A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány által elfogadott génmegőrzési program történeti léptékű, hiszen Magyarországon az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló fejlesztés a génmegőrzésre és a nemzeti kincsek védelmére nem volt. 

Terítékre került a klímavédelem és az agrárium kapcsolata is

Napjaink egyik legnagyobb problémája a felmelegedés, a klímaváltozás. A kutatások szerint ebben jelentős gyorsító hatása van az emberi tevékenységnek. A probléma folyamatosan nő, szemléletváltásra van szükség. A konferencia arról szólt, hogy mit tehet az ember a környezet megvédése érdekében, illetve milyen kihívások várnak rá a közeljövőben.

Valóban senki nem vonhatja ki magát a klímaváltozás hatásai alól, ezért fontos, hogy milyen stratégiát dolgozunk ki és mikor, az érintettek mikor lépnek, és mit kell tenniük azért, hogy megőrizhessük a világot olyannak, amilyen most. A Karcagon összegyűlt szakemberek elsőként az agrárium és a klímavédelem összefüggéseiről hallhattak előadást.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a magyar gazdák is érdekeltek abban, hogy környezetkímélő termelést folytassanak (MTI-fotó: Vajda János)

A modern technológiák is arra ösztönzik a gazdákat, hogy környezetkímélő termelést folytassanak 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1-nek elmondta, modern technológiák és precíziós gépek vannak a mezőgazdaságban, és olyan agrárpolitika érvényesül, amely ösztönzi a gazdákat arra, hogy a környezetet kímélő termelést folytassanak. A gazdák számára egy-egy modern beruházás megtérül, hiszen sokszor a precízebb gépek kevesebb üzemanyagot használnak, precízebben végzik a talajműveleteket, alacsonyabb költséggel járnak – közölte a földművelésügyi miniszter.

Az agrárerdészettel, mint klímabarát-megoldással is foglalkoztak

A konferencia a fentieken túl foglalkozott az agrárerdészettel, melynek lényege, hogy erdőgazdálkodás és növénytermesztés egyszerre van egy adott területen, ami magasabb hozamot jelent, de ugyanakkor egy klímabarát-megoldás, hiszen növeli a fával borítottságot, illetve megélhetést is jelent.

Forrás: hirado.hu

Magyarország kitart a GM-mentesség mellett

Fazekas Sándor a közmédiának elmondta, hogy az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett fórumon leszögezte: Magyarország arra törekszik, hogy az agrárdigitalizáció minél nagyobb teret hódítson, mert így gazdaságosan és versenyképesen lehet termelni. Magyarország uyanakkor továbbra is kiáll amellett, hogy az asztalra egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól (GM) mentes élelmiszerek kerüljenek. Továbbá a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kér olyan módszerekből, mint a mesterséges húselőállítás vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználása.

Újabb tagok csatlakoztak az Európai Szója Nyilatkozathoz

A 2018-as, Berlinben megrendezett Nemzetközi Zöld Hét kiemelkedő eredménye, hogy tovább bővült a GM-mentes szója termesztése mellett elköteleződött európai országok köre. Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozott most az európai szója nyilatkozathoz. Így magyar, német és osztrák kezdeményezésre összeállított dokumentum aláíróinak száma tizennyolcra, támogatóinak száma pedig huszonháromra emelkedett.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselte Magyarországot a berlini Nemzetközi Zöld Héten megrendezett agrárminiszterek találkozóján (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A GM-mentes szója termesztéséért indított mozgalom erősödése az Európai Unió közös agrárpolitikájának megújításával kapcsolatban is biztató. Fazekas Sándor elmondta, hogy a közös és a nemzeti agrárpolitikát is úgy kell alakítani, hogy Európa önellátó legyen fehérjenövényekből, és ne szoruljon import génmódosított szójára.

Agrárdiplomáciai szempontból is jelentős esemény a Nemzetközi Zöld Hét

A csaknem száz ország agrárminisztereinek részvételével tartottak fórumot a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vásárán, a berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából. A pénteken kezdődött vásáron Magyarország ismét nemzeti standdal jelenik meg, amelyen már az első napon is telt ház volt.

Magyarország szerepe felértékelődött az európai diplomáciában, így az agrárdiplomáciában is. Ezt az is jelezte, hogy az IGW alkalmából tizenhat kétoldalú találkozót tartanak, amelyek az agrár-külkereskedelemtől az Európai Unió agrárpolitikájának megújításáig a mezőgazdaság egészét átfogják.

Forrás: MTI