A világon egyedülálló projekttel sikerült teljesen patkánymentesíteni az Atlanti-óceán déli részén fekvő, brit fennhatóság alá tartozó Déli-Georgia szigetet
A rágcsáló amely a sziget páratlan élővilágát, különösen madárvilágát fenyegette, a 19. században jelent meg a szigeten, amikor a délre tartó hajósok, a fóka- és bálnavadászok egyik bázisává vált. A hajók legénysége nem is volt tisztában azzal, hogy velük érkeztek a szigetre a patkányok és az egerek.
A napokban hivatalosan is átadták Békéscsaba legnagyobb naperőművét. A 185 millió forintból megvalósult beruházást az Univerzál Zrt. a saját területén valósította meg. A kivitelezők szerint az erőmű idén akár 610 000 kWh villamos energiát is termelhet.
Viczián László, az Univerzál Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, a felszerelt napelemek viszonylag jó hatásfokkal tudják hasznosítani a reggeli, esti, illetve szórt fényt is.
A madarak és fák napján közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF), hogy partnereivel kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására Magyarországon. A Life4Oak Forests program hazánkban összesen 1500 hektárt érint.
Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, pedig hajdanán a sík- és dombvidékeken az erdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel – olvasható a közleményben.
Vizeink szennyezésének és pazarlásának visszaszorítása érdekében a Vízinnovációs Kft. szemléletformáló programot indított el több éve. Mivel a kezdeményezésre óvodák és iskolák is nyitottak voltak, környezettudatos tevékenységük elősegítésére mecénásprogramot indított el a cég.
Napjainkban egyre többször hallhatunk arról, hogy vizeink szennyezése és a vízpazarlás miatt a jövő generációja kevesebb édesvízkészlettel gazdálkodhat. Ennek megelőzése érdekében indította el a Vízinnovációs Kft. programját, amely a környezet védelme mellett hazánk édesvízkészletének megóvására is célul tűzte ki.
Idén 25. alkalommal várja érdeklődőit az alföldi városban a nagy hagyományokkal bíró szakkiállítás és vásár, amely 2018. május 10-én, csütörtökön nyitja meg kapuit, és három napon át tart. A kiállítás az elmúlt két és fél évtizedben a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált.
A hódmezővásárhelyi állattenyésztési és mezőgazdanapokat a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezi kezdettől fogva a Magyar Állattenyésztők Szövetségének és tagszervezeteinek társrendezésében.
A Királyréti Kisvasúti Pikniken mutatták be a Vili 2. elnevezésű napelemes motorkocsit, mely zéró helyi kibocsátású járműként szállítja a kirándulókat a Márianosztra-Nagyirtás közötti szakaszon.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője a vonat bemutatása előtt elmondta, hogy a kormány több mint kétmilliárd forintot szavazott meg 2017-ben a börzsönyi kisvasutak fejlesztésére.
Április végén ünnepelte fennállásának hatodik a Tisza-tavi Ökocentrum, amely Európában is egyedülállónak számít 735 ezer liter össztérfogatú édesvizű akváriumrendszerével.
Az óriásakváriumban rengeteg hazai halfajta tekinthető meg. Köztük az egykor hazánkban is elterjedt, hatalmas termetű viza.
Kora nyáron a legtöbb autós által úttesten elgázolt állat sündisznó. Mivel a sün éjszakai állat, és akkor vadászik, legtöbbször a sötétben a gépjármű elé tévedő egyedeket vezetők már későn veszik észre.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentői arra kérik az autóvezetőket, – a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetve – az útra tévedő állatokra ilyenkor fokozottabban ügyeljenek. Megfelelő sebesség választással a legtöbb gázolás elkerülhető lehetne. A sün egyébként védett állat, így az úttesten pusztuló egyedek eszmei értéke sem elhanyagolható.
Mintegy tizenegy ezer veszélyeztetett teknőst mentettek meg amerikai állatorvosok Madagaszkáron. Az állatokat kiszáradva és éhesen találták egy házban.
A sugaras teknősök – amelyeket a kereskedők csodálatos színű, sugarasan felosztott páncéljuk miatt tartanak – annyira ki voltak száradva, hogy sokukat hetekig kellett vízben áztatni – mondta el a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society illetékese.
