismertebb gólyája, Báró.
Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, augusztus 6. óta üres a Nógrád megyei Őrhalomban található bekamerázott gólyafészek. Báró és párja nemsokkal fiókáik után repültek el telelőhelyükre. A madarat még 2016-ban látták el jeladóval, azóta számos hasznos információt szolgáltatott a szakembereknek.
Péntekig 25 Celsius-fok fölött marad az átlaghőmérséklet. Ilyenkor az egészséges emberi szervezetnek is több folyadékra van szüksége, és egy-két, légkondicionált helyen eltöltött óra is sokat segíthet abban, hogy a szervezet elviselje a hőséget – monda el a Krónikának Páldy Anna főorvos.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a nagy melegben különösen oda kell figyelni az idősekre, a krónikus betegekre és a kismamákra.
Kritikusra csökkent több folyó vízállása Magyarországon: A Duna fővárosi szakasza például jelenleg 65 centiméteren áll.
A valaha volt legalacsonyabb vízszint ennél mindössze 14 centiméterrel alacsonyabb. Az apadás azonban gyors, az elmúlt 24 órában volt, hogy 7 centimétert esett.
A hőség miatt néhány megyére és a fővárosra a másodfokú figyelmeztetést is kiadták keddre. Emellett az ország nagy részén elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden hajnalban az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: a középhőmérséklet több helyen eléri a 25, 26, főként a középső területeken a 27 Celsius-fokot. Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adták ki a másodfokú figyelmeztetést. Az ország többi területén – Vas és Zala megye kivételével – elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Hét százalékkal emelkedett a globális erdőterület a Földön 35 év alatt – derült ki a Nature című tudományos lapban közölt friss tanulmányból. A mérések szerint több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt a faállomány.
A kutatók összegyűjtötték és kielemezték az utóbbi évtizedek műholdképeit, és kifejezetten a magas növényzetre összpontosítottak. Az adatokat 1982 és 2016 között vizsgálták, és arra jutottak, hogy 35 év alatt több mint 2,2 millió négyzetkilométerrel nőtt a Föld faállománya, amely körülbelül 24 magyarországnyi területnek felel meg.
Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát is kipusztíthatja.
A fapusztulást egy baktérium okozza, amely 2007-ben jelent meg a németországi állományban, és rohamosan terjed.
Az Indiából származó fertőző betegség már mind a 16 tartományban megjelent. Ha ez így megy tovább, húsz éven belül kipusztul a vadgesztenyefák kétharmada – mondta a Bild című német lapnak Thomas Kowol, a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
Képünk illusztráció (MTI-fotó: Komka Péter)
A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a belsejét roncsoló gombasprórák hatolnak be. A betegség nem minden esetben, de nagyon gyakran okoz pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek – tette hozzá a kutató.
A fertőzés feltartóztathatatlan, mert senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed a baktérium. Thomas Kowol szerint a károk korlátozásával érdemes foglalkozni, a fertőzött fákat ki kell vágni és el kell égetni, lehetőleg helyben.
A megoldás az lehet, hogy kinemesítenek egy olyan fajtát, amely ellenáll a baktériumnak. Azonban mivel a vadgesztenyefák jellemzően közterületen állnak, senki sem érzi magáénak ezt a feladatot – jegyezte meg a a hamburgi faápolási kutatóintézet munkatársa.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz űrhajósa a napokban olyan berendezéseket telepített űrsétája során, amelyek lehetővé teszik többek között a jeladóval felszerelt álltatok vándorlásának nyomon követését.
Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjeva az Icarusnak elnevezett német–orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat. Az Icarus a „Nemzetközi állatvilág-kutatási együttműködés a világűr felhasználásával” projekt rövidítése.
Az apró szigetország 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és hungarocellek forgalmazását. A 70 ezer lakosú Dominikai Közösség célja, hogy a világ első éghajlatálló országává váljon.
A Dominikai Közösség a természet szigeteként hirdeti magát. Az alig 70 ezer lakosú sziget turistaparadicsom: égszínkék tengere és vízesései miatt évről évre egyre többen keresik fel az országot. A közösség ezen természeti értékeinek védelme érdekében nemrégiben komoly lépésekre szánta el magát: 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és a hungarocell forgalmazását a szigeten. A kormány határozata egy korábbi kezdeményezésre épül, amely a biológiailag nem lebomló ételhordók importjára vetett ki tilalmat, hogy megakadályozza az éttermek és üzletek számára azok terjesztését.
Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben pedig már évtizedes hagyománya van ennek: 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt – mondta el a Sünispotály megnyitóján a környezetügyért felelős államtitkár.
Alacsony a Duna vízállása Budapestnél, már az Ínség-szikla is kilátszik. A szakértők szerint a budai oldalon, a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál lévő Ínség-szikla szintje alá süllyedhet a vízszint. Az apadó folyóból pedig egyre több érdekes tárgy is előkerül.
Víz alatti alagút került szárazra a Margit hídnál
Egy ötven méternél hosszabb félsziget alakult ki a Duna alacsony vízállása miatt a Margit híd középső pillérének déli oldalán. Átjárhatóvá vált a pillér aljában húzódó alagút is, amely máskor víz alatt van. Szárazra került továbbá számos vasbeton és faragott kő is, olyan hídelemek, amelyek a 2011-es felújítás, illetve az 1944-es robbantás előtt lehettek a híd részei. Az ideiglenes félszigetre gerillaakció keretében egy pad is kikerült, amelyen helyet foglalva egészen szokatlan nézőpontból élvezhetjük a főváros panorámáját.
A Margit híd déli csücskénél nemrégiben egy, ugyancsak a víz alól előkerült buszmegálló táblát is felállítottak a járókelők, amelyet valószínűleg a partra sodort a víz, de egyelőre még nem tudni hogy honnan.
Német kutatók által készített tanulmány szerint átlagosan fél milliméterrel sodródnak északabbra és közel két milliméterrel nőnek az Alpok vonulatai évente. Eredményeik az Earth System Science Data című szaklap aktuális számában jelentek meg.
A Német Geodéziai Kutatóintézet munkatársai a lánchegység német, osztrák, szlovén, olasz, francia és svájci területén lévő több mint 300 GPS-antenna mérési adatait elemezték. Tizenkét éve minden állomás 15 másodpercenként meghatározza a helyzetét.
A szárnyas segítők „alkalmazásával” az a park munkatársainak a célja, hogy megtanítsa a látogatóknak, hogy figyeljenek jobban oda a környezetük tisztaságára.
A madarakat a park solymásza, Christophe Gaborit nevelte fel és képezte ki – olvasható a Live Science tudományos portálon. Gaborit egy korábbi emléke alapján döntött úgy, hogy belevág az állatok betanításába. A szakértő nagyjából húsz évvel ezelőtt egy réten sétálva egy csapat varjat pillantott meg, amelyek a természetes hulladék közt kapirgálva igyekeztek maguknak élelmet szerezni. Gaborit úgy gondolta, ha a madarak saját környezetükben hajlandók kiválogatni a különféle anyagokat, talán az emberek által hátrahagyott hulladékkal is így tesznek.
A PécsZoo – Pécsi Állatkert hulladékkal szennyezett akváriumot állított ki a napokban, hogy így hívja fel látogatói figyelmét a tengerekbe, óceánokba kerülő szeméttel járó veszélyekre.
Az akváriumon olvasható tájékoztató szerint a világ óceánjaiba naponta kétmillió cigarettacsikk, több mint egymillió műanyag palack, 600 ezer szívószál és egymillió műanyag zacskó kerül.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) másodfokú riasztást adott ki a magas pollenkoncentráció miatt, mivel a parlagfű komoly tüneteket okozhat az allergiásoknak – tették közzé az OKI Facebook-oldalán.
A napi előrejelzés megtekinthető a polleninfo.oki.hu oldalon. Itt azt írták: a következő napokban a parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan országszerte a magas-nagyon magas tartományban alakul.
Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok között gyakran fellángol a vita, hogy vajon az emberi tevékenység által okozott káros következményekről vagy a természetes ingadozásról van-e szó.
Zsebeházi Gabriella klímakutató a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a szélsőségek mindig is az időjárás velejárói voltak, az éghajlathoz az átlagos jellemzők mellett a szélsőségek is hozzátartoznak. Mint mondta, az extrém időjárási jelenségeket nem szabad rögtön az éghajlatváltozással összefüggésbe hozni.
Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.
Magyarországon öt nagyobb tájkörzetben termelnek dinnyét, ezekben különböző időszakokban érik meg a gyümölcs. Legkorábban Békés és Baranya megyében indul a dinnyeszüret, utána következik Tolna és Fejér, majd Heves megye és a Jászság, utolsóként pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – idézi Mártonffy Bélát a lap hétfői számában megjelent cikk.
