Nagyon erős UV-B sugárzás várható kedden - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez hétfő este eljuttatott közleményében.
Mint írták: a Dunántúlon a figyelmeztetési értéket meghaladó, 7,7-es UV-B sugárzás várható. Ha lehetséges, 11 és 15 óra között kerülni kell a napozást. Ilyenkor, normál bőrtípusnál, már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet – hívták fel a figyelmet.
Csupán néhány száz méterre a Duna parttól, a békásmegyeri lakótelepen már öt éve működik a közösségi kert. Ez az együtt művelt kert levegőt tisztít, vegyszermentes zöldségeket ad, és közösséget is teremt.
2013-ban, amikor Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesületének együttműködésében megnyílt a kert, a közösségteremtő ereje mellett az egészség és környezettudatosságra való ösztönzés is elsődleges szempont volt. A kertben csak bio növényvédő szereket szabad használni.
Afrikai elefántborjú született szombaton a Nyíregyházi Állatparkban. A feltehetően nőstény ivarú utódot természetes úton, komplikációmentesen hozta világra az anyja.
Gajdos László, az állatpark igazgatójának közlése szerint a valószínűleg nőstény ivarú új utód problémamentesen jött világra, anyja gondoskodóan terelgeti kifutójukban, és már a csapat többi tagjával is megismertette.
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás. A kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között egy friss tanulmány szerint.
A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje több mint hét és fél millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben. Mindezt egy több mint nyolcvan szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport mutatta ki, amely tanulmányában az antarktiszi jég állapotának eddigi legteljesebb áttekintését adta.
Idén is „szedd magad” levendulaszürettel és számos programmal várják a látogatókat Tihany mellett.
A Levendula Hetek pénteki megnyitóján Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a 14. alkalommal megrendezett fesztivál „közelebb viszi az emberhez a természet csodáját”.
Papír szívószálat vezet be az Egyesült Királyságban és Írországban működő összes éttermében a McDonald’s, az Egyesült Államok bizonyos részein pedig a műanyag szívószálak egy alternatív változatát kezdi tesztelni.
A vállalatra és több másik gyorsétteremláncra is egyre nagyobb nyomás nehezedik a vásárlók és a környezetvédő aktivisták részéről, akik a környezetszennyező műanyag szívószálak lecserélését szorgalmazzák. Az óceánba kerülve ugyanis ezek a műanyagok komoly fenyegetést jelentenek az élőlényekre. A papír szívószálak ezzel szemben lebomlanak a természetben.
Kutatóközpontot hoztak létre a csinling-óriáspanda tanulmányozására az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Hszienben.
A szerdán megnyílt központ munkatársai öt kutatási területre összpontosítanak: a csinling-óriáspanda fajmegőrzésének biológiájára, genetikájára, fiziológiájára, a betegségei megelőzésére és táplálkozására.
A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. A nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár volt, amelyen tíz-tizenötezer tonna termett. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem.
Sicz György kertészmérnök Békéscsabán az M1-nek elmondta: a málna esetében elsősorban a talajigényét kell kiemelni, a málna szereti a semleges vagy savanyú kémhatású talajokat. Ami a klimatikus igényét illeti, szereti a hűvösebb klímát és a páradús levegőt, így nem az Alföld tipikus növénye – tette hozzá.
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában. Az első brit vörös listán szerepel a vörös mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülű denevér is. Az új kutatásról a BBC hírportál számolt be.
Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevő irtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.
Szokatlanul hamar megkezdték a rajzást a szentjánosbogarak az Alcsúti Arborétumban. Ezernyi fénylő kis lámpásként repkednek sötétedés után, szinte bevilágítva az egész arborétumot. Az úgynevezett szentjánosbogártáncot június végéig tekinthetik meg a látogatók az esti szakvezetéseken.
Az arborétum közösségi oldalán olvasható, hogy a szokásosnál hamarabb vette kezdetét a szentjánosbogarak rajzása. A különleges természeti jelenséget az érdeklődők az esti órákban szervezett szakvezetéseken tekinthetik meg. A csaknem másfél órás program minden este 20 óra 15 perckor, 20 óra 30 perckor és 20 óra 45 perckor kezdődik.