A magyar lakossági fogyasztók jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz a vizsgált európai uniós fővárosok közül – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi ár-összehasonlító kimutatása szerint. A villamos energia átlagára továbbra is Budapesten a harmadik legolcsóbb.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. Az adatok alapján a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa egyik legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak.
Új membránanyagot fejlesztettek ki kínai tudósok, amely hatékonyan szűri ki a sót a vízből és más víztisztítói funkciói is vannak. Az erről szóló tanulmányt a Science tudományos magazin közölte.
A Csang Lin professzor vezette kutatóprogramban, amely a Csecsiang Egyetemen folyt, nanoméretű buborékokból és csövecskékből álló membránt állítottak elő. A szűrőn háromszor-négyszer gyorsabban folyik át a víz, mint a víztisztításra használt korábbi, hagyományos membránt alkalmazó vízszűrőkön.
Debrecen városa 1958-ban alapította meg a vidék első állatkertjét. A szomszédos vidámpark pedig 1960-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A két létesítmény jelentős fejlesztések előtt áll, a tervek szerint a jövőben egy közös élményparkként működne tovább.
Közel áll a debreceniek szívéhez a vidámpark
A vidámpark társadalmi munkával jött létre: akadt, aki az építkezésben segédkezett, míg mások alapanyagokkal járultak hozzá a játékok és berendezések megalkotásához. A közeljövőben a Debreceni Állatkert és Vidámpark több mint nyolcmilliárd forintból újul meg – mondta el a Nagyerdei Kultúrpark gyűjteményvezetője, Nagy Sándor Tibor a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
Feltöltötték nyári vízszintjére Magyarország második legnagyobb vízfelületét: a 127 négyzetkilométer kiterjedésű tározót több millió köbméter vízzel frissítették fel, amíg elérte a 725 centimétert. Ezt a mesterséges létesítményt üzemeltető Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője közölte az MTI-vel.
Lovas Attila elmondta: a tavaszi árvíz miatt az idén egy ütemben töltötték fel az ország második legnagyobb tavát. Az árhullám levonulása után, április 17-én kezdődött el a duzzasztás 675 centiméterről, és április végéig 725 centiméterre nőtt a tó vízszintje. A duzzasztás napi 5 centiméterrel történt, így naponta hozzávetőleg ötmillió köbméter jó minőségű vízzel gyarapodott a Tisza-tó.
Ausztrál kutatók arra a megállapításra jutottak nemrégiben, hogy néhány korallfaj képes arra, hogy szabályozza a vázának megépítéséhez szükséges kalcium mennyiségét, így alkalmazkodva az óceánok növekvő szén-dioxid-elnyeléséből adódó erőteljes savasodáshoz.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas DeCarlo szerint az óceánok elsavasodásának oka a légkörbe kerülő szén-dioxid növekvő mennyisége, amelynek negyedét az óceánok nyelik el. A vízben a szén-dioxid szénsavvá válik, amitől a víz pH-értéke csökken és a víz savasabb lesz.
A vadászat miatt helyileg kihalt keskenyszájú orrszarvúk mintegy ötven év után ismét otthonra lelnek az afrikai országban. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti parkjából hat egyedet telepítettek át légi úton Csádba.
A dél-afrikai környezetvédelmi miniszter Edna Molewa szerint egy életképes és biztonságban élő orrszarvú-populáció létesítésével Csádban hozzájárulnak a rinocéroszpopuláció elterjedéséhez Afrikában, és egy olyan faj fennmaradásához is, amelyet súlyosan veszélyeztet az orvvadászat.
A világ tíz legrosszabb levegőminőségű városa az ázsiai országban található. A statisztikai adatok szerint a légszennyezettség Kánpur észak-indiai iparvárosban a legelviselhetetlenebb. Itt volt a legmagasabb a finom részecskék koncentrációja a levegőben.
Mérgező a levegő az ázsiai ország nagyvárosaiban
A Jamuna folyó partján fekvő településen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott felső határérték – köbméterenkénti 10 mikrogramm – csaknem hússzorosát mérték.
A Berni Egyetem kutatói a svájci természetvédelmi területek ártereiben és a jóval távolabbi, hegyekkel borított vidékeken is kimutatták a műanyag-szennyezettséget.
a nemrégiben megjelent tanulmány készítőinek becslése szerint nagyjából 53 tonna mikroműanyag – a kutatók az öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskéket vizsgálták – található a svájci természetvédelmi területek ártéri talajának felső öt centiméterében.
