Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Gorillák, csimpánzok élőhelyét pusztítják ki azért, hogy okoskütyüket használjunk?

Nagyobb árat fizetünk a készülékekért, mint gondolnánk. Az okostelefonok alkatrészeinek gyártásához szükséges alapanyagokat jórészt Afrikában bányásszák, melynek következménye számos állat élőhelyének elpusztítása. Nemrég kampány indult a hulladék-mobiltelefonok újrahasznosítására azzal a céllal, hogy ezzel is óvjuk környezetünket.

A készülékek alapját az alaplap adja, minden egyéb kiegészítő alkatrész. Gombok, szenzorok, akkumulátor – sok mindent rejt egy okostelefon. Sokszor nem is gondolnánk azt, hogy még nemesfémek is találhatók az alaplapban – mondta Fülöp Zoltán, az Arénatel Service and Shop szerviztechnikusa.

Hozzátette: ahol kamerák, mikrofonok és hangszórók csatlakoznak a készülék alaplapjára, azok felülete aranybevonatú.

Az arany sok elektronikai eszközben megtalálható, többnyire az elektromos áramkörök működésének elősegítésére használják. Ezenkívül ezüst, palládium és nikkel is akad a telefonokban.



Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Pusztulnak Afrika majomkenyérfa matuzsálemei

Részben vagy teljesen elpusztultak Afrika legöregebb és legnagyobb majomkenyérfái az elmúlt évtizedben. A botanikusok szerint az 1100-2500 éves fák a klímaváltozás áldozataivá válhattak.

A tizenhárom számontartott, legidősebb majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa közül kilenc példány elpusztult vagy legöregebb részei, ágai letörtek, elhaltak az elmúlt tizenkét évben – írják kutatók a Nature Plants című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban, amelyben soha nem látott mértékűnek nevezik a fák pusztulását.

A kilenc fa közül négy Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt. Köztük van a Zimbabwéban 2450 évig élt Panke, amely 2011-ben pusztult el, a namíbiai Holboom nevű fa, amely Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt több mint 30 méteres magasságával és 35 méteres körméretével. Valamint a botswanai Chapman nevű fa, amelybe annak idején David Livingstone Afrika-kutató belevéste nevének kezdőbetűit. A James Champman dél-afrikai vadászról elnevezett mintegy 1400 éves fának mind a hat hajtása egyszerre esett le 2016 januárjában.

Kétségtelenül megdöbbentő és drámai, hogy oly sok évezredes fa pusztul ki a mi időnkben – mondta el Adrian Patrut kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. A pusztulás okát ugyan nem ismerik a szakemberek, de arra gyanakodnak, hogy az részben a jelentős klímaváltozással magyarázható, amely Afrika déli térségét különösen sújtja.

Képünk illusztráció (MTI/EPA/Nic Bothma)

2005 és 2017 között a kutatók felmérték az összes ismert afrikai baobabfa-matuzsálemet – több mint hatvan példányt. Lejegyezték körméretüket, magasságukat, korukat. A kutatók váratlan és nagyon érdekes ténynek nevezték, hogy a legtöbb legidősebb és legnagyobb fa ebben az időszakban pusztult el. Valamennyi Afrikai déli részén – Zimbabwéban, Namíbiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Botswanában és Zambiában – élt.

Az afrikai baobabfa a világ legnagyobb és legtovább élő virágzó fája. Afrika szavannáin nő. Koruk akár a háromezer évet is elérheti. Hajtásonként nőnek, lombozatuk ritkás, ágai vízszintesen szétterülnek. Nagy virágaikból fejlődnek ki uborkaalakú terméseik, amelyek a majmok kedvenc csemegéje, innen kapták a nevüket is. A fa törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban lehullott csapadékot. Leveleit főzve fogyasztják vagy a hagyományos gyógyászatban használják fel.

Az egyik ősi baobabfa Zimbabwében olyan nagy, hogy negyven ember is menedéket találhat a lombozata alatt.

Forrás: MTI

 


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Több mint ezerre nőtt a vadon élő hegyi gorillák száma

Meghaladta az ezret a vadon élő hegyi gorillák száma, vagyis többszörösére nőtt az elmúlt három évtizedben a kihalás szélén élő állatfaj populációja, dacára a vadorzásnak, a polgárháborúknak és élőhelyük zsugorodásának.

Szakértők szerint a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó. A vadon élő emberszabásúak megszámlálása Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság természetvédelmi hatóságainak, valamint több civil szervezetnek és a lipcsei Max Planck Intézetnek a közös projektje volt.