Lekerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájáról a Föld második legnagyobb korallzátonya, a közép-amerikai Belize partjai mentén húzódó nagy koralltelep, amelyet a tervezett tengeri olajkitermelés fenyegetett.
Az UNESCO illetékes bizottsága Bahreinben zajló ülésén, a napokban döntött az átminősítésről, amelyet az tett lehetővé, hogy a belize-i parlament moratóriumot hirdetett az olajbányászatra.
A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben – ezt állapították meg az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban.
Az amerikai kutatók 2013-ban az előző valamivel több mint harminc évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körülölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján.
Az élelmiszerekben és kozmetikai szerekben használt pálmaolaj előállítása komolyan veszélyezteti az élővilág faji sokszínűségét. Az olajpálma-ültetvények közel kétszáz súlyosan veszélyeztetett faj, többek között az orángutánok, tigrisek és gibbonok létét fenyegetik.
Ha olajpálmát termesztenek a fajokban bővelkedő trópusokon, annak katasztrofális következményei lehetnek a Föld élővilágának faji sokszínűségére.
A műanyag-szennyezés nemcsak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is egyre nagyobb veszélyt jelent. Nemrégiben az East China Normal Egyetem kutatásából kiderült, hogy a tengeri só már nemcsak nátrium-kloridot és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem mikroműanyag-részecskéket is. De igaz ez a mézre, sőt már a szálló porban is található műanyag.
Egy kilogramm tengeri só akár 600 mikroműanyag-részecskét is tartalmazhat, így ha a napi ajánlott mennyiségű sófogyasztást tekintjük – 5 gramm –, akkor naponta három mikro méretű műanyag is a szervezetünkbe kerül. A számok valószínűleg eltérnek egymástól, attól függően, hogy hol és milyen módszerrel bányásszák, állítják elő a tengeri sót.
Eredményesnek nevezte az agrárminiszter az elmúlt tíz év környezetvédelmi erőfeszítéseit. Nagy István csütörtökön sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Magyarországon a környezetügy jó irányba halad.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2008 és 2017 közti időszakra koncentráló, Magyarországról készült Környezetpolitikai teljesítményértékelés pozitív megállapításai közül a miniszter kiemelte: 2008 és 2015 között a bővülő gazdasági teljesítmény mellett is csökkent a hulladékkibocsátás. Ebben az időszakban a teljes hulladékképződés 17 százalékkal csökkent, míg a GDP 3 százalékkal nőtt.
Ismeretlen eredetű szennyeződés miatt szerdától ideiglenesen megtiltották a fürdőzést a mártélyi Holt-Tiszában
A Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal népegészségügyi osztályához a mártélyi holt-tiszai szabadstrand üzemeltetőjétől, a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Nonprofit Zrt.-től kedden érkezett bejelentés arról, hogy ismeretlen eredetű szennyeződés került a vízbe – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal az MTI-t.
A most felfedezett tizenkét fajt – köztük békákat, gyíkokat és baglyokat – eddig még nem katalogizálták. A két expedíció alatt mintegy kétszáz állat- és növényfaj több mint ezerhétszáz példányát vizsgálták meg.
Az expedíció egyik célja az volt, hogy többet tudjanak meg a Loxopholis nevű gyíkfaj szaporodásáról. Ezek a hüllők közösülés nélkül szaporodnak. Néhány alfajuk kizárólag nőstényekből áll.
A közel másfél milliárd svéd koronából megvalósuló gyár a tervek szerint 2020-ra készül el, és nem szenet, valamint kokszot, hanem hidrogént fognak használni benne az acélgyártáshoz.
A svéd állami tulajdonban lévő Vattenfall energiavállalat nemrégiben jelentette be, hogy az SSAB acélipari céggel, valamint az LKAB bányavállalattal együttműködve építi meg a kísérleti gyárat az északkelet-svédországi Lulea városában.
Egy friss tanulmányból kiderült, a mezőgazdasági termelés, a dízelmotorok és a gyárak okozta légszennyezettség miatt alultápláltak a fák Európában. A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei: leveleik elszíneződtek és gyéren nőttek.
