Drasztikuson megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez. A kutatók szerint csökkenthető a szélsőséges hőséggel összefüggő halálozások kockázata.
A trópusi és szubtrópusi régiókban nőhet meg leginkább a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma, de Ausztrália, Európa és az Egyesült Államok lakossága is fokozott veszélyben van a PLOS Medicine című internetes folyóiratban publikált tanulmány szerint.
A letölthető mobilalkalmazás a magyarországi közkutakról informálja a felhasználókat. Az applikáció mintegy tizenegyezer helyszínt tartalmaz, ahol ingyenesen juthatunk ivóvízhez.
A nagy kánikulában rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyunk. Petró Tamás, a Közutak mobilalkalmazás fejlesztője a hirado.hu-hoz eljuttatott közleményében tudatta, hogy a kozkutak.hu oldallal együttműködve készült el az az alkalmazás, amely a hazánkban található ingyenes vízvételi lehetőségeket listázza. Az applikáció Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető, és nem tartalmaz zavaró reklámot.
Közös cselekvésre buzdít a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, mivel az idén még a tavalyinál is korábban, mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Ez a fogyasztási szint értelemszerűen nem tartható fent: törekednünk kell arra, hogy lecsökkentsük az ökológiai lábnyomunkat.
A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mértéket, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Tavaly ez a nap augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol.
Hazánkban az idén még nem fordult elő úgynevezett „forró nap”, vagyis nem emelkedett 35 fok fölé a maximumhőmérséklet – elviselhetetlen hőségre számíthatnak viszont az elkövetkező napokban az Ibériai-félsziget lakói.
Ezen a nyáron a hőmérséklet még nem emelkedett 35 Celsius-fok fölé Magyarországon, és a mostani kánikulai időszak alatt sem sok helyen lépi túl ezt a küszöbértéket. Bár a magas páratartalom és a trópusi éjszakák miatt sokaknak gondot okozhat elviselni ezt az időjárást is, de az idei szezon nálunk inkább abban rendkívüli, hogy ez idáig nem fordult elő úgynevezett nap – amikor forró napokon a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C fokot – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Már hat megyében és a fővárosban van másodfokú figyelmeztetés a hőség miatt. Sok helyen osztanak vizet, locsolják az utakat, de népszerűek a párakapuk is. A csúcsértékek ma is 34 Celsius-fok körül lesznek, így az orvosok azt tanácsolják, hogy aki teheti, húzódjon árnyékba vagy keressen egy légkondicionált helyiséget – közölte az M1 Híradója.
A rendkívüli hőség miatt vasárnap déltől országosan életbe léptették a vörös kódot – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőre már csaknem az ország felére – köztük Budapestre is – figyelmeztetést adott ki a tartós hőség miatt. A napi középhőmérséklet délután 29 és 34 Celsius-fok között alakulhat. Kedden tovább fokozódik a hőség. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között valószínű.
Már tüneteket okoz a parlagfű – hívta fel a figyelmet a napokban, az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), kiemelve: az idei parlagfűszezonra jellemző a korai pollenszórás, a hatékony védekezés érdekében az allergiásoknak javasolt mihamarabb felkeresni orvosukat.
Közleményük szerint az elmúlt hetekben megjelent a parlagfű pollenje a levegőben, de a csapadékos időjárásnak köszönhetően a pollenkoncentráció nem emelkedett meg jelentősen. Ugyanakkor egy-egy napon, lokálisan már többfelé – elsősorban az Alföldön és a Dunántúl déli részén – jelentkezett tüneteket okozó pollenterhelés.
Japánban már több mint kétszáz halottja van az áradásoknak és földcsuszamlásoknak, az eltűntek keresése még mindig folyamatban van. Romániában országszerte 15 ezer ember és a minisztérium több mint 7300 járműve, illetve munkagépe vesz részt az árvíz elleni védekezésben.
A hatalmas esőzés valóságos vízözönt okozott az utcákon Bretagne közelében is, Pakisztánban pedig 1980 óta nem volt példa hasonló méretű esőzésre.
Egy amazonasi törzs utolsó tagjáról készített felvételt egy brazil alapítvány. A férfi 60 év körüli lehet, és még sosem került kapcsolatba a civilizációval.
Már több mint 20 éve él egyedül, a törzs többi tagját ugyanis korábban megölték az esőerdőben. A férfi jó fizikai állapotban van.