4,2 millióan a külső levegő szennyezettsége miatt, 3,8 millió ember pedig a háztartáson belüli, főzésből, fűtésből származó légszennyezés miatt halt meg – áll az az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb felmérésében.
A halálesetek több mint 90 százaléka alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban történt. A levegő szennyezettsége a WHO szerint továbbra is jelentős: a világon 10 emberből 9 súlyosan szennyezett levegőt kénytelen belélegezni.
Mintegy 500 millió ausztrál dollárt (csaknem 100 milliárd forintot) költ az ausztrál kormány a természeti kincs védelmére. A pénzt egyebek mellett a károsodott korallzátonyok újraélesztésére, a vízminőség javítására és az agresszíven terjeszkedő tengericsillag-rajok visszaszorítására fordítják.
A jelentős összegből a gazdálkodókat is ösztönözni fogják arra, hogy kevesebb növényvédő és rovarirtó szert használjanak. A miniszter szerint a korallzátony ökoszisztémájára a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti, de az ország történetében eddig példa nélküli mértékű ráfordítással biztosítható a korallzátonyok jövője.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének gyümölcsgénbankjába ezentúl bárki ellátogathat. Az érdi gyűjteményben tizenegy gyümölcsfaj 1990 regisztrált tételét őrzik.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az érdi Elvira major gyümölcsösében azt mondta, hogy ilyen génbanki gyűjtemény először fogad látogatókat.
Az Oroszország Északi-sarkvidékének gleccsereit vizsgáló geofizikusok kimutatták, hogy a jégtömeg esetében az elmúlt évtizedben csaknem kétszer akkora volt a jégveszteség, mint az előző hatvan évben.
Az amerikai Cornell Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport a Barents- és a Kara-tengeren elterülő Ferenc József-földre összpontosította kutatásait, a szigetcsoportról készült nagyon nagy felbontású műholdfelvételeket elemezve.
A parlagfű fő csírázási időszaka április-májusra tehető, így országszerte várható következő időszakban a rendkívül allergén gyomnövény jelentős mértékű kelése. Az a földhasználó, pedig aki június 30-ig elmulasztja az ingatlana parlagfű-mentesítését, július 1-jét követően bírsággal sújtható.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a földhasználók figyelmét, hogy a hatékony mentesítés érdekében már a növény két-négy leveles fejlettségi állapotában érdemes elvégezniük a növényvédő szeres állománykezelést.
Túlszennyeződés miatt fél évre lezárták a turisták elől a Fülöp-szigetek első számú üdülőparadicsomát, a Boracay-szigetet. A látogatási tilalom betartására hatszáz rendőr ügyel.
A vesztegzár fél éve alatt kitakarítják a finom, hófehér homokjáról és a kristálytiszta vizéről híres szigetet, és nem utolsó sorban kiküszöbölik azokat a hiányosságokat, amelyek a súlyos elszennyeződést okozták.
Több mint 100 millió forintos támogatással napelemes kiserőművi rendszert alakítottak ki a keszthelyi kórházban. Az intézmény udvarán lévő parkolók fölött áramot termelő napelem táblákat helyeztek el.
A keszthelyi egészségügyi intézmény több mint 105 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból alakította ki a napelemes rendszert, ami a kórház villamosenergia-igényének kielégítését szolgálja.
A Földgömb magazin és a Magyar Földrajzi Társaság által szervezett rendezvényen éghajlatkutatók, biológusok, bolygókutatók, vulkanológusok, geográfusok mutatják be mások mellett a terepi kutatás világát az érdeklődőknek április 28-án, szombaton.
A látogatók a rendezvény előadásain, mini kiállításain keresztül pillanthatnak be munkájukba, módszereikbe és megismerkedhetnek a felfedezők eszköztárával is. A fesztivál célja, hogy felhívja a figyelmet a kutatóexpedíciók fontosságára, bemutassa azok tudományos gyökereit, és kedvet ébresszen a jövő generációjában a tudományos kutatómunka iránt – közölték a szervezők az MTI-vel.
