A Leedsi Egyetem vezetésével több mint száz tudós vizsgálta meg, hogy hat az éghajlat melegedése Amazónia esőerdeire. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a több ezer fafajra miként hatott a klímaváltozás az elmúlt harminc évben. Az 1980-as évektől kezdve a súlyosbodó aszályok, az emelkedő hőmérséklet és a légkör egyre magasabb szén-dioxid-koncentrációja befolyásolta bizonyos fafajták növekedését és pusztulását.

A tibeti Lunpola-medencében felfedezett borostyánkő az ázsiai esőerdőkben honos Dipterocarpus fanemzetség ősi képviselőitől származik – mondta el Va-Po, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet munkatársa. Ennek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a mai Tibet területe teljesen más földrajzi adottságokkal rendelkezett több mint 40 millió évvel ezelőtt.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök elmondta, a faji sokszínűség szempontjából talán ez a világ legfontosabb helyszíne. Ezért tettek meg mindent, hogy egy még nagyobb területet védelem alá vonjanak.

A brazil kakaótermelők szövetségének (AIPC) adatai szerint már mintegy 1700 négyzetkilométernyi területen alakították át a kimerült szarvasmarha legelőket kakaóültetvényekké – a folyamatot a brazil kormány által nemzetközi adományokból létrehozott Amazónia Alapja eddig 17 millió reállal (130 millió dollárral támogatta).