Egy új amerikai kutatás szerint az elhagyatott városi területek bezöldítése jelentősen csökkentheti a depressziót, és általában is javíthatja a városlakók mentális egészségét.
A JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányban philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be. Az eredményeket kontrollcsoportok adataival hasonlították össze.
A természetjárók június-július fordulóján rég nem látott mennyiségű málnával találkozhattak a Dobogókő környéki erdőkben, a parkerdő munkatársai szerint augusztusra rekordnak számító szedertermés is várható.
A Pilisbe indulóknak tehát érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és kosarat vagy kisebb dobozt vinni a túrára, amibe napi két kilónyi bogyót kedvükre szüretelhetnek.
Tovább növekszik a skóciai nagyságú holt zóna nagysága az Arab-tengeren. Szakemberek a klímaváltozással magyarázzák az oxigénhiányosság súlyosbodását.
A holt területek olyan tengeri térségek, ahol az oxigénhiány miatt a tengeri állatok nem élnek meg, és az Arab-tengeren lévő holt zóna a világ legnagyobb oxigénhiányos térsége – hangoztatta Zuhair Lachkar, a New York-i Egyetem Abu-Dzabiban lévő részlegének tudósa.
Az amuri leopárd jelen ismereteink szerint a Föld legritkább nagymacskája, kínai, orosz és amerikai szakemberek legfrissebb becslése szerint 84 példány élhet még belőlük Oroszország Tengermelléki határterületének délkeleti részén és az észak-kínai Csilin tartományban
A becslést a kutatók a térségben lévő kameracsapdák felvételeire alapozzák. Mivel korábbi elterjedési területének más részeiről nincsenek adatok az amuri leopárd jelenlétéről, ez egyben azt is jelenti: e 84 becsült egyed jelenti a globális populációt.
Egyre népszerűbb a Szántód és Tihany közötti balatoni komp, az év első felében tíz százalékot meghaladó volt a forgalomnövekedés a múlt év azonos időszakához képest.
A balatoni komp idén július közepéig 13 százalékkal több embert, és 15-15 százalékkal több gépjárművet, illetve kerékpárt szállított, mint 2017 hasonló időszakában – derült ki nemrégiben a félmilliomodik utast köszöntő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Az indiai Mumbai a világ egyik legnépesebb városa, és ezzel együtt a világ egyik legszennyezettebb tengerpartját is magáénak tudhatja. Nemrégiben önkéntesek tizenkét ezer tonna szeméttől szabadították meg ezt a partszakaszt.
Egyre elterjedtebbé válik a világban, hogy minél több módon küzdjünk a vizek szennyezettsége ellen. Számos találmány ötlete felrebbent, melyekkel csökkenteni lehetne az óceánok szennyezettségét. Napjainkban egyre többen kötik össze a strandolást azzal, hogy eldobott műanyag hulladékot, szétszakadt halászhálókat szedjenek ki a vízből és helyezzék méltó helyükre.
A Washingtonban élő macskák számát akarja megállapítani egy nagyszabású, három évig tartó felmérés, amely a napokban kezdődött meg az amerikai fővárosban.
A felmérés során olyan módszereket szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével országszerte számontartható a macskapopuláció.
Amíg itthon várni kell a strandidőre, a skandináv országokban tombol a nyár. 30 fok fölé emelkedett a levegő Finnország nagy részén, Norvégiában, Lappföldön 33 Celsius-fokot is mértek. Svédországban szintén erdő- és avartüzek pusztítanak.
Az aszályos időszak és a rendkívüli forróság miatt sokfelé lángra lobbant a növényzet Svédországban, összesen húszezer hektár lángol. A legnagyobb, mintegy háromezer hektárnyi egybefüggő erdőtűz ötvenöt kilométer széles vonalban megállíthatatlanul tör előre. Négy település lakosságát kimenekítették, és több tízezer embert szólítottak fel arra, hogy zárkózzanak be otthonaikba, mert a sűrű füst belégzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Az Egyesült Államok nemzeti parkjaiban ugyanolyan magas a levegő ózonszennyezettsége, mint az ország több nagyvárosában. Derült ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból.
Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit.
Ismét fürdési tilalmat rendeltek el csütörtöktől a mártélyi Holt-Tiszában – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtószolgálata.
A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a kormányhivatal megrendelésére vízmintát vettek a holt-tiszai szabadstrandon,a cianobaktérium (kékalga) korábban tapasztalt túlszaporodása miatt.
