A Pilisi Parkerdő Zrt.-ben hozta létre még 2003-ban a WWF Magyarország az első olyan tanösvényt az "Így is lehet fát vágni!" program keretén belül, ahol a folyamatos erdőborítás úgy valósul meg, hogy úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást folytatnak. Ezt a példát nem sokkal később a Budai-hegységben is követték, és az erdők nagy része úgynevezett örökerdővé vált.
A forróság elől sokan a Budapestet környező hegyekben menekülnek hűsölni, kikapcsolódni. A Normafa és a János-hegy lejtőit járva a kirándulók az ösvények mellé kihelyezett táblákról arról tájékozódhatnak, hogy úgynevezett örökerdőben járnak.
A Comedy Wildlife Photography Awards verseny minden évben egy üde színfolt a fotópályázatok sorában. A világ minden tájáról beérkező pályaművek mosolyt csalnak mind a zsűri, mind a közönség arcára.
Bár még több hét van hátra a június 30-i nevezési határidőig, már most látszik, hogy nem lesz könnyű dolga a szervezőknek, mivel viccesebbnél-viccesebb fotók érkeztek be a felhívásra.
Az idei tavasz a harmadik legmelegebb volt Magyarországon – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez is eljuttatott elemzéséből. A kontinens időjárását áttekintve azt írták, hogy Európában 1979 óta a mostani volt a legmelegebb: a hőmérséklet az idén átlagosan 2,4 fokkal múlta felül az 1981-2010-es áprilisi átlagot. Ez jóval magasabb, mint a második és a harmadik legmelegebb áprilisi „anomália”
Példaként említették, hogy Németországban 1881, Ausztriában pedig 1800 óta nem mértek az ideihez hasonló magas hőmérsékleteket. Kitértek arra, hogy nemcsak Európában, hanem Ausztráliában is rekordközeli, a második legmelegebb volt az idei április. Pakisztánban pedig 50 Celsius-fok fölötti értékeket mértek, ami valószínűleg a valaha eddig mért legmagasabb hőmérséklet áprilisban – tették hozzá. Magyarországon összességében az évszak középhőmérséklete országos átlagban 12,7 Celsius-fok volt, ami majdnem két fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket.
Meghaladta az ezret a vadon élő hegyi gorillák száma, vagyis többszörösére nőtt az elmúlt három évtizedben a kihalás szélén élő állatfaj populációja, dacára a vadorzásnak, a polgárháborúknak és élőhelyük zsugorodásának.
Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó. A vadon élő emberszabásúak megszámlálása Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság természetvédelmi hatóságainak, valamint több civil szervezetnek és a lipcsei Max Planck Intézetnek a közös projektje volt.
Leengedték, kitakarították és újra felengedték a városligeti Felső-tavat. Az engedély nélkül betelepített halak és teknősök pedig új otthont kaptak.
Városliget Zrt. megbízásából május végén teljesen kitakarították a városligeti Felső-tavat, így a park népszerű közösségi terénél újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
A forgatag célja, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt tapasztalati úton szerezzenek ismereteket a fenntarthatóságról, különösképp a természet- és környezetvédelemről, valamint az energetikáról.
Az egész napos rendezvényen élményszerű, interaktív, játékos formában mutatják be a szervezők az újrahasznosítás fontosságát a látogatóknak.
Közel kéthektáros területen megkezdődött egy esőtározó kialakítása Tárkányban. A létrejövő tó később szabadidős tevékenységekre is használható lesz – tájékoztatta a Komárom-Esztergom megyei település polgármestere az MTI-t.
Mészáros Tamásné, a települsé polgármestere elmondta: a beruházás keretében a csapadékvíz által leginkább veszélyeztetett utcák vízelvezető létesítményeit is felújítják, három kilométert meghaladó hosszúságban. A fejlesztést uniós forrásból valósítják meg, a költségekhez az önkormányzatnak és a lakosoknak nem kellett hozzájárulniuk.
A programsorozaton egyebek mellett fenntarthatósági szervezetek mutatkoznak be, ismertetve tevékenységüket, kezdeményezéseiket, amelyek azt szolgálják, hogy a Föld élhető maradjon a jövő nemzedékek számára is. A rendezvény magyarországi koordinációs központja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT).
A közlemény idézi Bartus Gábort, az NFFT titkárát, aki elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években kiemelkedő sikereket ért el a fenntarthatóság területén.