A Nagy-Britanniában lévő erdőségek jó részét sújtják olyan szennyező anyagok, amelyek bejutva a talajba szétroncsolják a fák gyökerei körül kialakult mikrobaközösségeket. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány készítőinek most sikerült megállapítaniuk, hogy a fő felelős a légszennyezettség, amely a gyökereknél lévő létfontosságú gombák megváltoztatásával alultápláltságot idéz elő a fáknál.
Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést.
A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nyugat-antarktiszi régió alatti földkéreg évente akár 4 centiméterrel is emelkedhet. A tudósok ahhoz hasonlítják a jelenséget, mint amikor valaki felkel egy habszivacsról, és az elkezdi visszanyerni eredeti formáját.
A román meteorológiai szolgálat honlapján közzétett adatok szerint Csíkszeredában 1,7 Celsius-fokig, Gyergyóalfaluban és Bodzafordulón 2,8 fokig süllyedt a hőmérséklet.
Négy és öt Celsius-fok közötti hőmérsékleti minimumot mértek az éjszaka folyamán Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is.
Közel 90 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami húsz százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest. A műholdas felvételek tanúsága szerint az erdőirtás megfékezésére irányuló több évtizedes erőfeszítések ellenére a világ háborítatlan őserdőinek csaknem tíz százaléka pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált az ezredforduló óta.
A szakértők szerint az őserdők pusztulása globális tragédia. Az elmúlt 17 évben napi szinten több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.
A horgászat sikerének fokmérője a kifogott hal mennyisége. Arról, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hal legyen a Balatonban, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHNP) Zrt. telepítéssel gondoskodik – mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, aki a Duna Televízió Balatoni nyár című műsorának volt szerdán a vendége.
Négy évvel ezelőtt szűnt meg a kereskedelmi célú halászat a Balatonon, azóta csak rekreációs célokat szolgál. Mivel a nyári időszak gyakorlatilag a környék turizmusáról szól, a balatoni halászat a tavaszi és az őszi szezonnal mintegy kitolja, kiszélesíti a helyi lehetőségeket. Tavasszal főleg a pontyhorgászatnak és mellette az egyre inkább divatba jövő „behúzós horgászatnak” lehet fontos szerepe, amely révén külföldiek is szép számmal érkeznek. Ősszel a süllő horgászata az, ami évtizedek óta közkedvelt a tó partján.
A Gorilla Alapítvány csütörtökön jelentette be, hogy az amerikai jelbeszédet megtanuló, 46 éves nyugati síkvidéki nőstény gorillát álmában érte a halál kedden, az alapítvány kaliforniai birtokán, ahol Koko egy hímgorillával élt.
Koko a San Franciscó-i állatkertben született 1971. július 4-én, a Hanabi-ko nevet kapta, de csak Kokónak becézték. Egyéves korától tanította őt jelbeszédre Francine Patterson, a Stanford Egyetem kutatója.
Úgy tartják, hogy a Balaton vízminősége annyira jó, hogy akár inni is lehetne belőle. Azonban a szakértők több ponton is óvatosságra intenek.
A Balaton vize nem tartalmaz káros anyagokat, így ha valaki belekortyol, nem betegszik meg – mondta a Balatoni nyár című műsorban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Elemzők szerint a klímaváltozás jelentősen csökkentheti a növénytermesztés eredményeit, főleg a monokultúrás termesztés esetében. Ezért a szakértők szerint érdemes lenne a mezőgazdasági ágazatnak újból felfedeznie olyan fajokat, mint a a hajdina, a borsó, a lóbab vagy a csillagfürt. De az Andokból származó quinoa, más néven rizsparéj is jó szolgálatot tehet Európában.
Sven Erik Jacobsen, a Koppenhágai Egyetem professzorának állítása szerint a régi, a termesztésből már-már kiszoruló, főleg meleg vagy a trópusokkal határos körzetekből származó fajok termesztésbe állítása segíthet a negatív klimatikus hatások kivédésében.
