Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Harmadával kellene növelni a védett területek nagyságát

Egy új kutatás szerint 2030-ig a Föld területének harmadát védettség alá kellene vonni annak érdekében, hogy a biológiai sokféleséget és a kényes ökológiai egyensúlyt megőrizzük. A növény- és állatvilágra a legnagyobb veszélyt a környezetszennyezés, a városiasodás és az éghajlatváltozás jelenti.

A természetvédelmi területek növelése nagy kihívásnak ígérkezik, de nem lehetetlen a kutatók szerint. Ha ennél kisebb célt tűznénk ki magunk elé, azzal az ökoszisztéma összeomlását és a következő nemzedékek egészségét és jóllétét kockáztatnánk – tették hozzá. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban arra is kitértek, hogy ideális esetben ez a szám 50 százalékra is emelkedhet a század közepére.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Májusban ismét Magyarországra látogat Jane Goodall

A magyar közönség két év után, május 17-én találkozhat ismét a főemlőskutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Kongresszusi Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben.

Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 84 éves kutató május 18-án avatja fel a róla elnevezett tanösvényt a II. kerületi Vörös-kőváron, amely a Magyar Madártani Egyesület (MME) kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya által 2011-ben elindított haragossiklóélőhely-védelmi program egyik helyszíne.


Élő Bolygó blog
Élő Bolygó blog

Egy halászfalu, amelyet visszahódított a természet

Létezik Sanghaj partjaihoz közel egy falu, amelyet, miután elnéptelenedett, visszahódított a természet. Így a Föld egyik legzöldebb falvává vált.

Az egykor népes halászfalut ma alig egytucatnyian lakják

Houtouwan, a kis kínai falu Shengsi szigetén található. Egykoron virágzó halászfalu volt, azonban az 1990-es években, amikor már a lakosok nem tudták felvenni a versenyt az egyre fejlődő haliparral, a halászok családjaikkal együtt új foglalkozás után néztek, és elvándoroltak. Napjainkban alig 10-12 fő ha lakja.

Az utóbbi két évtizedben az elhagyatott házakat és utcákat ellepte a sűrű zöld növényzet. Sok házat és épületet befed a borostyán. A már-már szellemtelepülést szinte meg sem lehet közelíteni, így a tájat misztikus légkör lengi be.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Czimbal Gyula)

Turistalátványossággá vált a természet által visszahódított település

Ironikus, de a maréknyi lakosság az utóbbi években egy új bevételi forrásra tett szert. Houtouwan ugyanis mondhatni turistalátványossággá vált. Sokak fantáziáját megmozgatja ugyanis az, hogy milyen lehet az élet egy olyan faluban, amelyet félig-meddig már visszahódított a természet, és távol található a világ zajától.

Forrás: theatlantic.com