Már csak pár nap, és beköszönt a meteorológiai nyár, és egyre többen veszik hétvégente az útjukat a magyar tenger, a Balaton felé. A tó hűs vízében bátran megmártózhatunk, mivel a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézete a Tihanynál vett minták alapján kiváló minőségűnek ítélte meg a vizet.
A legfontosabb mutató a klorofill tartalom, Tihanynál 2,2 mikrogramm volt literenként, Keszthelynél pedig 6,6 mikrogramm, ami nagyon jó érték – mondta el G. Tóth László a sonline.hu portálnak. A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója megjegyezte: ezek az értékek legalább hatszor-hétszer kevesebbek, mint a 70-80-as években mért adatok. A klorofilltartalmat elsősorban kovamoszatok és zöld algák teszik ki.
Június 15-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt az idén huszonöt éves Virágos Magyarország versenyre – közölték a szervezők az MTI-vel.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Virágos Magyarország verseny szervező bizottságának közleménye szerint az idei két fődíjas település képviseli majd Magyarországot 2019-ben az Entente Florale Europe környezetszépítő versenyen. 2018-ban a tavalyi nyertesek, Veszprém és Lajoskomárom vesznek részt ezen a megmérettetésen.
Hazánkban már csaknem négy mázsányi haltetemet szedtek ki a Holt-Marosból Szegednél. Az eddigi vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy a halak megfulladtak, mert nem volt elegendő oxigén a vízben. A szakértők próbálják átforgatni a vizet.
Két napja halásszák le az elpusztult halakat a szegedi Holt-Maros egyik szakaszáról. A halak nyitott szájjal, iszappal teli kopoltyúval vetődtek a felszínre. Eddig csaknem négy mázsányi tetemet szedtek ki a vízből, ezek között 40-50 kilós amúrok is voltak. Közben folyamatosan vizsgálják, mi okozhatja a tömeges pusztulást.
A vízhez kapcsolódó számtalan bemutatóval, interaktív kísérlettel, ásványvíz-kóstolással és előadások, filmvetítések sokaságával várják az érdeklődőket a szervezők június 1-jén, pénteken az MTA Széchenyi téri Székházában és az épület előtti parkolóban.
Az akadémia honlapján olvasható programajánló szerint pénteken nemzeti parkok, egyetemek, múzeumok és sok más olyan intézmény tart interaktív bemutatókat a Széchenyi téren, melyek munkája valamilyen módon a vízhez kapcsolódik.
Olyan erdőségekről van szó, amelyekben nagyon kicsi az emberi beavatkozás mértéke, és ahol az ökológiai folyamatok még a legtermészetesebb módon zajlanak.
A térkép megmutatja, hogy Európában az őserdők csak a kieső, civilizációtól távoli területeken találhatók meg, többnyire igen kis területen. Bár az azonosított őserdők 89 százaléka természetvédelmi területen fekszik, a tudósok szerint mégis veszély fenyegeti őket.
Bár egyre környezettudatosabbak vagyunk, a bevásárlóközpontokban számtalan terméket,amit tehetnénk papírba is vagy vihetnénk akár csomagolás nélkül, műanyagba zacskóba teszünk. Habár kikerülhetők a környezetszennyező anyagok, az emberek többségének nem fontos a tudatosság.
A PET palack minimum 450 év alatt, a kartonpapír két hónap alatt, a műanyag doboz mérettől függően legalább 2000 év, míg a hungarocell minimum egymillió év alatt bomlik le teljesen a hivatalos adatok szerint. Kis lépésekben el lehet kezdeni a gyártók ösztönzését arra, hogy gyorsabban lebomló anyagokat használjanak a csomagoláshoz – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Humusz Szövetség alelnöke. Merza Péter hangsúlyozta: a gyártók hozzáállásán az emberek hozzáállásával lehet változtatni, hiszen az előbbiek az utóbbiak igényeit próbálják kielégíteni.
Érkezik a BBC-n kiemelkedő sikerrel vetített A kék bolygó II. a közmédia műsorára. A világhírű dokumentumfilmes David Attenborough közreműködésével készített angol természetfilm-sorozat első részét hétfőn 20.10-től láthatják az M5 oktatási, kulturális és ismeretterjesztő csatorna nézői.