Részben vagy teljesen elpusztultak Afrika legöregebb és legnagyobb majomkenyérfái az elmúlt évtizedben. A botanikusok szerint az 1100-2500 éves fák a klímaváltozás áldozataivá válhattak.
A tizenhárom számontartott, legidősebb majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa közül kilenc példány elpusztult vagy legöregebb részei, ágai letörtek, elhaltak az elmúlt tizenkét évben – írják kutatók a Nature Plants című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben soha nem látott mértékűnek nevezik a fák pusztulását.
A kilenc fa közül négy Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt. Köztük van a Zimbabwéban 2450 évig élt Panke, amely 2011-ben pusztult el, a namíbiai Holboom nevű fa, amely Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt több mint 30 méteres magasságával és 35 méteres körméretével. Valamint a botswanai Chapman nevű fa, amelybe annak idején David Livingstone Afrika-kutató belevéste nevének kezdőbetűit. A James Champman dél-afrikai vadászról elnevezett mintegy 1400 éves fának mind a hat hajtása egyszerre esett le 2016 januárjában.
Kétségtelenül megdöbbentő és drámai, hogy oly sok évezredes fa pusztul ki a mi időnkben – mondta el Adrian Patrut kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A pusztulás okát ugyan nem ismerik a szakemberek, de arra gyanakodnak, hogy az részben a jelentős klímaváltozással magyarázható, amely Afrika déli térségét különösen sújtja.
Képünk illusztráció (MTI/EPA/Nic Bothma)
2005 és 2017 között a kutatók felmérték az összes ismert afrikai baobabfa-matuzsálemet – több mint hatvan példányt. Lejegyezték körméretüket, magasságukat, korukat. A kutatók váratlan és nagyon érdekes ténynek nevezték, hogy a legtöbb legidősebb és legnagyobb fa ebben az időszakban pusztult el. Valamennyi Afrikai déli részén – Zimbabwéban, Namíbiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Botswanában és Zambiában – élt.
Az afrikai baobabfa a világ legnagyobb és legtovább élő virágzó fája. Afrika szavannáin nő. Koruk akár a háromezer évet is elérheti. Hajtásonként nőnek, lombozatuk ritkás, ágai vízszintesen szétterülnek. Nagy virágaikból fejlődnek ki uborkaalakú terméseik, amelyek a majmok kedvenc csemegéje, innen kapták a nevüket is. A fa törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban lehullott csapadékot. Leveleit főzve fogyasztják vagy a hagyományos gyógyászatban használják fel.
Az egyik ősi baobabfa Zimbabwében olyan nagy, hogy negyven ember is menedéket találhat a lombozata alatt.
A korábban ingyenes zacskók fizetőssé válásával 2017-ben jelentősen visszaesett a használatuk.
Az elmúlt évben fejenként 29 zacskó került forgalomba az országban, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 45 darabhoz képest. Az összes elhasznált műanyag zacskók száma több mint egyharmadával csökkent, kevesebb mint két és fél milliárd darabra.
A közönséges levesteknős még a múlt héten legyengülten sodródott partra az ország keleti tartományának egyik strandján, két nappal később pedig kimúlt. Az esetről hétfői közleményükben számoltak be a helyi állatvédők.
A teknős elpusztulásának fő oka a műanyagszemét volt – mondta Virapong Laovecspraszit állatorvos, az óceánkutató központ munkatársa.
Mintegy hatvan szibériai tigriskölyök született idén a világ legnagyobb tenyészközpontjában, az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományban.
A Harpinban lévő Szibériai Tigrisparkban több mint 1300 szibériai tigris él, és itt hozták létre a kínai szibériai tigristenyészközpont egyik létesítményét.
Már az Antarktisz távoli vizeiben is kimutatható a műanyag- és vegyi szennyezettség.
Az év elején vett vízminták szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot. A hóban ezen felül olyan mérgező anyagokra bukkantak, mint a PFA-k (poli- és perfluoralkil anyagok) és a PFC-vegyületek (polifluoroalkilok, más néven perfluor-karbonok), melyekkel a kültéri ruhadarabokat vonják be.
Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét. Derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet legújabb jelentéséből.
A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket.
Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése. Minderről egy új nemzetközi kutatás számolt be.
Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, miként lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül.
