A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet. A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének.

Terry Hughes, a korallzátony kutatásával foglalkozó ausztrál ARC központ kutatója munkatársaival a zátony 2300 kilométerén végzett légi megfigyeléseket, valamint több mint száz helyszínen víz alatti vizsgálatokat 2016 márciusa és novembere között. Eredményeiket a Nature tudományos lap aktuális számában mutatták be.

A tudósok a műanyag mikroszemcsék hatását kimutató vizsgálatokat sürgetnek

A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán.

A mikorszemcse-szennyezés tovább csökkentheti a planktonevők számát

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. Az elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése többek között.

Más szigetekről is számítanak menekültekre

A drasztikus lépésről az ország gazdasági minisztere beszélt Berlinben. Mivel a Fidzsi-szigeteken magas hegyek találhatók, arra is felkészültek a jövőben, hogy más szigetekről hozzájuk menekülőket fogadjanak be.

„Mindannyian egy hajóban evezünk”

Egy helybeli férfi beszélt arról az Euronewsnak, hogy véleménye szerint ami a tengerszint-emelkedést és a klímaváltozást illeti, mindannyian egy hajóban evezünk. Azt az üzenetet akarják eljuttatni valamennyi közösségnek, hogy a térségükben tapasztalható állapotok csak egy folyamat kezdetének számítanak, amely belátható időn belül más országokat is érint majd, és minél előbbi összefogást kell sürgetni egy humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

A Fidzsi-szigeteken élők már megtapasztalták a klímaváltozás negatív oldalát, mikor 2016-ban lecsapott a Winston hurrikán a térségben (MTI/EPA/Ausztrál védelmi minisztérium/Abis Chris Beerens)

A kormány területeket vásárolt

A szigeteken már megtapasztalták korábban a megbolydult természet erejét. A Winston hurrikán 2016-ban negyven embert megölt, és a szökőár nagy kiterjedésű termőföldeket tett tönkre. A kormány tanulva a természeti csapásokból, előrelátóan szárazföldi területeket vásárolt. A hatóságok és a gazdaság számol azzal is, hogy csökkenni fog a jövőben a felségvizeik területe is az eltűnő szigetek miatt. Emiatt pedig sokak megélhetése is veszélybe kerülhet.

A víz lehet az úr az alacsonyabban fekvő területeken

A tenger szintje a 19. század óta több mint 25 centiméterrel emelkedett. A legrémísztőbb előrejelzések szerint 2100-ra ez akár további egy métert is nőhet, emiatt nagyvárosok és alacsonyan fekvő szigetek is víz alá keülhetnek. A veszély pedig nemcsak a csendes-óceáni térséget érinti, hanem akár a több félszigeten, illetve részben a szárazföldön, az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában fekvő New Yorkot, vagy a Florida állam délkeleti részén, az Egyesült Államok keleti partvidékén található Miamit.

Forrás: euronews.com