A Budakeszi Vadasparkban június elején egy kuriózumnak számító, fekete dámborjú látta meg a napvilágot, pár nappal később pedig két terrakotta színű borjúval bővült a vadaspark dámállománya. A tehenek ugyan még féltő gonddal védik a kicsiket, de a kitartó és figyelmes várakozók már megleshetik a sokszínű csapatot.
A Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatfajokat bemutató Budakeszi Vadasparkban a szénszínű kisborjú érkezésével lett teljes a színpaletta, ugyanis így a dámszarvasoknál jellemző mindhárom színváltozattal megismerkedhetnek a látogatók.
Az Alexander König Zoológiai Kutatómúzeum igazgatója egy értekezleten mutatott rá arra, hogy a biológiai sokszínűség beszűkülése a rovarok esetében az éghajlatváltozásnál is nagyobb veszélyeket rejt.
Német, holland és brit kutatókból álló csoport majdnem harminc éven keresztül, különböző természeti adottságokkal rendelkező helyszíneken – elsősorban Északnyugat-Németországban – folytatott vizsgálataiban felmérte a rovarállomány változásait. Még a szakértők számára is meglepő eredmény született.
A sokak által kedvelt Balaton-parti falu a utóbbi években számos hazai és nemzetközi elismeréssel lett gazdagabb. Jelenleg is versenyben van a település egy kanadai székhelyű nemzetközi környezeti, virágosítási versenyben.
A Communities in Bloom – magyarul virágos közösségek – versenyén az írországi Birdhill, a kanadai Fogo-sziget, az olasz Pomaretto és az angol virágosítási versenyt többször megnyerő walesi Usk szerepel Tihany kihívói között. Magyarországról a Csongrád megyei Szentes szerepel még a döntőben a nagyvárosok kategóriájában.
A földügyi rendeletek egyik apró módosítása hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben lehessen a jövőben napelemet telepíteni. Az új jogszabály értelmében a saját ingatlanon megvalósított villamosmű engedélyezésekor az iratok másolatban is benyújthatók.
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály hatályon kívül helyezi a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendelet egyik passzusát. Ennek értelmében a jövőben másolatokat is elfogad az illetékes hatóság.
Nagyon erős UV-B sugárzás várható kedden - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez hétfő este eljuttatott közleményében.
Mint írták: a Dunántúlon a figyelmeztetési értéket meghaladó, 7,7-es UV-B sugárzás várható. Ha lehetséges, 11 és 15 óra között kerülni kell a napozást. Ilyenkor, normál bőrtípusnál, már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet – hívták fel a figyelmet.
Csupán néhány száz méterre a Duna parttól, a békásmegyeri lakótelepen már öt éve működik a közösségi kert. Ez az együtt művelt kert levegőt tisztít, vegyszermentes zöldségeket ad, és közösséget is teremt.
2013-ban, amikor Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesületének együttműködésében megnyílt a kert, a közösségteremtő ereje mellett az egészség és környezettudatosságra való ösztönzés is elsődleges szempont volt. A kertben csak bio növényvédő szereket szabad használni.
Afrikai elefántborjú született szombaton a Nyíregyházi Állatparkban. A feltehetően nőstény ivarú utódot természetes úton, komplikációmentesen hozta világra az anyja.
Gajdos László, az állatpark igazgatójának közlése szerint a valószínűleg nőstény ivarú új utód problémamentesen jött világra, anyja gondoskodóan terelgeti kifutójukban, és már a csapat többi tagjával is megismertette.
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás. A kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között egy friss tanulmány szerint.
A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje több mint hét és fél millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben. Mindezt egy több mint nyolcvan szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport mutatta ki, amely tanulmányában az antarktiszi jég állapotának eddigi legteljesebb áttekintését adta.
Idén is „szedd magad” levendulaszürettel és számos programmal várják a látogatókat Tihany mellett.
A Levendula Hetek pénteki megnyitóján Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a 14. alkalommal megrendezett fesztivál „közelebb viszi az emberhez a természet csodáját”.
