Az 1970-es években a segélyszervezetnek évente 80-100, időjárással összefüggő katasztrófával kellett foglalkoznia, az elmúlt évben azonban már 400 ilyen eset volt – közölte Elhadj As Sy, a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetség főtitkára.
A kormány szerint az aszály különösen az ország déli részén, Nyugat-Fokföld és Kelet-Fokföld tartományokban súlyos.
Már nyolcan meghaltak a bolíviai áradásokban
Bolíviában a La Nina légköri jelenségek keltette árvizekben eddig nyolcan meghaltak, több ezer épület megsemmisült, hidak, utak mentek tönkre, akárcsak a termés a földeken. Javier Zabaleta védelmi miniszter a hétvége folyamán a fővárostól, La Paztól északra fekvő, árvíz sújtotta Guanay települést kereste fel, ahol segélyeket osztott.
Tovább súlyosbodott a helyzet a dél-afrikai országban a szárazság miatt
Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja Fokvárost és az ország egészét. Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy mivel hónapok óta nem hullott a környéken csapadék, ezért a nagyváros lakosságának vízfelhasználását a következő időszakban napi 50 literre korlátozták február 1-jétől.
Patricia de Lille, Fokváros polgármestere a nehéz döntést akkor azzal indokolta, hogyha nem vezettek volna a hónap elején újabb korlátozást, a legtöbb fokvárosi háztartásban április 21-én már nem folyna víz a csapból. A mostani katasztrófa sújtotta területté nyilvánítást pedig azt követően hozták meg a hatóságok, hogy a jelenlegi szárazság mértékét és súlyosságát újraértékelték. Így immár a kormányzat feladata a katasztrófa elhárítása.
Emberemlékezet óta nem látott szárazság sújtja a Dél-afrikai Köztársaságot (MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo)
A hatóságok igyekeznek rávenni a lakosságot a takarékoskodásra
Mivel jelen állás szerint alig három hónapra elegendő víz áll a lakosok rendelkezésére a víztározókban, ezért a kormány takarékoskodásra kérte az ott élőket. Amennyiben nem sikerül a helybelieknek a napi kvótát tartani, úgy Fokváros lesz a világ első nagyvárosa, amely kifogy a vízből. Minderre már pár hete Anthony Turton, a dél-afrikai Free State Egyetem Környezetgazdálkodási Központjának professzora is felhívta a figyelmet. A professzor a New York Timesnak számolt be a már-már felfoghatatlan krízisállapotról, amely az országot sújtja.
Összetett a probléma, amely a jövőben visszatérhet
A Dél-afrikai Köztársaság második legnagyobb városában száz éve nem volt ilyen súlyos szárazság. Szakértők szerint a kialakult vízhiányhoz az éghajlatváltozáson túl a város népességének gyors emelkedése is hozzájárult. A városnak hivatalosan megközelítőleg 450 ezer lakosa van, de az agglomerációval együtt ez két és fél millió is lehet a becslések szerint.
Mindezeken túl a város csatornahálózatát sem úgy tervezték, hogy egy ilyen extrémhelyzetet huzamosabb ideig kibírjon, valamint a lakosságnak továbbra is csak a fele az, aki betartja a korlátázosi előírásokat. Így amennyiben továbbra sem hullik csapadék a térségben vagy nem változik a fekete kontinens déli peremén élők hozzáállása, pár lépésre kerülhetnek egy humanitárius katasztrófától.
Forrás: qz.com