Népszerű turistaparadicsomokat zártak el a látogatók elől, az általuk okozott szennyezés miatt. Vannak olyan szerencsésnek mondott helyek, ahol mindig meleg van, és egész évben özönlenek a turisták, mégsem olyan irigylésre méltók – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
2018-ban két népszerű tengerpartot is több hónapra lezártak a turisták elől. Az egyik ilyen a thaiföldi Phi Phi Leh szigetén lévő Maya-öbölben fekvő part. Az öbölbe a lezárás előtt turisták ezrei érkeztek naponta, hogy megcsodálhassák a homokos partot és a vizet, azonban a sok-sok ember fogadását már nem bírta el az öböl.
Varga Judit, Kump Edina és Mengyán Eszter évek óta töretlen lelkesedéssel azon dolgoznak, hogy a környezettudatos gondolkodás minél szélesebb körben elterjedjen Magyarországon. Bár a környezetvédelem különböző területein tevékenykednek, a céljuk közös: megálljt parancsolni a túlfogyasztásnak.
Mengyán Eszter blogger, újságíró a Kék bolygó magazin stábjának elmondta, 2016 elején vett egy fordulatot az élete, akkor kerültek elé olyan dokumentumfilmek és Instagram-posztok, amelyek a fenntartható divat felé fordították az érdeklődését. Újságíróként és bloggerként annyira beleásta magát a témába, hogy ma már nem létezik olyan öko-divattervező Magyarországon, akiről ne írt volna. A köztudatba a neve akkor került be, mikor eldöntötte, hogy egy éven keresztül nem vásárol magának semmilyen ruhaneműt, és a kihívás részleteit a blogján is megosztotta. Mindezek mellett szűkebb környezetének is felhívta a figyelmét a fenntarthatóság és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra figyelmeztet, egy lépésre vagyunk attól, hogy pokoli üvegházzá váljon a Föld. Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok között tartani.
A Föld globális felmelegedése eddig 1 fokkal emelkedett, ami már önmagában is sok. Ennek a legfőbb oka az üvegházhatású gázok egyre nagyobb kibocsátása, többek között a szén-dioxid, a metán, a nevető gáz vagy a halogénezett szén-hidrogének. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény a 2 fokos felmelegedést próbálja megakadályozni – mondta el Mika János éghajlatkutató.
A szakértő szerint nem szabad hagyni, hogy 3 fokos felmelegedés következzen be, ugyanis kataklizmák, természeti csapások keletkezhetnek.
Takarékoskodni kell az energiával
A szakértő szerint nem lehetetlen megakadályozni a további felmelegedést, csak takarékoskodni kell az energiával, hogy kevesebb legyen a gázkibocsátás. Egyre több megújuló energiát alkalmazunk, amely pozitív, de a bioenergia még nem igazán környezetkímélő – magyarázta Mika János az M1 Ma este című műsorában.
Összességében a világ energiaigénye még mindig növekszik, de ez a növekedés az elmúlt évek alapján egyre lassabb. Megjegyezte, a különböző megállapodások mind ezt a célt szolgálják.
A párásító berendezésnél hűsölnek többen a Kossuth téren (MTI-fotó: Máthé Zoltán)
Több hőhullám várható a jövőben
Hozzátette, a szélsőségek egy része fokozódik majd, azoké, amelyek a változás irányába esnek. Így több hőhullám, nagy meleg várható, a nagy hidegek gyakorisága viszont ritkulni fog. A Kárpát-medence éghajlata szárazabb lesz, de ezzel együtt arra is készülni kell, hogy a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék esélye megnő.
A szakértő elmondta, a 20. század eleje óta már 19 centimétert nőtt a tengerszint, és ez a folyamat valószínűleg nem is áll meg. Az emberiség jelen esetben csak a levegő hőmérsékletének növekedését tudja megakadályozni.
Kitart a kánikula
Magyarországban tíz napja van már érvényben hőségriasztás, és legalább még egy hétig marad a kánikula. Bár szerdán is csak 30-35 fok volt a maximum, de ilyen hosszú távon ez is megterheli a szervezetet. Mindenki úgy próbál alkalmazkodni, ahogy tud: egy hazai boltban például bevezették a délutáni sziesztát.
A szekszárdi borvidéken már elkezdődött a szüret is, beérett az Irsai Olivér. A hőség miatt három héttel korábban kezdődött a munka. A korai szüret és a rendkívüli hőség miatt az utóbbi napokban 20 százalékkal nőtt a vízfogyasztás Tolna megyében. Ezért a szolgálatató rendkívüli intézkedéseket vezetett be.