Papír szívószálat vezet be az Egyesült Királyságban és Írországban működő összes éttermében a McDonald’s, az Egyesült Államok bizonyos részein pedig a műanyag szívószálak egy alternatív változatát kezdi tesztelni.
A vállalatra és több másik gyorsétteremláncra is egyre nagyobb nyomás nehezedik a vásárlók és a környezetvédő aktivisták részéről, akik a környezetszennyező műanyag szívószálak lecserélését szorgalmazzák. Az óceánba kerülve ugyanis ezek a műanyagok komoly fenyegetést jelentenek az élőlényekre. A papír szívószálak ezzel szemben lebomlanak a természetben.
Kutatóközpontot hoztak létre a csinling-óriáspanda tanulmányozására az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Hszienben.
A szerdán megnyílt központ munkatársai öt kutatási területre összpontosítanak: a csinling-óriáspanda fajmegőrzésének biológiájára, genetikájára, fiziológiájára, a betegségei megelőzésére és táplálkozására.
A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. A nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár volt, amelyen tíz-tizenötezer tonna termett. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem.
Sicz György kertészmérnök Békéscsabán az M1-nek elmondta: a málna esetében elsősorban a talajigényét kell kiemelni, a málna szereti a semleges vagy savanyú kémhatású talajokat. Ami a klimatikus igényét illeti, szereti a hűvösebb klímát és a páradús levegőt, így nem az Alföld tipikus növénye – tette hozzá.
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában. Az első brit vörös listán szerepel a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű denevér is. Az új kutatásról a BBC hírportál számolt be.
Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevő irtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.
Szokatlanul hamar megkezdték a rajzást a szentjánosbogarak az Alcsúti Arborétumban. Ezernyi fénylő kis lámpásként repkednek sötétedés után, szinte bevilágítva az egész arborétumot. Az úgynevezett szentjánosbogártáncot június végéig tekinthetik meg a látogatók az esti szakvezetéseken.
Az arborétum közösségi oldalán olvasható, hogy a szokásosnál hamarabb vette kezdetét a szentjánosbogarak rajzása. A különleges természeti jelenséget az érdeklődők az esti órákban szervezett szakvezetéseken tekinthetik meg. A csaknem másfél órás program minden este 20 óra 15 perckor, 20 óra 30 perckor és 20 óra 45 perckor kezdődik.
Részben vagy teljesen elpusztultak Afrika legöregebb és legnagyobb majomkenyérfái az elmúlt évtizedben. A botanikusok szerint az 1100-2500 éves fák a klímaváltozás áldozataivá válhattak.
A tizenhárom számontartott, legidősebb majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa közül kilenc példány elpusztult vagy legöregebb részei, ágai letörtek, elhaltak az elmúlt tizenkét évben – írják kutatók a Nature Plants című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben soha nem látott mértékűnek nevezik a fák pusztulását.
A kilenc fa közül négy Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt. Köztük van a Zimbabwéban 2450 évig élt Panke, amely 2011-ben pusztult el, a namíbiai Holboom nevű fa, amely Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt több mint 30 méteres magasságával és 35 méteres körméretével. Valamint a botswanai Chapman nevű fa, amelybe annak idején David Livingstone Afrika-kutató belevéste nevének kezdőbetűit. A James Champman dél-afrikai vadászról elnevezett mintegy 1400 éves fának mind a hat hajtása egyszerre esett le 2016 januárjában.
Kétségtelenül megdöbbentő és drámai, hogy oly sok évezredes fa pusztul ki a mi időnkben – mondta el Adrian Patrut kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A pusztulás okát ugyan nem ismerik a szakemberek, de arra gyanakodnak, hogy az részben a jelentős klímaváltozással magyarázható, amely Afrika déli térségét különösen sújtja.
Képünk illusztráció (MTI/EPA/Nic Bothma)
2005 és 2017 között a kutatók felmérték az összes ismert afrikai baobabfa-matuzsálemet – több mint hatvan példányt. Lejegyezték körméretüket, magasságukat, korukat. A kutatók váratlan és nagyon érdekes ténynek nevezték, hogy a legtöbb legidősebb és legnagyobb fa ebben az időszakban pusztult el. Valamennyi Afrikai déli részén – Zimbabwéban, Namíbiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Botswanában és Zambiában – élt.