Határon átnyúló együttműködési programmal növelik a kihalással veszélyeztetett kígyófaj élőhelyét Bugacon. A rákosi vipera a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja: vadon élő állományát alig több mint ötszáz példány körülire becsülik.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának MTI-hez eljuttatott közleményéből az is kiderül, hogy ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradt fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon lelhetőek fel populációi.
Egészségügyi okokból és emberségből elaltatták Inukát, Szingapúr utolsó jegesmedvéjét, fajának első olyan példányát, amely egy trópusi országban született. A huszonhét éves ragadozó öt éve küzdött különböző betegségekkel.
A szomorú hírt a szingapúri állatkertet üzemeltető Wildlife Reserves Singapore szerdán közölte Facebook-oldalán követőivel. A szakemberek azután hozták meg a döntést, hogy egy orvosi vizsgálat során kiderült, Inuka egészsége az intenzív kezelés és az elmúlt egy hónapban végzett fokozott ellenőrzések ellenére is rohamosan romlik.
A klímaváltozás okozta károk megelőzésének fontosságáról Áder János köztársasági elnök szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Mezőörsön, a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt.
Az alapítvány által működtetett általános és középiskola diákjainak tartott, videókkal, fotókkal és kísérletekkel illusztrált előadásában az államfő arról is beszélt, hogy a klímaváltozás milyen társadalmi, szociális és egészségügyi problémákat okoz.
A tó vízminőségének megőrzése érdekében hozták meg ezt a döntést a helyi szakemberek. A fürdőzök miatt sok naptej került a tóba, amely komoly szennyezést okozott. A környezetvédelmi felügyelők már ki is helyezték a turistákat a tilalomról tájékoztató táblákat.
Még tavaly év végén jelent meg a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp menedzsmentterve, amelyben az egyik új szabályzás értelmében tilos a fürdés.
A köztársasági elnök a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak tartott előadást a klímaváltozásról. A vízválságon belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz problémáját különítette el az államfő.
Áder János arról beszélt, hogy a klímaváltozást és a növekvő édesvíz-felhasználást figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nagyobb válságok elkerülésére, illetve arra, hogy minél kevesebb nagyvárosban kelljen a jövőben vízhiánnyal számolni.
Száznegyvenkét éves melegrekord dőlt meg hétfőn Budapesten – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.
1876-ban volt a legmelegebb eddig a fővárosban ezen a napon. Akkor Krisztinavárosban 29 Celsius-fokot mértek. Most ennél is melegebb volt Újpesten, az új április 23-ai fővárosi maximumhőmérsékleti rekord 29,3 fok lett.
Az elmúlt időszakban felgyorsultak a környezetet érintő változások – hangoztatták szakértők az M1 aktuális csatorna műsorfolyamában vasárnap, a Föld napján.
Mika János éghajlatkutató azt mondta: a változások felgyorsultak, az azokhoz való alkalmazkodás viszont lassú folyamat. A kutató a legnagyobb környezeti problémaként a biodiverzitás elvesztését nevezte, hiszen a kihalt fajokat már nem lehet megmenteni. Ugyancsak visszafordíthatatlan problémaként a nitrátosodást is említette. A harmadik legfontosabb probléma a klímaváltozás, de az még nem visszafordíthatatlan folyamat – jegyezte meg.
Szekszárdon, a római katolikus plébánia udvarán ültették el vasárnap a világ legősibb szőlőjeként számon tartott maribori tőke egy oltványát, amelyet a szlovén parlament elnöke adományozott Kövér László magyar házelnöknek.
A több mint 450 éves szőlőtőke hajtását Milan Brglez tavaly novemberi látogatásán adta át Kövér Lászlónak, aki a szekszárdi borvidéknek ajándékozta azt. A vasárnapi eseményen részt vett Robert Kokalj, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete is.
A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat.
A fenti új természetvédelmi feladatról Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára beszélt pénteken, a Föld napja alkalmából Budapesten tartott központi rendezvényen, ahol átadták az idei Pro Natura díjakat és emlékplaketteket, valamint a Herman Ottó szellemisége díjakat is.
Graeme Taylor pingvinszakértő szerint bár az elhullott állatok száma magas, maga a jelenség nem szokatlan, néhány évtizedenként előfordul. Legutóbb 1998-ban történt hasonló. Feltételezések szerint a víz hőmérsékletének hirtelen emelkedése okozta az állatok halálát.
