Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.


„Azt találtuk, hogy az évszázad végére a világ strandjainak fele szenved el 100 méteresnél nagyobb kiterjedésű eróziót, ami azt jelenti, hogy valószínűleg elvesznek a számunkra” – állapította meg Michalis Vousdoukas, az Ispra nevű észak-olaszországi kisvárosban működő intézet kutatója.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány megállapítása szerint a homokos partokat fenyegető veszély mértéke attól függ, miként alakul a globális hőmérséklet 2100-ig. A magasabb hőmérséklet emelkedő tengerszintet és hevesebb viharokat jelent egyes térségekben, ami növeli a hullámokba vesző strandok hosszát.

A világ tengerpartjainak egyharmadát kitevő homokos strandok jelentős értéket képviselnek a kikapcsolódás, a turizmus és a vadvilág szempontjából, emellett a tengerparti településeket a hullámoktól és viharoktól védő természetes akadályt képeznek.

A partvidékeket már most is erősen sújtja az emberi tevékenység, például a beépítés vagy a szárazföldi gátak létesítése, amely miatt kevesebb, a strandok regenerálódásához szükség hordalék kerül az óceánokba – áll a tanulmányban.

A strandok eróziója különféle mértékben érinti a világ országait. A nyugat-afrikai Gambia és Bissau-Guinea homokos tengerpartjának akár több mint 60 százalékát is elveszítheti, és hasonlóan komorak a kilátások Irak, Pakisztán, a La Manche-csatornán fekvő Jersey szigete vagy a csendes-óceáni Palau esetében is.

Összméretét tekintve a legtöbb homokos partot Ausztrália veszítheti el, ahol 12 ezer kilométernyi partszakaszt veszélyeztet a felmelegedés. Több ezer kilométernyi homokos part tűnhet el az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Kínában, Iránban, Argentínában és Chilében is a JRC-kutatás szerint.

Egy független témaszakértő, Andres Payo szerint óvatosan kell fogadni a tanulmány megállapításait, mert számos olyan feltételezést és általánosítást tartalmaz, amely mennyiségileg és minőségileg is befolyásolhatja a kapott eredményeket.

Michalis Vousdoukas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csapata „még kissé óvatos is volt” az eltűnő tengerpart hosszának megbecsülésében, és a valós veszteség a jósoltnál is nagyobb lehet.

A kutatócsoport két forgatókönyvet vett figyelembe, az egyik 2,4 Celsius-fokos átlagos globális hőmérsékletemelkedéssel számol 2100-ig, a másik ennek a duplájával.

A kutatásban egyáltalán nem kalkuláltak a párizsi klímaegyezménybe foglalt „ambiciózus” céllal – a felmelegedés 1,5 fokra korlátozásával -, mert annak megvalósulását a tudósok nem tartják valószínűnek – mondta Vousdoukas.

A tanulmány szerzői szerint a veszélyeztetett partok 40 százalékának pusztulását lehetne megelőzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.