A kék bolygó II. (Blue Planet II.) című hétrészes angol természetfilm-sorozat a világhírű természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough közreműködésével évekig készült és kiemelkedő nézettségi adatokat produkált Nagy-Britanniában. A lenyűgöző látványvilágú sorozatot mától a közmédia kulturális televíziója, az M5 is képernyőre tűzi.
Az összefogás és a közös munka a siker kulcsa az új kormány agrárminisztere szerint. Nagy István a Magyar Időknek elmondta, jelentős intézkedések várhatók a munkaerőhiány csökkentése, az öntözésfejlesztés, a közös osztatlan földtulajdon felszámolása, a piaci folyamatokból adódó gazdálkodói kockázatok mérséklése terén.
A nemrégiben kinevezett tárcavezető továbbá megjegyezte, azon is dolgozik majd, hogy a falu ne a múltat, hanem a biztos megélhetést nyújtó jövőt jelentse az új generáció számára.
A WWF Magyarország idén is felhívja a településeket és közösségeket, hogy rendezzék meg a saját nagy ugrásukat, és csobbanjanak együtt 2018. július 8-án délután 3 órakor.
Az első hivatalosan meghirdetett eseményen 2005-ben több mint 250 000 ember vett részt, akik huszonkét ország több mint harminc folyójába ugrottak ugyanabban az időpontban.
A kezdeményező Európai Folyókért Hálózat eredeti célkitűzése az volt, hogy társadalmi támogatói bázist építsen ki az Európai Unió vízvédelmi szabályozási rendszerének és víz keretirányelvének népszerűsítéséhez. A kezdeményezésről mostanra elmondható, hogy inspiráló és tömegeket megmozgató eseménnyé vált, ami Európa-szerte hitelesen képviseli az élővizek védelmének fontosságát.
A fajmegőrzési program keretében a nemzeti parkból új területekre telepítenek át, előtte a vadállatokat alaposan megvizsgálták hordoznak-e valamilyen betegséget.
A Yellowstone Nemzeti Park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyed, azóta mintegy 2300-at vagy leöltek, vagy vadászat áldozatául esett.
Az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárddal nő a városi övezetek lakossága. Ennek a növekedésnek csaknem 90 százaléka Ázsiában és Afrikában várható – írta jelentésében az ENSZ gazdasági és társadalmi ügyekkel foglalkozó osztálya.
A városi népesség növekedése csak néhány országra fog korlátozódni – áll a tanulmányban. India, Kína és Nigéria az előrejelzések szerint együttesen a 35 százalékát fogják adni a városok 2018 és 2050 közötti növekedésének. 2050-re Indiában több mint 400 millióval, Kínában 255 millióval, Nigériában pedig közel 200 millióval több városlakó lesz.
Zürichben található az egyetlen olyan európai állatkertben, ahol sikerrel szaporítják a „sebezhető” természetvédelmi besorolású fajt. A szokatlanul nagy szaporulatot annak tulajdonítják a szakemberek, hogy a pár között teljes az összhang, annak ellenére, hogy nagy különbségek vannak köztük: az anya, 82 éves és 92 kilós, míg az apa csak 61 éves, viszont 220 kilót nyom.
A Nigrita nevű nőstény és a Jumbo nevű hím első közös utódja 29 éve, 1989 májusában jött világra. A századik kis teknős pedig február végén bújt ki a tojásból.
Még 2013-ban jött létre egy csoport, a The Ocean Cleanup, amely célul tűzte ki, hogy a Csendes-óceán felszínén lebegő, több mint egymillió négyzetkilométer szemétszigetet felszámolja. A nonprofit szervezetet egy holland feltaláló hozta létre, aki évek óta azon dolgozik, hogy egy hatékony óceántisztító eszközt alkosson meg. Ma munkatársaival ott tartanak, hogy a próbaüzemet követően 2018 júliusától megkezdheti élesben is működését a gépük.
A többnyire műanyagból és halászati eszközökből álló kiterjedt szeméthalmot először 1997-ben fedezték fel, a mérete azóta folyamatosan nő. Tömege pillanatnyilag 80 ezer tonnára tehető.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című projekt keretében újabb szalakótákat láttak el műholdas jeladóval 2017 nyarán.
A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen csökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj jövőjét illetően.
A klímavédelemben a kulcsszerep a városokra hárul – jelentette ki Áder János köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét és a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjait.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a döntő szerep a városokra, különösen a nagyvárosokra hárul. A kibocsátás 70 százalékáért ugyanis ezek felelnek – mondta az államfő. Az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködésről szóló tárgyalás után Áder János közölte: Budapest 2015-ös belépése után most az MJVSZ tagjai is egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz.