A legtöbb pingvinre a csendes-óceáni állam keleti partvidékén, többek között a Plenty-öbölnél bukkantak. Sok állatnak már a teteme sodródott partra, néhány azonban csak a parton múlt ki. A feltételezések szerint a pingvinek elhullása az El Nino és a La Nina éghajlati jelenségek által előidézett hőmérséklet-ingadozásokkal függ össze.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben zajló vadmentő munka is bemutatkozik az intézmény Föld napja rendezvényén, a csütörtöktől vasárnapig tartó Föld Fesztiválon. A tizedik alkalommal megrendezett program keretében a közönség mentett állatokkal is találkozhat.
Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta, hogy az állatkert számos feladata mellett évtizedek óta foglalkozik a Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeivel, például törött szárnyú gólyákkal, mérgezett sasokkal, fészekből kiesett énekes madarakkal vagy elárvult mókusokkal, telelésben megzavart denevérekkel vagy legyengült sünökkel. Ezt a tevékenységet az állatkert az általa életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt folytatja.
A műanyag szívószál és a fültisztító pálcika forgalmazásának betiltását tervezi a brit kormány a világ tengereit veszélyeztető műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében. Az ország miniszterelnöke felszólította a Brit Nemzetközösség vezetőit, hogy kövessék Anglia példáját a probléma kezelésében a jövőben.
Theresa May kormányfő szerint a műanyaghulladék világszerte az egyik legnagyobb környezeti probléma. A statisztikai adatok szerint évente nyolc és fél milliárd műanyag szívószálat dobnak ki Angliában.
A tengeri hőhullámok szinte megfőzik a Nagy-korallzátony koralljait. A hő hatására két-három hét alatt elpusztulnak.
Terry Hughes, a korallzátony kutatásával foglalkozó ausztrál ARC központ kutatója munkatársaival a zátony 2300 kilométerén végzett légi megfigyeléseket, valamint több mint száz helyszínen víz alatti vizsgálatokat 2016 márciusa és novembere között. Eredményeiket a Nature tudományos lap aktuális számában mutatták be.
Egy kimerült bánya területén fog megépülni Ukrajnában az a naperőmű, amely teljesítményét tekintve Európa legnagyobbjai között kap helyet. A gigantikus méretű naperőmű évente mintegy 280 millió kW/óra energiát állít majd elő. Ezzel mintegy 100 ezer háztartás energia igényét fedezi majd.
A létesítmény kivitelezési terveinek elkészítésére kiírt pályázaton egy kínai cég lett a nyertes. Ha minden a tervek szerint halad, az erőmű már 2018 végén megkezdheti az áramtermelést a Dnyepropetrovszk megyei Nikopol közelében.
Az elkövetkező napokban a nyír pollenkoncentrációja továbbra is sokfelé elérheti a magas szintet, és elkezdődött a platán, a tölgy, valamint a bükk pollenszórása is
Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint a hét első felében a platán és a tölgy pollenje várhatóan már többfelé közepes-magas, a bükké alacsony-közepes koncentrációban lesz jelen.
Azokról a nagyvadakról, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé.
A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján, valamint a Disney és a Pixar animációs filmjeinek borítóin – írta a BBC News.
A Balatonon és a tengeren is szépen szeli a hullámokat az elektromos meghajtású, magyar fejlesztésű jet ski. Az igazán környezetkímélő járműről Rádi Péter gépészmérnök és Rédei Ákos hajótervező mérnök beszélt az M1 Kék bolygó című műsorában.
Nagy valószínűséggel már az idén nyáron elkezdődhet a magyar fejlesztésű electrojetek sorozatgyártása: az első prototípus ugyanis kiválóan teljesít a tengeri és a balatoni teszteken egyaránt.
Jelentős hatása van a klímaváltozásnak az őshonos fafajainkra. A téli jegesedés, a tavalyi áprilisi hóesés is megtizedelte a faállományt. Az erdőgazdálkodó szerint az ilyen, pár napig fennálló körülmény évtizedes nyomot hagy az erdőben. Elsősorban a fiatal bükkösök szenvedik meg a szélsőséges időjárást, de a fenyőerdők is pusztulnak.
A klímaváltozás a Bükk és a Mátra erdőire is hatással volt. Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője elmondta, többhektáros területeken okozott károkat a tavalyi havazás és a nagy szelek. Egyes részeken erdőfelújítási kötelezettség keletkezett – tette hozzá.