A grönlandi Innaarsuit nevű falu lakosságát fenyegette a többtonnás jéghegy. Grönland keleti részén egy hat kilométer széles jégtömeg is leszakadt egy gleccserről.
Az Európai Űrügynökség a napokban hozott nyilvánosságra egy képet, amelyen az az óriási jéghegy látható, ami Innaarsuit partjait veszélyesen megközelítette a múlt hét folyamán. A faluból többtucatnyi lakót menekítettek múlt héten magasabban fekvő területre, mivel a hatóságok attól tartottak, hogy a 11 millió tonnás jéghegy széttörik, és akkora hullámokat korbácsol, amelyek elmoshatják az alacsonyabban fekvő házakat.
Egy eddig ismeretlen mérgeskígyófajt fedeztek fel nemrégiben kutatók az északkelet-ausztráliai Queensland államban. A felfedezést azonban beárnyékolja, hogy a helyi bányászat miatt talán már most a kihalás szélén áll.
A mérgessiklófélék családjának új tagjaként azonosított fajra a York-félszigeten található bányászvárosban, Weipában bukkantak rá a szakemberek. A térségben a Rio Tinto bányatársaság folytat bauxitkitermelést.
Egyre súlyosabb a légszennyezés Ausztrália nagyvárosaiban, ami növeli az idő előtt bekövetkező halálozások számát. Éves szinten több mint háromezer korai halálozás köthető a városok légszennyezettségéhez, a változó időjárási körülmények miatt ez a szám tovább növekedhet a jövőben.
Jason Evans, a tanulmány társszerzője és kutatócsoportja több mint két évtizednyi időjárási adatot elemzett, amelyek az ország délkeleti részét, köztük Sydney, Melbourne és Brisbane területét is lefedő kilenc helyszínről származtak. A kutatók szerint tekintettel arra, hogy Ausztrália lakosságának több mint 80 százaléka a délkeleti területeken él és jelentős népességnövekedés várható, a jövőbeli intenzívebb légszennyezettségi epizódok hatása ígyrendkívüli lehet.
Világszerte több mint egymilliárd emberre jelent fenyegetést a globális felmelegedés miatti hőség. Több országban hiány van az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges hűtőberendezésekből és légkondicionálókból.
Egy nonprofit civil szervezet nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a hűtőszekrények, a ventilátorok és egyéb hűtőberendezések működtetéséhez szükséges egyre több villamos energia tovább fogja erősíteni az éghajlatváltozást, hacsak az erőművek nem váltanak át a fosszilis tüzelőanyagokról a tisztább energiaforrásokra.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvná meg a pusztító fehéredéstől az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi óceánkutató.
Daniel Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa kedden mutatja be az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen kétszáz szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.
Korlátozzák a látogatók számát a dél-kínai Kujcsou tartománybeli Fancsingsan-hegyvidéken, amely alig két hete került fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára.
Fancsingsan-hegyvidék a földtörténeti harmadkorra visszavezethető különleges állat- és növényvilága miatt kapott világörökségi státuszt a közelmúltban Manámában ülésező UNESCO világörökségi bizottságtól. Kínában ezzel már 53 világörökségi helyszín található.
Évente ezer ivóvíz minta ólomtartalmát vizsgálja meg mostantól az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) – közölte az M1 Híradója.
Magyarországon a csapvíz általában biztonságos, de a szolgáltatók csak a vízóráig felelősek a víz minőségért. A régi házakban és lakásokban még sok ólomcső van, amelyekből kioldódhat a szennyező fém. Ez pedig rendkívül egészségtelen.
Több mint háromszáz méhészet jelezte, hogy tömeges méhpusztulást tapasztaltak az elmúlt hetekben. A magyar méhészek mintegy 10-20 százalékát érinti a probléma, az okok azonban egyelőre ismeretlenek. A jelenségről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az M1 aktuális csatornán számolt be.
Bross Péter szerint a méhpusztulás összefügg a napraforgó-termesztéssel: ahol nem termesztenek napraforgót, illetve az nem mézel jól, azokban a megyékben nincs problémája a méhészeknek, például a Dunántúli megyékben, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala vagy Nógrád megyében. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Fejér megyéből több méhész is jelezte, hogy gondjai támadtak – tette hozzá.
Még mindig érkeznek lakossági bejelentések kóborló medvékről a Bükki Nemzeti Park munkatársaihoz. Az összegyűjtött adatok szerint több példány mozog jelenleg is Heves megye területén. Az állatok jelenlétéről lábnyomaik és elhullajtott szőrszálaik is árulkodnak.
