Mi mindent rejthetnek az óriási jégtáblák, amik olvadni kezdtek? – hangzott el a kérdés az M1 Ma reggel című műsorában. Rusvai Miklós virológus, az Állatorvostudományi Egyetem professzora elmondta: a már előkerült, hagyományos kórokozók nem okoznak gondot, hiszen azok már korábban is jelen voltak a bioszférában, lehet ellenük védekezni – hangsúlyozta.


 

A professzor hozzátette: fontos tudni, hogy a vírusok sokkal érzékenyebbek, mint számos baktérium. A spórás baktérium – mint a lépfene is – sokkal ellenállóbbak, mint a legerősebb vírusok, tehát a mínusz 40-70 fok közötti jégtáblákban ragadt vírusok, baktériumok megőrzik fertőzőképességüket, ahogy a spórák is.

Jégben nem mutálódik a vírus

Amennyiben sérül egy vírus nukleinsav szekvenciája, semmi gond nem lesz – hangsúlyozta a professzor. Elmondása szerint a vírusok nagy előnye, hogy nincs önálló anyagcseréjük, tehát megsokszorozni nem tudják magukat, így mutációra sem képesek, amennyiben önállóan vannak jelen a jégben. Mutáció csak a sejten belül fordulhat elő.

Amikor a sejttel termeltetik magukat, a sejt téveszt – hangsúlyozta. Hozzátette: azért veszélyesek az RNS-vírusok, mert az emberek genetikai információi DNS-be vannak kódolva. A DNS-vírusok sokkal kevésbé változékonyak, mert a DNS-re vannak javító mechanizmusok. AZ RNS-vírusok esetében ilyen javító funkció nincs, tehát az RNS-vírusok között a mutáció sokkal gyakoribb – fejtette ki a szakember.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Sóki Tamás)

Újra felütheti fejét a lépfene?

Rusvai Miklós elmondta: a jégtáblák magas lépfenetartalma valószínűleg a nagyszámú jégbe fagyott állattetemmel magyarázható. Ez a baktérium jelenleg is előfordul, gyakorta Magyarországon is megjelenik, amikor például egy régi dögkút spórái felszínre kerülnek.

A professzor szerint a globális felmelegedést nem a jégtáblák vonatkozásában kell figyelnünk, és nem ez jelenti számunkra a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy olyan különböző kullancs- és szúnyogfajok terjedhetnek el, amelyek úgynevezett vektorként viszik át emberről emberre, állatról állatra, valamint ember és állat között a megbetegedést.

Ezek a vektorok télen sem pusztulnak ki, a globális felmelegedésnek köszönhetően tavasszal hamarabb kezdenek szaporodni, és akár új fajok is megjelenhetnek – fogalmazott a professzor.

Rusvai Miklós kifejtette: nem lehet tudni azt, hogy például a malária újra megjelenik-e Magyarországon, hiszen bár az a szúnyogfaj, amely képes volt a betegség hordozására, már kihalt, de nem jelenthető ki biztosan, hogy ez így is marad.

Forrás: M1, hirado.hu