A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.

A barázdásbálnák populációja az 1970-es évek óta, amikor a Csendes-óceán északi részén és a déli féltekén megtiltották kereskedelmi halászatát, megduplázódott, és elérte a százezer kifejlett példányt. A bálnavadászat az Atlanti-óceán északi részén is visszaesett az utóbbi harminc évben. A jelentés szerint a nyugat-csendes-óceáni szürke bálna populációja is növekedett, ezért a faj a súlyosan veszélyeztetett státuszból átkerült a veszélyeztetett kategóriába.

 Ha olajpálmát termesztenek a fajokban bővelkedő trópusokon, annak katasztrofális következményei lehetnek a Föld élővilágának faji sokszínűségére.

A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.