Az afrikai baobabfa a világ legnagyobb és legtovább élő virágzó fája. Afrika szavannáin nő. Koruk akár a háromezer évet is elérheti. Hajtásonként nőnek, lombozatuk ritkás, ágai vízszintesen szétterülnek. Nagy virágaikból fejlődnek ki uborkaalakú terméseik, amelyek a majmok kedvenc csemegéje, innen kapták a nevüket is. A fa törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban lehullott csapadékot. Leveleit főzve fogyasztják vagy a hagyományos gyógyászatban használják fel.
Az egyik ősi baobabfa Zimbabwében olyan nagy, hogy negyven ember is menedéket találhat a lombozata alatt.
A korábban ingyenes zacskók fizetőssé válásával 2017-ben jelentősen visszaesett a használatuk.
Az elmúlt évben fejenként 29 zacskó került forgalomba az országban, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 45 darabhoz képest. Az összes elhasznált műanyag zacskók száma több mint egyharmadával csökkent, kevesebb mint két és fél milliárd darabra.
A közönséges levesteknős még a múlt héten legyengülten sodródott partra az ország keleti tartományának egyik strandján, két nappal később pedig kimúlt. Az esetről hétfői közleményükben számoltak be a helyi állatvédők.
A teknős elpusztulásának fő oka a műanyagszemét volt – mondta Virapong Laovecspraszit állatorvos, az óceánkutató központ munkatársa.
Mintegy hatvan szibériai tigriskölyök született idén a világ legnagyobb tenyészközpontjában, az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományban.
A Harpinban lévő Szibériai Tigrisparkban több mint 1300 szibériai tigris él, és itt hozták létre a kínai szibériai tigristenyészközpont egyik létesítményét.
Már az Antarktisz távoli vizeiben is kimutatható a műanyag- és vegyi szennyezettség.
Az év elején vett vízminták szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot. A hóban ezen felül olyan mérgező anyagokra bukkantak, mint a PFA-k (poli- és perfluoralkil anyagok) és a PFC-vegyületek (polifluoroalkilok, más néven perfluor-karbonok), melyekkel a kültéri ruhadarabokat vonják be.
Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét. Derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet legújabb jelentéséből.
A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket.
Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése. Minderről egy új nemzetközi kutatás számolt be.
Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, miként lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül.
A következő napokban érdemes lesz kilátogatni a Tisza szegedi szakaszára. Szemtanúi lehetünk a kérészek násztáncának, a tiszavirágzásnak. A szokatlanul korán beköszöntött nyári idő miatt ezeknek a különleges rovaroknak is hamarabb kezdődött el a rajzása a folyó különböző szakaszain.
A Tisza-tó élő tiszai szakaszán már több mint egy hete kezdetét vette a kérészek rajzása. Az idei, szokatlanul korán jött nyári idő miatt két héttel előbb elkezdődött a tiszavirágok röpte.
Péntektől vasárnapig rózsás programokkal várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert, ahol a rózsákhoz, valamint egyes állatokhoz kapcsolódó bemutatókkal készülnek. A Rózsa család- vagy keresztnevűek ezen a három napon díjmentesen kereshetik fel az állatkertet.
A háromnapos rendezvényen az állatkert kertészetének rózsa fajtabemutatójával, Magyarország vezető kertészeteinek rózsa kompozícióival, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tematikus ismertetőivel, valamint virágkötészeti bemutatóval várják a növénybarátokat – közölte az intézmény.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a Galápagos-szigeteken betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Srí Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók. A témában készített eddigi legnagyobb ENSZ-tanulmányt az indiai Újdelhiben ismertették a környezetvédelmi világnap egyik központi eseményeként.
A bevezetett intézkedések vegyes eredményeket hoznak
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyag zacskókat. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt, mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
Az ázsiai közönséges varangy mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot. Közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.
A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére.
