Mint írták: a Dunántúlon a figyelmeztetési értéket meghaladó, 7,7-es UV-B sugárzás várható. Ha lehetséges, 11 és 15 óra között kerülni kell a napozást. Ilyenkor, normál bőrtípusnál, már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet – hívták fel a figyelmet.
2013-ban, amikor Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesületének együttműködésében megnyílt a kert, a közösségteremtő ereje mellett az egészség és környezettudatosságra való ösztönzés is elsődleges szempont volt. A kertben csak bio növényvédő szereket szabad használni.
Gajdos László, az állatpark igazgatójának közlése szerint a valószínűleg nőstény ivarú új utód problémamentesen jött világra, anyja gondoskodóan terelgeti kifutójukban, és már a csapat többi tagjával is megismertette.
A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje több mint hét és fél millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben. Mindezt egy több mint nyolcvan szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport mutatta ki, amely tanulmányában az antarktiszi jég állapotának eddigi legteljesebb áttekintését adta.
A Levendula Hetek pénteki megnyitóján Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a 14. alkalommal megrendezett fesztivál „közelebb viszi az emberhez a természet csodáját”.
A vállalatra és több másik gyorsétteremláncra is egyre nagyobb nyomás nehezedik a vásárlók és a környezetvédő aktivisták részéről, akik a környezetszennyező műanyag szívószálak lecserélését szorgalmazzák. Az óceánba kerülve ugyanis ezek a műanyagok komoly fenyegetést jelentenek az élőlényekre. A papír szívószálak ezzel szemben lebomlanak a természetben.
A szerdán megnyílt központ munkatársai öt kutatási területre összpontosítanak: a csinling-óriáspanda fajmegőrzésének biológiájára, genetikájára, fiziológiájára, a betegségei megelőzésére és táplálkozására.
Sicz György kertészmérnök Békéscsabán az M1-nek elmondta: a málna esetében elsősorban a talajigényét kell kiemelni, a málna szereti a semleges vagy savanyú kémhatású talajokat. Ami a klimatikus igényét illeti, szereti a hűvösebb klímát és a páradús levegőt, így nem az Alföld tipikus növénye – tette hozzá.
Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevő irtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.
Az arborétum közösségi oldalán olvasható, hogy a szokásosnál hamarabb vette kezdetét a szentjánosbogarak rajzása. A különleges természeti jelenséget az érdeklődők az esti órákban szervezett szakvezetéseken tekinthetik meg. A csaknem másfél órás program minden este 20 óra 15 perckor, 20 óra 30 perckor és 20 óra 45 perckor kezdődik.
A tizenhárom számontartott, legidősebb majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa közül kilenc példány elpusztult vagy legöregebb részei, ágai letörtek, elhaltak az elmúlt tizenkét évben – írják kutatók a Nature Plants című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben soha nem látott mértékűnek nevezik a fák pusztulását.
A kilenc fa közül négy Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt. Köztük van a Zimbabwéban 2450 évig élt Panke, amely 2011-ben pusztult el, a namíbiai Holboom nevű fa, amely Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt több mint 30 méteres magasságával és 35 méteres körméretével. Valamint a botswanai Chapman nevű fa, amelybe annak idején David Livingstone Afrika-kutató belevéste nevének kezdőbetűit. A James Champman dél-afrikai vadászról elnevezett mintegy 1400 éves fának mind a hat hajtása egyszerre esett le 2016 januárjában.
Kétségtelenül megdöbbentő és drámai, hogy oly sok évezredes fa pusztul ki a mi időnkben – mondta el Adrian Patrut kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A pusztulás okát ugyan nem ismerik a szakemberek, de arra gyanakodnak, hogy az részben a jelentős klímaváltozással magyarázható, amely Afrika déli térségét különösen sújtja.
Képünk illusztráció (MTI/EPA/Nic Bothma)
2005 és 2017 között a kutatók felmérték az összes ismert afrikai baobabfa-matuzsálemet – több mint hatvan példányt. Lejegyezték körméretüket, magasságukat, korukat. A kutatók váratlan és nagyon érdekes ténynek nevezték, hogy a legtöbb legidősebb és legnagyobb fa ebben az időszakban pusztult el. Valamennyi Afrikai déli részén – Zimbabwéban, Namíbiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Botswanában és Zambiában – élt.
Az afrikai baobabfa a világ legnagyobb és legtovább élő virágzó fája. Afrika szavannáin nő. Koruk akár a háromezer évet is elérheti. Hajtásonként nőnek, lombozatuk ritkás, ágai vízszintesen szétterülnek. Nagy virágaikból fejlődnek ki uborkaalakú terméseik, amelyek a majmok kedvenc csemegéje, innen kapták a nevüket is. A fa törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban lehullott csapadékot. Leveleit főzve fogyasztják vagy a hagyományos gyógyászatban használják fel.