Az ELTE és az MTA kutatói fénysorompóval segítenének a dunavirág nevű kérészfaj egyedeinek rajzás közben a víz fölött maradni. A fénysorompóra azért lenne szükség, hogy a védett rovarok ne az aszfaltozott útra rakják le a petéiket.
Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt megkezdődött a dunavirág nevű védett kérészfaj rajzása Magyarországon. A hidak vagy folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig rajzó dunavirág egyedek különleges „tánca” ebben az évben meglehetősen korán, már július végén, augusztus elején megindult, és több helyszínről jelentettek látványos kérészrajzást a Dunán, illetve az Ipolyon – olvasható az ELTE honlapján.
A Rolls Royce egykori tervezője, Jag Virdie stílusos és praktikus megoldást kínál a lakásválságra. Gömb alakú miniházai nemcsak gyorsan, de fillérekből készülnek el.
A Conker Living 10 négyzetméter alapterületű, közel négy méteres belmagasságú labdára emlékeztető modern otthonai környezetkímélő módon alumíniumból és újrahasznosított műanyagból készülnek. Egy ilyen különleges lak nagyjából 21 ezer fontba – megközelítőleg 7 és fél millió forintba – kerül. Így ezek a gömbházak olcsóbban megvásárolhatók, mint némely külvárosi garzonlakás.
A klímaváltozás miatt komoly változásokra kell felkészülni Európában és Magyarországon, a jövőben technológiafejlesztéssel, szárazságtűrő fajták termesztésével és az öntözés javításával csökkenthető az időjárástól való függés – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Fórián Zoltán agrárközgazdász. A szárazság a zöldség-, és gyümölcstermesztőket is érzékenyen érinti.
A csapadékos júniusi idő ellenére aszályos az idei év a mezőgazdaságban, ezt mutatják az őszi vetésű növények aratási eredményei. Az aszályos időjárás miatt globálisan három százalékkal esik idén a búzatermelés, miközben a kereslet növekszik, amely az árak lendületes emelkedéséhez vezet.
Szardínia szigetén a minap 1000 euróra – 320 ezer forintra – bírságoltak meg egy brit turistát, mivel homokot vitt magával az egyik északi strandról.
Az olasz származású 40 éves férfit csendőrök érték tetten egy üveg homokkal a csomagjában. Még aránylag olcsón megúszta, mert a homoklopást tiltó szardíniai jogszabály alapján akár 3000 euró bírságot is kiszabhattak volna.
Magyarország az élbolyba kerülhet az uniós hulladékgazdálkodási és kereskedelmi irányelvek hazai szabályokba való átültetésével – mondta Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár az M1 Ma reggel adásában. Magyarország a nejlonzacskók felhasználásában teljesíti a vonatkozó uniós célértékeket.
Az Európai Bizottság 2018 május 28-án hozta nyilvánosságra az egyszer használatos műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-tervezetét, amelyre az egyes tagállamoknak ki kell alakítaniuk véleményüket.
Borboly Csaba, a megye vezetője a Kossuth Rádió műsorában kedd reggel úgy vélte, azért kell a medvevadászatot engedélyezni, mert erre az állomány túlszaporodásának megelőzése érdekében szükség van.
Mint azt a 180 perc című műsorban hangsúlyozta, az elszaporodó medvék egyre nagyobb veszélyt jelentenek, a környezetvédelmi minisztérium pedig nem védi meg az embereket.
Szerdától péntekig jó eséllyel meghaladja a hőmérséklet az év eddigi legmagasabb maximumát (36,6 Celsius-fok), amelyet július 29-én Budakalászon mértek: az még bizonytalan, hogy mikor, milyen értékekkel tetőzik és meddig tart a hőség – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.
Kifejtették: az országban egyre több helyen közelebb lehet majd a délutáni hőmérséklet a 35 fokhoz, mint a 30 fokhoz. Országszerte ez az időszak hozhatja az év eddigi legmelegebb napjait. Ugyanakkor megjegyezték: ez egyáltalán nem ritka augusztus első felében. Mutatja ezt, hogy az erre az időszakra érvényes napi maximumrekordoktól 39, 40 fok körül vannak.
Juhász Árpád geológus az M1 vasárnapi műsorában azt mondta: az egész világon ki kell alakítani az alkalmazkodást az egyre nagyobb meleghez, például a mezőgazdaságban az extrém hőséget elviselő növényeket kell termeszteni.
A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget – jelentette ki Juhász Árpád, majd hozzátette: a trend a magasabb hőmérsékleti értékek felé mutat.