A következő napokban érdemes lesz kilátogatni a Tisza szegedi szakaszára. Szemtanúi lehetünk a kérészek násztáncának, a tiszavirágzásnak. A szokatlanul korán beköszöntött nyári idő miatt ezeknek a különleges rovaroknak is hamarabb kezdődött el a rajzása a folyó különböző szakaszain.
A Tisza-tó élő tiszai szakaszán már több mint egy hete kezdetét vette a kérészek rajzása. Az idei, szokatlanul korán jött nyári idő miatt két héttel előbb elkezdődött a tiszavirágok röpte.
Péntektől vasárnapig rózsás programokkal várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert, ahol a rózsákhoz, valamint egyes állatokhoz kapcsolódó bemutatókkal készülnek. A Rózsa család- vagy keresztnevűek ezen a három napon díjmentesen kereshetik fel az állatkertet.
A háromnapos rendezvényen az állatkert kertészetének rózsa fajtabemutatójával, Magyarország vezető kertészeteinek rózsa kompozícióival, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tematikus ismertetőivel, valamint virágkötészeti bemutatóval várják a növénybarátokat – közölte az intézmény.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a Galápagos-szigeteken betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Srí Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók. A témában készített eddigi legnagyobb ENSZ-tanulmányt az indiai Újdelhiben ismertették a környezetvédelmi világnap egyik központi eseményeként.
A bevezetett intézkedések vegyes eredményeket hoznak
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyag zacskókat. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt, mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
Az ázsiai közönséges varangy mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot. Közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban.
A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére.
Évente legkevesebb 300 tengeri állat – köztük delfinek és teknősök – pusztul el a thaiföldi vizekben lenyelt műanyagoktól. A közleményt azt követően adták ki, hogy napokig tartó haláltusa után Thaiföld déli részén egy csatornában elpusztult egy delfin, amelynek gyomrában nyolckilónyi műanyagzacskót találtak.
A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin öt nejlonzacskót hányt ki röviddel péntek délután bekövetkezett kimúlása előtt, majd a felboncolt állatban további nyolcvan zacskót találtak a thaiföldi környezetvédelmi minisztérium tengeri és tengerparti erőforrásokkal foglalkozó osztálya szerint.
A június 5-i világnap célja, hogy felhívja a társadalom minél szélesebb körének figyelmét a környezetszennyezés következményeire, az energiatakarékosság és a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználására, valamint a szemét- és hulladékképződés csökkentésére. Mindezek mellett kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság eszméjének terjesztése is.
A szervezők választása nem véletlen esett idén Indiára. Az országban minden évben több mint öt és fél tonna műanyaghulladék keletkezik. A legtöbb szemét Delhiben halmozódik fel.
A Pilisi Parkerdő Zrt.-ben hozta létre még 2003-ban a WWF Magyarország az első olyan tanösvényt az "Így is lehet fát vágni!" program keretén belül, ahol a folyamatos erdőborítás úgy valósul meg, hogy úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást folytatnak. Ezt a példát nem sokkal később a Budai-hegységben is követték, és az erdők nagy része úgynevezett örökerdővé vált.
A forróság elől sokan a Budapestet környező hegyekben menekülnek hűsölni, kikapcsolódni. A Normafa és a János-hegy lejtőit járva a kirándulók az ösvények mellé kihelyezett táblákról arról tájékozódhatnak, hogy úgynevezett örökerdőben járnak.
A Comedy Wildlife Photography Awards verseny minden évben egy üde színfolt a fotópályázatok sorában. A világ minden tájáról beérkező pályaművek mosolyt csalnak mind a zsűri, mind a közönség arcára.
Bár még több hét van hátra a június 30-i nevezési határidőig, már most látszik, hogy nem lesz könnyű dolga a szervezőknek, mivel viccesebbnél-viccesebb fotók érkeztek be a felhívásra.