Az egyik ősi baobabfa Zimbabwében olyan nagy, hogy negyven ember is menedéket találhat a lombozata alatt.
Forrás: MTI
Az elmúlt évben fejenként 29 zacskó került forgalomba az országban, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 45 darabhoz képest. Az összes elhasznált műanyag zacskók száma több mint egyharmadával csökkent, kevesebb mint két és fél milliárd darabra.
A teknős elpusztulásának fő oka a műanyagszemét volt – mondta Virapong Laovecspraszit állatorvos, az óceánkutató központ munkatársa.
A Harpinban lévő Szibériai Tigrisparkban több mint 1300 szibériai tigris él, és itt hozták létre a kínai szibériai tigristenyészközpont egyik létesítményét.
Az év elején vett vízminták szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot. A hóban ezen felül olyan mérgező anyagokra bukkantak, mint a PFA-k (poli- és perfluoralkil anyagok) és a PFC-vegyületek (polifluoroalkilok, más néven perfluor-karbonok), melyekkel a kültéri ruhadarabokat vonják be.
A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket.
Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, miként lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül.
A Tisza-tó élő tiszai szakaszán már több mint egy hete kezdetét vette a kérészek rajzása. Az idei, szokatlanul korán jött nyári idő miatt két héttel előbb elkezdődött a tiszavirágok röpte.
A háromnapos rendezvényen az állatkert kertészetének rózsa fajtabemutatójával, Magyarország vezető kertészeteinek rózsa kompozícióival, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tematikus ismertetőivel, valamint virágkötészeti bemutatóval várják a növénybarátokat – közölte az intézmény.
A bevezetett intézkedések vegyes eredményeket hoznak
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyag zacskókat. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt, mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére.
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin öt nejlonzacskót hányt ki röviddel péntek délután bekövetkezett kimúlása előtt, majd a felboncolt állatban további nyolcvan zacskót találtak a thaiföldi környezetvédelmi minisztérium tengeri és tengerparti erőforrásokkal foglalkozó osztálya szerint.
A szervezők választása nem véletlen esett idén Indiára. Az országban minden évben több mint öt és fél tonna műanyaghulladék keletkezik. A legtöbb szemét Delhiben halmozódik fel.
A forróság elől sokan a Budapestet környező hegyekben menekülnek hűsölni, kikapcsolódni. A Normafa és a János-hegy lejtőit járva a kirándulók az ösvények mellé kihelyezett táblákról arról tájékozódhatnak, hogy úgynevezett örökerdőben járnak.
Bár még több hét van hátra a június 30-i nevezési határidőig, már most látszik, hogy nem lesz könnyű dolga a szervezőknek, mivel viccesebbnél-viccesebb fotók érkeztek be a felhívásra.
Példaként említették, hogy Németországban 1881, Ausztriában pedig 1800 óta nem mértek az ideihez hasonló magas hőmérsékleteket. Kitértek arra, hogy nemcsak Európában, hanem Ausztráliában is rekordközeli, a második legmelegebb volt az idei április. Pakisztánban pedig 50 Celsius-fok fölötti értékeket mértek, ami valószínűleg a valaha eddig mért legmagasabb hőmérséklet áprilisban – tették hozzá. Magyarországon összességében az évszak középhőmérséklete országos átlagban 12,7 Celsius-fok volt, ami majdnem két fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket.
Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó. A vadon élő emberszabásúak megszámlálása Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság természetvédelmi hatóságainak, valamint több civil szervezetnek és a lipcsei Max Planck Intézetnek a közös projektje volt.
A nyugat-norvégiai Etne településen 32,7 Celsius-fokot mutattak a hőmérők szerdán, ami új májusi rekordot jelent az országban.
Városliget Zrt. megbízásából május végén teljesen kitakarították a városligeti Felső-tavat, így a park népszerű közösségi terénél újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
Az egész napos rendezvényen élményszerű, interaktív, játékos formában mutatják be a szervezők az újrahasznosítás fontosságát a látogatóknak.
Mészáros Tamásné, a települsé polgármestere elmondta: a beruházás keretében a csapadékvíz által leginkább veszélyeztetett utcák vízelvezető létesítményeit is felújítják, három kilométert meghaladó hosszúságban. A fejlesztést uniós forrásból valósítják meg, a költségekhez az önkormányzatnak és a lakosoknak nem kellett hozzájárulniuk.
A közlemény idézi Bartus Gábort, az NFFT titkárát, aki elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években kiemelkedő sikereket ért el a fenntarthatóság területén.