Ha növekszik egy ország gazdasága, növekszik az erdőterületeinek nagysága is. Erre a következtetésre jutott egy finn tanulmány.
A Helsinki Egyetem munkatársai nemrégiben megvizsgálták, milyen tényezők befolyásolják az erdők területének zsugorodását vagy növekedését a világ különböző területein. Eredményeiket a Plos One szaklapban mutatták be.
Sokáig a nyugati világ iparvidékeinek a levegője volt a legszennyezettebb. Az elmúlt évtizedek környezetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően azonban az európai és észak-amerikai városokban sokat javult a helyzet. A világ legszennyezettebb városai ma már főleg Ázsiában találhatók.
Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője elmondta, hogy a világon tíz emberből kilenc – azaz a népesség 90 százaléka – valamilyen módon rossz minőségű levegőt szív. Ez országonként eltérő, de a tendencia összességében elég negatív képet mutat: a világon évente hétmillió ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt.
Természetes ellenségek hiányában a hazánkban a nem őshonos állat- és növényfajok gyorsan elszaporodnak, miközben elfogyasztják vagy kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket.
A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.
A feltételezések szerint a tómeder alatt a gyógyfürdő vizét elvezető csatornarendszer meghibásodása miatt tűnhetett el a víz szerda reggelre a zalakarosi termáltóból – közölte sajtótájékoztatóján a város polgármestere.
Szakemberek szerint elfáradhatott a tó alját borító anyag, de az sem kizárt, hogy az elmúlt időszakban észlelt kisebb földrengések okozták a hibát. A feltárási és helyreállítási munkákat hétfőn kezdik meg, legalább 2-3 hét, mire újra víztükör boríthatja a két méter mély tavat.
Tusnádfürdőn egyre több medve kószál élelem után kutatva, és az utcákon kisebb-nagyobb riadalmat okoznak az odalátogatók körében. A helybeliek már nem merik kiengedni a szárnyasaikat az udvarra, és a kutyáikat sem kötik már meg a saját biztonságuk érdekében.
Az erdélyi portálon közzétett videóban is jól látszik, hogy a termetes anyaállat nagy gondban volt, hogy miként juttassa át bocsait az úttest másik oldalára. Végül úgy oldotta meg a problémát, hogy többször fordulva a szájában vitte át kicsinyeit az erdőbe. Bár kialakult egy kisebb kocsisor a medvecsalád miatt, a sofőrök türelmesen végigvárták, hogy a bocsok és a nősténymedve is biztonságban átjusson az úttesten.
A világon egyedülálló projekttel sikerült teljesen patkánymentesíteni az Atlanti-óceán déli részén fekvő, brit fennhatóság alá tartozó Déli-Georgia szigetet
A rágcsáló amely a sziget páratlan élővilágát, különösen madárvilágát fenyegette, a 19. században jelent meg a szigeten, amikor a délre tartó hajósok, a fóka- és bálnavadászok egyik bázisává vált. A hajók legénysége nem is volt tisztában azzal, hogy velük érkeztek a szigetre a patkányok és az egerek.
A napokban hivatalosan is átadták Békéscsaba legnagyobb naperőművét. A 185 millió forintból megvalósult beruházást az Univerzál Zrt. a saját területén valósította meg. A kivitelezők szerint az erőmű idén akár 610 000 kWh villamos energiát is termelhet.
Viczián László, az Univerzál Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a felszerelt napelemek viszonylag jó hatásfokkal tudják hasznosítani a reggeli, esti, illetve szórt fényt is.
A madarak és fák napján közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF), hogy partnereivel kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására Magyarországon. A Life4Oak Forests program hazánkban összesen 1500 hektárt érint.
Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, pedig hajdanán a sík- és dombvidékeken az erdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel – olvasható a közleményben.
Vizeink szennyezésének és pazarlásának visszaszorítása érdekében a Vízinnovációs Kft. szemléletformáló programot indított el több éve. Mivel a kezdeményezésre óvodák és iskolák is nyitottak voltak, környezettudatos tevékenységük elősegítésére mecénásprogramot indított el a cég.
