Egyre gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel

Számos kutatás foglalkozik világszerte azzal, hogy felderítse a kapcsolatot az éghajlatváltozás és a szélsőséges események között. Előfordulhat, hogy pusztán az éghajlati rendszer változékonyságából nem adódnának olyan szélsőséges időjárási események, mint amikkel most szembe kell néznünk, de az egyértelmű kapcsolat megállapítása még várat magára – mondta Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című magazinjában.

Szaúd-Arábiában, Libanonban és Jordániában is havazott, főként a magasabban fekvő részeken. Azonban a meteorológusok elmondták, hogy a sivatagi tél nem tart sokáig, és ez a hó is gyorsan elolvad.

Amerikában megfagyott az élet az év elején

A szakértő magyarázatot adott arra is a magazinműsorban, hogy miért jellemzi a világ időjárását egyfajta kettőség napjainkban. Elhangzott, hogy az atlanti térségben folyamatosan képződtek a ciklonok, amik északias áramlással hideg levegőt szállítottak az Egysült Államokba, és délies áramlással pedig enyhe levegőt Európa felé. Ez általában nem egyedi időjárási helyzet, de az, hogy ilyen mértékben délre lejusson az északi-sarkvidéki eredetű hideg levegő az Egyesült Államokba is, és ilyen mértékű tavaszias enyhülést okozzon Európában, ez valóban ritkának számít.

Napvilágot láttak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy ebben szerepe lehet az északi-sarki jég olvadásának.

Tavasz a télben, tél a tavaszban. A globális felmelegedés alaposan átalakítja időjárásunkat (MTI/EPA/Eliseo Trigo)

Több száz éves krónikák is megemlékeznek kirívó téli időjárásról

Meglepően hangozhat, de a mostani, 10-15 Celsius-fokos tavaszias tél nem számít mégsem annyira egyedinek a történelemben. A soproni krónikák feljegyzései szerint 1539-ben olyan időjárás uralkodott a téli hónapokban, hogy a kerti virágok átvészelték nemcsak a decembert, de még a januárt is.

Az 1920-as évek telei  a leírások alapján sokban hasonlítottak napjainkéhoz. 1890 körül ugyanis melegedő ciklus kezdődött, amely az 1940-es évekig tartott. Ezzel szemben a második világháború évei alatt igen kemény tél volt, és brutálisan hideg idő uralkodott a Kárpát-medencében. A Don-kanyarban és Budapest ostromakor is kemény mínuszokkal kellett szembenézni, és egészen a nyolcvanas évekig a lehűlés volt a jellemző.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozást most már nem lehet visszafordítani, inkább annak a sebessége a kérdés. Illetve az, hogy mi, emberek miként tudunk alkalmazkodni a fokozatosan megváltozó körülményekhez.

Forrás: hirado.hu