Hat másodpercenként egy labdarúgópályányi érintetlen őserdő tűnt el a Földön tavaly

2020. június 19.

A World Resources Institute szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatául, közte 3,8 millió hektárnyi érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.

Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta.

Teljes cikk

Rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete májusban

2020. június 15.

Az Európai Unió után az Egyesült Államok légkörfigyelő szolgálata is azt állapította meg, hogy rekordmagas volt a világ átlaghőmérséklete idén májusban.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) hétvégén közzétett adatai szerint az idei május 2016 májusával együtt volt az eddigi legmelegebb a mérések 1880-as kezdete óta, a szárazföldek és a világtengerek feletti levegő 15,7 Celsius-fokos átlaghőmérséklete 0,95 fokkal haladta meg a 20. század 14,8 Celsius-fokos átlaghőmérsékletét.

Teljes cikk

Több mint száz kilométerrel lett rövidebb a Duna

2020. május 19.

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt – állapították meg kutatók egy kedden közzétett tanulmányban.

A bajor tartományi hivatal által közzétett folyómeder-kutatás szerint a 19. század óta a Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

A változásokat olyan emberi beavatkozások okozták, mint a folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és a felépült vízlépcsők.

Teljes cikk

Műanyag szeméttel van tele a tengeri madarak fészke

2020. május 10.

A szakértők szerint a tengeri madarak fészkének 80 százalékában található műanyaghulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag.

Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona fészkeiben 80 százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Teljes cikk

Rekordmennyiségű műanyagszennyezés a Földközi-tengerben

2020. május 08.

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban, a kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba.

A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg – számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.

Teljes cikk

Rendkívüli melegtől fog szenvedni 2070-re a világ lakosságának harmada

2020. május 05.

A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt.„A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer.Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.

Teljes cikk

Újjáéledt a Velencei-lagúna gazdag élővilága

2020. április 30.

Kíváncsi rákok, békésen úszkáló medúzák és halrajok, valamint színpompás hínárok uralják jelenleg Velence víziútjait, amelyekre szokatlan békesség köszöntött az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások nyomán.

„A lagúna növény- és állatvilága nem változott a korlátozások alatt. Az egyetlen dolog ami változott, az az, hogy most lehetőségünk nyílik gyönyörködni benne” – mondta Andrea Mangoni zoológus. A járványügyi korlátozások bevezetése óta nem csupán a turisták tűntek el Velencéből, hanem a város víziútjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízibuszokkal és gondolákkal.

Teljes cikk

Először volt hőhullám az Antarktiszon

2020. április 05.

A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát.

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.

Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is.

Teljes cikk

Műholdkép: jelentősen csökkent a légszennyezés Európa nagyvárosaiban

2020. március 30.

Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas képei azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt a kontinens városaiban nagymértékben csökkent a légszennyezés szintje.

Az ESA a Copernicus Sentinel-5P műholdjának felvételei alapján elmondta: a légkörben levő nitrogén-dioxid-mennyiségének változása Párizsban, Milánóban és Madridban különösen szembetűnő – írta a Daily Mail.

A Copernicus egész Európában feltérképezte a levegő szennyezettségi szintjét, és az adatok alapján a járvány elterjedése óta „jelentős csökkenés” tapasztalható.

Teljes cikk

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

2020. március 25.

Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser – állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.

Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.

Teljes cikk