A természet tiszta vizet, levegőt és termőtalajt nyújt és helyet biztosít a különféle fajoknak. Természetesnek vesszük, hogy jelen van, és folyamatosan ad. Pedig ha nem vigyázunk rá, akkor egyszer csak elfogynak az erőforrásai.

A barna medve egy fokozottan védett, 200-300 kilogrammos, jó alkalmazkodóképességű és változatos táplálkozású nagyragadozó. A faj egyedei az idők során egyre közelebb merészkedtek a lakott területekhez. A helyzet előidézéséhez maga az ember is hozzájárult: például a medve etetése eredményezte leginkább azt, hogy külföldön az állatok egy része úgynevezett kukázó vagy problémás egyeddé vált.

A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mértéket, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Tavaly ez a nap augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást jelképezi, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol.

Szoros verseny alakult ki a WWF Nagy Ugrás pályázói között, mivel minden jelentkezését benyújtó ötletes, szórakoztató és egyben a vizeink védelmét hangsúlyozó programtervet állított össze. Végül megszületett a döntés, amelyről a nemzetközi Duna-napon, június 29-én le is rántották a szervezők a leplet: az idei nyertes eseménynek a Pest megyei Göd ad otthont, vagyis a WWF Magyarország is itt tartja hivatalos Nagy Ugrását.