Az Európa éghajlatát jelentős mértékben befolyásoló tengeráramlat esetleges összeomlása katasztrofális következményekkel járna: Nyugat-Európát extrém téli hideg sújtaná többek között, míg az óceánpartján a megemelkedő vízszint okozna fejtörést az ott élőknek.
Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint az áramlat mintegy 15 százalékkal gyengébb, mint amiről a feljegyzések említést tesznek az időszámításunk szerinti 400-ban. A tengeráramlat lassulásáért a globális felmelegedést teszik felelőssé a szakértők.
A magasabban fekvő területeken már körülbelül két hete megkezdték a munkálatokat a gazdálkodók, a mélyebb fekvésű tájakon azonban még mindig a belvíz hátráltatja a termelőket.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Magyar Időknek elmondta: az országban 100-150 ezer hektárra tehető azon területek a nagysága, amelyekre két-három hétig még biztosan nem tudnak munkagépekkel rámenni a gazdák.
Nemzetközi környezetvédő szervezetek és a brazil állam Amazónia Alapja segítségével helyi állattenyésztők kakaóültetvényeket telepítenek azokra a kimerült legelőkre, amelyeket az amazóniai esőerdők kiirtásával hoztak létre, vagyis a program segíteni fogja, hogy az Amazonas medencéje ismét kizöldüljön.
A brazil kakaótermelők szövetségének (AIPC) adatai szerint már mintegy 1700 négyzetkilométernyi területen alakították át a kimerült szarvasmarha legelőket kakaóültetvényekké – a folyamatot a brazil kormány által nemzetközi adományokból létrehozott Amazónia Alapja eddig 17 millió reállal (130 millió dollárral támogatta).
Focipálya méretű takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyag hulladékoktól egy svájci felfedező, aki a szerdán megkezdődött 46. Genfi Nemzetközi Találmányi Kiállítás első napján mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Manta nevű hajó makettjét.
Yvan Bourgnon 2016 szeptemberében hozta létre a The SeaCleaners szervezetet, mert elmondása szerint sokkolta a tengerekben felgyülemlett műanyag hulladék mennyisége. Bourgnon, aki az elmúlt másfél évet a Manta megépítéséhez szükséges tanulmányoknak és anyagi erőforrások előteremtésének szentelte, szerdán mutatta be a hajó végső verzióját.
Az ausztráliai Mary-folyamban élő „punkteknős”, mely becenevét a páncélján taréjszerűen növő zöld algák miatt kapta, felkerült a leginkább veszélyeztetett fajok listájára.
A Londoni Állattani Társaság evolúciós jelentőségű és globálisan veszélyeztetett fajokról összeállított listájának huszonkilencedik helyére került a héten a különleges ausztrál hüllőfaj, hogy ezzel fokozottabb védelmére hívják fel a figyelmet.
A Föld Napjához kapcsolódóan április 19-e és 22-e között a Fővárosi Állat- és Növénykertben Föld Fesztivál várja majd a látogatókat. Az érdekes ismeretterjesztő előadások mellett tartalmas szórakoztató programok is színesítik majd a hétvégét. Az idei rendezvény mottója: „A víz maga az élet!”
Mentett madarak bemutatója, ifjú természetőrképző, interaktív játékok és állatbemutatók nyújtanak majd maradandó élményt többek között a család valamennyi tagjának a Föld napjához kapcsolódó eseménysorozaton az állatkertben.
A Királyréti Erdészet közösségi oldalán osztotta meg a jó hírt, hogy a kisvasút napelemes motorkocsijai sikeres pályavizsgát tettek. Így már csak egy dokumentum választja el az Ipoly Erdő Zrt.-t attól, hogy forgalomba állítsa a környezetbarát szerelvényeket.
A tervek szerint a napelemes jármű nem a menetrend szerinti szerelvény helyettesíti majd – ehhez kicsi lenne a harminckét fős befogadó képesség – hanem vagy azzal együtt megy majd, vagy különjáratként kérhetik majd a kirándulók. Mivel az érdeklődés igen nagy az új szerelvények iránt, ezért az Ipoly Erdő Zrt. egy bejelentkezési, regisztrációs rendszert alakít ki mindazok kedvéért, akik a kisvasút miatt látogatnak a Börzsönybe.