Az idei tavasz a harmadik legmelegebb volt Magyarországon – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez is eljuttatott elemzéséből. A kontinens időjárását áttekintve azt írták, hogy Európában 1979 óta a mostani volt a legmelegebb: a hőmérséklet az idén átlagosan 2,4 fokkal múlta felül az 1981-2010-es áprilisi átlagot. Ez jóval magasabb, mint a második és a harmadik legmelegebb áprilisi „anomália”
Példaként említették, hogy Németországban 1881, Ausztriában pedig 1800 óta nem mértek az ideihez hasonló magas hőmérsékleteket. Kitértek arra, hogy nemcsak Európában, hanem Ausztráliában is rekordközeli, a második legmelegebb volt az idei április. Pakisztánban pedig 50 Celsius-fok fölötti értékeket mértek, ami valószínűleg a valaha eddig mért legmagasabb hőmérséklet áprilisban – tették hozzá. Magyarországon összességében az évszak középhőmérséklete országos átlagban 12,7 Celsius-fok volt, ami majdnem két fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket.
Meghaladta az ezret a vadon élő hegyi gorillák száma, vagyis többszörösére nőtt az elmúlt három évtizedben a kihalás szélén élő állatfaj populációja, dacára a vadorzásnak, a polgárháborúknak és élőhelyük zsugorodásának.
Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó. A vadon élő emberszabásúak megszámlálása Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság természetvédelmi hatóságainak, valamint több civil szervezetnek és a lipcsei Max Planck Intézetnek a közös projektje volt.
Leengedték, kitakarították és újra felengedték a városligeti Felső-tavat. Az engedély nélkül betelepített halak és teknősök pedig új otthont kaptak.
Városliget Zrt. megbízásából május végén teljesen kitakarították a városligeti Felső-tavat, így a park népszerű közösségi terénél újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
A forgatag célja, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt tapasztalati úton szerezzenek ismereteket a fenntarthatóságról, különösképp a természet- és környezetvédelemről, valamint az energetikáról.
Az egész napos rendezvényen élményszerű, interaktív, játékos formában mutatják be a szervezők az újrahasznosítás fontosságát a látogatóknak.
Közel kéthektáros területen megkezdődött egy esőtározó kialakítása Tárkányban. A létrejövő tó később szabadidős tevékenységekre is használható lesz – tájékoztatta a Komárom-Esztergom megyei település polgármestere az MTI-t.
Mészáros Tamásné, a települsé polgármestere elmondta: a beruházás keretében a csapadékvíz által leginkább veszélyeztetett utcák vízelvezető létesítményeit is felújítják, három kilométert meghaladó hosszúságban. A fejlesztést uniós forrásból valósítják meg, a költségekhez az önkormányzatnak és a lakosoknak nem kellett hozzájárulniuk.
A programsorozaton egyebek mellett fenntarthatósági szervezetek mutatkoznak be, ismertetve tevékenységüket, kezdeményezéseiket, amelyek azt szolgálják, hogy a Föld élhető maradjon a jövő nemzedékek számára is. A rendezvény magyarországi koordinációs központja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT).
A közlemény idézi Bartus Gábort, az NFFT titkárát, aki elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években kiemelkedő sikereket ért el a fenntarthatóság területén.
Már csak pár nap, és beköszönt a meteorológiai nyár, és egyre többen veszik hétvégente az útjukat a magyar tenger, a Balaton felé. A tó hűs vízében bátran megmártózhatunk, mivel a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézete a Tihanynál vett minták alapján kiváló minőségűnek ítélte meg a vizet.
A legfontosabb mutató a klorofill tartalom, Tihanynál 2,2 mikrogramm volt literenként, Keszthelynél pedig 6,6 mikrogramm, ami nagyon jó érték – mondta el G. Tóth László a sonline.hu portálnak. A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója megjegyezte: ezek az értékek legalább hatszor-hétszer kevesebbek, mint a 70-80-as években mért adatok. A klorofilltartalmat elsősorban kovamoszatok és zöld algák teszik ki.
Június 15-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt az idén huszonöt éves Virágos Magyarország versenyre – közölték a szervezők az MTI-vel.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Virágos Magyarország verseny szervező bizottságának közleménye szerint az idei két fődíjas település képviseli majd Magyarországot 2019-ben az Entente Florale Europe környezetszépítő versenyen. 2018-ban a tavalyi nyertesek, Veszprém és Lajoskomárom vesznek részt ezen a megmérettetésen.
Hazánkban már csaknem négy mázsányi haltetemet szedtek ki a Holt-Marosból Szegednél. Az eddigi vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy a halak megfulladtak, mert nem volt elegendő oxigén a vízben. A szakértők próbálják átforgatni a vizet.
