A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját

2020. március 10.

A bűzös durián adhatja az ázsiai tuktukok és mobilok energiáját a jövőben ausztrál kutatók szerint.

Az elviselhetetlen bűzéről hírhedté vált – és emiatt közterületen nem fogyasztható – ízletes gyümölcs a tudósok szerint alkalmas elektromosság tárolására.

A Sydneyi Egyetem szakértői a durián  és a jákfa gyümölcsök nem ehető, emiatt magas költségen hulladéklerakóba kerülő részéből készítettek környezetbarát és szagmentes, gyors töltésre alkalmas energiatároló eszközt.

Teljes cikk

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele

2020. március 06.

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.

Teljes cikk

Gyorsuló ütemben tűnnek el madárfajok

2020. március 02.

Az eddig véltnél ötször gyorsabban halnak ki a madárfajok, és az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el norvég kutatók szerint.

Folmer Bokma, az Oslói Egyetem kutatója és munkatársai egy vizsgálat során arra jutottak, hogy a fajok manapság csupán mintegy 3000 évig léteznek kihalásuk előtt, tehát jelentősen rövidebb ideig, mint azt korábban számították. „Az ember megjelenése előtti korokhoz képest az állatok ezerszer gyorsabban tűnnek el” – mondta el Bokma.

Teljes cikk

Harminc éven belül eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei

2020. január 23.

Harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei a globális hőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek szakértők, akik szerint a mozgó jégtakarók eltűnése felforgatná a helyi ökoszisztémákat, és súlyos csapást jelentene egyebek között a turisztikai szektorra.

Nem tudunk pontos dátumot mondani, de a Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve ”– idézte Pierre René gleccserkutatót az AFP-t.

A szakember és kollégái a magashegység francia oldalán lévő 15 gleccserből kilencet tanulmányoztak az elmúlt 18 évben, és eredményeik alapján úgy becsülik, hogy a térség jégárjai a következő 30 évben, 2050-ig bezárólag eltűnnek.

Teljes cikk

Rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben

2020. január 14.

A rendszeres mérések kezdete óta egy új elemzés szerint rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben. A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.

A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.

Teljes cikk

A klímaváltozás sokkal gyorsabb ütemű, mint eddig gondoltuk

2020. január 08.

A tavalyi évben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége. 2020 talán az utolsó év arra, hogy a döntéshozók végre megállapodjanak a legfontosabb kérdésekben, mert 2021-ben már tényleges lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen esélyünk megállítani a globális felmelegedést.

Pusztító és váratlan viharok, hosszan tartó szárazság, több ezer hektáron lángoló erdők – néhány példa a klímaváltozás nyomában járó szélsőséges természeti katasztrófák sorából.

A mérgező gázok kibocsátása egyre növekszik

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, „2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása történelmi csúcsra ért, az ember megjelenése óta soha nem volt ilyen magas a mérgező gázok kibocsátásának mennyisége”.

Teljes cikk

Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében

2020. január 02.

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.

A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze.

A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően.

A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.

Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.

Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.

Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat – olvasható az összegzésben.

Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben – figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.

Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.

Teljes cikk

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

2019. december 11.

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.

A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva.

Teljes cikk

Kriptokárokkal sújtja a környezetet a bitcoin

2019. december 06.

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.

Bitcoin, Ethereum, Litecoin, Monero – a digitális alapú „kriptovaluták” nevét egyre gyakrabban hallani, elterjedésük azonban rendkívül káros lehet az egészségre és a környezetre. A kutatók szerint annak ellenére, hogy nem fizikai formában valósulnak meg, az új devizák meglepően negatívan befolyásolhatják bolygónkat.

Teljes cikk

Az amazóniai tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását

2019. november 29.

Az amazóniai esőerdőkben pusztító tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását, felborítva több tízmillió ember vízellátását – közölték csütörtökön brazil kutatók

Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.

Teljes cikk