Napjainkban egyre többször hallhatunk arról, hogy vizeink szennyezése és a vízpazarlás miatt a jövő generációja kevesebb édesvízkészlettel gazdálkodhat. Ennek megelőzése érdekében indította el a Vízinnovációs Kft. programját, amely a környezet védelme mellett hazánk édesvízkészletének megóvására is célul tűzte ki.
Idén 25. alkalommal várja érdeklődőit az alföldi városban a nagy hagyományokkal bíró szakkiállítás és vásár, amely 2018. május 10-én, csütörtökön nyitja meg kapuit, és három napon át tart. A kiállítás az elmúlt két és fél évtizedben a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált.
A hódmezővásárhelyi állattenyésztési és mezőgazdanapokat a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezi kezdettől fogva a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és tagszervezeteinek társrendezésében.
A Királyréti Kisvasúti Pikniken mutatták be a Vili 2. elnevezésű napelemes motorkocsit, mely zéró helyi kibocsátású járműként szállítja a kirándulókat a Márianosztra-Nagyirtás közötti szakaszon.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője a vonat bemutatása előtt elmondta, hogy a kormány több mint kétmilliárd forintot szavazott meg 2017-ben a börzsönyi kisvasutak fejlesztésére.
Április végén ünnepelte fennállásának hatodik a Tisza-tavi Ökocentrum, amely Európában is egyedülállónak számít 735 ezer liter össztérfogatú édesvizű akváriumrendszerével.
Az óriásakváriumban rengeteg hazai halfajta tekinthető meg. Köztük az egykor hazánkban is elterjedt, hatalmas termetű viza.
Kora nyáron a legtöbb autós által úttesten elgázolt állat sündisznó. Mivel a sün éjszakai állat, és akkor vadászik, legtöbbször a sötétben a gépjármű elé tévedő egyedeket vezetők már későn veszik észre.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői arra kérik az autóvezetőket, – a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve – az útra tévedő állatokra ilyenkor fokozottabban ügyeljenek. Megfelelő sebesség választással a legtöbb gázolás elkerülhető lehetne. A sün egyébként védett állat, így az úttesten pusztuló egyedek eszmei értéke sem elhanyagolható.
Mintegy tizenegy ezer veszélyeztetett teknőst mentettek meg amerikai állatorvosok Madagaszkáron. Az állatokat kiszáradva és éhesen találták egy házban.
A sugaras teknősök – amelyeket a kereskedők csodálatos színű, sugarasan felosztott páncéljuk miatt tartanak – annyira ki voltak száradva, hogy sokukat hetekig kellett vízben áztatni – mondta el a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society illetékese.
A magyar lakossági fogyasztók jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz a vizsgált európai uniós fővárosok közül – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi ár-összehasonlító kimutatása szerint. A villamos energia átlagára továbbra is Budapesten a harmadik legolcsóbb.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. Az adatok alapján a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa egyik legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak.
Új membránanyagot fejlesztettek ki kínai tudósok, amely hatékonyan szűri ki a sót a vízből és más víztisztítói funkciói is vannak. Az erről szóló tanulmányt a Science tudományos magazin közölte.
A Csang Lin professzor vezette kutatóprogramban, amely a Csecsiang Egyetemen folyt, nanoméretű buborékokból és csövecskékből álló membránt állítottak elő. A szűrőn háromszor-négyszer gyorsabban folyik át a víz, mint a víztisztításra használt korábbi, hagyományos membránt alkalmazó vízszűrőkön.
Debrecen városa 1958-ban alapította meg a vidék első állatkertjét. A szomszédos vidámpark pedig 1960-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A két létesítmény jelentős fejlesztések előtt áll, a tervek szerint a jövőben egy közös élményparkként működne tovább.
Közel áll a debreceniek szívéhez a vidámpark
A vidámpark társadalmi munkával jött létre: akadt, aki az építkezésben segédkezett, míg mások alapanyagokkal járultak hozzá a játékok és berendezések megalkotásához. A közeljövőben a Debreceni Állatkert és Vidámpark több mint nyolcmilliárd forintból újul meg – mondta el a Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményvezetője, Nagy Sándor Tibor a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
Feltöltötték nyári vízszintjére Magyarország második legnagyobb vízfelületét: a 127 négyzetkilométer kiterjedésű tározót több millió köbméter vízzel frissítették fel, amíg elérte a 725 centimétert. Ezt a mesterséges létesítményt üzemeltető Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője közölte az MTI-vel.