Két napja halásszák le az elpusztult halakat a szegedi Holt-Maros egyik szakaszáról. A halak nyitott szájjal, iszappal teli kopoltyúval vetődtek a felszínre. Eddig csaknem négy mázsányi tetemet szedtek ki a vízből, ezek között 40-50 kilós amúrok is voltak. Közben folyamatosan vizsgálják, mi okozhatja a tömeges pusztulást.
A vízhez kapcsolódó számtalan bemutatóval, interaktív kísérlettel, ásványvíz-kóstolással és előadások, filmvetítések sokaságával várják az érdeklődőket a szervezők június 1-jén, pénteken az MTA Széchenyi téri Székházában és az épület előtti parkolóban.
Az akadémia honlapján olvasható programajánló szerint pénteken nemzeti parkok, egyetemek, múzeumok és sok más olyan intézmény tart interaktív bemutatókat a Széchenyi téren, melyek munkája valamilyen módon a vízhez kapcsolódik.
Olyan erdőségekről van szó, amelyekben nagyon kicsi az emberi beavatkozás mértéke, és ahol az ökológiai folyamatok még a legtermészetesebb módon zajlanak.
A térkép megmutatja, hogy Európában az őserdők csak a kieső, civilizációtól távoli területeken találhatók meg, többnyire igen kis területen. Bár az azonosított őserdők 89 százaléka természetvédelmi területen fekszik, a tudósok szerint mégis veszély fenyegeti őket.
Bár egyre környezettudatosabbak vagyunk, a bevásárlóközpontokban számtalan terméket,amit tehetnénk papírba is vagy vihetnénk akár csomagolás nélkül, műanyagba zacskóba teszünk. Habár kikerülhetők a környezetszennyező anyagok, az emberek többségének nem fontos a tudatosság.
A PET palack minimum 450 év alatt, a kartonpapír két hónap alatt, a műanyag doboz mérettől függően legalább 2000 év, míg a hungarocell minimum egymillió év alatt bomlik le teljesen a hivatalos adatok szerint. Kis lépésekben el lehet kezdeni a gyártók ösztönzését arra, hogy gyorsabban lebomló anyagokat használjanak a csomagoláshoz – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Humusz Szövetség alelnöke. Merza Péter hangsúlyozta: a gyártók hozzáállásán az emberek hozzáállásával lehet változtatni, hiszen az előbbiek az utóbbiak igényeit próbálják kielégíteni.
Érkezik a BBC-n kiemelkedő sikerrel vetített A kék bolygó II. a közmédia műsorára. A világhírű dokumentumfilmes David Attenborough közreműködésével készített angol természetfilm-sorozat első részét hétfőn 20.10-től láthatják az M5 oktatási, kulturális és ismeretterjesztő csatorna nézői.
A kék bolygó II. (Blue Planet II.) című hétrészes angol természetfilm-sorozat a világhírű természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough közreműködésével évekig készült és kiemelkedő nézettségi adatokat produkált Nagy-Britanniában. A lenyűgöző látványvilágú sorozatot mától a közmédia kulturális televíziója, az M5 is képernyőre tűzi.
Az összefogás és a közös munka a siker kulcsa az új kormány agrárminisztere szerint. Nagy István a Magyar Időknek elmondta, jelentős intézkedések várhatók a munkaerőhiány csökkentése, az öntözésfejlesztés, a közös osztatlan földtulajdon felszámolása, a piaci folyamatokból adódó gazdálkodói kockázatok mérséklése terén.
A nemrégiben kinevezett tárcavezető továbbá megjegyezte, azon is dolgozik majd, hogy a falu ne a múltat, hanem a biztos megélhetést nyújtó jövőt jelentse az új generáció számára.
A WWF Magyarország idén is felhívja a településeket és közösségeket, hogy rendezzék meg a saját nagy ugrásukat, és csobbanjanak együtt 2018. július 8-án délután 3 órakor.
Az első hivatalosan meghirdetett eseményen 2005-ben több mint 250 000 ember vett részt, akik huszonkét ország több mint harminc folyójába ugrottak ugyanabban az időpontban.