A szakembereket elektronikus térképen is rögzítik a már kivizsgált medveészlelések helyét és idejét. Gombkötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park zoológiai szakreferense a heol.hu portálnak elmondta, bár nincs rá bizonyítékuk, hogy hazánk területén szaporodnának ezek a termetes állatok, a faj példányai gyakran tévednek át Szlovákiából, és szinte biztos, hogy léteznek határon átnyúló élettereik is.
A New York-i Times Square-t árasztotta el virtuálisan egy amerikai művész, aki így kívánja felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaira. Multimédiás alkotása azt mutatja meg, milyen következményekkel járna az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés a város alacsonyan fekvő területein.
Mel Chin alkotása a kiterjesztett valóság technológiájára épülve mutatja meg, miként festene a híres manhattani tér nyolc méterrel a tengerfelszín alatt. A járókelők az okostelefonjaikon nézhetik végig azt a Microsoft segítségével készült hatperces kisfilmet, amelyben hajók és tengeri élőlények háromdimenziós hologramjai úsznak el a fejük felett vagy a környező épületek között.
Kitiltják január 1-jétől Stuttgartból az Euro 4-es és annál alacsonyabb besorolású dízelmotoros járműveket. Így döntött szerdán a konzervatív-zöld tartományi kormánykoalíció Baden-Württembergben.
A korszerűbb, Euro 5-ös minősítéssel rendelkező erőforrással szerelt járművek egyelőre maradhatnak a város utcáin, de hosszabb távon várhatóan őket is ki fogják tiltani.
A patkányok jelenléte jelentősen hozzájárul a madárvilág és ezen keresztül a korallok pusztulásához. Erre a következtetésre egy friss nemzetközi kutatás során jutottak a tudósok.
A tanulmányban ausztrál, amerikai és brit tudósok egy csoportja az óceán nitrogénszintjét hasonlította össze az Indiai-óceán Afrika és Indonézia közötti részén fekvő tucatnyi sziget környékén. A Chagos-szigetcsoport hat szigetén élnek patkányok, további hat szigeten azonban nem. Andrew Hoey, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint ennél alkalmasabb helyszínt és körülményeket nem is találhattak volna a kutatáshoz.
Miközben a nyugat-európai élelmiszeripar szén-dioxid-hiánnyal küzd, a magyarországi ellátás kiegyensúlyozott - közölte a Világgazdaság.
A lap szerdai számában megjelent írás szerint bőven jut ipari és élelmiszeripari szén-dioxid a magyarországi piacra, annak ellenére, hogy a gázból Nyugat-Európában hiány van.
A Meteorológiai Világszervezet tájékoztatása szerint az idei volt az eddig mért második legforróbb június a világon. Az év folyamán eddig begyűjtött adatok fényében a La Nina légköri jelenséggel kísért évek közül 2018 minősül a legmelegebbnek a rendszeres mérések kezdete óta.
Idén júniusban Észak-Szibéria nagy részén kivételesen magas, míg az Egyesült Államok és Kanada középső területén, Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős részén is jóval az ilyenkor szokásos átlagnál magasabb hőmérsékleteket mértek.
Óriáskígyó tartja félelemben a lengyel főváros környékét, miután levedlett bőrét megtalálták egy Varsótól délre fekvő településen. Egy állatvédő szervezet szerint a tigrispiton, amelynek több mint öt méter hosszú, frissen levedlett bőrét szombaton találták meg, megszökhetett valahonnan. Most a Visztula folyó mentén, Konstancin Jeziorna területén, Varsótól 20 kilométerre délre rejtőzhet.
„A bőr friss, tehát a kígyó éhes és támadhat” – közölte honlapján az Animal Rescue Poland, amely fotókat is közöl a levedlett hatalmas kígyóbőrről. Egyúttal figyelmeztette a szervezet az ott élőket, hogy ne sétálgassanak és ne aludjanak a szabad ég alatt, továbbá figyeljék a környéket.
A ritka és súlyosan veszélyeztetett erszényes faj valaha Ausztrália keleti részét népesítette be, a rókák és a betegségek azonban szinte teljesen kiirtották.
Az új-dél-walesi Egyetem tudósai márciusban Tazmániából telepítették be a faj húsz példányát, és megfigyelésük szerint már három nőstény állat hordja az utódját az erszényében. A babszem nagyságú kölykök három hónapon át növekednek az erszényben.