Lovas Attila elmondta: a tavaszi árvíz miatt az idén egy ütemben töltötték fel az ország második legnagyobb tavát. Az árhullám levonulása után, április 17-én kezdődött el a duzzasztás 675 centiméterről, és április végéig 725 centiméterre nőtt a tó vízszintje. A duzzasztás napi 5 centiméterrel történt, így naponta hozzávetőleg ötmillió köbméter jó minőségű vízzel gyarapodott a Tisza-tó.
Ausztrál kutatók arra a megállapításra jutottak nemrégiben, hogy néhány korallfaj képes arra, hogy szabályozza a vázának megépítéséhez szükséges kalcium mennyiségét, így alkalmazkodva az óceánok növekvő szén-dioxid-elnyeléséből adódó erőteljes savasodáshoz.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas DeCarlo szerint az óceánok elsavasodásának oka a légkörbe kerülő szén-dioxid növekvő mennyisége, amelynek negyedét az óceánok nyelik el. A vízben a szén-dioxid szénsavvá válik, amitől a víz pH-értéke csökken és a víz savasabb lesz.
A vadászat miatt helyileg kihalt keskenyszájú orrszarvúk mintegy ötven év után ismét otthonra lelnek az afrikai országban. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti parkjából hat egyedet telepítettek át légi úton Csádba.
A dél-afrikai környezetvédelmi miniszter Edna Molewa szerint egy életképes és biztonságban élő orrszarvú-populáció létesítésével Csádban hozzájárulnak a rinocéroszpopuláció elterjedéséhez Afrikában, és egy olyan faj fennmaradásához is, amelyet súlyosan veszélyeztet az orvvadászat.
A világ tíz legrosszabb levegőminőségű városa az ázsiai országban található. A statisztikai adatok szerint a légszennyezettség Kánpur észak-indiai iparvárosban a legelviselhetetlenebb. Itt volt a legmagasabb a finom részecskék koncentrációja a levegőben.
Mérgező a levegő az ázsiai ország nagyvárosaiban
A Jamuna folyó partján fekvő településen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott felső határérték – köbméterenkénti 10 mikrogramm – csaknem hússzorosát mérték.
A Berni Egyetem kutatói a svájci természetvédelmi területek ártereiben és a jóval távolabbi, hegyekkel borított vidékeken is kimutatták a műanyag-szennyezettséget.
a nemrégiben megjelent tanulmány készítőinek becslése szerint nagyjából 53 tonna mikroműanyag – a kutatók az öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskéket vizsgálták – található a svájci természetvédelmi területek ártéri talajának felső öt centiméterében.
4,2 millióan a külső levegő szennyezettsége miatt, 3,8 millió ember pedig a háztartáson belüli, főzésből, fűtésből származó légszennyezés miatt halt meg – áll az az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb felmérésében.
A halálesetek több mint 90 százaléka alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban történt. A levegő szennyezettsége a WHO szerint továbbra is jelentős: a világon 10 emberből 9 súlyosan szennyezett levegőt kénytelen belélegezni.
Mintegy 500 millió ausztrál dollárt (csaknem 100 milliárd forintot) költ az ausztrál kormány a természeti kincs védelmére. A pénzt egyebek mellett a károsodott korallzátonyok újraélesztésére, a vízminőség javítására és az agresszíven terjeszkedő tengericsillag-rajok visszaszorítására fordítják.
A jelentős összegből a gazdálkodókat is ösztönözni fogják arra, hogy kevesebb növényvédő és rovarirtó szert használjanak. A miniszter szerint a korallzátony ökoszisztémájára a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti, de az ország történetében eddig példa nélküli mértékű ráfordítással biztosítható a korallzátonyok jövője.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének gyümölcsgénbankjába ezentúl bárki ellátogathat. Az érdi gyűjteményben tizenegy gyümölcsfaj 1990 regisztrált tételét őrzik.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az érdi Elvira major gyümölcsösében azt mondta, hogy ilyen génbanki gyűjtemény először fogad látogatókat.
Az Oroszország Északi-sarkvidékének gleccsereit vizsgáló geofizikusok kimutatták, hogy a jégtömeg esetében az elmúlt évtizedben csaknem kétszer akkora volt a jégveszteség, mint az előző hatvan évben.
Az amerikai Cornell Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport a Barents- és a Kara-tengeren elterülő Ferenc József-földre összpontosította kutatásait, a szigetcsoportról készült nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket elemezve.