A legfontosabb mutató a klorofill tartalom, Tihanynál 2,2 mikrogramm volt literenként, Keszthelynél pedig 6,6 mikrogramm, ami nagyon jó érték – mondta el G. Tóth László a sonline.hu portálnak. A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója megjegyezte: ezek az értékek legalább hatszor-hétszer kevesebbek, mint a 70-80-as években mért adatok. A klorofilltartalmat elsősorban kovamoszatok és zöld algák teszik ki.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Virágos Magyarország verseny szervező bizottságának közleménye szerint az idei két fődíjas település képviseli majd Magyarországot 2019-ben az Entente Florale Europe környezetszépítő versenyen. 2018-ban a tavalyi nyertesek, Veszprém és Lajoskomárom vesznek részt ezen a megmérettetésen.
Két napja halásszák le az elpusztult halakat a szegedi Holt-Maros egyik szakaszáról. A halak nyitott szájjal, iszappal teli kopoltyúval vetődtek a felszínre. Eddig csaknem négy mázsányi tetemet szedtek ki a vízből, ezek között 40-50 kilós amúrok is voltak. Közben folyamatosan vizsgálják, mi okozhatja a tömeges pusztulást.
Az akadémia honlapján olvasható programajánló szerint pénteken nemzeti parkok, egyetemek, múzeumok és sok más olyan intézmény tart interaktív bemutatókat a Széchenyi téren, melyek munkája valamilyen módon a vízhez kapcsolódik.
A térkép megmutatja, hogy Európában az őserdők csak a kieső, civilizációtól távoli területeken találhatók meg, többnyire igen kis területen. Bár az azonosított őserdők 89 százaléka természetvédelmi területen fekszik, a tudósok szerint mégis veszély fenyegeti őket.
A PET palack minimum 450 év alatt, a kartonpapír két hónap alatt, a műanyag doboz mérettől függően legalább 2000 év, míg a hungarocell minimum egymillió év alatt bomlik le teljesen a hivatalos adatok szerint. Kis lépésekben el lehet kezdeni a gyártók ösztönzését arra, hogy gyorsabban lebomló anyagokat használjanak a csomagoláshoz – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Humusz Szövetség alelnöke. Merza Péter hangsúlyozta: a gyártók hozzáállásán az emberek hozzáállásával lehet változtatni, hiszen az előbbiek az utóbbiak igényeit próbálják kielégíteni.
A kék bolygó II. (Blue Planet II.) című hétrészes angol természetfilm-sorozat a világhírű természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough közreműködésével évekig készült és kiemelkedő nézettségi adatokat produkált Nagy-Britanniában. A lenyűgöző látványvilágú sorozatot mától a közmédia kulturális televíziója, az M5 is képernyőre tűzi.
A nemrégiben kinevezett tárcavezető továbbá megjegyezte, azon is dolgozik majd, hogy a falu ne a múltat, hanem a biztos megélhetést nyújtó jövőt jelentse az új generáció számára.
A kezdeményező Európai Folyókért Hálózat eredeti célkitűzése az volt, hogy társadalmi támogatói bázist építsen ki az Európai Unió vízvédelmi szabályozási rendszerének és víz keretirányelvének népszerűsítéséhez. A kezdeményezésről mostanra elmondható, hogy inspiráló és tömegeket megmozgató eseménnyé vált, ami Európa-szerte hitelesen képviseli az élővizek védelmének fontosságát.
A Yellowstone Nemzeti Park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyed, azóta mintegy 2300-at vagy leöltek, vagy vadászat áldozatául esett.
A városi népesség növekedése csak néhány országra fog korlátozódni – áll a tanulmányban. India, Kína és Nigéria az előrejelzések szerint együttesen a 35 százalékát fogják adni a városok 2018 és 2050 közötti növekedésének. 2050-re Indiában több mint 400 millióval, Kínában 255 millióval, Nigériában pedig közel 200 millióval több városlakó lesz.
A Nigrita nevű nőstény és a Jumbo nevű hím első közös utódja 29 éve, 1989 májusában jött világra. A századik kis teknős pedig február végén bújt ki a tojásból.
A többnyire műanyagból és halászati eszközökből álló kiterjedt szeméthalmot először 1997-ben fedezték fel, a mérete azóta folyamatosan nő. Tömege pillanatnyilag 80 ezer tonnára tehető.
A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen csökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj jövőjét illetően.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a döntő szerep a városokra, különösen a nagyvárosokra hárul. A kibocsátás 70 százalékáért ugyanis ezek felelnek – mondta az államfő. Az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködésről szóló tárgyalás után Áder János közölte: Budapest 2015-ös belépése után most az MJVSZ tagjai is egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz.
A Helsinki Egyetem munkatársai nemrégiben megvizsgálták, milyen tényezők befolyásolják az erdők területének zsugorodását vagy növekedését a világ különböző területein. Eredményeiket a Plos One szaklapban mutatták be.
Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője elmondta, hogy a világon tíz emberből kilenc – azaz a népesség 90 százaléka – valamilyen módon rossz minőségű levegőt szív. Ez országonként eltérő, de a tendencia összességében elég negatív képet mutat: a világon évente hétmillió ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt.
A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.