A kezdeményező Európai Folyókért Hálózat eredeti célkitűzése az volt, hogy társadalmi támogatói bázist építsen ki az Európai Unió vízvédelmi szabályozási rendszerének és víz keretirányelvének népszerűsítéséhez. A kezdeményezésről mostanra elmondható, hogy inspiráló és tömegeket megmozgató eseménnyé vált, ami Európa-szerte hitelesen képviseli az élővizek védelmének fontosságát.
A fajmegőrzési program keretében a nemzeti parkból új területekre telepítenek át, előtte a vadállatokat alaposan megvizsgálták hordoznak-e valamilyen betegséget.
A Yellowstone Nemzeti Park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyed, azóta mintegy 2300-at vagy leöltek, vagy vadászat áldozatául esett.
Az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárddal nő a városi övezetek lakossága. Ennek a növekedésnek csaknem 90 százaléka Ázsiában és Afrikában várható – írta jelentésében az ENSZ gazdasági és társadalmi ügyekkel foglalkozó osztálya.
A városi népesség növekedése csak néhány országra fog korlátozódni – áll a tanulmányban. India, Kína és Nigéria az előrejelzések szerint együttesen a 35 százalékát fogják adni a városok 2018 és 2050 közötti növekedésének. 2050-re Indiában több mint 400 millióval, Kínában 255 millióval, Nigériában pedig közel 200 millióval több városlakó lesz.
Zürichben található az egyetlen olyan európai állatkertben, ahol sikerrel szaporítják a „sebezhető” természetvédelmi besorolású fajt. A szokatlanul nagy szaporulatot annak tulajdonítják a szakemberek, hogy a pár között teljes az összhang, annak ellenére, hogy nagy különbségek vannak köztük: az anya, 82 éves és 92 kilós, míg az apa csak 61 éves, viszont 220 kilót nyom.
A Nigrita nevű nőstény és a Jumbo nevű hím első közös utódja 29 éve, 1989 májusában jött világra. A századik kis teknős pedig február végén bújt ki a tojásból.
Még 2013-ban jött létre egy csoport, a The Ocean Cleanup, amely célul tűzte ki, hogy a Csendes-óceán felszínén lebegő, több mint egymillió négyzetkilométer szemétszigetet felszámolja. A nonprofit szervezetet egy holland feltaláló hozta létre, aki évek óta azon dolgozik, hogy egy hatékony óceántisztító eszközt alkosson meg. Ma munkatársaival ott tartanak, hogy a próbaüzemet követően 2018 júliusától megkezdheti élesben is működését a gépük.
A többnyire műanyagból és halászati eszközökből álló kiterjedt szeméthalmot először 1997-ben fedezték fel, a mérete azóta folyamatosan nő. Tömege pillanatnyilag 80 ezer tonnára tehető.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című projekt keretében újabb szalakótákat láttak el műholdas jeladóval 2017 nyarán.
A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen csökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj jövőjét illetően.
A klímavédelemben a kulcsszerep a városokra hárul – jelentette ki Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét és a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjait.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a döntő szerep a városokra, különösen a nagyvárosokra hárul. A kibocsátás 70 százalékáért ugyanis ezek felelnek – mondta az államfő. Az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködésről szóló tárgyalás után Áder János közölte: Budapest 2015-ös belépése után most az MJVSZ tagjai is egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz.
Ha növekszik egy ország gazdasága, növekszik az erdőterületeinek nagysága is. Erre a következtetésre jutott egy finn tanulmány.
A Helsinki Egyetem munkatársai nemrégiben megvizsgálták, milyen tényezők befolyásolják az erdők területének zsugorodását vagy növekedését a világ különböző területein. Eredményeiket a Plos One szaklapban mutatták be.
Sokáig a nyugati világ iparvidékeinek a levegője volt a legszennyezettebb. Az elmúlt évtizedek környezetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően azonban az európai és észak-amerikai városokban sokat javult a helyzet. A világ legszennyezettebb városai ma már főleg Ázsiában találhatók.
Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője elmondta, hogy a világon tíz emberből kilenc – azaz a népesség 90 százaléka – valamilyen módon rossz minőségű levegőt szív. Ez országonként eltérő, de a tendencia összességében elég negatív képet mutat: a világon évente hétmillió ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt.
Természetes ellenségek hiányában a hazánkban a nem őshonos állat- és növényfajok gyorsan elszaporodnak, miközben elfogyasztják vagy kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket.
A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.