Megkezdődött a gemenci erdőben fészkelő feketególya-pár, Tóbiás és Sára fiókáinak kirepülése. A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött feketególyafészek-kamerának köszönhetően az elkövetkezendő néhány napban minden érdeklődő figyelemmel kísérheti a fiókák első szárnypróbálgatásait.
A fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekbe. Általában csatlakoznak egy csoporthoz, az éjszakákat pedig egy kiválasztott fán töltik.
Pusztító viharok, rekkenő kánikula, kihalóban lévő állatfajok: ezek mind-mind a globális klímaváltozás gyakori jelenségei. Ám számos más, kevésbé látható veszéllyel is számolnia kell az emberiségnek. Sok vírus terjedését idézi elő a változó éghajlat.
A közelmúltban a Zika-vírus és a Dengue-láz került a világsajtó fókuszába, amelyek a klímaváltozás szempontjából úgynevezett indikátor – jelző – betegségek, mivel ezeket rovarok terjesztik. A rovarpopuláció terjedésével nagyon jól meg lehet figyelni a szakemberek véleménye szerint, miként változik egy fertőző betegségnek a kiterjedtsége.
Kezdeményezték a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását, az erről szóló dokumentumokat Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő csütörtökön adta át az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.
Farkas Sándor a Szőregi Rózsaszemzés Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a dísznövénykertészetnek több száz éves hagyományai vannak Magyarországon. Rózsatövet ötven üzemben, mintegy 170 hektáron nevelnek, a termelés központja Szeged-Szőreg és térsége – közölte az államtitkár.
A Nagy Ugrás az ember és a természetes környezet közötti harmónia újraélesztésének kezdeményezése, amelyhez az idén is több mint ötszáz helyszín csatlakozott szerte Európában. A változatos helyszíneken július 8-án, szombaton több százezren ugranak majd egyszerre a folyókba és más természetes vizekbe, így hívva fel a társadalom minél szelesebb rétegének figyelmét vizeink védelmére. Magyarországon a kezdeményezés központi helyszíne idén Göd lesz.
Szoros verseny alakult ki a WWF Nagy Ugrás pályázói között, mivel minden jelentkezését benyújtó ötletes, szórakoztató és egyben a vizeink védelmét hangsúlyozó programtervet állított össze. Végül megszületett a döntés, amelyről a nemzetközi Duna-napon, június 29-én le is rántották a szervezők a leplet: az idei nyertes eseménynek a Pest megyei Göd ad otthont, vagyis a WWF Magyarország is itt tartja hivatalos Nagy Ugrását.
Szombattól újra lehet fürödni a mártélyi szabadstrandon, amelynek üzemeltetését június végén függesztették föl a cianobaktériumok elszaporodása miatt – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtószolgálata.
A közlemény szerint június 27-én a természetes fürdőhely üzemeltetője ismeretlen eredetű szennyeződés miatt tett bejelentést. A Holt-Tisza vízterében kékes-zöldes elszíneződés volt látható, amely a vízparton és a műtárgyak, csónakok körül megrekedve még intenzívebb volt.
Műholdas felvételek segítségével a kutatók megállapították, hogy 2000 óta a vártnál nagyobb mértékben zajlott erdőirtás Délkelet-Ázsia kritikus fontosságú felföldi területein
Zhenzhong Zeng, a Princeton Egyetem kutatója, a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy műholdas adatok és számítógépes algoritmusok alapján jutottak erre a következtetésre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség napokban publikált jelentése szerint vizeink állapota lehangoló: jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20 százaléka bír jó ökológiai állapottal.
Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt két évtizedben az Európai Unió vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan – mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. Hozzátette: régóta határozottabb fellépést várnak a környezetvédők Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és remélik, hogy a mostani jelentés sokakat cselekvésre késztet.
Először sikerült laboratóriumban, mesterséges megtermékenyítéssel orrszarvúembriókat létrehozni német tudósoknak.
Néhány hónappal az utolsó hím északi szélesszájú rinocérosz, Sudan elpusztulása után újraéledt a remény, hogy megmenthető a közvetlenül a kihalás előtt álló alfaj.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői, Thomas Hildebrandt, a berlini Leibnitz Zoológiai Kutatóintézet (IZW) munkatársa és kutatócsoportja a világon elsőként végzett sikeres „orrszarvú-lombikprogramot”, a megtermékenyített sejtekből embriók fejlődtek ki.