Évente legkevesebb 300 tengeri állat – köztük delfinek és teknősök – pusztul el a thaiföldi vizekben lenyelt műanyagoktól. A közleményt azt követően adták ki, hogy napokig tartó haláltusa után Thaiföld déli részén egy csatornában elpusztult egy delfin, amelynek gyomrában nyolckilónyi műanyagzacskót találtak.
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin öt nejlonzacskót hányt ki röviddel péntek délután bekövetkezett kimúlása előtt, majd a felboncolt állatban további nyolcvan zacskót találtak a thaiföldi környezetvédelmi minisztérium tengeri és tengerparti erőforrásokkal foglalkozó osztálya szerint.
A június 5-i világnap célja, hogy felhívja a társadalom minél szélesebb körének figyelmét a környezetszennyezés következményeire, az energiatakarékosság és a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználására, valamint a szemét- és hulladékképződés csökkentésére. Mindezek mellett kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság eszméjének terjesztése is.
A szervezők választása nem véletlen esett idén Indiára. Az országban minden évben több mint öt és fél tonna műanyaghulladék keletkezik. A legtöbb szemét Delhiben halmozódik fel.
A Pilisi Parkerdő Zrt.-ben hozta létre még 2003-ban a WWF Magyarország az első olyan tanösvényt az "Így is lehet fát vágni!" program keretén belül, ahol a folyamatos erdőborítás úgy valósul meg, hogy úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást folytatnak. Ezt a példát nem sokkal később a Budai-hegységben is követték, és az erdők nagy része úgynevezett örökerdővé vált.
A forróság elől sokan a Budapestet környező hegyekben menekülnek hűsölni, kikapcsolódni. A Normafa és a János-hegy lejtőit járva a kirándulók az ösvények mellé kihelyezett táblákról arról tájékozódhatnak, hogy úgynevezett örökerdőben járnak.
A Comedy Wildlife Photography Awards verseny minden évben egy üde színfolt a fotópályázatok sorában. A világ minden tájáról beérkező pályaművek mosolyt csalnak mind a zsűri, mind a közönség arcára.
Bár még több hét van hátra a június 30-i nevezési határidőig, már most látszik, hogy nem lesz könnyű dolga a szervezőknek, mivel viccesebbnél-viccesebb fotók érkeztek be a felhívásra.
Az idei tavasz a harmadik legmelegebb volt Magyarországon – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez is eljuttatott elemzéséből. A kontinens időjárását áttekintve azt írták, hogy Európában 1979 óta a mostani volt a legmelegebb: a hőmérséklet az idén átlagosan 2,4 fokkal múlta felül az 1981-2010-es áprilisi átlagot. Ez jóval magasabb, mint a második és a harmadik legmelegebb áprilisi „anomália”
Példaként említették, hogy Németországban 1881, Ausztriában pedig 1800 óta nem mértek az ideihez hasonló magas hőmérsékleteket. Kitértek arra, hogy nemcsak Európában, hanem Ausztráliában is rekordközeli, a második legmelegebb volt az idei április. Pakisztánban pedig 50 Celsius-fok fölötti értékeket mértek, ami valószínűleg a valaha eddig mért legmagasabb hőmérséklet áprilisban – tették hozzá. Magyarországon összességében az évszak középhőmérséklete országos átlagban 12,7 Celsius-fok volt, ami majdnem két fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket.
Meghaladta az ezret a vadon élő hegyi gorillák száma, vagyis többszörösére nőtt az elmúlt három évtizedben a kihalás szélén élő állatfaj populációja, dacára a vadorzásnak, a polgárháborúknak és élőhelyük zsugorodásának.
Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó. A vadon élő emberszabásúak megszámlálása Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság természetvédelmi hatóságainak, valamint több civil szervezetnek és a lipcsei Max Planck Intézetnek a közös projektje volt.
Leengedték, kitakarították és újra felengedték a városligeti Felső-tavat. Az engedély nélkül betelepített halak és teknősök pedig új otthont kaptak.
Városliget Zrt. megbízásából május végén teljesen kitakarították a városligeti Felső-tavat, így a park népszerű közösségi terénél újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
