A Floridai Egyetem adatbázisában 66 cápatámadást jegyeztek fel tavaly, míg előző évben 88-at. Ez 26 százalékkal kevesebb, mint az előző öt év éves átlaga, ami 84.

A cápatámadások közül négy volt halálos, korábban évente világszerte hatot jegyeztek fel.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

„Nem tudni, hogy a csökkenés annak köszönhető-e, hogy egyre több ember a biztonsági figyelmeztetéseket szem előtt tartva strandol, vagy pedig annak, hogy csökken a cápák populációja” – mondta Gavin Naylor, a Floridai Természettudományi Múzeum cápakutató-programjának munkatársa.

Naylor szerint a strandolóknak többet kell megtudniuk a cápák magatartásáról olyan körzetekben, mint a massachusettsi Cape Cod térsége, ahol a fókaállomány gyarapodása miatt egyre nagyobb számban jelennek meg a nagy fehér cápák.

Forrás: MTI

A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik – vagy legalábbis ezekkel is, ugyanis több beszámoló látott napvilágot, miszerint tengeri füvet esznek.

A tudósok a műanyag mikroszemcsék hatását kimutató vizsgálatokat sürgetnek

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán.

A mikorszemcse-szennyezés tovább csökkentheti a planktonevők számát

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. Az elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése többek között.