A petesejtek európai állatkertekben élő déli szélesszájú orrszarvúktól származtak, a hímivarsejtek északi hímek tárolt spermájából.
Szudán, a nemrégiben 45 évesen elpusztult szélesszájú orrszarvú (MTI/EPA/Dai Kurokawa)
A következő lépés az lesz, hogy a kihalófélben lévő alfaj embrióit hozzák létre. Ehhez petesejteket kell venni a világ utolsó két nőstény északi szélesszájú orrszarvújától. AZ IZW egy szóvivője szerint ezt augusztusban vagy szeptemberben végzik el.
A két nőstény a márciusban 45 évesen elpusztult Szudán lánya és unokája, mindketten terméketlenek, egy kenyai rezervátumban élnek.
Az embriók úgymond „dajkaanyái” déli szélesszájú orrszarvúk lesznek. Az első vemhesség már 2019 elején elkezdődhet.
Az északi szélesszájú orrszarvúk eredetileg Közép- és Kelet-Afrikában éltek, a vadonban már 2008-ban kihalt az alfaj.
A kolumbiai elnök hivatalosan másfél millió hektárral kibővítette a Chiribiquete Nemzeti Természeti Park területét, ezzel területe több mint négy millió hektárra bővült. Így a Kolumbia déli részén lévő védett terület nagyobb lett, mint Hollandia.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök elmondta, a faji sokszínűség szempontjából talán ez a világ legfontosabb helyszíne. Ezért tettek meg mindent, hogy egy még nagyobb területet védelem alá vonjanak.
A tengerek műanyag-szennyezettségének csökkentése érdekében Seattle-ben kitiltották a műanyag evőeszközöket és szívószálakat az éttermekből és bárokból.
A rendelkezés, amely szerint az élelmiszert vagy italt felszolgáló vendéglátóhelyeken ezentúl tilos műanyag evőeszközt vagy szívószálat adni, vasárnap lépett hatályba. Seattle az első amerikai nagyváros, amelyben ezt a korlátozást bevezették.
2011-es rekord dőlt meg a múlt héten Ománban. Ráadásul nem egy, hanem két egymást követő nap is meghaladta a minimum-hőmérséklet az eddig mért legmagasabb értéket.
Omán Quriyat településén dőlt meg az eddigi minimum-hőmérsékleti világrekord június 26-án. Még az éjszakai órákban is alig csökkent a hőmérséklet 42,6 Celsius-fok alá.
A Plastic Free July – műanyagmentes július – nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Humusz Szövetséggel és a Refillel közösen műanyagmentes életre buzdítja a lakosságot júliusban. A fő hangsúlyt a PET palackokra helyezik.
A szervezetek július 7-én szombaton indítják el a kampányt egy műanyagmentes piknikkel, ahol a háztartásokban megtalálható műanyagok teljes választékára kínálnak tartós, környezetbarát alternatívákat.
Környezetbarát fakunyhók, kortárs víkendházak épülnek a Hello Wood idei nyári egyetemén július 7. és 15. között Csóromföldén.
Idén a kisméretű kabinházak megépítésére helyezi a hangsúlyt a Hello Wood a harminc ország építészeinek részvételével megrendezett nemzetközi nyári egyetemén – olvasható a szervezők közleményében.
További két ausztrál államban tiltották be az egyszer használatos műanyag bevásárlószatyrokat, így Új-Dél-Wales állam kivételével már az egész földrészen tilos ingyen vékony műanyagzacskót osztogatni a vásárlóknak. Emellett két nagy áruházlánc önként országos viszonylatban is elállt a zacskóosztogatástól.
A tilalom vasárnapi kiterjesztése számos összetűzéshez vezetett: a feldühödött vevők a pénztárosokkal gorombáskodtak több áruházban.
Lezárult a jelentkezés a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyre. Idén a tavalyinál is többen, 324 település jelentkezett. A legaktívabbak az ezer fő alatti falvak voltak. A népszerű verseny idén ünnepli huszonöt éves fennállását, ez alkalomból a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny szervezőbizottsága több különlegességgel is készül.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, hogy az utóbbi évek legnagyobb érdeklődésre számot tartó versenyének számít a Virágos Magyarország. Az idén minden eddiginél többen, 324-en pályáznak a legvirágosabb település címre. A pályázók zöme az ezer fő alatti falvak kategóriába tartozik.
